Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA"— Előadás másolata:

1 AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA

2 Helyi (települési) fejlesztési koncepciók, tervek és a fejlesztésre kijelölt területek
Status quo elemzés összefoglalása Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepció (2013) Budapest integrált településfejlesztési stratégiája (2014) A XVIII. kerület integrált városfejlesztési stratégiája (2009) A XVII. kerület integrált városfejlesztési stratégiája (2008) Vecsés fejlesztési stratégiája (2008) Ecser fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata (2006) Aerotopolis (~ Ecser kapcsolódó projektjei) Vecsés fejlesztési elképzelései ( Berényi Mária) Repülőtér Struktúraterve (2013 január – Budapest Airport)

3 Fővárosi tervek Településfejlesztési koncepció ITS
„Fontos közlekedési infrastruktúra-elem” ITS Nem csupán infrastruktúra elem Térszervező szerepe van kialakulóban, Airport city fogalom Jelenleg alulhasznosított területek fejlesztése, funkcióváltása: szálloda, irodai és logisztikai fejlesztések Üllői úti egykori laktanya területén, barnamezős beruházásként modern munkahelyi övezet kialakításának elősegítése Gazdaság és közlekedés-fejlesztés BIZONYTALAN LEHATÁROLÁS NINCS ELŐKÉSZÍTETT PROJEKT!!! – CSAK EZEK ALAPJÁN TUDJÁK SZEREPELTETNI AKCIÓTERÜLETKÉNT!!!

4 Kerületi tervek XVIII. kerületi IVS (2009) XVII. kerületi IVS (2008)
Elérhetőség javítása, közlekedésfejlesztés Gazdasági potenciál kiaknázása Logisztikára és tranzit turizmusra alapozott szolgáltatások bővítése Együttműködési megállapodás a reptérrel Nem részletezi a gazdasági fejlesztéseket XVII. kerületi IVS (2008) Repülőtérben rejlő potenciálokat kihasználnák, bár egyelőre nincs közvetlen kapcsolat konferenciaturizmus intermodális csomópont kiépítése új gazdasági területek kijelölése ipari-kereskedelmi funkciók erősítése

5 Vecsés és Ecser tervei Vecsés (2008) Ecser (2006)
repülőtéri kapcsolódás kitörési pont tranzit turizmus fejlesztése, minőségi szálláshelyek új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése logisztikai, üzleti központok kialakulásának elősegítése potenciális befektetők megkeresése, odavonzása együttműködő, partner önkormányzat kialakítása Ecser (2006) üzleti központ kialakítása új kereskedelmi, logisztikai területek közlekedési infrastruktúra fejlesztése

6 Forrás: Berényi Mária, 2013 Vecsés Város Település-szerkezeti terve
A fejlesztési területek: Piros: megvalósult vagy folyamatban lévő Sárga: fejlesztés előkészületben Kék: problémás területek Forrás: Berényi Mária, 2013

7 Ecser - Aerotropolis

8 A repülőtér struktúraterve
„Cargo city” Három vagy négy csillagos szálloda Irodapark Üzleti park kereskedelmi egységekkel, raktárakkal és irodaterülettel Hangár kapacitás bővítése a repülőgép-karbantartási tevékenység kiszolgálására Szükséges Jelenlegi szabályozás megváltoztatása („non core” területeken földhasználati jogok biztosítása harmadik fél számára - Légiközlekedési Törvény módosítása) Magánberuházók sikeres pályáztatása Nem számol a térség jelenlegi területkínálatával Nem tér ki a környező településekkel, vállalatokkal való együttműködés lehetőségére

9

10 FŐVÁROSI METROPOLISZTÉRSÉGEK TELJESÍTMÉNYE
POLYCE programban vizsgált öt metropolisztérség fő profilképző mutatói

11 INGÁZÁSI MINTÁZATOK HIERARCHIKUSSÁGA: BÉCS, BUDAPEST
Kis pont: közötti, nagy pont: >3000 munkahelyet kínáló települések Ingázás: legvékonyabb , közepes , vastag: > 3000 napi ingázó által igénybe vett útvonal Kétirányúság arányai: piros a 65% fölött, zöld szín 35-65% között, míg a kék 35% alatt

12 Hátráltató tényezők – ADOTTSÁG
Ingatlanpiaci válság, gazdasági válság – magyar gazdaság gyengesége MALÉV csődje – utazóközönség összetétele – vásárlóerő hiánya! Kiszámíthatatlanság – hiányzik a hosszú távú tervezéshez szükséges biztonságos jogi-politikai környezet; stratégiai szemlélet - minimum 20 év, fokozatos fejlődés!!! Tulajdonviszonyok - repülőtér, környező ingatlanok , Együttműködés hiánya a térségben, szervezeti-intézményi vákuum települések között, települések - megye - főváros, önkormányzatok- ingatlantulajdonosok promóció, infrastruktúrafejlesztés , speciális státusz (kiemelt zóna????), üzleti szolgáltatások????? nincs közös jóváhagyott stratégia - ami a megyénél készül, attól nem várnak sokat a megye képviselői fővárosi akcióterület –csak gyorsforglami út szélesítés Közlekedéspolitika – ágazati-mérnöki, „betonközpontú szemlélet”, repülés alárendelt , csak Budapest határáig látnak a közekedéstervezők Adópolitika - minden település beszedi, de nincs visszaforgatva SEM A TERVEZÉS, SEM AZ INTÉZMÉNYESÍTÉS NEM LÉPETT ELŐRE ÓTA

13 (TEN-T iránymutatások) 2013. december 11.
ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐ - LEHETŐSÉG AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1315/2013/EU RENDELETE a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról (TEN-T iránymutatások) december 11. A belső piac zökkenőmentes működéséhez és a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítéséhez Unió összes régiója megközelíthetőségének és összeköttetésének biztosítása globális szempontból a gazdasági növekedéshez és a versenyképesség erősítéséhez való hozzájárulás Transzeurópai közlekedési hálózat: átfogó- és törzshálózat törzshálózat - multimodális közlekedési hálózat fejlesztés gerince legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkeznek, - hiányzó összeköttetések, - a multimodális kapcsolódási pontok - legnagyobb kapacitáshiányok tekintetében.

14 BUDAPEST, VÁROSI CSOMÓPONT
„Amennyiben az megvalósítható”, az átfogó hálózat városi csomópontjaiban biztosítani kell: Személy- és áruszállításban az átfogó hálózat vasúti, közúti, légi és adott esetben belvízi és tengeri infrastruktúrájának összekapcsolása Megfelelő kapcsolat az átfogó hálózat különböző vasútállomásai, kikötői vagy repülőterei között egy városi csomóponton belül Akadálymentes kapcsolat az átfogó hálózat infrastruktúrája és a regionális, illetve helyi forgalom és a városi áruszállítás infrastruktúrája között, beleértve a logisztikai gócpontokat és elosztó központokat AMENNYIBEN MEGVALÓSÍTHATÓ = AZ UNIÓ TÁMOGATJA DE NEM FOGJA MEGCSINÁLNI HELYETTÜNK !!!

15 LISZT FERENC REPÜLŐTÉR
A TEN-T iránymutatás vonatkozó melléklete törzshálózati csomópontként tünteti fel. A törzshálózatot objektív tervezési módszertan alapján határozzák meg. E csomópontokat – ahol csak lehetséges – multimodális összeköttetésekkel kapcsolják össze, amennyiben ezek az összeköttetések gazdaságilag életképesek, környezetvédelmi szempontból fenntarthatók és 2030-ig megvalósíthatók. EURÓPÁNAK KELL BUDAPEST!! Budapestnek kell Európa?

16 NÖVEKEDÉSI ZÓNA !! – GINOP
alapvető feltétel ahhoz, hogy a következő 6-8 évben történjen valami A kormányzat lát-e növekedési potenciált a repülőtér térségének fejlesztésében Lehatárolás problematikája – mindenki be akar kerülni - rövid távú gondolkodás Fontos térségi szereplőket mellé kell állítani - stratégiai megállapodás egymás között Kormányhivatal vezetője, megyei elnök, Bp főpolgármester Repülőtér, NIF Zrt Gödöllői Egyetem+ 1 budapesti egyetem (logisztikai képzés – CORVINUS, BMGE?) ABLON???, Ecseri fejlesztési terület? A térség helyzetbe hozása – infrastruktúra, üzleti környezet (kiemelt növekedési zóna, +30 milliárd forint) 2. Intézményesítés - Közös tervezés kerüljön be minden település ITS-be – szóról szóra azonos tartalommal!!! kiemelt növekedési zóna gazdasági programja – megyei tervezés mellett Repülőtér fejlesztés ösztönzése – pl. helyi adók jelentős mérséklésével együttműködési megállapodás Laktanya térség fejlesztés ösztönzése

17 AZ ESPON POLYCE TANULMÁNY AJÁNLÁSAI
Budapest metropolisz sajátos karakterének megfelelő regionális infrastruktúra magas rangú rendszereit ki kell alakítani. A MALÉV csődjét követő hanyatló mutatókat figyelembe véve, és az érintett cégek regionális pozíciójának gyengülése ellenére: új kereskedelmi, üzleti és logisztikai központ és funkciók kialakítása szükséges a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környezetében. Infrastruktúrafejlesztések elsősorban a 2-es terminálra fókuszálva kapacitásfejlesztés elővárosi kötött pályás közlekedési szolgáltatások, P+R kapacitások és módváltó csomópontok Gazdasági aktivitás előmozdítása a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér környezetében

18 KÉRDÉSEK Status Quo elemzés Vállalkozásfejlesztési, beruházás-ösztönzési tevékenység Önkormányzati bevételek szerkezete Munkaerőpiac ???? Jelenlegi cargo összetétele! Beérkező-Kimenő áru? RDCB találkozók konklúziói Itt azt tudjuk szerepeltetni, hogy miről szóltak, de tartalmilag mi hangzott el, arról nincsen információ a jegyzőkönyvekben. Nem kaptuk még meg a kérdőívek kiértékelését Fontos hiányzó adatok XVIII. Kerület-Vecsés laktanya –Ablon érdekeltség – Hogyan áll? Erre a területre kellene fókuszálni??? Miben testesül meg az együttműködés a repülőtérrel? Terveznek-e foglalkoztatási paktumot? IVS – tranzit turizmusban és logisztikában látnak jelentős potenciált – történt e valami Vecsés – hogy állnak a fejlesztések


Letölteni ppt "AIRPORT CITY BUDAPEST – VÍZIÓ ÉS STRATÉGIA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések