Heller Szakmai Hét BCE - HFSZ – 2004. november 17. Az intézményfinanszírozás aktuális kérdései Dr. Bazsa György az FTT elnöke (egyébként fiziko-kémikus)

Az előadások a következő témára: "Heller Szakmai Hét BCE - HFSZ – 2004. november 17. Az intézményfinanszírozás aktuális kérdései Dr. Bazsa György az FTT elnöke (egyébként fiziko-kémikus)"— Előadás másolata:

1 Heller Szakmai Hét BCE - HFSZ – 2004. november 17. Az intézményfinanszírozás aktuális kérdései Dr. Bazsa György az FTT elnöke (egyébként fiziko-kémikus)

2 A felsőoktatási törvény tervezetéből A felsőoktatási intézmények forrásai 1.Költségvetési források 2.Az államháztartás alrendszereiből származó támogatások [pl. szakképzési hozzájárulás] 3.Átvett pénzeszközök ([pl. OTKA] pályázat, adomány, támogatás, maradvány stb.) 4.Egyéb (saját) bevételek 5.Fejlesztések, beruházások [A továbbiakban elsősorban állami intézményekről lesz szó.]

3 1. A fenntartó (a költségvetés) által biztosított források elosztásának/elérésének módjai: 1.1 Normatív támogatások 1.2 Pályázati rendszerek [OM] 1.3 Megállapodások A valóságban a bázis szemlélet erős: 98 – 105 % között érvényesül: az intézmények stabilitása fonto- sabb (volt eddig), mint a minőséget elismerő verseny.

4 1.1 Normatív támogatások: 1.1.1 hallgatói juttatások (az intézmény „postás”) hallgatói ösztöndíj – (0,2 minimálbér) kollégiumi támogatás – (0,2 minimálbér) lakhatási támogatás – (0,1 minimálbér) doktoranduszi ösztöndíj – (1,9 minimálbér) 1.1.2* oktatási [szakmák és A-M-PhD ciklus szerinti] 1.1.3* tudományos [oktató/kutató létszám és tudományos kutatási/fejlesztési teljesítmény alapján], 1.1.4* fenntartási [hallgatói és oktatói/kutatói létszám alapján] {*e háromra nincs felhasználási kötöttség } 1.1.5 egyes feladatokhoz nyújtott támogatások.

5 EgyetemekFőiskolákÖsszesen Oktatási41,510,351,8 Tudományos18,42,520,9 Fenntartási28,67,335,9 Program 10,7 10,70,711,4 Összesen99,220,8120,0 A felsőoktatási intézmények támogatása – 2005 [milliárd forintban]

6 1.2 Pályázati rendszerek [OM költségvetésben] : oktatói és kutatói ösztöndíjakra, kutatási, fejlesztési feladatokra, felhalmozási (beruházási, felújítási) célokra, a „minőségi díj” nyerteseinek elismerésére, európai közösségi célokra, a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez, az esélyegyenlőség előmozdítására, a kis létszámú szak indításához, fenntartásához, a kiemelkedő költségigényű diplomamunkák elkészítéséhez, könyvtári feladatok ellátásához, a szakkollégiumi feladatok ellátásához, a tudományos diákköri tevékenységhez, a hallgatói (doktorandusz) önkormányzat tevékenységéhez

7 1.3 Megállapodások: eseti, speciális intézményi feladathoz, fejlesztési célok megvalósításához (lásd 5.), az Orsz. Tud. Diákköri Tanács tevékenységéhez, a HÖOK és a DOSZ tevékenységéhez, doktori iskolához, beleértve az Országos Doktori Tanács tevékenységét, a kiemelkedő oktatói, kutatói, fejlesztői tevé- tevékenységet folytató felsőoktatási intézmé- mények támogatásához (a normatívák max. 5%-áig – 3 évre).

8 2. Az államháztartás alrendszereiből származó támogatások [pl. szakképzési hozzájárulás], 3. Átvett pénzeszközök ( [pl. OTKA] pályázat, adomány, támogatás, maradvány stb.), Kulcskérdések: -a rendelkezésre álló (állami) források nagysága (OTKA, NKFP, EU keretek), -az adományok, támogatások nagysága – a gazda- ság, a magánszféra ilyen irányú képessége és készsége (vö. pl. fund-raising az USA-ban), -az intézmények politikája és gyakorlata ilyen irányban (pályázati aktivitás → alumni stb.)

9 4. Egyéb (saját) bevételek Fontosak a kondíciók, mint pl. a jogszabályi feltételek; a társadalmi körülmények; az intézményi tevékenység és gazdálkodás. Az új Ftv. tervezetében az állami felsőoktatási intézmény sajátos jogállású költségvetési szerv (azaz néhány fontos tekintetben kivételt jelent az államháztartási és a közalkalmazotti törvény alól) a) gazdasági tevékenysége, b) pénzgazdálkodása, c) vagyongazdálkodása.

10 a) Gazdasági tevékenység: az intézmény autonómiája erős: mindenben szabadon dönthet (ha nem veszélyezteti az alapfeladatokat), szerződést köthet, tulajdont szerezhet, társulhat, vállalkozhat, gazdasági, közhasznú társaságot alapíthat, vállalkozási tevékenységet is folytathat – központi befizetés nélkül, felső korlát nélkül, külön számlán kezelt bevételekkel.

11 b) Pénzgazdálkodás: szabad, önálló és teljes jogkörű gazdálkodás (pl. átcsoportosítások, maradványképzés stb.) a (maradvány) pénzek nem vonhatók el, a következő évre átvihetők, az átmenetileg szabad pénzeszközök állam- papírba fektethetők, azaz kamatoztathatók, külön, nem-kincstári számla nyitható c) Vagyongazdálkodás: a rábízott vagyon használható és hasznosítható, saját (külön nyilvántartott) vagyon szabadon szerezhető, használható és elidegeníthető.

12 Bevételt hozó tevékenységek: - kevés a költségvetési támogatás (a béremelést pl. részben ebből kell fedezni), - csak piacképes szolgáltatás hoz bevételt: akkor ez társadalmi igényt elégít ki. Költségtérítéses oktatás (hazai és külföldi hallg-k): nagy volumenben, néha a minőség rovására? Kutatási, szolgáltatási szerződések (részben egyéni megbízások keretében, állami eszközökkel). Közös pályázatok külső partnerekkel (konzorcium). Fejlesztések, szabadalmak, spin off cégek stb. Tandíj?!

13 5. Fejlesztések, beruházások (vö. 1.3) Döntően állami forrásból (elvileg intézmény- fejlesztési tervek alapján) – pályázati úton. Forrás lehetőségek:  Világbanki kölcsön  Állami források Public-private partnership (PPP) Infrastrukturális fejlesztési programok

14 FINANSZÍROZÁS – TÁGABB HORIZONTON Társadalompolitikailag: stratégiai ágazat-e a felsőoktatás? Szakmai és pl. esélyegyenlőségi szempontok érvényesülnek-e? Közjó, szolgáltatás vagy egyéni befektetés a felsőoktatás? Mit akar a társadalom? A nemzetgazdaság teljesítmény (GDP) hatása. A tudástársadalom „begyűrűzése”: pl. mennyire honorálja a diplomát a munkaerőpiac? Az EU céljai és paraméterei (EFT, EKT). A verseny szerepe a felsőoktatásban – állami intézmények, illetve állami/nem államiak között.

15 Intézményfinanszírozás – tágabb horizonton - 2 A költségvetési törvény parlamenti „harcai”: a felsőoktatási és más szférák ereje. Közvetlen támogatások (lásd az eddigieket). Közvetett támogatások: saját adókedvezmények, mások (szponzorok) adókedvezményei. Törvényi „kölcsönhatások”: a közalkalmazotti bértábla nyomása az intézményi költségvetésre. A közbeszerzés „nyomása” a költségekre. Néha egyedi politikai döntések: Vatikáni Egyezmény, Andrássy Egyetem stb. Más finanszírozási elvek és modellek (A, F, GB)

16 EGYÉNEK/CSOPORTOK FINANSZÍROZÁSA a közalkalmazotti bértábla vs. differenciálás oktatók/kutatók jövedelemnövelő teljesítmény- alapú támogatása (pl. Széchenyi-, Bolyai- ösztöndíj) minőséget elismerő támogatások (pl. MTA doktora tiszteletdíj …) többletmunkával elérhető többletjövedelem (pl. térítéses képzés, külső megbízások,szakértés …) oktatók/kutatók/kutatócsoportok projektjeinek finanszírozása – pályázati rendszerben

17 INTÉZMÉNYFINANSZÍROZÁS vs. GAZDÁLKODÁS: Intézményben: gazdálkodás vagy könyvelés? Az intézmény-fejlesztési terv (IDP) szerepe. Van-e értékelemzés, cost/benefit analízis? Az autonómia belső „felosztása” (a karok!) pl. meddig érvényesek a normatívák? elvonás (overhead) az egységek bevételeiből? A gazdálkodási információk gyorsasága, megbízhatósága, felhasználása. Döntés és végrehajtás: nyilvánosság, felelősség, átláthatóság, elszámoltathatóság. Professzionális menedzsment!