Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Elsősegély. Az elsősegélynyújtás ősi, ösztönös tevékenysége az emberiségnek rohanó világunkban, azonban sajnos egyre kisebb szerephez jut. Vajon kiveszett.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Elsősegély. Az elsősegélynyújtás ősi, ösztönös tevékenysége az emberiségnek rohanó világunkban, azonban sajnos egyre kisebb szerephez jut. Vajon kiveszett."— Előadás másolata:

1 Elsősegély

2 Az elsősegélynyújtás ősi, ösztönös tevékenysége az emberiségnek rohanó világunkban, azonban sajnos egyre kisebb szerephez jut. Vajon kiveszett az emberekből a segítségnyújtási készség? Elsősegélynyújtás

3 Az ókori Egyiptomtól az ipari forradalomig A segélynyújtás feltehetően egyidős az emberiséggel. A társas életet élő emberek között mindig volt igény a bajbajutott társ segítésére, kezdetben ösztönösen, később a szerzett tapasztalatok, rítusok, hagyományok, majd egyre pontosabbá váló szakmai ismeretek alapján. Számos emlék foglalkozik a segélynyújtással. II. Ramszesz fáraó síremlékén például egy olyan jelenet látható, amikor valakit vízből mentenek ki, egy Kr. e. 500-ból származó görög kerámián pedig épp a trójai háborúban megsérült Patroklosz sebét kötözi be Akhilleusz. Korszakot nyitott a mentés történetében a segélynyújtást erkölcsi kötelességgé tevő szamatitánus eszme, amely a kereszténységgel együtt elterjedt. A segélynyújtással többé-kevésbé szervezetten foglalkozó lovag- és szerzetesrendek közül a Bernát-hegyi kolostor kifejezetten életmentő jellegű munkája volt a legjelentősebb (962). A középkor vége felé a segélynyújtás erkölcsi indítéka nagy részben elenyészett, azonban a kereskedelmi és termelési érdekek hamarosan a szervezett mentés szükségességét érlelték. Ennek hatására jött létre 1767-ben az amszterdami Maatschappij tot Redding van Drenkelingen elnevezésű szervezet, amely jutalmazta a sikeres mentési kísérleteket, szervezetté tette a mentést és új mentéstechnikákat vezetett be. Az ipari forradalom megsokszorozta a segélynyújtási elvárásokat. A katonai érdekeltség, a gyorsan fejlődő ipar, a közlekedés és az urbanizációs problémák mind segítették az ez irányú törekvéseket. Kidolgozták az elsősegély fogalmát, összeállítják ismeretanyagát, fejlesztik a hozzá tartozó mentéstechnikai eszközöket. Elsősegélynyújtás

4 Hazánk mentéstörténete Hazánk legkorábbi, mentéstörténeti feljegyzései Mária Terézia idejéből származnak. A királynő által az udvarba meghívott Van Swieten jelentős változtatásokat ért el a magyar orvosképzés, a borbélysebészek egyetemi oktatása és a mentés szerveződés terén. A XIX. században számtalan orvostörténeti eredmény születik többek közt az újraélesztés teendőiről - Flór Ferenc: Tetszhóltak Felélesztésökről szóló Tanítás -, a gégemetszésről és az érvágásról. Jelentősen fejlődtek a higiéniás viszonyok, a kórházak és az orvosi eszközök ben Kresz Géza megalapítja a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME), amelynek kezdeti működéséhez a bécsi mentőegyesület jelentős szakmai támogatást nyújtott, míg anyagi gondjait elsősorban gyűjtésekkel enyhítette ben épül fel a Markó és Sólyom utca sarkán a Mentők székháza, amely ban újabb szárnnyal bővül és ugyan ebben az évben jelenik meg először a Mentők Lapja. A BÖME működését az anyagi gondok mellett az első világháború is próbára teszi. Fél évszázados jubileumakor a legtiszteletreméltóbb korszakát éli, húsz gépkocsiból álló mentőautóparkjával. A második világháború és az azt követő néhány évben is igen mostoha körülmények közt, de példás szolgálatot teljesítetett a BÖME új korszakot nyit a mentés történetében, megalakul az Országos Mentőszolgálat, amely nevének megfelelően országos szinten próbálja a mentőellátást megszervezni. Elsősegélynyújtás

5 A mentők és a lakosság együttműködése Hazánkban a mentőszolgálat a mentőegyesületek megalakulása óta (XIX. sz. vége) fontosnak tartja a társadalmi vagy laikus elsősegélynyújtást. Számos korabeli közlemény, tanulmány részletezi az elsősegélynyújtás helyét, a betegellátásban - mai szakkifejezéssel oxyológiai, vagy helyszíni sürgősségi ellátásban - betöltött fontos szerepét. "Az életmentés és első segítségnyújtás ismereteinek népies oktatása és terjesztése nem pusztán humanitárius, hanem társadalmi kötelesség. A tapasztalás igazolja, hogy balesetkor szükséges első segítséget a laikus is tud nyújtani. Csak alkalmas módon kell kioktatni azokra a szükséges ismeretekre és eljárásokra, amelyek az első segítségnyújtás szempontjából okvetlen megkívántatnak." (Dr. Virosztek, Győző Mentők Lapja, VI. évf., 5. szám) Már ekkor hangsúlyos volt, hogy képzett oktató és megfelelő szintű oktatás szükséges ahhoz, hogy ezeket az ismereteket megfelelően elsajátíthassák az emberek. Elsősegélynyújtás

6 "...e népies oktatások tehát kellő szakavatottságot, gyakorlottságot kívánnak, úgy az előadandók helyes megválasztása, mint az előadási modorra nézve. Tudni kell, hogy mit tanítsunk és miképpen tanítsuk azt. Ezért is célszerű, ha a kiképzés, illetve tanítás bizonyos rendszerben történik, mely magában foglalja az előadandó anyagot, annak helyes beosztását és tanítási módját." (Dr. Virosztek Győző: Az életmentés és első segítségnyújtás népies oktatása és annak szükségessége, Mentők Lapja, VI. évf., 5. szám, 1908.) A fentiekben számos eseményt és a mentéstörténetben kiemelkedő személyt nem említettünk meg, pedig munkásságuk igazán megérdemelné ezt. A segélynyújtás és a mentőszervezetek történetével bővebben megismerkedhet a Kresz Géza Mentőmúzeumban.Kresz Géza Mentőmúzeumban Elsősegélynyújtás

