Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2007.Dr. Árvay Gyula1 TALAJVÉDELEM XIII. előadás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2007.Dr. Árvay Gyula1 TALAJVÉDELEM XIII. előadás."— Előadás másolata:

1 2007.Dr. Árvay Gyula1 TALAJVÉDELEM XIII. előadás

2 2007.Dr. Árvay Gyula2 A talaj tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása Az emberi élet minőségének javítása feltételezi: - a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer megtermelését - a tiszta ivóvíz meglétét - a nyugodt környezetet A kívánalmaknak eleget tevő mennyiségű és minőségű élelmiszer-alap- anyagot a mezőgazdaságban → a növénytermesztésben csak megfelelő termelési, termesztési színvonalon lehet biztosítani, ami magába foglalja a szakszerű tápanyag-utánpótlást, a trágyázást. Más oldalról, a mezőgazda- ságban felhasznált kemikáliáknak – főleg a szakszerűtlen műtrágyázásnak – megvan az a veszélye, hogy eredményeként a talaj könnyen oldható tápanyagkészlete a szükségesnél nagyobb mértékben nő meg, bemosódásfelszíni elfolyás talajvízfelszíni vizeknő a környezetterhelés

3 2007.Dr. Árvay Gyula3 Cél: olyan talajhasználati módok és alkalmazási stratégiák kialakítása → megfelelő mennyiségű és minőségű termékek előállítása ← fokozott környezetterhelés nélkül. Az Európai Unióban a kettős célt rendeletek és direktívák szabályozzák. A 2078/92 számú EU agrár-környezetvédelmi rendelet, a környezetkímélő és a vidék fenntartását célzó mezőgazdasági termelési módszerek támogatásáról szól. Megfogalmazásra került: - a környezet- és természetvédelem együttműködése a mezőgazdasággal - a környezeti és természetvédelmi szempontok figyelembe vétele a gazdálkodás során 86/278/EEC – szennyvíziszap felhasználásáról szóló direktíva 91/676/EEC – nitrát-direktíva

4 2007.Dr. Árvay Gyula4 Magyarországon 1960-tól megsokszorozódott az agrokemikáliák használata. A műtrágyahasználat ugrásszerű növelése három cél érdekében: - a termőtalaj tápanyagokkal történő javítása, feltöltése (P, K) - nagy genetikai potenciálú növényfajok igényének kielégítése - a hiányzó istállótrágya pótlása Következmény: a felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlása. De: időbeni egybeesés a koncentrált állattartó telepek → hígtrágya (9 millió m 3 /év) szennyvíz és termékei elhelyezése, turizmus, ipar fejlődése, vezetékes víz szennyvíz elvezetés nélkül. Az EU-joganyagok hazai környezetbe ültetése. 49/2001. Kormány-rendelet - nitrát-direktíva 50/2001. Kormány-rendelet – A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (2253/1999.X.7. Kormányhatározat) ← költségvetés hozzárendelése.

5 2007.Dr. Árvay Gyula5 Nitrogén a talajban Szervetlen formaNSzerves forma ≈ 5% ≈ 95% N 2 → a talaj pórustereaminosavak NO 3 - → talajoldatbanamino-cukrok NH 4 + → kicserélhető kolloidokon nukleinsavak bázisai talajoldatban 2 : 1 agyagásványokba zárva

6 2007.Dr. Árvay Gyula6 N-körforgalom

7 2007.Dr. Árvay Gyula7 A talaj N-forrásai - csapadékvíz: 1-20 kg N/ha/év - biológiai N-kötés: szimbionták: kg N/ha/év szabadon élők: 45 kg N/ha/év - mineralizáció, immobilizáció: C/N N-veszteségek a talajban 1. Felszíni elfolyás → erózió → eutrofizáció 2. Gáz alakú nitrogénveszteség - denitrifikáció légtér NO 3 - → NO 2 - → N 2 O → N 2 elektronakceptor O 2 ≈ Ø - NH 3 elillanása: lúgos, növénnyel nem borított talajokon Szerves C elektron donor

8 2007.Dr. Árvay Gyula8 3. Kimosódás → főleg NO alakban. A vertikális mozgást befolyásoló tényezők: - a talaj típusa - mechanikai összetétele TALAJ - agyagásványainak típusa és aránya - a pórusok nagysága és méret szerinti megoszlása - N - tartalma - biológiai aktivitása TERMÉSZET - a csapadék mennyisége, gyakorisága és intenzitása EMBER - a N-műtrágyázás dózisa, ideje, félesége, formája - a növénytakaró léte, vegetációs ideje és állapota

9 2007.Dr. Árvay Gyula9 Környezeti vonatkozások A talajba juttatott tápanyagok felvehetőségét az adszorpció, a fixáció, a talajbiológiai élet aktivitása és a kimosódás szabályozza, vagyis a megkötődés és a felszabadulás viszonya. A tápionok talajban való viselkedését minden olyan talajtulajdonság befolyásolja, amely valamely mozgásformájukat megszabja. A legjelentősebb talajtani probléma NO 3 - kimosódás folyóvizekbe eutrofizáció tavakba talajvíz és ivóvízforrások szennyezése EU-norma: 11,3 mg NO 3 - -N/l !!

