Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÖZVEGY ÉS LEÁNYA A két címszereplő megnevezési módja mindkét elemében előhív egy harmadik személyt, az apa alakját: a két nőalak jellemének alapmeghatározottságát.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÖZVEGY ÉS LEÁNYA A két címszereplő megnevezési módja mindkét elemében előhív egy harmadik személyt, az apa alakját: a két nőalak jellemének alapmeghatározottságát."— Előadás másolata:

1

2 ÖZVEGY ÉS LEÁNYA A két címszereplő megnevezési módja mindkét elemében előhív egy harmadik személyt, az apa alakját: a két nőalak jellemének alapmeghatározottságát és egymáshoz való viszonyukat a hiányzó és „jelenlévő” apa figurája határozza meg. Tarnócziné „árva özvegynek” nevezi magát: a jelző a férj és feleség viszonyában mindvégig tátongó űr kitöltetlenségére és az ebből fakadó bosszúvágyra utal, Sára pedig az apa távollétében (csak az özvegy leánya cím alapján) teljesen kiszolgáltatódik a körülmények kényszerű alakulásának, legfőképpen neurotikus anyja szublimált bosszújának.

3 A REGÉNY FORRÁSA ÉS JELLEGE  Történeti forrása: Szalárdi János 1662-ben írt Siralmas magyar krónikájának egyik valós története;  A krónika története ideális tragédia témát szolgáltat a regényírónak: családi viszály, szerelmi háromszög, rejtélyes öngyilkosság gazdag fikciós vázat kínáltak mind a romantikus jegyek ( drámai és epikai elemek ötvöződése, váratlan fordulatok, véletlen és szükségszerű érvényesülése, tragikus végkifejlet, stb), mind pedig a realista elemek (hiteles jellemábrázolás, történeti milliő részletes felrajzolása, elevenné tétele, ok-okozati kapcsolatok érvényesítése, stb.) megvalósításához.

4 MŰFAJÖTVÖZŐDÉS Drámapoétikai műveletekRegénypoétikai formaelvek - Párbeszédek és nagyjelenetek: Haller és Naprádiné,M. Zs várában,Sára öngyilkossága után; - Késleltető funkciójú alternatív lehetőségek sokasága; - Drámai szituáció; - Előrejelzések: előérzetek, átkok, Sára mint áldozat, tőr- döfés motívum, jóslatszerű álom; - Tragikus kényszerűség: a véletlenek szükségszerűsége; - Fordulatokban gazdag történetvezetés + narrátori értekezések - Szigorúan zárt, lineáris, ok- okozati összefüggésekre épülő szerkezet: expozícó (magába rejti a konfiktus csíráját), bonyodalom ( a lányrablással kezdődik): minden tett, gondolat a tragikus végkifejlet irányába mozdítja a történé- seket,tetőpont (3 mozza- nat),késleltető történetegysé- gek, végkifejlet;

5 „Tematikus és strukturális szempontból Shakespeare Rómeó és Júliájának távoli para- frázisaként (is) olvashatjuk Kemény regényét: két szerelmes – családi viszályból fakadó – bukása miatt a tragikum válik a szövegolvasás elsődleges tapasztalatává (...)” (Bényei,142)

6 SÁRA ÉS JÁNOS SZERELMI KAOCSOLATÁT RELATIVIZÁLÓ JELENSÉGEK  A két fiatal szerelmi tragédiáját bizarr – disszonáns keretbe illeszti a szerző: Tarnóczyné és férje elhidegült házassága valamint Naprádiné és Haller egymásratalálásának ironizált jövőképe között játszódik le históriájuk;  A reflektáló mellékszereplőknek tulajdonítható, hogy a fiatalok boldogságképzete anakronisztikusnak tűnik: - János allegorizáló nyelvhasználatában (drágakövek – kisvirág; büszke rózsa – kis ibolya) női eszményképe Mikes Mihály értelmezése; - Sára Vitéz Francisco-féle széphistóriás szerelemképe Naprádiné miatt hat nevetségesnek;  János és Sára alig találkozik a történetben: még vonzódásuk megvallásáig sem jutnak el, s csak akkor bizonyosodnak meg érzéseik kölcsönösségéről, amikor az események visszafordíthatatlanul tragikus irányt vettek;

7 Mikes Zsigmondot hiába kéri felesége, Kornis Ágnes, fia, János és maga Sára is, hogy vigyék haza mielőbb, makacsságával nagyban hozzájárul az események tragikussá válásához. A jezsuita hite miatt üldözött Mikes Móric Rákóczi György életének megmentésekor kapott gyűrű segítségével lesz a család megmentője, bár az ifjú szerelmeseken nem segíthet

8 A FEJEDELEM MEDVEVADÁSZATÁRÓL SZÓLÓ JELENETEGYSÉG - Beavat a 17. sz.-i Erdély politikai helyzetének, szokásrendjének részleteibe; - Kicsinyítő tükörként funkcionál az anya-gyermek viszony, anyai önfeláldozás ironikus megjelení- tésében (anyamedve-motívum); - Kontraszt: a fejedelem súlyos politikai döntései a Bibliát saját szája íze szerint citáló Csulai magánbeszédei; - Mikes Móric fejedelmi gyűrűhöz jutása; - Rákóczi – bel-és külpolitikai taktikai megfontolásból meglátogatja Mikes Zsigmondot; - Az ártatlannak induló lányrablási história tragikussá hangolódik;

9 „- Leányom kezét - szólt köszöngetve Tarnócziné - Haller Péter uram akarta az elrablás napján megkérni. Ha most ártatlanságán nem kételkedik, úgy övé az elsőség.” “- Inkább kétkedném a szentírásban, inkább a nap tiszta sugáraiban, inkább az éj sötétségében, inkább, hogy ébren vagyok!... Remélhetek-e? - szólt Haller Péter Sárához fordulva” „Tarnócziné leányán hideg rázkódás futott keresztül. Mi volt előtte az életöröm? Hol találta volna föl azt többé?... S a megtagadás a becstelenség bevallása volna. Igent rebegtek ajkai. (...) - Átok reám! - nyöszörgé Sára.”

10 A SZEREPLŐK JELLEMZÉSÉNEK MÓDOZATAI  A narrátor többnyire hagyja a szereplőket beszédük és tetteik által megnyilvánulni, tartózkodik a nyílt ítéletmondástól;  Az özvegy bemutatásakor következetesen ironikus pozíciót foglal el: - úgy teszi kérdésessé a címszereplő biblikus szóáradatának komolyságát, hogy ironikusan átveszi megrögzött sablonjait („árva özvegy” titulus, predesztináció-paródia) - a főhősnő nézőpontjába helyezkedve utal testi jellemzőinek és aszketikus magatartáseszményének ellentmondásosságára - indirekt kommentárt fűz Tarnóczyné beszédaktusaihoz; - más szereplőkkel jellemezteti;

11 TRAGIKUS VÉTSÉG SÁRA: - hallgatás (belső kényszerűség, bűntudat) - passzív magatartása, titkának őrzése; JÁNOS : -cselekedetei ( meg- gondolatlan lányrablás) -túlzott jósága (viszon- zott szerelemről való lemondás testvérszeretet- ből) Sárát a beteljesülő átkok a ki- szolgáltatott áldozat pozíciójába helyezik, bár mártír volta némileg megkérdőjeleződik magának- valósága által, ami átkává és romlásává lesz magának és szeretteinek; János cselekvő viselkedése és Sára félénk elzárkózása, passzivitása u. a. tragédia generálója;

12 TARNÓCZYNÉ  Szerepjátszás vagy a tudattalan elszabadulása? - Folyton Bibliát citál, a protestáns etikára alapozza személyiségét; - Tettei, gondolatai, érzései ezzel szöges ellentétben állnak; - Vallásossága szélsőséges bigottsággá válik, gyűlölet, kapzsiság, anyagi érvényesülés motiválja tetteit; - De ő nem lát ellentmondást szavai és tettei közt jelle- me deformálódott; - Látszólagos aszexualitása felfokozott érzékiségének megnyilvánulása; - Kulináris élvezetei a libidó szublimálása, nem frigiditás; - Kényszeresen ismételt cselekedetei a lelki egyensúly megbomlására utalnak (állandóan kocsiján száguldozik); - Állandó cselekvésvágya neurotikus személyiségvonások megnyilatkozásai; - A ráció kontrollja alól kikerülő tudattalan uralja cselekedeteit; - Ahhoz, hogy fenntartsa ingatag lelki egyensúlyát, a felgyülemlő pszichés energia állandó levezetésére van szükség;

13 TARNÓCZYNÉ A MEGALÁZOTT FELESÉG A KERESZTYÉN MÉDEIA -Kényszerneurózisa sikertelen házasságából eredeztethető; -Az elfojtás, a szublimációs kényszer oka a férj – feleség kapcsolat deformáltságára vezethető vissza; -A világias örömökre vágyó Tarnóczy Sebestyén női méltóságában, anyai hivatásában alázta meg testi és lelki értelemben egyaránt mellőzött nejét; -Férjével szembeni ellenséges érzülete, bosszúvágya, a női szerep betöltet- lenségéből fakadó energiák a tudattalanba helyeződnek át; -Bibliai nyelvhasználatával eredménytelenül „bünteti” hűtlennek tartott férjét -A férj halála nem hoz felszabadulást: ezért megszünteti személyiségét, gyűlöletét Sárára tolja át; -Sára általa kikényszerített házasságát is tönkre akarja tenni; -Médeia gyermekei meggyilkolásával torolja meg férje hűtlenségét, könyörtelen tette végrehajtásakor az istenekre és Zeuszra hivatkozik; -Tarnóczyné bosszúja „azt éri el, akire valójában irányult, akinek tudatosan (talán) a javát akarta, tudattalanul viszont gyűlölt (és imádott) férje alakjával helyettesítette, s bosszúja rejtett tárgyává avatta.” (Bényei, 159) - Pillanatra tudatosul benne a gyermekgyil- kosság vádja és valódi késztetése, de hárítja a szembesülést; „Fölmenjen-e a terítőhöz? Hisz neki joga van látni a tetemet, melynek életet adott... és halált. Ő az anya és a magzat-gyilkos, ő keresztelteté és átkozta meg, szoptatta és falta föl gyermekét... A nő Saturnus. Oh, Sára!” (III. 269)

14 TRAGIKUS – KOMIKUS Tragikus és komikus elemek együttléte a tragédia természetétől sem idegen (pl. Shakespeare-nél)  A két esztétikai minőség összefonó- dása tapasztalható a szereplők jellemében és viszonyrendszerében; János és Sára esetében a tragikus dominál: a véletlenek szerencsétlen összjátékában, sorsuk alakulásában, halálukban; Mikes Móric szólama: eszmefuttatásai a lemondásról, az élet szentségéről létfilozófiai keretet teremtenek a tragikussá váló események értelme- zésének; Mikes Zsigmond és Kornis Ágnes helyzete a fejedelem ítélete után: nem csak vagyonukat vesztik, hanem fiaik életéért is reszkethetnek; Tarnóczyné jellemtorzulása, kisszerű és démoni tettei hozzájárulnak a tragikus bonyodalom létrejöttéhez, alapvetően mégis komikus karakter: „Moliére Tartuffe-jével analóg vígjátéki szerepkört kap a történetben Tarnócziné, akinek – igazi ármánykodó komédiaszereplő- höz méltóan – végül a fejedelmi igazságszolgáltatás okozza a bukását.” (Bényei, 143) Haller Péter a commedia dell’arte közismert típusa: a vén, zsugori kéjenc, aki fiatal nő elcsábítására törekszik; helyzet-komikum: Naprádinéval való dialógusa; Naprádiné illúziókba feletkező szerelemfelfogása; Csulai gyávasága és intrikái;

15 IDŐKÉPZET ÉS POLIFÓNIA Kétfajta idősík drámai szembenállá- sokat eredményez 1. A történet (lineáris) ideje: kb. 1 év; 2. Eltérő valóságfelfogások, életviteli minták a történet idején kívüli időbe helyezi a szereplőket: Tarnóczyné ószövetségi alapú vallásos felfogása, Naprádiné széphistóriák alapján létesített valóságképe, Mikes Mihály idejétmúlt lovagi etikás ideálja, Mikes Móric következetes hitelvű magatartása, Sára és János örök szerelem mítosza Különböző világmagyarázó szereplői szólamok dialógusa vagy kiélezett konfliktusa hozza létre a mű polifóniáját: Tarnóczyné agresszív bibliai idézési technikája, Naprádiné ábrándozó stílusa, fikciós mintákból átszivárgó megérzései, (beteljesülő) jóslatai, János metaforikus, allegorikus nyelvhasználata, Kornis Ágnes imádkozó nyelvhasználata, stb. Elmosódnak a határok a gondolat, a kimondott szó és a valóságba átmentett tettek között, a fikcionált szövegek valóságképe és az életvilág realitása között

16 IRODALOMJEGYZÉK  Orbán Gyöngyi: Megértő irodalomolvasás. Alternatív tankönyv a líceumok X. osztálya számára, Poli Print Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998,  Magyar irodalom Berzsenyitől Mikszáthig. Összeállította, ismertetésekkel és jegyzetekkel ellátta K. Jakab Antal, Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1997,  Kemény Zsigmond ( ): Özvegy és leánya (regényismertetés), in csicsada-irodalom-birodalom.blogspot.ro/2013/02/kemeny- zsigmond ozvegy-es.html  Bényei Péter: A történelmi regény műfaji változatai és a tragikum kérdései Kemény Zsigmond írásművészetében, Ph. D – disszertáció, , in https//idea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/.../CSK039.pdf?

17 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA NOVEMBERBEN! Novemberi témánk: A lírikus Arany János Meglepetés: Koncert Arany János daloskönyvének dalaiból. Előadók: Dsupin Pál és Csergő-Herczeg László


Letölteni ppt "ÖZVEGY ÉS LEÁNYA A két címszereplő megnevezési módja mindkét elemében előhív egy harmadik személyt, az apa alakját: a két nőalak jellemének alapmeghatározottságát."

Hasonló előadás


Google Hirdetések