7 Az elsősegélynyújtás fogalma Az elsősegélynyújtás olyan egészségügyi beavatkozás, melyet bárki - laikus vagy valamilyen egészségügyi képzettséggel rendelkező személy - elvégezhet a sürgősségi ellátás megkezdése előtt azért, hogy a baleset vagy hirtelen egészségkárosodás következményeit elhárítsa. A sürgősségi ellátás szimbólumaként régóta elfogadott az ún. Konstantin-kereszt, amelynek hat ága az ellátás egyes részterületeit szemlélteti. Elsősegélynyújtás

8 Érdekességként megemlítjük, hogy a hazánkban sok helyen használt vörös kereszt és vörös félhold a Vöröskereszt Nemzeti Társaságok jogvédett emblémája, így azok használatát a nemzetközi és nemzeti jog szabályozza. Nemzetközileg elterjedt szimbóluma az elsősegélynyújtásnak (pl. elsősegélynyújtó hely) a zöld alapon fehér kereszt. Elsősegélynyújtás

9 A Konstantin-kereszt első három ága a laikusokra (is) vonatkozik, míg utolsó három ága kifejezetten az egészségügyi dolgozókra. Az első három ágból (felismerés, segélyhívás, segélynyújtás) is jól látható, hogy az elsősegélynyújtás nem feltétlenül jelent azonnali beavatkozást. Az újabb irányelvek szerint meg kell említeni az elsősegélynyújtás láncolatát, amely kissé modernizálva, aktualizálva fejezi ki a Konstantin-kereszt által szimbolizált lépéseket. A láncolati ábrázolás arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy az egyes lépések egymás után és egymásból következnek, alkalmazásuk a bajbajutott jobb életkilátásait adja meg. Az egyes lépések kihagyása az ellátás sikerességét veszélyezteti. Ezek alapján az elsősegélynyújtás láncolata a következőképpen épül fel: Elsősegélynyújtás

10 A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5 perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még feltehetően nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a laikuson múlnak. Ezen ismeret birtokában mindenki számára érthetővé válik, hogy miért tartozik az egyik legfontosabb társadalmi érdek közé az elsősegélynyújtási ismeretek széleskörű terjesztése. A jelenleg érvényes törvényi szabályozás meghatározása szerint: "(mindenkinek)...kötelessége - a tőle elvárható módon - segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve arról tudomást szerez." (1997. évi CLIV tv. az egészségügyről 5.§. e.) pont.) A sikeres megvalósuláshoz azonban meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret szükséges. Kívánatos tehát, hogy hirtelen bekövetkezett egészségkárosodáskor a helyszínen jelenlévők közül minél többen rendelkezzenek megfelelő elméleti és készségszintű gyakorlati ismerettel. A kellő ismeret megfelelő előzetes tanulással és ismételt gyakorlással szerezhető meg. Elsősegélynyújtás

11 Fektetések A sérültek megfelelő pozicionálása néhány esetben létfontosságú, míg máskor csupán célszerűségi okokból indokolt. Léteznek olyan állapotok mikor meghatározott pozicionálási mód indokolt, más esetekben viszont csak javasolni lehet a megfelelő testhelyzetet. Sokkfektetés Sokkfektetés során a sérült a hátán fekszik, lábait megemeljük. A szakirodalmakban széles határok között mozog a felemelt lábak talajjal bezárt szöge. Olvashatunk 30, 45 és 60 fokot is. A vizsgálatok és a biofizikai feltételezések alapján az említett szögeknek lényeges jelentősége nincs. Átlagolás alapján a fokot javasoljuk. Elsősegélynyújtás

12 Sokkfektetés indokolt: ájulás közeli érzésnél, ájult sérültnél, jelentős vérveszteségnél (kivérzéses sokk). Elsősegélynyújtás

13 Félülő testhelyzet A klasszikusként szereplő félülő testhelyzet során a sérült felsőteste kb. 45 fokos szöget zár be a talajjal, lába térdben behajlítva, felhúzva. Elsősegélynyújtás

14 Ha a sérült számára kényelmesebb a kinyújtott láb sem ellenjavalt. Félülő teshelyzet indokolt: mellkas-sérülés (számára legkényelmesebb testhelyzet, általában félülő), egyes légzési nehézségeknél (ha könnyíti a légvételt), mellkasi fájdalomnál (infarktus, angina, ha kényelmes, enyhíti a fájdalmat), hasi fájdalomnál (pl. menstruáció, itt kifejezetten előnyös lehet a felhúzott láb). Elsősegélynyújtás

15 Enyhén emelt felsőtest Elsősorban a fejsérüléseknél javasolt testhelyzet a korábbi fej felemelt fektetést helyettesíti. A vízszintes test, alátámasztott fej esetén a légcső és a nyelőcső megtörik, nehezíti a légzést és a nyelést. Enyhén emelt felsőtestnél a légút és tápcsatorna nem törik meg, így nem nehezíti az említett folyamatokat. Ennél a fektetésnél a felsőtest kb. 30 fokos szöget zár be a talajjal. Enyhén emelt felsőtest indokolt: fejsérülésnél (fejvérzés, koponyatörés), agyrázkódás. Elsősegélynyújtás

16 Stabil oldalfektetés A légútbiztosítás leghatékonyabb módja abban az esetben, ha a segélynyújtó ügyel a fej megfelelő pozicionálására, azaz arra, hogy a szájüregben található nedvek (nyál, vér) szabadon tudjon távozni (kifolyni) a szájüregből. Stabil oldalfektetés>> Stabil oldalfektetés>> Elsősegélynyújtás

17 Stabil oldalfektetés indokolt: eszméletelen sérült, görcsroham utáni (eszméletlen) sérült, erősen ittas (zavart, öntudatlan) egyén. Elsősegélynyújtás

18 Segélynyújtás alapjai 1. - Helyszínbiztosítás Az elsősegélynyújtás kulcsfontosságú eleme, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti saját és a környezetében lévők testi épségét, lehetőség szerint meg kell akadályoznia további sérülések kialakulását. Ezt a cselekménysort helyszínbiztosításnak nevezzük. Ez a lépés beletartozik az elsősegélynyújtás első láncszemébe. Észlelés, azonnali teendők! A helyszínbiztosítás fogalmával feltehetően mindenki találkozott már, aki rendelkezik jogosítvánnyal. Alapszinten a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik a láthatósági mellény, az elakadásjelző háromszög és a vészvillogó. Azonban kicsit lépjünk túl az alapszinten! Elsősegélynyújtás

19 Egy közlekedési baleset helyszínén a baleset, illetve a segélynyújtó láthatósága elengedhetetlen. Mielőtt bármit tennénk, nagyon fontos, hogy a közlekedés többi résztvevője minél előbb értesüljön a balesetről - lássa a balesetet. A fent említett kötelező gépjármű felszereléseken kívül ezt szolgálhatja pl. a forgalom leállítása. Fontos tudni azonban, hogy a forgalomterelés és forgalomirányítás már hatósági feladat! A betegvizsgálat és -ellátás előtt érdemes továbbá tájékozódni az esetleges üzemanyag- folyásokról, tűzről vagy kialakulásának lehetőségéről. Természetesen baleset nemcsak közúton következhet be. A baleset helyszíne utalhat a leggyakoribb sérüléstípusokra, illetve veszélyeztető tényezőkre. Elsősegélynyújtás

20 A gyakori háztartási balesetek közé tartoznak az égések. Ez esetben a helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik az égést okozó tárgy/folyadék tovaterjedésének megakadályozása - pl. a sérült/segélynyújtó ne lépjen a földre borult forró levesbe -, illetve egy esetleges tűz kialakulásának megakadályozása - pl. a sérülés következtében a szőnyegre esett vasaló ne okozzon tüzet -, eltekintve attól az esettől, ha az égést eleve tűz okozta. Tűz esetén természetesen az áramtalanítás és a gázfőcsap elzárása is a helyszínbiztosítás közé tartozik. Marási sérülés szintén előfordulhat a háztartásokban, bár elsődleges előfordulási helyszínei a vegyszert használó laboratóriumok, üzemek. A maró anyag tovaterjedése mellett a vízzel, illetve más vegyszerekkel történő reakcióit is figyelembe kell venni. Pl. a kénsavra öntött víz exoterm reakció révén hirtelen felforr, s ez szétfröccsenést, további sérülést okozhat.égés Marási sérülés Elsősegélynyújtás

21 Szinte bármilyen munkahelyen, otthonban előfordulhat áramütés, itt az elsődleges cél az áramtalanítás, majd ezt követően a betegellátás. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy lakásunkban vagy még inkább munkahelyünkön hol található az ún. kismegszakító - talán ismertebb nevén biztosíték -, amellyel áramtalanítani tudjuk a helyiséget. Barkácsgépek - fúró, fűrész stb. - okozta sérülés esetén is mérlegelendő az adott eszköz áramtalanítása, illetve annak biztonságos helyre helyezése, nehogy az ellátás során ismételt sérülést okozzon a sérültnek vagy ne talán a segélynyújtónak. Gázmérgezés esélye leggyakrabban garázsban, illetve tüzelőberendezéssel ellátott helyiségekben áll fenn. Itt végig kell gondoljuk, hogy bemegyünk-e a helyiségbe, illetve hogyan oldható meg a gyors átszellőztetés. Soha ne felejtsük, hogy a segélynyújtó nem kockáztathatja testi épségét! A vizes helyiségek - fürdőszoba, uszoda - gyakori balesetei közé tartoznak az elcsúszásból fakadó sérülések. Ezeken a helyeken természetesen a segélynyújtó is ki van téve ugyanezen veszélyeknek.áramütés Elsősegélynyújtás

22 A felsorolt veszélyeztető tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk a sérült testnedvei általi veszélyforrásokról sem, nevezetesen elsősorban a vérről. A vér útján számtalan kórokozó terjedhet, ezek ellen a leghatékonyabb a gumikesztyű használata. Nem csak idegen esetén, saját ismerőseink, hozzátartozóink körében is ajánlott a gumikesztyű használata. Arról az eshetőségről se feledkezzünk meg, ha esetleg mi magunk vagyunk a fertőzésforrások. A hétköznapi ember számára is közismert a HIV, illetve a Hepatitis vírus, amelyek nem ritkán gyógyíthatatlan betegséget okoznak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a sérült, vagy rosszabb esetben a saját ellátásunk esetén követeljük meg az egészségügyi dolgozótól a gumikesztyű használatát, hisz pl. a Hepatitis-C vírus egyik legnagyobb célcsoportja pont az egészségügyi dolgozók. Minden helyszínen fel kell tehát mérni, hogy akár a betegre vagy sérültre, akár a segélynyújtóra leselkedik-e bármilyen veszély. Fenti irányelvek elsősorban a jól érzékelhető baleseti helyzetekben alkalmazhatók. Azonban a vészhelyzetek nem mindig járnak jól felismerhető jelekkel. Elsősegélynyújtás

23 Segélynyújtás alapjai 2. - Kapcsolatteremtés, felismerés A segélynyújtás első lépése (a helyszínbiztosítást követően) a sürgősségi ellátás szimbólumaként szereplő Konstantin-kereszt által is szimbolizált felismerés. Elsősegélynyújtás

24 Bizonyos helyzetekben a sérülés bekövetkeztének egyértelmű jelei vannak - pl. vérzések, deformitások, vagy épp a sérült külső reakciói -, míg más esetben ilyen tünetekkel nem találkozunk. Ez utóbbi esetben az elsősegélynyújtó vizsgálata segíti az árulkodó jelek azonosítását. Mint mindig, itt is alapszabály, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti magát. Minden körülmények közt figyelembe kell venni a helyszínbiztosítás szempontjait. A felismerés kapcsán a segélynyújtónak fel kell mérnie: - szükséges-e a segítsége, - külső veszély fennáll-e, - a baleseti mechanizmus alapján kell-e gondolnunk súlyos sérülés lehetőségére, - észlelhetőek-e olyan jelek, melyek belszervi elváltozásra hívják fel a figyelmet. Ezeket a figyelemfelhívó jeleket úgynevezett riasztó tüneteknek nevezzük, melyek közös jellemzője, hogy aránylag könnyen felismerhetőek. Elsősegélynyújtás

25 Riasztó tünetek: - eszméletlenség, - légzészavar, - erős vérzés vagy fájdalom, - sápadt, verejtékes bőr, - görcsroham, - terjedő bénulás, - bármely tünet agresszív behatás nyomán. A felsorolt tünetek egy része könnyen felismerhető-, pl. vérzés, sápadt, verejtékes bőr, míg mások észleléséhez betegvizsgálatra van szükség, pl. légzéshiány, eszméletlenség. Elsősegélynyújtás

26 Mit csináljon? Ha a sérült nem reagál, kiáltson segítségért és kezdje el a légzésvizsgálatot! Ha a sérült magánál van, kérdezze ki minél alaposabban! Ebben segít a sérülttel történő kommunikáció. A belgyógyászati kórképek némelyikét maga a sérült is érzékelheti - pl. gyengeség, fájdalom, bénulás -, azonban nem ritka az olyan eset, amikor a jelenlévő családtag, ismerős, kolléga fedezi fel a riasztó tüneteket - pl. féloldali mozgászavar, zavart beszéd, furcsa mozdulatok. Akár traumás, akár belgyógyászati esettel állunk szemben, akár a sérült panaszkodik, akár mi vesszük észre az árulkodó jeleket, mindenképp fektessünk nagy hangsúlyt a bajbajutottal való kommunikációra. Próbáljuk minél alaposabban kikérdezni, amely segíthet az állapot súlyosságának megállapításában. Elsősegélynyújtás

27 A sérült életveszélyben van, ha: - nincs légzése, - eszméletlen, - erős vérzése van, - sokkos állapotú. Komoly figyelmet igényel, ha: - koponya- vagy mellkas-sérült, - nagy fájdalma van. Feltehetően enyhén sérült, ha: - tudatánál van, - nincs elviselhetetlen fájdalma, - nincs erős vérzése. Hogyan tovább? Ha a sérültet alaposan kikérdeztem, nincsenek életveszélyes sérülések, amelyek azonnali ellátást igényelnek, akkor: - traumás sérült esetén végezzen manuális betegvizsgálatot, - belgyógyászati beteg esetén ha szükséges, hívjon mentőt! Elsősegélynyújtás

28 Segélynyújtás alapjai - Légzésvizsgálat A sérültről, betegről szolgáló legelső fontos információ, hogy légzése, keringése megfelelő-e. Ennek megállapítására szolgál a légzésvizsgálat, melynek leghatékonyabb módja az ún. hármas érzékelés. Elsősegélynyújtás

29 Abban az esetben, ha a sérült a megrázásra, megszólításra - általános betegvizsgálat kezdő lépései - nem reagált, kiáltsunk segítségért, majd ha van arra utaló jel - pl. a sérült egy étteremben fekszik, vagy kezében egy megkezdett alma -, keressünk légúti akadályt. Ha légúti akadályra utaló jel nincs, hajtsuk a bajbajutott fejét hátra, teljesen szakszerűen egyik kezünkkel a hajas fejbőr határánál, másikkal az állánál megfogva, majd fülünket tegyük a sérült orra elé. Eközben figyeljük a mellkas mozgását. Ezt a légzésvizsgálatot azért nevezzük hármas érzékelésnek, mert a vizsgálat során arcunkkal érezzük és halljuk a levegő áramlását, míg szemünkkel látjuk a mellkas mozgását. A vizsgálatot 10 másodpercig végezzük - magunkban számolunk -, ez alatt legalább két légzőmozgást kell tapasztalnunk. Ha nincs légzés, vagy csupán egyetlen, haladéktalanul hívjunk, vagy optimális esetben hívassunk mentőt, majd kezdjük el az újraélesztést. Elsősegélynyújtás

30 Ha a bajbajutottnak volt légzése, akkor eszméletlennek tekintjük. Fontos kiemelnünk az ájult és az eszméletlen sérült közötti különbséget. Az ájult sérült többnyire az agy vérellátási zavara miatt összeesik, viszont a megrázásra, megszólításra többnyire valamilyen válaszreakciót ad - kinyitja a szemét, valamilyen hangot ad ki, megszólal. Ezzel szemben az eszméletlen sérült a megrázásra, megszólításra nem reagál, továbbá reflexei nem vagy hiányosan működnek. Több helyen olvashatunk reflexvizsgálatról - szemhéjra fújás, megcsípés, rákiáltás -, ezek nem tiltottak, azonban az új irányelvek kisebb jelentőséget tulajdonítanak nekik. Azt mondjuk, a megrázás, megszólítás megközelíti az egyéb reflexvizsgálat eredményességét. Az eszméletlen bajbajutottnak tehát nincsenek reflexei, ezért potenciális életveszélyben van. Hiányozhat a nyelv-garat reflexe, amely fulladáshoz vezethet, ezért gondoskodni kell a mielőbbi légútbiztosításról. Ennek két módját ismertetjük. A légútbiztosítást azonban meg kell előzze a manuális betegvizsgálat.légútbiztosítást manuális betegvizsgálat Elsősegélynyújtás

31 Segélynyújtás alapjai - Légútbiztosítás Bizonyos sérülések - gerincsérülés, nyílt hasi sérülés, medence- vagy súlyos alsóvégtag sérülés - kizárják az ún. stabil oldalfektetést, ez esetben az Esmarch-féle műfogást, egyszerűbb nevén "áll előre emelést" alkalmazzuk. A sérült alsó állkapcsát óvatosan megfogjuk, majd úgy próbáljuk pozícionálni, hogy alsó fogsora a felső elé kerüljön. Ezáltal az alsó állkapocs olyan pozícióba kerül, amely megakadályozza, hogy a nyelv esetlegesen elzárja a légutat. Ennél a műfogásnál az ellátónak végig a sérült mellett kell maradnia, hisz az állát végig tartani kell. Mivel az ellátót ez teljes egészében leköti, ezért több sérültes helyszínen vagy ott, ahol mást is el kellene végezni, kevésbé tartjuk szerencsésnek. Elsősegélynyújtás

