Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban. „Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Territórium és szabadság összefüggése Svájcban. „Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek."— Előadás másolata:

1 Territórium és szabadság összefüggése Svájcban

2 „Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek betelepítése a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Azonban mégiscsak érdemes eltöprengnünk azon, miként történhetett, hogy olyan emberek, akik földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb és legjárhatatlanabb völgyeibe húzódtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupán kemény, ínséges és veszélyekkel terhes életvitel volt lehetséges. A legvalószínűbb, hogy ezek az emberek azért vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt létet előnyben részesítették az erősebb szomszédnépek fenyegető zsarnokságával szemben. A szabadságot választották - a bizonytalanság, a veszély ellenére. Megtanulták, hogy a szabadságot ki kell harcolni, és hogy akkor is ki kell állni érte, ha a siker esélye elenyészően csekélynek tűnik. Svájcban csak a harc eltökélt hagyománya volt az - akár egy kétségkívül túlerőben lévő ellenféllel szemben, ilyenek voltak előbb a Habsburgok, ilyen volt később a Harmadik Birodalom -, ami a második világháborúban szabadságuk megőrzésére ösztönözte a svájciakat.” Popper, Karl R: Szabadság és demokrácia. (ford: Báthori Csaba) in: Nagyvilág XLIII. 9-10, 1998, (eredetileg: Die Philoshophie und die Wissenschaften. Simon Moser zum 65. Geburstag. Meisenheim am Glan (Anton Hain) 1967.)

3

4

5 Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc 1. természeti adottságok nehéz, zord természeti adottságok, a területek védhetősége, megőrzése nyitottság elzártság 2. kulturális kontextus összetett politikai, kulturális áthatások integráció rezisztencia 3. történelem mitikus mozzanat: szabadság kivívása polgári, demokratikus fejlődés a kezdetektől Habsburg uralom, időbeli párhuzam, 1648 Vesztfáliai béke: függetlenség egyéni gazdálkodás közösségi gazdálkodás 4. társadalmi berendezkedés demokratikus berendezkedés a kezdetektől individualitás kollektivitás, kommuna az egésztől a rész felé additív (szövetségi) rendszer alkotmányos monarchia, parlamentáris demokrácia közvetlen demokrácia

6 Párhuzamos vidékek: Hollandia és Svájc 5. a táj kultiválása a tájkultúra az identitás szerves része mélyföld: mesterséges geometrikus rendszer hegyvidék: történelmi határrendszer alapegység: egyéni földterület (szabad gazdálkodás) kommunális terület (közösségi önfenntartás) 6. kulturális identitás polgári öntudat, demokratikus berendezkedés, reformáció multikulturális interkulturális kulturális transzfer, integráció, fejlődés, növekedés orientált válság kultúra: önfenntartás, hosszú távú gondolkodás, tartósság, értékállóság 7. urbanizáció modernizációra fogékony kultúra sűrűség (Hollandia > Svájc) szuburbanizáció: összefüggő településfolyamok kialakulása alkalmazkodás, előretervezés identitás válság

7 felületek: szétszabdalt ország állam az államban: léptékváltás alulról felfelé kommuna / kanton / szövetség nyelvi határok francia, német, olasz, rétoromán város-vidék protestáns – katolikus ipari-mezőgazdasági mittelland-hegyvidék kommuna, közösség, határok: „mini univerzum”

8 konglomerátum, kohézió egyedi identitású cellák kohéziója, konglomerátuma föderalizmus politikája: a földrajzi különbségek kiegyensúlyozása

9 határok és cellák tranzit zóna kereskedelmi és hadi útvonalak zónája

10 határok és cellák tranzit zóna kereskedelmi és hadi útvonalak zónája ütköző zóna három nagy kulturális térség határain fekszik, miközben fontos kereskedelmi tranzit zóna. törés pontok, „lemez tektonika” (Gallo Francia / Teutonic-Germán / Latin-Itáliai) Ez a terület sosem volt egységes. A történelem során a kulturális határok és a kereskedelmi utak mentén konszolidálódott a formája.

11 lenyomatok – a római határrendszer római rendszer: kapcsolat külső és belső valamint az eltérő léptékű területegységek között. Ez a geometria megőrződött mind a fizikai mind a szellemi tér lenyomataként. A rómaiak által megszervezett vidék egy urbánus tájforma volt. Civitas: többrétegű gazdasági rendszer, kiegyensúlyozott politikai és katonai kapcsolat a város és a vidék között.

12 a germán hatás asszimiláció és átalakulás: burgundiaiak, lombardok, alemannok (germán törzsek) drasztikus népesség csökkenés, a római rendszer pusztulása farmok, telepek, falvak: a germán kultúra agrár alapon szerveződött, a neolitikus építészet szintjén; a tájhasználatban az észak európai agrár településmodell és a római territóriumok elvei keverednek.

13 a római territórium és a középkori tér a római birodalom: területi egységek, formák és határok a középkori tér: az emberek, helyek, dolgok tere, hálózata volt izomorfikus térképi ábrázolás

14 közösségek alakulása territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká a falu újraszervezése a késő középkorban új politikai rendszer + az agrár kultúra modernizációja társulások, közösségek, jogok induló =March, határok kijelölése háromnyomásos gazdálkodás

15 közösségek alakulása territorializáció: a falvak transzformációja kommunákká a változás térbeli következménye: út melletti épületsor kőszerkezetek többszintes kombinált, vegyes használat. a falu épített térré vált.

16 koncentráció, falusiasodás, független közösségek születése Dreizegeln: háromnyomásos földművelés Dreizelgen falvak: a tájhasználat rendszere a mai zónák ősformája. Az első időkben a kooperatív területhasználat a jellemző, közösen kialakított szabályrendszer mentén. Zelgen térkép alapján a mezőgazdaságot közös, összehangolt termelési folyamattá alakították át. A táj használatát a kollektív érdekek és az egyéni jogok mentén szervezték meg. A „mini univerzum” 3 zónája: farmok és zöldségesek / erdők / közös földek

17 a szabadság kivívása A három svájci őskanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) örök szövetséget kötnek a Habsburg-uralom ellen A morgarteni csata. A szövetség győzelmet arat a Habsburgok felett, s ezzel megvédi a Német– római császárságon belüli függetlenségét. (A szabadságharcot örökíti meg Tell Vilmos története.) 1332–53. Luzern, Zürich, Glarus, Zug és Bern kantonok is belépnek a szövetségbe A Habsburgok elvesztik utolsó svájci birtokaikat is. 1481–1513. Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozik a svájci szövetséghez. (Ebben a formában 1798-ig változatlan marad a szövetség.) 15–16. század Svájc városai a humanizmus és a reformáció jelentős központjai lesznek (Zwingli Zürichben, Kálvin Genfben tevékenykedik) A vesztfáliai béke. Elismerik Svájc Német–római császárságtól való függetlenségét – nemzetközi szinten.

18 a „semlegesség” politikája tavasza Francia megszállás. Létrehozzák a Franciaországtól függő Helvét Köztársaságot A bécsi kongresszus kinyilvánítja Svájc függetlenségét és „örök semlegességét”. A Svájci alkotmányozó gyűlés új szövetségi szerződést dolgoz ki, amely a 22 kantonnak széles autonómiát ad A liberális kantonok szövetségre lépnek egymással alkotmányuk védelmében (Siebener concordat). Szabad vallásgyakorlást, laikus államot, állami iskoláztatást követelnek A katolikus kantonok Sonderbund nevű szövetségét a liberális kantonok rövid polgárháborúval felszámolják. A jezsuitákat kiutasítják az országból, megerősítik a központi kormányzatot A demokratikus alkotmány megalkotása. Svájc központosított kormányzattal rendelkező szövetségi állammá válik, melyben nagy szerep jut a helyi önkormányzatoknak. 1914–18. Az első világháborúban megőrzi semlegességét Versailles-ben a nagyhatalmak elismerik állandó semlegességét. Genfet választják a Népszövetség székhelyéül március Svájc – népszavazás után – csatlakozik a Népszövetséghez. Rá nem kötelezőek a közgyűlés által megszavazott katonai szankciók.

19 a „semlegesség” politikája

20 a forma konszolidációja a territórium kristályosodása területi különbségek, háttérzónák: város – vidék katolikus – protestáns midland – hegység agrár – medernizálódó régiók területi konfliktusok: katolikus, protestáns város, vidék területi politika Bernben parasztháború 1653

21 a forma konszolidációja

22 a forma konszolidációja

23 autonómia és differencia hármas rendszer: földrajzi konfliktus vonalak - politikai demarkációs vonalak


Letölteni ppt "Territórium és szabadság összefüggése Svájcban. „Meglehetősen keveset tudunk az osztrák, a svájci és a francia Alpok településtörténetéről, hiszen e területek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések