Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Megoldásközpontú terápia a de Shazer modell. Lehet, hogy egy kicsit hosszú lesz, de amikor a végére érünk majd, sokkal okosabbak lesztek! Gondoljatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Megoldásközpontú terápia a de Shazer modell. Lehet, hogy egy kicsit hosszú lesz, de amikor a végére érünk majd, sokkal okosabbak lesztek! Gondoljatok."— Előadás másolata:

1 Megoldásközpontú terápia a de Shazer modell

2 Lehet, hogy egy kicsit hosszú lesz, de amikor a végére érünk majd, sokkal okosabbak lesztek! Gondoljatok arra, milyen változások történtek Velünk, amióta ide járunk!

3 Kifejlesztői: de Shazer, Insoo Kim Berg és kollégái Milwaukeeban a Brief Family Therapy Centerben dolgozták ki a korábbiaktól lényegesen eltérő új módszert. Alapelve ennek is az egyén és a környezet kontextusa, azonban sok ponton jelentősen eltér. A legfontosabb különbség az, ahogyan a változást szemlélik. Míg a hagyományos családterápia a homeosztatikus egyensúly fenntartására fókuszál, addig a megoldásközpontú terápia a változási folyamatot elkerülhetetlennek és állandóan előfordulónak tartja. Ebbe a modellbe a diszfunkcionális családi struktúra és a tünet jelentése/szerepe nem illik, bele. „Könnyebb ismételni a már sikeres magatartási mintákat, mint megpróbálni leállítani vagy megváltoztatni a meglévő problémás viselkedést.”

4 Elkerülhetetlen volt, hogy: Gábor maga mögött hagyja a bőrnadrágját. A múltkor azt mondta nekem, hogy már nem azzal fejezi ki azt, amit belül érez. Ildikó elkerülhetetlenül elkezdett önmegvalósítani. Szilvi ráébredt, hogy szerethető.

5 A probléma, mint szabály A probléma (problémás viselkedés) egy állandó állapotot, ugyanolyan mintát jelent. Ha nincs jelen a probléma az egy kivételes állapot és ezt lehet felhasználni a megoldás- centrikus viselkedés felépítésére. A kivételek számítanak a megoldás alapjának. A páciens azt kell tegye, amit amúgy is tesz a probléma megoldására. Pl.: Ha egy depressziós egyre többször teszi azt, amit akkor, ha nem lehangolt, egyre kevésbé lesz lehangolt. A megoldást képviselő viselkedés és a problémás viselkedés nem folyik egymásba, hanem kölcsönösen kizárják egymást.

6 Mindenki átment a vizsgákon ugyebár! A szakdolgozat és az államvizsga még előttünk áll, de már bizonyítottuk (még Éva és Józsi is ), hogy Nekünk sikerült!

7 A kivételes viselkedés, mint szabály Ha a terapeuta a kivételeket sikerként írja le, a páciens elkezdi másként látni saját világát és egyre többször fogja csinálni azt, amiről látja, hogy jó neki. El tudja hinni, hogy tényleg az ő kezében van probléma megoldásának kulcsa Pl.: A tapasztalat változtató erejű lehet: Ha a rendőrökhöz rossz emlékek kapcsolódnak, de egyszer mondjuk, segítőkészen fordulnak a pácienshez, olyan tapasztalatot szerez, ami megváltoztatja a korábbi meggyőződését. (Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a kivétel lesz az, ami erősíteni fogja a szabályt.) A terápia alatt a megoldások keresésére kell fektetni a hangsúlyt. Minél több olyan gondolatot, érzést, viselkedésformát ismertessünk meg, amelyek új minőséget jelentenek. A legfontosabb elv, hogy mindig változás van és ez reményforrásul szolgál a páciensnek.

8 Eddigi tanulmányaink során (feltehetően mindannyian) azzal szembesültünk, hogy ülünk a padban, azt nézünk, mint a moziban. Ebben a suliban találkoztunk azzal, hogy milyen is az, amikor körbe ülünk és mindenki tud figyelni a másikra. Mindig van másképpen!

9 A terapeuta feladata A problémára minimális figyelmet szánni! Inkább a problémától elvivő, megoldáskereső beszélgetés a fontos. A páciens higgye el, hogy képes változtatni az életén! Hoffman szerint: A terapeuta feladata a családdal kapcsolatba lépni, kifejleszteni egy terapeuta-család rendszert, ami létrehozza a változást. Az együtt fejlesztés másodfokú változást hoz. Cecchin szerint: A terapeuta annyira őszintén érdeklődjön a család szokásai, hitrendszere, viselkedés mintái iránt, hogy kíváncsisága hatni tudjon a családra. Új ötletek, viselkedés minták váltódjanak ki. A család, ha a problémákon gondolkodik, nem veszi észre a kivételek jelentőségét.

10 Mindig azt gondoltam, hogy rossz a viszonyom apámmal, észre sem veszettem, ha egy hétvégén tök jól elvoltunk, és nem volt veszekedés.