32

33 A légútbiztosítás másik lehetősége a stabil oldalfektetés. Ez esetben azonban először teljes manuális betegvizsgálatot végzünk, és ha nincs kizáró ok - a már említett gerinc-, medence- stb. sérülés, - a sérültet az oldalára fordítjuk. A szabályos stabil oldalfektetés lépései a következők: 1. a sérült mellé térdeplünk, közelebbi kezét dupla derékszögben behajlítjuk, azaz felkarja merőleges a gerincére, míg könyöke szintén derékszögben fekszik a földön 2. távolabbi kézfejét a felénk közelebb eső arcára helyezzük úgy, hogy tenyere kifelé nézzen, majd egyik kezünkkel ott tartjuk 3. másik kezünkkel távolabbi lábát térdben behajlítjuk, majd térdénél fogva felénk fordítjuk 4. fejét hátrahajtjuk, földön lévő kézfejének segítségével úgy pozícionáljuk, hogy nyála kifelé folyjon 5. felül lévő lábát csípőjénél és térdénél közel derékszögben behajlítjuk 6. megvizsgáljuk légzését, amit ezt követően percenként megismétlünk Elsősegélynyújtás

34

35

36

37 Hogyan tovább? A légútbiztosítás után hívjon mentőt! Majd maradjon a sérült mellett, percenként ellenőrizze légzését Segélynyújtás alapjai - Mentőhívás Mentőhívás esetén a bejelentő feltehetően kissé izgatott állapotban van. Az irányító központnak a megfelelő döntéséhez, azaz hogy milyen mentőegységet küldjön a helyszínre, pontos információkra van szüksége. A kezelő jelentkezéséig érdemes az alábbiakat végiggondolni. 1. Hol történt az eset? Adja meg a települést, utcát, házszámot, lépcsőházat, emeletet, ajtót! Ha a cím nem egyértelmű, akkor próbálja elmagyarázni a helyszín megközelíthetőségét, gondoskodjon útbaigazító segítségről. Elsősegélynyújtás

38 2. Adja meg saját nevét, telefonszámát, amin elérhető lesz! Ha ezután megszakad a vonal, vagy új információkra van szükség, vissza tudják hívni. Ne felejtse el, pontatlan cím esetén a mentők nem fognak odatalálni az ön segítsége nélkül! 3. Milyen jellegű vészhelyzet áll fent, mi történt? Szorítkozzon a tényekre, minél rövidebben és pontosabban mondja el a problémát, annál hamarabb indulhat a segítség. A mentőknek fontos segítség, hogy megtudják, milyen panasz, tünet észlelhető a mentésre szorulókon. Lábát, hasát fájlalja, sápadt, esetleg eszméletlen. Minden tünet fontos lehet. Elsősegélynyújtás

39 4. Adjon át minden egyéb információt! Hány sérült van? Szükséges-e műszaki mentés (beszorult sérült, tűz, gázmérgezés stb.)? Ne tegye le a készüléket, míg a kezelő egyértelmű utasítást nem ad rá! Hogyan tovább? Ha van rá lehetőség, valaki várja a mentőket. Egy jelen lévő menjen ki a kapuba, kapcsolják fel a villanyt, nyissák ki a kaput, zárják be a kutyát, szóljanak a portásnak, recepciósnak, hogy mentőt várnak. Képzettség hiányában ne szakítsa meg a vonalat, hiszen követheti a mentésirányító telefonos instrukcióit. Elsősegélynyújtás

40 Segélynyújtás alapjai - Segélynyújtás A segélynyújtás első két láncszemének - helyszínbiztosítás, felismerés, segélyhívás - ismeretében látható, hogy ezek elvégzése széles körben elvárható, és laikus által is teljesíthető. Ugyanakkor rendkívül fontos az is, hogy a szakszerű segítség megérkezéséig a helyszínen lévő laikusok hatékonyan beavatkozzanak. Ezt a beavatkozást laikus elsősegélynyújtásnak nevezzük. A felmérések sok esetben azt mutatják, hogy az életveszélyes sérültek életesélyeit az első 3-5 perc lényegesen meghatározza. Ez az az időintervallum, amikor a szakszerű segítség még általában nincs a helyszínen, így a sérült életesélyei a laikuson múlnak. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a vészhelyzet kezelése, a sérült ellátása a legnagyobb elméleti tudással rendelkező segélynyújtónak is komoly nehézségeket okozhat. Többek közt ezért kap egyre nagyobb jelentőséget szakmai körökben a baleseti szimulációs oktatás. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a laikus segélynyújtás a helyszín adottságai miatt bizonyos helyzetekben kivitelezhetetlen, pl. súlyosan roncsolódott autó, szikláról esés, aknába zuhanás. Elsősegélynyújtás

41 A felsorolt nehézségek ellenére a laikus segélynyújtás lehetőségeinek ismerete nélkülözhetetlen, hisz természetesen azon esetek sem ritkák, ahol lehetőség adódik a laikusok általi ellátásra. A segélynyújtás ismereteinek elsajátítása, mint már említettük, a baleseti szimulációs képzések során a leghatékonyabb, s feltehetően az sem számít újdonságnak, hogy minél fiatalabb korban adjuk át az ismereteket, annál nagyobb az esély, hogy valaki alkalmazza a megszerzett ismereteket. Számos - többek közt saját - kísérlet igazolja, hogy a segélynyújtási attitűd kialakítására már az óvodás életkor is megfelelő, míg az elsősegély-ismeretek oktatása a éves korosztálynál a legcélszerűbb. A legfontosabb oktatási irányelvek felsorolásakor egy utolsó tényről nem szabad megfeledkezni, nevezetesen arról, hogy az elsajátított ismereteket időközönként elengedhetetlen ismételni. Az ismertetett tényekkel nem azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy egyéb körülmények közt a segélynyújtás nem sajátítható el. Éppen ellenkezőleg. Szeretnénk leszögezni és mindenkit biztatni, hogy az elsősegélynyújtást megtanulni nem nehéz, kis időráfordítással is jelentős eredményeket érhetünk el. Elsősegélynyújtás

42 Balesetmegelőzés A gyermekbalesetek egész Európában és Magyarországon is az egyik legjelentősebb népegészségügyi problémát jelentik éves kor között több gyermek hal meg balesetek és bántalmazás következtében, mint együttvéve az összes betegség miatt. Magyarországot a jelenleg legbiztonságosabb Hollandiához hasonlítva az évi gyermekkori (0- 19 éves) haláleset közül több mint 40% lenne megmenthető, ha hazánkat a Hollandiában elért gyermekbiztonsági szint jellemezné. A balesetek többsége megfelelő intézkedésekkel megelőzhető. Intézetünk küldetésnek tekinti, hogy Magyarországon is mindent megtegyünk ennek érdekében. A balesetek szempontjából kockázatot jelent a 0-4 éves kor közötti életkor és a serdülőkor, a fokozott kockázatvállaló magatartás, a mozgásszervi-, szellemi- és érzékszervi fogyatékosság és az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet. A fiúkat minden életkorban több baleset éri. Elsősegélynyújtás

43 „Közös kincsünk a gyermek” Nemzeti Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Program keretében dolgoztuk ki a Nemzeti Gyermek- és Ifjúságbiztonsági Akciótervet. Ennek célja, hogy a véletlen balesetek miatti halálozás között legalább 30%-kal csökkenjen a 0-24 éves korosztályban. Jelmondatunk: “Nemzeti összefogás a gyermekek és fiatalok nagyobb biztonságáért”. A program a közlekedésbiztonság, az otthonbiztonság, a gyermekintézmények biztonsága, a játék-, szabadidő- és sport biztonság, valamint a gyermekbaleset megelőzési tevékenység koordinációja, értékelése és monitorozása terén kíván eredményeket elérni. A balesetek megelőzésére bizonyítottan hatásos eljárások állnak rendelkezésre. Eszközei: Jogi szabályozás és annak betartatása Biztonságos termékek tervezése, előállítása és forgalmazása Biztonságos környezet kialakítása A családok, különösen a kisgyermeket nevelők számára személyre szabott tanácsadás Oktatás, készségfejlesztés Közösségre épülő komplex baleset megelőzés Elsősegélynyújtás

44 Közlekedési balesetek A közlekedési balesetek 0-19 éves korban a halálos balesetek között az első helyen állnak. Élen állnak továbbá a gyermekek tartós egészségkárosodását okozó központi idegrendszeri- és végtagsérülések között is. A közlekedés a gyermekek napi tevékenységének elválaszthatatlan része, hiszen iskolába, otthonukba, játszani mennek. A gyermekek sérülékenyek és még tapasztalatlanok a közlekedésben, így külön figyelmet kell fordítani rájuk. A biztonsági szempontoknak meg nem felelő utak, a gyorshajtás, az alkoholfogyasztás és a védő eszközök használatának mellőzése a legfontosabb rizikótényezők. A közlekedésbiztonság területén jelentős sikereket elérő országok bizonyítják, hogy a közlekedési balesetek megelőzése több szereplő tevékenységét igényli, és a megelőzést érdemes szélesebb közlekedési és településfejlesztési programokon belül végezni. A biztonságos úttervezés, a sebességellenőrzés és az alkoholfogyasztás korlátozása mellett hatásos megelőzési eljárás a biztonsági öv, a sisak, a biztonsági gyermek ülés használata, kerékpárutak és gyalogos zónák kialakítása. A biztonságos környezet kialakítása csökkenti a közlekedési balesetek számát, a kerékpározást és a gyalogos közlekedést támogató közlekedéspolitika pedig további egészség- és környezet nyereségekkel jár. Elsősegélynyújtás

45 Az, hogy a gyermekeket közlekedés közben nem tudjuk megvédeni a balesettől, sérti a gyermekek biztonsághoz való alapjogát. E tény lehetővé teszi a szülők számára a társadalmi felelősség hangsúlyozását, hogy a probléma megoldására szervezett, közösségeken alapuló beavatkozások történjenek, ami minden egyes ember részére, függetlenül szociális hátterétől és jövedelmétől, egyaránt megoldást kínál. Elsősegélynyújtás

46 Fulladás Magyarországon a fulladás miatti halálozás a 0-24 éves korcsoportban a véletlen balesetek közül második helyen van, csak a közlekedési balesetek követelnek ennél is több emberáldozatot. Évente gyermeket és fiatalt veszítünk el vízbefulladás miatt, és még többen szenvednek maradandó agykárosodást a majdnem-fulladás következtében. A többi európai országhoz képest a halálos kimenetelű fulladások tekintetében rosszabb helyen áll az ország, mint más balesettípusok vonatkozásában. Így ezen a területen sok a tennivaló! Elsősegélynyújtás

47 Kutatások szerint a fulladásos balesetek száma bizonyítottan hatásos módon csökkenthető a következő eszközökkel: közösségi úszómedencék körbekerítésének kötelezővé tétele; otthoni úszómedencék körbekerítésének kötelezővé tétele; úszómesterek, vízi mentők előírás szerinti, rendszeresen szinten tartott képzése; annak jogi szabályozása, hogy a természetes és mesterséges fürdőhelyeknél adott partszakaszra és medenceszámra hány úszómester kötelező; uszodákban alkalmazott biztonsági jelzések jogi szabályozása, mely elrendeli a vízmélység feltűnő jelzését, a medenceszél észrevehetőségének javítást kiemelő színnel, a vízleeresztő nyílások fedését, és a kémiai biztonságra vonatkozó szabályozást; Elsősegélynyújtás

48 nemzeti szintű, egységes vihar és vészjelzés használat; képzett szakember által készített kockázatbecslés minden rekreációs vízpart vonatkozásában; nemzeti program, mely a közösségi szintű vízbiztonsági tevékenységet tervezi meg (minimális felügyelet, képzés, biztonsági eszközök); nemzeti program, ami az úszásoktatást az iskolai oktatási terv kötelező részévé teszi; az egész országra kiterjedő program, ami az úszásoktatáshoz való hozzáférés kiegyenlítésére irányul; jogszabály, ami előírja a mentőmellény viselését a kis vízi járműveken. Ezekkel a lépésekkel Magyarországon is jelentősen lehetne csökkenteni a halálos kimenetelű és súlyos gyermekkori fulladásos balesetek számát. Elsősegélynyújtás

49 Esés A gyermekbalesetek közül Magyarországon az esések következtében kerül kórházba a legtöbb gyermek. Azon túl, hogy ellátásuk tetemes költséggel jár, az esés, a zuhanás maradandó károsodással gyógyuló sérülést vagy halált is okozhat. Ennek következtében Magyarországon évente 5-10 gyermeket és fiatalt veszítünk el. Az Egészségügyi Világszervezet európai adatai szerint a hátrányos szociális helyzetű gyermekek kockázata mind a halálos, mind a nem-halálos esésből eredő sérülések szempontjából nagyobb. Ha a halálozási arány mindenütt olyan volna, mint a legkedvezőbb helyzetű országokban, az esésekből adódó halálozás több mint 90%-a megelőzhető lenne. Egyes országok sikeres megelőzési programjai hasznos tapasztalatokkal szolgáltak arról, hogy kisebb erőforrásokkal is érhető el eredmény. A biztonságos környezet és gyermektermékek kiemelkedő jelentőségűek abban, hogy a súlyos esés kockázatát csökkentsük. Elsősegélynyújtás

50 Léteznek bizonyítottan hatásos eljárások a gyermekek súlyos eséseinek megelőzésére, mint a veszélyes termékek átalakítása és eltávolítása, ablakzárak és játszótéri biztonsági szabványok alkalmazása és közösségi programok megvalósítása. A súlyos kimenetelű esések legnagyobb mértékben a 0-4 éves korosztályt és a serdülőket veszélyeztetik. A legsúlyosabb következménnyel leggyakrabban a több emeletes épület második vagy magasabb szintjéről való kizuhanás jár. Kórházi ápolást leggyakrabban lépcsőről, pelenkázó asztalról, bútorokról, játszótéri eszközökről, teraszokról vagy 1-2 szintes házak erkélyeiről való leesés igényel. Elsősegélynyújtás

51 Égés, forrázás Magyarországon évente gyermeket és fiatalt veszítünk el súlyos égés, forrázás, vagy áramütés következtében. Kórházi felvételek szempontjából az esések, a közlekedési balesetek és a mérgezések után az égések képezik a negyedik leggyakoribb balesettípust. A legveszélyeztetettebb korosztály a csecsemő- és kisdedkor. A súlyos égésre a fiúk kockázata minden életkorban magasabb, míg a könnyebb, főleg a háztartási munka során szerzett égési sérülések a lányokat nagyobb mértékben fenyegetik. A súlyos égési sérüléseknek a gyermek gyakran akkor is egész életén át viseli látható következményeit, ha az égés nem volt életveszélyes. Különösen az otthon bekövetkező égésekből és forrázásokból eredő halálozás és sérülések függenek szorosan össze a nem biztonságos környezettel. Elsősegélynyújtás

52 Az Egészségügyi Világszervezet Európai Irodájának kiadványai szerint sokféle költség-hatékony gyermekkori égést megelőző eljárás ismert, és ha mindenütt el lehetne érni a legbiztonságosabb országokra jellemző eredményeket, a halálozás 90%-a lenne elkerülhető. Az égések számos beavatkozással megelőzhetőek, mint a jogi szabályozás, a környezeti átalakítások, a lakosság oktatása és nagyobb odafigyelés. Ez számos terület szakembereinek bevonását igényli, beleértve a közösségi vezetőket is. Olyan jogszabályok, mint a füstérzékelők felszerelése, a meleg víz hőmérsékletének szabályozása, vagy az öngyújtókra vonatkozó szabványok, hatékonyak a hő okozta balesetek megelőzésében, és alkalmazásuk széles körben javasolt. Az elsősegélynyújtás javítása és magas színvonalú égés-centrumok fenntartása a testi és lelki téren minél kedvezőbb kimenetel elérésének hatékony eszközei, így széles körben támogatni kell őket. Elsősegélynyújtás

53 Mérgezés A mérgezés a gyermekbaleseti halálozás harmadik leggyakoribb oka a közlekedési balesetek és a fulladás után. Hazánkban évente gyermeket és fiatalt veszítünk el mérgezés miatt, és an kerülnek kórházba. A legveszélyeztetettebb a 0-5 éves korcsoport, a fiúkat gyakrabban éri mérgezéses baleset. Serdülőkorban az alkohol, tudatmódosító szerek túlzott bevitele okoz nem szándékos mérgezést. A mérgezéseket leggyakrabban gyógyszerek okozzák, ezt követik a háztartási és ipari vegyszerek, majd a növényvédőszerek és irtószerek. Ritkább, de gyakran végzetes kimenetelű a mérgező gombák és egyéb mérgező növények által okozott baleset. A gyermekkori mérgezések leggyakrabban otthon történnek, ahol veszélyes szert a gyermek által is kinyitható tartóban, vagy számára könnyen hozzáférhető helyen tartanak. Elsősegélynyújtás

54 Ha minden ország mérgezési halálozása lecsökkenne a legkedvezőbb helyzetű ország szintjére, akkor a halálesetek 93%-a nem következne be. A legalacsonyabb halálozással rendelkező országok tapasztalatai szerint olyan környezeti beavatkozások, mint például a „gyermekbiztos” csomagolás, a biztonságos tárolás, a mérgező anyagok hozzáférésének megnehezítése, a gyógyszerek nem-halálos adagonkénti csomagolása és mérgezési központok működtetése jó befektetés. Mégis észleljük a mérgezések megelőzésének akadályait. Szervezett tevékenységet kell folytatni, és olyan mérgezés megelőzési tervet készíteni, ami összefoglalja a szükséges beavatkozásokat. A gyermekek alkoholmérgezésének hatásosabb megelőzését célzó tevékenység ugyancsak fontos. Elsősegélynyújtás

55 Félrenyelés, önakasztás Légúti idegentest vagy nem szándékos nyaki szorítás miatt évente Magyarországon gyermek és fiatal veszíti életét. Bár ezek a balesetek ritkábban fordulnak elő, mint például az égéses, vagy mérgezéses sérülések, gyakran halálos kimenetelűek. Az újszülöttek és csecsemők akár saját ágyukban is megfulladhatnak a párnától vagy paplantól. A kisdedek apró tárgyakat vesznek a szájukba, és félrenyelik őket, vagy ruházatukhoz, játékaikhoz tartozó zsinór tekeredik a nyakukra. Az ilyen balesetek gyorsan és csendben következnek be. Elsősegélynyújtás

56 A félrenyeléses, önakasztásos gyermekbaleseteknek számos bizonyítottan hatásos megelőzési formája ismert. Ezek egy része a termékbiztonság körébe esik. Fontos például, hogy a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon a termékről. Az élelmiszert nem ajánlott egybecsomagolni nem élelmiszer termékkel. A gyermekruhák húzózsinórjai veszélyesek, ezért ilyeneket nem szabad árulni. Szervezett tevékenységet kell folytatni, és olyan megelőzési tervet készíteni, ami összefoglalja a szükséges beavatkozásokat. A nemzetköz gyakorlatban bizonyítottan hatásosnak bizonyult a szülők otthoni, szakember által végzett felvilágosítása. Magyarországon ez a tevékenység a védőnői hálózat feladata. Elsősegélynyújtás

57 Sport A rendszeres sport az egészséges életmód alapvető része. Megfelelő megelőző eljárásokkal elérhető, hogy a gyermeket, fiatalt sportolás közben ne érje baleset. A sportbalesetek a versenysportolókat és az amatőr sportolókat egyaránt fenyegetik. A versenysportban a sportegészségügyi hálózat folyamatosan végzi a sportbalesetek megelőzésére irányuló tevékenységet. Az amatőr sportban azonban a testnevelők és edzők, a szülők, a sportoló gyermek felelőssége a nagyobb. Legsúlyosabb következménnyel azok a sportbalesetek járnak, ahol a koponya vagy a gerincoszlop sérül, vagy ahol egyszerre sérül meg több szerv. A sportbalesetek megelőzése több ágazat együttműködését igényli, hiszen a védőeszközök tervezőinek és gyártóinak, a sportlétesítmények beruházóinak és üzemeltetőinek, a sportegészségügy szakembereinek, a gyermekkel foglalkozó testnevelőknek, edzőknek, a szülőknek, és rajtuk kívül még számos szakembernek van ebben szerepe. Elsősegélynyújtás

58 Játék, szabadidő A gyermekbiztonság szempontjából a játék és szabadidőtöltés kritikus időszak. A gyermekek is fiatalok számára a játék és szabadidőtöltés gyakran jelenti új tevékenységek kipróbálását, képességeik, korlátaik megismerésének eszközét. Sok gyermeket és fiatalt ér baleset játék és szabadidőtöltés közben. A leggyakoribbank ezek közül az esés, de égéses, fulladásos baleset, vagy akár közlekedési baleset is bekövetkezhet a szabadidőtöltéskor. Magyarországon nem rendelkezünk pontos adatokkal arról, hogy hány gyermek sérül meg súlyosan, vagy veszíti életét játék, szabadidőtöltés közben. Tudjuk azonban, hogy számuk hazánkban is magas. Elsősegélynyújtás

59 A játék és szabadidőtöltés közben bekövetkező balesetek megfelelő eljárások alkalmazásával megelőzhetőek. A megelőzés ágazatok közötti összefogást kíván, hiszen abban a különféle játék és szabadidős tevékenységekhez használt eszközök biztonságos tervezésétől és forgalmazásától kezdve a szabadidőtöltésre, nyaralásra, pihenésre tervezett közösségi helyek biztonságos működtetésén keresztül az egyének informálásáig és felkészítéséig számos beavatkozási pont lehetséges. A leggyakoribb súlyos balesettípusok kivédésének fontos eszköze a megfelelő jogi szabályozás, és a szabályok betartatása. Elsősegélynyújtás

60 Otthonbiztonság A nem közlekedési gyermekbalesetek többsége a gyermekek otthonában következik be. A legveszélyeztetettebb 0-4 éves korcsoport súlyos következményekkel járó és halálos balesetei is gyakran történnek a gyermek saját környezetében. Az otthoni balesetek megelőzésében kiemelt jelentőségű a biztonságos környezet kialakítása. Különösen a lépcsők, teraszok, erkélyek esetében kell megfelelően szabályozni és felügyelni az építést. Az elektromos hálózat, a fűtés- és szellőzőrendszer állapota az otthonbiztonság fontos tényezője. Az épület biztonságán kívül az ott használt tárgyak, elektromos készülékek, játékok jó állapota, rendeltetésszerű használata is javítják a gyermekek biztonságát. Ebben a tervezésnek, gyártásnak, kereskedelemnek is nagy szerepe van. Elsősegélynyújtás

61 A szülők és fiatalok folyamatos felvilágosítása, a szakemberek képzése elengedhetetlen. Az otthonbiztonság javítása, az otthon bekövetkező gyermekbalesetek számának és súlyosságának csökkentése csak a különböző területek szakembereinek összefogásával lehetséges. Az otthonok biztonsága tekintetében az egyes társadalmi csoportok között nagy egyenlőtlenségek észlelhetőek. A társadalomnak törekednie kell ennek kiegyenlítésére, aminek eszköze lehet például a védőfelszerelésekhez való könnyebb hozzáférés a rászorultak számára. Elsősegélynyújtás


Letölteni ppt "Elsősegély. Az elsősegélynyújtás ősi, ösztönös tevékenysége az emberiségnek rohanó világunkban, azonban sajnos egyre kisebb szerephez jut. Vajon kiveszett."

Hasonló előadás


Google Hirdetések