10 2007.Dr. Árvay Gyula10 Foszfor a talajban Szervetlen formafoszforvegyületekSzerves forma ≈ 35% ≈ 65% Ca-foszfátok (hidroxil inozit-hexafoszforsav és fluorapatit) és sói, a fitinek (50%) variszcit (AlPO 4 x 2H 2 O) savanyú nukleinsavakban (≈ 10%) sztrengit (FePO 4 x 2H 2 O) talajokban foszfolipidek vivianit (Fe 3 (PO 4 ) 2 x 8H 2 O) - anaerob cukorfoszfátok (1-2%) foszforproteinek talajoldatban fitáz felvehető A talajfoszfor forrásai Általában mg/kg a feltalajban (1120kg/ha szántott réteg) Kevéssé mállott talajokban → apatitokban elsődleges szilikátokban ásványok A mállás és kilúgzás eredményeként → másodlagos ásványok Műtrágyafoszfor átalakulása → finomeloszlású vegyületek

11 2007.Dr. Árvay Gyula11 N-körforgalom oxidációszám P-körforgalom van változás nincs A foszforkörforgalom

12 2007.Dr. Árvay Gyula12 A talajban előforduló foszfor lehet: - adszorbeált alakban: Fe, Al hidroxidok illetve oxidok agyagásványok, mennyisége szerves anyagok, ha Fe vagy Al tartalmúak nő a pH csökkenésével legfontosabb P - forrás a növények számára - oldatfoszfor alakban:H 2 PO 4 -, HPO mennyisége rendkívül kicsi, a szántott rétegben 1 kg P/ha. a növények közvetlenül csak ezt tudják felvenni (szükséglet: kg P/ha)

13 2007.Dr. Árvay Gyula13 Foszfátfixáció savanyú Fe, Al-foszfátok a) H 2 PO 4 - kémiai és bioló- nehezen oldódó talajon kicsapódnak giai folyamatok formák meszes CaHPO 4 talajon Ca 3 (PO 4 ) 2 karbonát-apatit b) talajszemcsék felületén adszorbeált foszfátok a szemcse belsejébe diffundálnak nehéz hozzáférés Összefoglalva: - Ca - foszfátok alkalikus közegben oldhatatlanok - Fe- és Al-foszfátok savanyú közegben oldhatatlanok A legkedvezőbb az oldhatóságra a semleges - gyengén savanyú közeg.

14 2007.Dr. Árvay Gyula14 P - veszteségek a talajban 1. Eróziós foszforveszteség → talajszemcsékkel együtt → nyílt vizek → eutrofizáció 2. Gáz alakú foszforveszteség → PH 3 (csak anaerob körülmények között) 3. Foszforkimosódás: szervetlen foszforvegyületek gyenge oldhatósága kemoszorpcióra és talajoldat 0,02-1ppm P adszorpcióra való hajlama oldékonyságára deszorpciójáraa talaj pH-ja vertikális kevésbé mozgékony és redox potenciálja mozgását határozza meg Környezeti vonatkozások A P-ionok vertikális mozgása elenyésző, általában néhány centiméter. Az eróziós foszforveszteség (felszíni elfolyás) kritikus kérdés P-konc. növekedése algák szaporodása elindítja az eutrofizációt. hat

15 2007.Dr. Árvay Gyula15 Kálium a talajban A talajban csaknem kizárólag szervetlen kötésben található; - csillámok - földpátok primer ásványok - 2 : 1 típusú a kálium forrásai agyagásványokmásodlagos ásványok egy részében A talaj összes K-tartalma: 0,2 - 3,3% A talajoldat K-tartalma: mg/l

16 2007.Dr. Árvay Gyula16 A talaj K - körforgalma

17 2007.Dr. Árvay Gyula17 A talaj K – formái K - veszteségek a talajban 1. Eróziós káliumveszteség → a mélyebb rétegek felszínre kerülve, ugyanolyan vagy nagyobb K - tartalmúak Elsődleges ásványok felvehetetlenek 90-98% Nem kicserélhető K (fixált) lassan felvehető 1-10% Kicserélhető K 1-2% Oldat - K 0,1-0,2%

18 2007.Dr. Árvay Gyula18 2. Kimosódás → a K + vertikális mozgását befolyásolja: - a talajszelvényen átfolyó víz mennyisége - a talaj adszorpciós tulajdonságai - az agyagásványok típusa és aránya - a meszezés - az alkalmazott N-műtrágyák félesége - a talaj váltakozó száradása és nedvesedése Környezeti vonatkozások A káliumkimosódás a gyökérzónából → felszín alatti vizekbe → nem eredményezett igazolható káros hatást a környezetre. A talajba juttatott műtrágyák tápionjai különbözőképpen viselkednek a lekötődési és felszabadulási folyamatokban. E két folyamat határozza meg mozgásformájukat, s egyben növények általi felvehetőségüket is.

19 2007.Dr. Árvay Gyula19 A talajban az ionok adszorpcióját és deszorpcióját illetve oldódását és kicsapódását, azaz állapotát számos talajtulajdonság éghajlati, hidrológiai és domborzati viszony, s nem utolsósorban a gazdálkodás színvonalán keresztül az emberi beavatkozás befolyásolja illetve határozza meg. A növényi tápanyag-utánpótlás helyes kulcsszava a: MEGFELELŐ Megfelelő a természeti adottságoknak, a termőhelyi viszonyoknak, a termesztett növény igényeinek, valamint a KÖRNYEZETVÉDELEM követelményeinek egyaránt (Várallyay,1993.).

20 2007.Dr. Árvay Gyula20 A világméretben elterjedt és használt fogalom a Mit kell e fogalom alatt érteni? - az adottságokhoz illeszkedő növénytermesztést - a növénytermesztéshez szükséges anyagok felhasználását - a környezet védelmét - az erőforrások megerősítését úgy, hogy - a gazdálkodó számára nyereséges legyen - s biztosítsa a lakosság egészséges táplálkozását Ezt célozza a „jó mezőgazdasági gyakorlat” egy elemeként a tápanyag- utánpótlás, mely ● egy adott területen a környezeti feltételeknek megfelelő ● a termesztett növények igényéhez igazodó tápanyag- utánpótlási gyakorlatot jelent ● trágyázási szaktanácsadási rendszerek alkalmazásának segítségével (Németh, 2005.) Fenntartható mezőgazdasági fejlődés

21 2007.Dr. Árvay Gyula21 Napjainkban a természeti erőforrások és a környezet védelmét fokozottan figyelembe vevő természeti módok alkalmazásának kettős iránya van: 1. Precíziós gazdálkodás 2. Új, környezetbarát növénytápláló készítmények alkalmazása 1. Precíziós gazdálkodás Az elektronika, az informatika és az automatizálás területén bekövetkezett fejlesztések lehetővé teszik táblán belül – valamilyen tulajdonság alapján – homogén táblarészek (foltok) beazonosítását és elkülönítését. Figyelembe veszi: - a növénytermesztés ökológiai igényeit - takarékosság, hatékonyság révén ökonómiai célokat.

22 2007.Dr. Árvay Gyula22 Kiindulási térképi információ 1 : genetikus talajtérkép táblaszintű térinformatikai rendszer kiépítése talajminta-vétel tervezése, mintavétel laborvizsgálat termésszint becsléstervezés szaktanácsadás: mennyit miből hová hogyan…

23 2007.Dr. Árvay Gyula23 2. Új környezetbarát növénytápláló készítmények A mikrobiológiai készítmények alkalmazásának célja: - a fenntartható mezőgazdasági termelés biztonságának megalapozása - környezetkímélés és a környezeti károk helyrehozatalának elősegítése (talajok remediációja)

24 2007.Dr. Árvay Gyula24 Mikrobiológiai készítmények a felhasználás célja szerint Biopeszticidek Növénynövekedést Növénytáplálást (PPP) serkentő mikróbák serkentő mikróbák „Soil and seed- (PGPR) (PSP) borne” kóroko- „Helper vagy bene- zókkal szemben ficial” baktérium- trágyák ökológiai szempontból szabadon élők valamilyen együttélést kialakítók asszociatív szimbionta

25 2007.Dr. Árvay Gyula25 A szimbiózis: mindkét félre nézve előnyös társulás, az egymást kölcsönösen segítő együttélésben mind fiziológiai kölcsönhatások, mind morfológiailag is szoros kapcsolat lehet a származástanilag távol álló fajokhoz tartozó organizmusok között (mutualizmus, kommenzalizmus, parazitizmus). 1.) baktériumok - magasabb rendű növények n.) gombák - magasabb rendű növények VÉGE Mikorrhiza


Letölteni ppt "2007.Dr. Árvay Gyula1 TALAJVÉDELEM XIII. előadás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések