Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban

Az előadások a következő témára: "Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban"— Előadás másolata:

1 Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban
Készítette: Czifra Adrienn

2 Bevezetés Téma: Csikamacu Monzaemon Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban c. bábszínházi darabja A darab középpontjában a sindzsú, a kettős szerelmi öngyilkosság áll Csikamacu Monzaemon miért pont bábszínházra írta sindzsú darabjait? 1703-as előadás – mérföldkő a bábszínház történetében: hatalmas siker, az író a bábszínházra koncentrál, megmenti a Takemoto színházat az összeomlástól, kiindulópont a társulatok közti versengéshez – a bábszínház aranykora Minek köszönhető a Szonezaki sindzsú óriási sikere? Miért választják a szereplők a halált?

3 Csikamacu Monzaemon (1653-1725) szevamonói
Csikamacu több mint 100 bábszínházi és 30 kabuki darabot írt darabjainak egy része szevamono, vagyis polgári tragédia hétköznapi emberekről, egy sémára pár hónapja történt esemény, valós személynevek a szevamonón belül találjuk a sindzsút témája: kettős szerelmi öngyilkosság. A sindzsú lényege, hogy a szerelmesek, akik ezen a világon nem lehetnek egymáséi, inkább a halált választják, és remélik, hogy a túlvilágon együtt lehetnek majd. első ilyen témájú darab – Szonezaki sindzsú (1703) népszerűségének köszönhetően egy tucat hasonló mű készül

4 Szonezaki sindzsú – Kettős szerelmi öngyilkosság Szonezakiban
népszerűség oka: egyszerű, de tisztaszívű szereplők, egyszerűen felépített történet – a nézők közelinek érezték Keletkezési körülmények: valós esemény alapján (1703. május 22.) valószínűleg pletykaként jutott a fülébe bemutató: június 20.

5 Szereplők a két főszereplő az alacsonyabb osztály tagja – eddig ilyen nem volt Tokubei – kereskedő osztály tagja, 25 éves, naív, jóhiszemű, kiforratlan személyiség, tele érzelemmel Miért dobja el életét? Megszégyenítés, végzetes folt a hírnevén, nem lehet az egyetlen emberrel, akit szeret (a japán gondolkodásban az öngyilkosság más jelentéssel bír, mint nyugaton – tisztesség megőrzése, név tisztán tartása, hűség Ohacu – alacsony rangú prostituált, 19 éves, kedves, melegszívű, szerelméért bármire képes Miért választja a halált? Nincs esélye elhagyni a Tenma házat, nem élhet normális életet, nem lehet kedvesével ezen a világon

6 Szerkezet és cselekmény
nincs forgatókönyv, felvonások, egyszerű felépítés 3 jelenet, alig 24 óra a történet leforgása 1717 – bővítés (de az előző változat népszerűbb) A történet lényege, hogy a két szerelmes nem lehet együtt, a fiút házasságra akarják kényszeríteni egy másik nővel, régi barátja pedig megszégyenítette és csellel megszerezte tőle a házasságra szánt pénzt, így már nem állhat bácsikája szeme elé. Mivel szerelmével sem találkozhat, mert elűzték a városból, elhatározzák, hogy együtt vetnek véget életüknek, hátha a túlvilágon együtt lehetnek majd.

7 Micsijuki a szerelmesek utolsó útja Csikamacu írta a leggyönyörűbb micsijukikat részletesen kidolgozott, szójátékokkal tarkított a karakterek itt teljesednek ki a két főszereplőt utolsó mondataikból sokkal jobban megérthetjük, megismerhetjük A mű hatása óriási népszerűség több hasonló témájú mű megszaporodtak az öngyilkosságok filmváltozatok, szobor Oszakában

8 A sindzsú hagyományos előadásmódja – a ningjó dzsóruri
a bábozás az egész világon elterjedt szórakoztatási forma kidolgozottságban és technikailag a japán bábok a legfejlettebbek, a japán bábmozgatók a legképzettebbek samiszen kíséretű recitálásra előadott bábjáték az Edo-korszak elején, 400 éve jött létre Kiotóban alapja három elem együttműködése - a báb, a narráció és a samiszen zene

9 A színpad felépítése úgy alakították ki, hogy a bábosok minél könnyebben és gyorsabban mozoghassanak rajta szélessége 10 méter jobb oldalon dobogó – ezen ül a narrátor, aki a szöveget kántálja és a samiszen zenész, aki megadja a darab légkörét, biztosítja a tempót és átvezeti a jeleneteket a színpad 3 szintből áll két szélén függöny a háttérben egy ház belseje, előtte út vagy kert

10 A bábmozgatók egy bábot 3 ember mozgat egyszerre
a bábmozgatók feladata, hogy ügyességükkel, összeegyeztetett mozdulataikkal életre keltsék a bábokat Josida Bunzaburó (?-1760) – 1734-ben kifejlesztette a három embert alkalmazó bábmozgatást fő mozgató: tartja a báb törzsét, irányítja a jobb kezet és a fejet második játékos: a báb bal kezét mozgatja lábmozgató: lábakat/ruhát mozgatja, imitálja a hanghatásokat öltözék: fekete csuklya, egyedül a főmozgató arca látható

11 A bábok szerkezete Csikamacu korában kisebbek, egyszerűbb szerkezet
manapság 150 cm, kg fej különlegesen kialakítva, fából, mozgatható fel-le, jobbra-balra, külön mozog a szem, szemöldök, száj több mint 70 fajta arctípus test elnagyolt karok, lábak zsinórral csatlakoznak, behajlíthatók, a báb még a kezét is ökölbe tudja szorítani

12 Összegzés bábszínház – évszázadok óta működik, máig sikeres
előadások és turnék Japánban és szerte a világban régi bábok nagy becsben, bábmozgatók nemzeti kincsként a bábszínház légköre a legalkalmasabb a sindzsúk bemutatására – habár való életből vett eseményeket dolgoznak fel, misztikus árnyalatot kapnak, és eltávolítják a nézőt a valóságtól A színészek nem tudják elkerülni, hogy játékukba saját személyiségükből is belevigyenek, a bábok viszont száz százalékig azonosulnak a karakterekkel a báb a bábmozgató kezében életre kel, emberi lesz, s bábos mint egyfajta isten irányítja, teszi örökéletűvé – ebben rejlik a műfaj szépsége

13 Köszönöm szíves figyelmüket!