Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FÚVÓS HANGSZEREK MŰKÖDÉSE Készítette: Szűcs Nikoletta 12.c.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FÚVÓS HANGSZEREK MŰKÖDÉSE Készítette: Szűcs Nikoletta 12.c."— Előadás másolata:

1 FÚVÓS HANGSZEREK MŰKÖDÉSE Készítette: Szűcs Nikoletta 12.c

2 TARTALOMJEGYZÉK  Fúvós hangszerek  Ajaksípos hangszerek  Nádnyelves hangszerek  Tölcséres fúvókájú hangszerek  Klarinét  Fuvola  Trombita

3 FÚVÓS HANGSZEREK  A fúvós hangszerek azok az aerofonok, ahol a hangrezgés elsődlegesen a levegőnek egy körülhatárolt részében, tehát valamilyen cső- vagy üregrezonátorban jön létre, szemben a szabad aerofon hangszerekkel, ahol ilyenről nem beszélhetünk.  A fúvós hangszerek osztályának három alkategóriája van: az ajaksípos hangszerek, a nádnyelves hangszerek és a tölcséres fúvókájú hangszerek.

4 AJAKSÍPOS HANGSZEREK  Az ajaksípos hangszerek elsődleges hangkeltő alkatrésze, fúvókája légörvények, peremhangok által hoz létre rezgéseket oly módon, hogy keskeny légsugarat, „levegőnyelvet” irányít egy éles, ék alakú sima felületre, peremre, amely akusztikailag csatolva van egy cső- vagy üregrezonátorhoz.

5 NÁDNYELVES HANGSZEREK  A nádnyelves hangszerek olyan fúvós hangszerek, melyek nyelvsípként működő, egy vagy két nádnyelvből felépített fúvóka segítségével szólalnak meg. A fúvóka rendszerint hengeres vagy kúpszerű üreggel ellátott hangszertesthez, csőrezonátorhoz csatlakozik, a hangsorok előállítása, a dallamjáték a hangszertesten lévő hanglyukak segítségével történik.

6 TÖLCSÉRES FÚVÓKÁJÚ HANGSZEREK  A tölcséres fúvókájú hangszerek – építési anyaguktól függetlenül – rézfúvós hangszerek néven is ismertek, mert mai változataik leggyakrabban rézötvözetből készülnek.  A hangkeltés legtöbbször egy tölcsér- vagy csészeformájú fúvóka segítségével történik, de egy cső nyílása is betöltheti ezt a szerepet.

7  Ez a rezgés egy gyakran összetett formájú, változó keresztmetszetű hangszertest, rezonátorcső különböző sajátrezgéseit, rezgési móduszait képes gerjeszteni, így zenei hangokat, hangsorokat lehet létrehozni. A keletkező hangmagasságokat ezen kívül esetenként hanglyukakkal (például cink), tolócsővel (például harsona), szelepekkel (például trombita) is lehet módosítani.

8 KLARINÉT  A klarinét hangja egy nádból készült vékony lemezke rezgéséből ered. Ez a nádnyelvecske kb. 1–2 mm vastag, egyik felülete sík, a száj felőli vége 0,1 mm-re el van vékonyítva, a másik vége a hangszer csőrszerű fúvókájához van erősítve úgy, hogy befedhesse az azon lévő befúvó nyílást. Megfúvásakor rácsapó nyelvként működik, tehát periodikusan nyitja-zárja a levegő útját, ezáltal nyomásingadozást hoz létre. Ebből adódóan a hangszer akusztikai szempontból egyik végén (a sípnál) zárt csőnek tekinthető. A nádnyelv kényszerrezgést végez, rezgésszámát a hangszertest csőrezonanciájának móduszai határozzák meg. Mivel a nád a zenész alsó ajkával érintkezik, annak is szerepe van a hangképzésben, feszessége, szorítása hatással van a létrejövő hang milyenségére.

9

10  A fuvolában – a többi ajaksípos hangszerhez hasonlóan – a hangot eredményező rezgésfolyamat úgy jön létre, hogy egy szűk résen kiáramló levegő éles, ék alakú akadályba ütközik, és az akadálynak hol az egyik, hol a másik oldalán leválva légörvényeket kelt gyors egymásutánban. Az így keletkező rezgés, peremhang egy hozzá csatolt csőrezonátor, hangszertest megfelelő önrezgését gerjeszti, hallható zenei hangot létrehozva. FUVOLA

11 TROMBITA  A trombita egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik. Anyaga sárgaréz, vagy más rézötvözet. A cső hosszának nagy részében cilindrikus, tehát azonos keresztmetszetű, menzúrája szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a fafúvósoktól eltérően a hang képzésében is részt vesz. Három szelepe jellemzően nyomóventil, ritkábban forgószelep. Működtetésükkel a csőrezonátor hosszúsága változtatható oly módon, hogy abba különböző hosszúságú toldalék csődarabokat iktatnak be. A szelep nélküli trombita a natúrtrombita.

12  A B trombita teljes csőhossza 140 cm, ennek 21%-a a fúvóka rész, 29%-a hengeres cső, 50%-a a szélesedő, tölcséres szakasz. A szelepek 8,4 cm, 17,3 cm illetve 25,7 cm hosszúságú csődarabokat toldanak be. Érdekesség

13 FORRÁS   

14 KÖSZÖNÖM FIGYELMETEKET!


Letölteni ppt "FÚVÓS HANGSZEREK MŰKÖDÉSE Készítette: Szűcs Nikoletta 12.c."

Hasonló előadás


Google Hirdetések