Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Építészeti kutatás és alkotás (tervezés) A kutatás indítása, az első lépések, a féléves munka stratégiája.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Építészeti kutatás és alkotás (tervezés) A kutatás indítása, az első lépések, a féléves munka stratégiája."— Előadás másolata:

1 Építészeti kutatás és alkotás (tervezés) A kutatás indítása, az első lépések, a féléves munka stratégiája

2 A kutatásról fő vonalakban, tervezés és kutatás viszonya a Groag, Wang könyv alapján, a könyv első részének ismertetése Kutatási példák. Tijana és Péter Konkrét kérdések: a saját kutatás keretének kialakítása: keret és első lépések. A kérdés/probléma megfogalmazása, irodalomkeresés, dokumentáció.

3 Tervezés - kutatás Kutatás vezérelt/orientált tervezés Tervezés orientált kutatás. Két különböző terület? Fedésbe hozhatók egymással? Szükség van-e az explikálásukra?

4 Groag/Wang

5

6

7 Tervezés és kutatás viszonya: összehasonlítás és különbségek A tervezés/alkotás Különböző léptékekben műtárgy létrehozására irányul Generatív jellegű A jövőre irányul. Kiindulás: megoldandó probléma Kutatás Célja tudás létrehozása vagy általánosítható alkalmazás (ismeretelméleti értelemben) Analitikus és rendszerező jellegű Múlt- és jelen orientáltságú. Kiindulás: kérdés.

8 Kutatás „Olyan rendszeres/rendszerezett vizsgálódás, melynek célja tudás létrehozása.” Az egyes projekteken túlmutató, önálló építészeti kutatás (viszonylag) új fejlemény, a 60-as, 70-es évektől alakult ki. Példa: Christopher Alexander: Notes on the Sythesis of Form, The City is not a Tree, A Pattern Language – Timeless Way of Building

9

10

11 A tervezési folyamat része Attól elváló – Egyetemi – Szakmai közvélemény, nyilvánosság

12

13 A kutatás szintjei Systems of Inquiry which entails broad assumptions about the nature of reality, knowledge and being. „Világnézet, korszellem” (historizmus, szellemtörténet) - „paradigma” (Kuhn) – episztémé (Foucault): korszakos szellemi-kulturális minták/mintázatok Schools of thought: broad theoretical perspective that has significantly influenced multiple disciplines. Szellemi irányok, iskolák: olyan jelentős elméleti megközelítésmód, amely lényegi hatást gyakorolt több diszciplinára. The adoption of a particular school of thought is likely to influence how research questions are framed, and often imply the use of specific modes of analysis.

14 A módszertantól a technikákig Stratégia: a kutatás általános iránya, átfogó terve vagy struktúrája. „Research design” Taktika: konkrét vizsgálati technikák: az adatgyűjtés és archiválás módjai, elemző eljárások stb.

15 Kutatás = tudomány? Tudomány: természet –társadalom- és humántudományok Van-e egységes módszer? Kutatási tradíciók, paradigmák Konstrukció, pluralizmus Van-e egységes kánon? A tudományosság többféle, az adott terület jellegének kritériumrendszere

16 Tervező – történész/teoretikus/kritikus Team X Primer wHTYNkhttp://www.youtube.com/watch?v=UH5th wHTYNk The Smithsons on Housing bC-YDo

17 Caruso St John FM FM Urgency

18 Adam Caruso

19

20 Alkotás/tervezés és kutatás A két terület közötti feszültség nem csak az építészetet jellemzi, hanem minden kreatív foglalkozásnál felmerül.

21

22

23

24 A kutatás szintjei: a szintek kapcsolata és módszertana. Általános probléma: keverésük, reflektálatlanságuk.

25 Lételmélet (a dolgok mibenléte, természete) – ismeretelmélet – módszertan Mennyiségi, egzakt, objektíb - minőségi, puha, szubjektív kutatási irány Mennyire tekintük a valóságot objektívnek, függetlennek a megfigyelőtől/kutatótól? Vagy mennyiben a szubjektumtól, megismerésétől elválaszthatatlannak? A megismerő részese annak a kontextusnak, amelyet megismer, amelyben megismerőként tevékeny? Ismeretelmélet: Mennyiben választható el tehát a megismerő és a megismerés (a megismerés tárgya) avagy az ismeret mennyiben a kölcsönhatásukban jön létre? Módszertan: deduktív levezetés, ok és következmény – induktív módszer, a tényezők által folyamatosan alakított.

26

27

28 Miért és hogyan keresünk és használunk forrásokat? Internet Könyvtár, katalógusok Adatbázisok (Jstor) Publikált fontos művek irodalomjegyzéke, hivatkozásai A jegyzetelés módszere

29 Mik a szakirodalom témába vágó fontos vonulatai? Vannak-e jelentős eltérések a fontos megközelítésekben? Mik az engem érdeklő terület/irány legfontosabb művei és szerzői? Mik ennek vagy annak a műnek a legfontosabb megállapításai, üzenete? Mik az erősségei, illetve hiányosságai vagy kiegészítendő pontjai?

30 Kutatási kérdések Általános – különös, egyedi Eszközjellegű – realista Nyitott, alternatív – folyamatszerű Helyzetfelmérés és cselekvési program, cél (what is the case? – what to do?)

31 Irodalomkeresés, ösvények-csapások Wikipédia – speciális adatbázisok Kereső kérdések, kérdéscsoportok A címadás jelentősége Kivonatok Elsődleges és másodlagos - (harmadlagos) források (a feel for relevance in relation to what)

32 A research-oriented mind is trained by repeated exercises in linking these connections all at once.

33 Téma Az általános érdeklődés területe Fontos vonulatok Mi a kutatási kérdés? Mi az igazolás? A források terjedelme Cimkézés, címadás Cikkekből származó szakirodalmi utalások Kulcsfontosságú személyekkel való beszélgetés Kutatás adatbázisokban Példák azonosítása Disszertáció adatbázis Kurzusok során felmerülő források Szürke források GondolkodásKeresés Elsődleges- másodlagos Elméleti iskolák Hiányok, lyukak Összehasonlítás- vonatkoztatás Elmélyítés Támogató érvek Cáfoló érvek Rendezés Annotációk Feljegyzés, visszakeresés Könyvtárakba rendezés/csoporto sítás, címekkel ellátás Nyers tételmondatok Nyers absztraktok Tartalomjegyzékek Fejezetek struktúrája Potenciális kutatási kérdések Írás

34 Elmélet Milyen ismeretelméleti feltevések? Milyen filozófiai alapok? Kapcsolódó területek (az interdiszciplinaritás szintje) Interdiszciplináris linkek Fontos gondolkodók Fontos elméletek Fontos munkák Kapcsolatfelvétel emberekkel Hogyan alakult ki az elméletnek ez a vonulata? Honnan ered? Származásvonal Példakeresés Miyen kapcsolódó elméletek? Fogalmazd meg, hogy az elméletnek ez a vonulata mennyiben érinti a témádat? Potenciális kutatási kérdések Cimkézés GondolkodásKeresésRendezés Írás

35 Módszer Milyen stratégia? Milyen taktika? A módszertannak megfelelő források A módszerre vonatkozó irodalmi források Példák az irodalomból Kapcsolatfelvétel A kulcsfontosságú források erős és gyenge pontjai Mi az, ami járható, elvégezhető? Diagramok készítése Potenciális kutatási kérdések Cimkézés GondolkodásKeresésRendezésÍrás

36 Végeredmény Elmélet – új megoldás, finomított magyarázat vagy modell Alkalmazás pl. design irányelvek vagy eszközök formájában A kettő együtt. PéldákEz még mindig az, mint amit szeretnék csinálni? A cimkék vizsgálata Jártasság az irodalomban. Más új munkák. Jövőbeli kutatás Kiegészítő cikkek. GondolkodásKeresésRendezésÍrás

37

38

39 Cultural Landscapes Bibliography Return to Bibliography Soja, Edward. Thirdspace: Journeys to Los Angeles and Other Real and Imagined Spaces. Cambridge, MA: Blackwell, In Thirdspace, Edward Soja accomplishes three things. First, he defines his concept of “Thirdspace,” a notion of space that combines spatiality with sociality and historicality. Thirdspace is an interdisciplinary idea of space, history, and society that treats the micro-geographies of the everyday with as much seriousness as it treats the macro- geographies of larger historical trends. Both of these geographies are crucial for a nuanced interpretation of the site under investigation. Soja's second goal is to chart an intellectual history of Thirdspace. He does this by doing a close reading of both Lefavbre and Michel Foucault, as well as drawing on Anna Deavere Smith's Twilight LA, the work of Gayatri Spivak, and Gloria Anzaldua's idea of the borderlands. For Soja, Thirdspace is “an-Other” space, a sprawling, radical zone created and populated by the marginalized (10). Finally, Soja does a close reading of Los Angeles, examining the city as a site of historical activism through the Power of Place project, a site of panoptic power through Citadel-LA, and as a site of potential through his comparison of LA with Amsterdam. Thirdspace offers the reader a whirlwind primer in Soja's theoretical apparatus through his in-depth excerpts and careful charting of his intellectual evolution. Ultimately, this charting is one of Thirdspace's most potent aspects. Soja's use of excerpts expose the reader to his myriad influences, and emphasizes the many ways Thirdspace can be used as a radical, libratory concept. [M. Velazquez]

40

41

42

43 Tér – hely, a térbeli fordulat Szellemtörténet, Hamvas Norberg-Schulz Frampton – U (Aalto and the Finnish Architecture) U

44 Nem lineáris folyamat. Az általános irodalom keresése, a kijegyzetelés és a kutatási kérdés kialakítása oda-vissza folyamatban történik. Gyakran az előbbiek megelőzik a kutatási kérdés megfogalmazását.

45 Vizuális, vizualizáló – Morfológia, mapping, diagram, fotó Szöveg(alapú) – Leíró – Elemző – Értelmező – értékelő

46 Írás „Students should reminded that the time to start writing is not next week; it was yesterday.” Címadás A címekhez címszavakat rendelni. Ezeket absztraktokká bővíteni. Tartalomjegyzéket készíteni Fejezetek kialakítása

47 Végül egy szó a szenvedélyről. Gondolat és szív összhangja A szenvedélyes érdeklődés a kutatás egészére vonatkozóan alapfeltétel, de talán itt a leghelyénvalóbb külön is kiemelni: enélkül nehéz értelmesen foglalkozni a szakirodalomma. Tényeket, adatokat enélkül is ki lehet mazsolázni, akár nagyobb mennyiségben is. Ám megléte nélkül nehéz eligazodni a szakirodalom rengetegében és eredeti kutatási kérdéssé desztillálni a megállapításokat. Inspiráció, intuíció és képzelet.

48 A kutatási cél rövid meghatározása Nem az általános kutatási irányt kell itt bemutatni, azt legfeljebb megemlíteni érdemes, hanem ezen belül a konkrét vizsgálandó témát, amelynek eredménye egy megfelelő források, tájékozódás, gyűjtés és gondolati munka alapján megírt tanulmány.

49 A téma leszűkítése Ez az irodalmi tájékozódás, feldolgozás alapján újra átgondolható, s maga a cél is újrafogalmazható. Ezt azért érdemes megcsinálni, hogy újra meg újra próbáljatok megküzdeni a körülhatárolással, próbáljatok tisztába jönni saját célkitűzésetekkel, illetve mérlegelni ennek realitását. A címadás, rövid megfogalmazás jelentősége.

50 Összevetés a kitűzött célokkal A tanulmány kapcsolódhat és jó is, ha kapcsolódik a tervezési feladathoz, de inkább annak keretét, jelenti, tehát előkészítő, megalapozó, alátámasztó jellegű és jelentőségű. Érdemes ezért nemzetközi szakirodalomra, összefüggésekre, példákra kitekinteni, egyáltalán az elemzést a konkrét tervezési feladatnál általánosabb horizonton megfogalmazni, ami esetleg a későbbi munkátokban is hasznos lehet, amikor már nem ezen a tervezési projekten dolgoztok.

51 Szakirodalmi tájékozódás, tematikus bibliográfia készítése Az egyes témáknak megfelelően különböző forrástípusok képzelhetők el, de a megfelelő irodalmi tájékozódásnak mindenképpen részét kell képeznie. A kutatás irányának, az általatok megfogalmazott kérdéseknek, problémáknak megfelelően végezzetek tematikus kutatást - a legegyszerűbb ezek közül az OMIKK katalógusa (ebben, elvileg a tanszéken megtalálható könyvek is benne vannak), illetve az ott elérhető adatbázisok. A felmerülő tételeket próbáljátok meg tematikusan rendezni, s a feldolgozás számára fontossági sorrendet kijelölni. Nem elég tehát az interneten keresgélni, bár természetesen az is hasznos.

52 A feldolgozás dokumentálása, annotált bibliográfia A megnézett, s valamilyen szempontból érdekesnek, illetve fontosnak tartott forrásokról mindig készítsetek akár pár szavas feljegyzést, emlékeztetőt! Komolyabb esetben kivonatot, tartalmi összefoglalást. Az annotált bibliográfia tartalmazza a legfontosabbnak ítélt források rövid, kivonatolt összefoglalását. – Itt egyrészt az a fontos, hogy a számotokra fontos vonatkozásokat emeljétek ki, amelyek segítségével később egyszerűbb lesz ezekre a munkákra visszaemlékezni. – Másrészt az is cél lehet, hogy a rövid összefoglalók segítsék a hasonló témákban kutatók tájékozódását.

53 Részletes témavázlat készítése Ez az előbbiekre támaszkodva ismerteti a kutatás témáját, célját, a választott stratégiát, a megvizsgálandó témákat, várható felépítést stb. Ebbe már bele lehet tenni rövid hivatkozásokat a fenti bibliográfiákból.

54 A félév végi dolgozat különböző műfajú és témájú lehet: – el lehet kezdeni közvetlenül a tanulmány kidolgozását, – de az is megfelelő, illetve hasznos lehet, hogy valamely témakör irodalmáról készítetek kifejtett, elemző-értékelő összefoglalást, amit majd valamilyen formában beledolgozhattok a végleges szövegbe is. – De lehet egy viszonylag független téma, koncepció, könyv feldolgozása is.

55 Ujjgyak

56

57

58 absztrakt 1.1 A KUTATÁS CÉLJA A dolgozat a budapesti bezárt iskolák, illetve a hozzájuk tartozó iskolaudvarok ideiglenes hasznosítának lehetséges útjait járja körül. Elsődleges célja összegezni kint és bent, iskola és városi (valamint társadalmi) környezet megváltozott (megváltoztatandó) viszonyrendszerét, majd ehhez a komlex rendszerhez viszonyítva bemutatni a bezárt intézményekben rejlő lehetőségeket és építészeti válaszokat. A jelenlegi, hasznosítatlan állapotot nem az épületek életciklusának önálló fázisként értelmezi (működő iskola – bezárt iskola – hasznosítás), hanem mint lehetőséget mutatja be, amely által részben közelíthetőek egymáshoz a jövő oktatásáról alkotott elképzeléseink, illetve a budapesti iskolák jelenlegi helyzete.


Letölteni ppt "Építészeti kutatás és alkotás (tervezés) A kutatás indítása, az első lépések, a féléves munka stratégiája."

Hasonló előadás


Google Hirdetések