Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Samuelson-Nordhaus: Piacok és kormányzatok: határvonalak mozgásában.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Samuelson-Nordhaus: Piacok és kormányzatok: határvonalak mozgásában."— Előadás másolata:

1 Samuelson-Nordhaus: Piacok és kormányzatok: határvonalak mozgásában

2 Mi a piac? 1. Nem káosz, hanem gazdasági rend gazdasági életünk legnagyobb része, néhány fontos kivétel leszámítva (hadsereg, rendőrség, iskola) kormányzati beavatkozás nélkül zajlik több millió üzleti vállalkozás és fogyasztó köt nap mint nap csereügyletet Pl. élelmiszervásárlás

3 2. Piaci mechanizmus összehangolja az embereket, tevékenységeiket és a vállalkozásokat az árak és a piacok rendszere révén senki sem tervezte meg a piacot, ennek ellenére jól működik egy piacgazdaságban nincs egyetlen olyan egyén vagy szervezet sem, aki/amely felelős volna a termelésért, fogyasztásért, elosztásért és árképzésért a piac volt az a hely, ahol a vevők és eladók személyesen találkoztak (általában a falvak, városok közismert helyén volt) ma is vannak ilyen piacok: –búza Chicagói árutőzsdén cserél gazdát –platina New York-i árutőzsdén ↓ A piac olyan mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy a vásárlók és eladók meghatározzák az árat, a termékek és szolgáltatások pedig gazdát cserélnek.

4 Egy piaci rendszerben mindennek ára van. Az ár a termék értéke pénzben kifejezve. Az árak jelentik azokat a feltételeket, amelyeknek megfelelően az emberek és vállalatok kicserélik egymással a különböző termékeket. Pl. autóvásárlás Az árak továbbá jelzéseket adnak a termelőknek és fogyasztóknak Minden nyáron például a családok elindulnak vakációzni → üzemanyag iránti igény megugrik → felkúszik az ára → a magasabb ár az olajipari vállalatokat az üzemanyag termelés növekedésére készteti → útrakelőket eltántorítja a hosszabb útvonaltól A piaci egyensúly az összes különböző vásárló és eladó között egyensúlyt jelent. Azok az árak eredményezik a kínálat és kereslet egyensúlyát, amelyek mellett a vásárlók pontosan annyit vennének, mint amennyit az eladók értékesíteni szeretnének. Piaci egyensúly: kereslet = kínálat 2. Piaci mechanizmus

5 3. Hogyan oldják meg a piacok a három gazdasági problémát? A piacgazdaság összhangba hozza az eladók és vásárlók szándékait, s ezáltal megoldja a Mit? Hogyan? Kinek? kérdéseit. a)Mit? A fogyasztók határozzák meg, hogy mit, azaz milyen terméket, szolgáltatást állítsanak elő. A vállalatokat az mozgatja, hogy minél nagyobb nyereséget érjenek el. Profit = nettó bevétel = teljes árbevétel - teljes költség

6 3. Hogyan oldják meg a piacok a három gazdasági problémát? b) Hogyan? A hogyan kérdése a termelők versenyében dől el. A termelők úgy álhaták meg leginkább helyüket az árversenyben, úgy maximalizálhatják legjobban profitjukat, hogy költségeiket minimalizálják a leghatékonyabb technológiával. c) Kinek? A kinek termelési kérdése - hogy ki és mennyit fogyaszthat - a termelési tényezők piacán érvényesülő kínálati és keresleti feltételektől függ. A tényezőpiacok határozzák meg a bérek színvonalát, a földek bérleti díját, a kamatlábak és profitok nagyságát. Ezeket az árakat tényezőáraknak nevezzük.

7 4. Piac urai Ki uralja a piacgazdaságokat? Ha gondosan megvizsgáljuk a piacgazdaság szerkezetét, kettős uralmat pillantunk meg  fogyasztók  technológia A fogyasztók vásárlásukkal meghatározzák, hogy a társadalom forrásai milyen végső felhasználási célokhoz áramoljanak. A rendelkezésre álló erőforrások és technológiai lehetőségek behatárolják a választási szabadságukat.

8 5. Az árak és piacok körforgás modellje Árak a termékpiacon Tényezőpiaci árak (bérek, járadék, kamat) Mit? Hogyan? Kinek? Fogyasztási pénzszavazatok Háztartás Tényezőtulajdon Fogyasztási cikk termelés pénzbeni értéke Vállalat Bérek, járadékok, stb. KERESLET KÍNÁLAT KERESLET

9 6. A láthatatlan kéz és a „tökéletes verseny” A piaci rendszer szabályszerűségeire először Adam Smith figyelt fel. Smith fogalmazta meg a láthatatlan kéz elvét: Eszerint minden egyén saját céljait követi, de - mintha egy láthatatlan kéz vezérelné – cselekvései a közjót szolgálják. Smith véleménye, hogy a piaci versenybe való kormányzati beavatkozás káros hatásokkal jár.

10 6. A láthatatlan kéz és a „tökéletes verseny” Két évszázados tapasztalat és vizsgálódás után tudjuk, hogy vannak „piaci kudarcok”.  A piacok kudarcok egyik típusa a monopóliumok és a nem tökéletes verseny egyéb formáinak kialakulása.  A láthatatlan kéz második hibája, amikor a piacon külső gazdasági hatások érvényesülnek. - pozitív: tudományos felfedezés - negatív: környezetszennyezés Ha a tényezők bármelyike előfordul → Smith elmélete törést szenved → a kormányzat célszerűnek tartja a beavatkozást.

11 Adam Smith ( ) Skóciából származik a gazdasági növekedés első apostola felhívta a figyelmet arra, hogy a munkamegosztás és a specializáció révén a termelékenység ugrásszerűen fokozható híres példája: egy gombostűgyár szakosított munkafolyamatai (az egyik munkás húzza a fémszálat, a másik egyenesíti, egy harmadik méretre vágja és így tovább → 10 ezer ember 48 ezer tűt gyárt le naponta, viszont ha külön-külön munkálkodnának, akkor egy nap még húszat sem tudnának legyártani) ↓ Smith a munkamegosztásban az egyetemes jólét kulcsát látta bírálja a kormányzók beavatkozásait bizalmatlan volt minden hatalommal szemben, velük szemben a közemberek mellé állt

12 Kereskedelem, pénz és tőke

13 Kereskedelem termelés és fogyasztás közé beépül feladatai:térbeli különbségek áthidalása időbeli eltérések áthidalása termelés, fogyasztás összehangolása fogyasztó, forgalmazott árú minőségének védelme fogyasztás befolyásolása finanszírozási és hitelfunkció árukezelési funkció transzformációs tevékenység

14 Szakosodás: akkor alakul ki, ha az emberek vagy országok erőfeszítéseiket különálló részfeladatokra összpontosítják Munkamegosztás: a termelést specializált lépések és feladatok sorára tagolja Előnyei: termékenység növekedése minőségjavulás jövedelemnövekedés gépesítési lehetőségek újítások gyorsabb alkalmazhatósága munkaerőképzés egyszerűbb, gyorsabb Hátrányai: monoton munkavégzés nőhet a munkanélküliség munkaerő rugalmasságának csökkenése

15 Pénz: a csere, mint kenőanyag Pénz: minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely kereskedelmi forgalomban hosszabb- rövidebb ideig, mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. Hiperinfláció Infláció Defláció A pénz funkciói: csereeszköz funkció fizetési eszköz funkció értékmegőrző funkció elszámolási funkció -Keynesizmus hívei: gazdasági válságok a pénzkínálat növelésével csökkenthető -Monetaristák: pénzkínálat egyenletes növekedését javasolják -Más irányzatok hívei: pénzmennyiség szabályozásának semmiféle hatása nincs a gazdaság alakulására

16 Tőke Angol: capital, Latin: capitalis Tőke: hosszabb időre befektett pénzt, anyagi és szellemi javakat értjük. alapvető termelési tényezők egyike másik kettő: föld munka Kapitalizmus: a világ gazdaságában a mai kereseti rend, amit a tőke kereseti képessége idézte elő bírálata a szocialistáktól ered

17 ,, Növekedés folyó fogyasztás felhasználásával” Tőke: magántulajdonban van jogok: működtessék, elcseréljék, kifessék, kihasználják legértékesebb erőforrás: munkaerő,,Tulajdonjogok: tőke és környezetszennyezés”

18 A tőke osztályozása: –Holt vagy nyugvó tőke (nincsen alkalmazva termelésre) –Élő vagy működő tőke (termelési funkciót teljesít) -- állandó tőke (ugyanazon üzemben állandóan szolgál, állománya csak kis részben pusztul termelés közben) -- forgó tőke (állománya teljesen megsemmisül, folytonos pótlása szükséges) -- szabad tőke (még nincsen termelési célra rendeltetve) -- kötött tőke ( valamely vállalat termelési céljai számára van biztosítva) -- produktív/termelékeny tőke (tulajdonosának jövedelmet ad) -- improduktív/terméketlen tőke (nem hoz jövedelmet) -- emésztő tőke (nemcsak jövedelmez, hanem költséget is okoz annak fenntartása vagy megőrzése) -- alaptőke (vállalat létesítésére és berendezésére szolgál) -- üzemtőke (vállalat termelésének folytatására szükséges)

19 Dologi tőke: mely épületeket, szerszámokat, berendezéseket jelenti Pénztőke: mely a dologi tőke megszerzésére szolgáló finanszírozási eszköz Előfeltétele: a pénztőke úgy jön létre, ha a háztartások lemondanak bizonyos szükségleteik kielégítéséről és pénzüket megtakarítják

20 A kormányzat gazdasági szerepvállalása

21 eszményi piacgazdaság a kormány támogatja: tudományos kutatások, katonaság stb. a piacgazdaságokban 3 szerepe van: hatékonyság fokozása (elősegítik a versenyt, korlátozzák a külső gazdasági hatásokat) méltányosság (adóztatás, támogatási programok, jövedelem újraelosztása) fenntartják a makrogazdasági stabilitást, csökkentik a munkanélküliséget és inflációt

22 Hatékonyság: Adam Smith- tökéletes verseny: minden terméknek és szolgáltatásnak ára van, és a piacon cserélik őket. Egyetlen vállalat vagy fogyasztó nem befolyásolja a pici árat. PL: gabonapiac tökéletesen kompetitív ->láthatatlan kéz elve. a piacok sokféle formában megsértik a tökéletes versenyt: 3 legfontosabb eset: monopóliumok, környezetszennyezés, közjavak. Ezek orvoslásában játszik szerepet a kormányzat.

23 Tökéletlen verseny Súlyos eltérés a hatékony piac állapotától Ebben az esetben egyetlen vevő vagy eladó is befolyásolhatja az árakat Csaknem minden ágazatban megtaláljuk a tökéletlen verseny valamely változatát. Pl: légitársaság Szélsőséges eset a monopólium: egyedül nyújtja a kínálatot, önmaga határozhatja meg egy termék vagy szolgáltatás árát. A kormányzat szabályozza ezen monopóliumok árait és nyereségeit: vízművek, telefontársaságok… Kormányzati trösztellenes törvények Legfontosabb a piacok megnyitása a versenyzők előtt

24 Külső gazdasági hatások Önkéntes csereügyletek Pl: fodrászat Számos hatás a piacon kívül érvényesül: Pl: légitársaságok, AT&T tranzisztor-> gazdasági tranzakció gazdasági fizetség nélkül. Külső gazdasági hatások akkor jelentkeznek, ha a vállalatok vagy egyének költségeket okoznak vagy előnyöket nyújtanak a piacon kívüli szereplőknek. A kormányzat előnyben részesti a negatív hatásokat, mert ezeket szabályozni tudja Pl: környezetszennyezés

25 Közjavak Pozitív külső gazdasági hatások Pl: közútépítés A közjavak olyan termékek, amelyek esetében a szolgáltatás kiterjesztése egy további személyre nem jár költséggel, továbbá az embereket nem lehet kizárni fogyasztásukból. Legjobb példa a nemzetvédelem: minden ország megvédi népét, minden egyes állampolgára kedvéért akár akarja, akár nem. Adók: a kormányzatnak hozzá kell jutnia ahhoz a jövedelemhez, amelyből megvásárolja a közjavakat, és finanszírozza a jövedelem-újraelosztási programokat. A kormányzat minden szintje egyaránt szed adókat kiadásai fedezésére. Az adótörvények mindenkire vonatkoznak Demokratikus rendszerünkben mi magunk döntünk a közjavakról és áraikról az adóról.

26 Méltányosság (1/2) A piaci rendszerben a jövedelemelosztás során sok tényező hat a jövedelmekre (iskolázottság, erőfeszítés, szerencse, stb.) A végeredményként kialakuló jövedelemelosztás nem feltétlenül lesz méltányos A pénz szava nagyobb, mint a szükséglet szava (gazdag ember macskája tejet iszik -> <- szegény gyermek éhezik) A piaci renszerben az birtokolja a javakat, aki a pénz szavazatával rendelkezik

27 Méltányosság (2/2) A kormányzat változtathat a jövedelembeli különbségeken: progresszív adóztatás (magas jövedelem-magas adókulcs, kis jövedelem-kis adókulcs) Kormányzati transzfer = pénzsegély folyósítása a rászorulók számára (idősek, rokkantak, gyermekes szülők, mozgáskorlátozottak) Szubvencionálás = élelmiszerjegyek, támogatott orvosi ellátás, könnyebb lakhatási feltételek Nem népszerű program, sokak által támadott (hajléktalanok miért kapjanak segélyt) A közgazdaság nem döntheti el, hogy milyen szegénység fogadható el, mennyi tekinthető méltányosnak

28 Makrogazdasági növekedés és stabilitás A kapitalizmust kezdetei óta sújtja infláció (áremelkedés) és visszaesés (súlyos munkanélküliség) -> a kormányzat befolyásolhatja helyes politikai intézkedésekkel e tényezők alakulását Költségvetési politika: adóztatás, közkiadás Monetáris politika: pénzkínálat, kamatlábak szabályozása John Maynard Keynes jelentőssége Fejlett ipari országok: példátlan fejlődés a II. Világháborút követő 30 év alatt ‘80-as években nagy súlyt fektettek a makrogazdasági politikára, a gazdasági növekedésre és a termelékenységre

29 Piacgazdaság kudarcaKormányzati beavatkozásKormányzati beavatkozás jelenlegi példái Hatékonysághiány MonopóliumBátorítja a versenytTrösztellenes törvények, dereguláció Külső gazdasági hatásokBeavatkozik a piaconKörnyezetvédelmi törvények, dohányzásellenes tv. KözjavakElősegíti a hasznos tevékenységeket Világítótornyok létesítése, tudományos kutatás támogat. Egyenlőtlenség A jövedelmek és a vagyon elfogadhatatlan egyenlőtlenségei Jövedelmek újraelosztásaJövedelem és vagyon progresszív adóztatása Jövedelemtámogatási progr. Makrogazdasági problémák KonjunktúraciklusokMakrogazdasági politika révén stabilizál Pénzügyi és költségvetési politika Lassú gazdasági növekedés Ösztönzi a növekedéstBeruházás az oktatásba Nemzeti megtakarítás növ.

30 A kormányok legfontosabb teendői Hatékonyságjavítás Méltányosabb jövedelemelosztás Gazdasági növekedés és stabilitás makrogazdasági céljainak megvalósítása

31 A jóléti állam alkonya? Joseph Scumpeter: az USA „a kapitalizmus oxigénsátrában él” és a szocializmus felé tart (1942) Kapitalizmus sikere elidegenedés önbizalomhiány Átfogó kormányzati beavatkozás gazdasági felvirágzás Kritikusok szerint az állam tolakodó (monopóliumok, fokozódó infláció, magas adók, stb.) Nem csak a kudarc tulajdonítható a kormánynak, pl.: csökkenő analfabetizmus, járványok visszaszorítása, várható élettartam nőtt, stb. Kormány eszköze: piaci mechanizmus felhasználása a társadalmi célok elérésére A közgazdaságtan eszközei segítséget nyújtanak az arany- középút megtalálásához a laissez-faire piaci mechanizmus és a demokratikus közlekedési szabályok között.


Letölteni ppt "Samuelson-Nordhaus: Piacok és kormányzatok: határvonalak mozgásában."

Hasonló előadás


Google Hirdetések