11 A megoldásközpontú beszélgetés A terapeuta a családot arra ösztönzi, hogy egy új történetet alkossanak együtt. A meglévő nehézségeket nem tárgyalják túl, de lehetőséget kell adni a páciensnek arra, hogy elmondja saját magyarázatait. Ne maradjon ki olyan információ, ami fontos, pl. egy depressziós esetében más értelmezést nyer a helyzet, ha egy gyászeset is van a háttérben, de erről nem beszélt. Kérdezés szempontjából feltételezett kérdéseket használnak a terapeuták, amelyek két csoportba oszthatók. Beszámoló jellegűek: Mivel indokolja azt? Ki örül legjobban, hogy …….? Konstruktív jelegűek: Miből fogja tudni, hogy a dolgok jobbra fordultak? Mi fog változni, amikor…? Amikor a szülei már nem fognak olyan sokat veszekedni, miből fogja tudni, hogy az nem csak ideiglenes lesz? Mit gondol, az ön férjének mit kell tennie ahhoz, hogy megakadályozza a dolgok visszafordulását?

12 Ha Helen családfája után megkérdeztek volna minket: „Mi fog változni bennünk amikor mi is túl esünk rajta?” ELSŐRE - „Fájni fog!” :D „ Biztos másképp fogjuk látni a családunkat.”

13 „Történtek-e változások? HELYETT: „Milyen változások történtek amióta ……?” „Amikor a dolgok jobban mentek…” HELYETT: „Ha a dolgok jobbra fordulnak…” Kerülni kell az igennel és nemmel válaszolandó kérdéseket!

14 Történtek-e változások a suli alatt? „Persze” Milyen változások történtek mióta ide járunk? Józsi libamáj üzletbe fogott! ;) és két évet ÖREGEDTÜNK :(’’’’’’’’’

15 A terápia szakaszai Az első összejövetel Létre kell hozni a páciens-terapeuta kapcsolatot, összpontosítani a pozitív megoldásokra és ki kell jelölni a terápia céljait, vagyis elmozdulni a megoldás felé. Ahhoz, hogy elkezdjük a terápiát szükség van egy vázlatra. Az ülés 8 lépésben zajlik: 1. A problémát kerülő beszélgetés: az erők felmérése 2. A probléma mintájának megállapítása 3. Kivételek feltárása: vannak-e kivételek a probléma csökkentésére 4. A terápia céljának megállapítása: milyen lesz az élet probléma nélkül (csodakérdések!!!) 5. Lehetséges megoldások meghatározása: Milyen kis lépések, változások jelzik majd, hogy jó úton járunk a megoldás felé? 6. Konzultációs szünet 7. Visszajelzés (csak +pozitív!) 8. Feladatadás

16 Lépések részletesen A problémát kerülő beszélgetés és a probléma meghatározása Bármennyire is próbáljuk a részletes beszámolót korlátozni, tiszteletben kell tartani a páciens óhaját arra, hogy meghallgassák. Rákérdezünk a problémára, de nem hangsúlyozzuk. A páciensek szeretnek vissza-vissza térni a nehézségekre, de ezt megpróbáljuk csökkenteni. Alapvetően a megoldásközpontú terápia működhet úgy is, hogy a terapeuta semmit sem tud a problémáról. Az I. interjú Az elején: problémamentes beszélgetés fenntartása: Ez nem csak a pácienssel való megismerkedés szociális szakasza. Fel kell térképezni a páciens életének sikeres területeit, otthon, a munkahelyén, az iskolában. Ez után korlátozni kezdjük a problémáról szóló beszélgetést azokra a belső erőkre, amelyek jelzik a páciens felé, hogy képes a változtatásra. El kell érni, hogy a kliens a kivételekről beszéljen.

17 Emlékeztek még? Az első alkalommal mennyit játszottunk… Hol volt még akkor Hufnágel ? Hol volt még a családfa? Hol volt a levélírás?

18 3. 3. Kivételek keresése Már a terápia előtt meg kell kezdeni a gondolkodást a változásról. A telefonon bejelentkező pácienst megkérjük, figyeljen meg minden változást, különbséget a találkozásig. A terapeuta feladata, hogy a változást a terápiás ülésen kívülre helyezze, így a páciens dolga lesz teljesen. A kivételek keresése tovább folyik. Kérdések pl: „A dolgok mikor nem történnek meg?” „Mikor történik meg legkevésbé? Cél megállapítása Közvetíteni kell, hogy a változás nemcsak, hogy lehetséges, hanem megkérdőjelezhetetlen. Megvitatni, milyen lesz a páciens élete, „AMIKOR” és nem „HA” megszűnik a probléma. Ez az elképzelt világ befolyásolni fogja a viselkedést az érzéseket. A „Csodakérdések” nagyon hatékonyak. Az általuk létrehozott képek tartalmazzák a terápia célját, már nem a probléma hiányát, hanem egy sokkal pozitívabb életet. Mérceként szolgálnak, amellyel mérhető a haladás.

19 Miért vagyunk itt? Mindannyiunk egy meghatározott céllal ment el felvételizni. Mindegyikünk fejében volt egy kép, milyen lesz az életünk, amikor vége a képzésnek.

20 Lépést meghatározó kérdések: - Mi lesz az első jele annak, hogy legyőzi a problémát? - Mi lesz az első, dolog, amit Ő megtesz, és az azt fogja bizonyítani Önnek, hogy beindult - a változás? - Honnan fogja tudni, hogy mikor kezd ez megtörténni? - Mit tesz azért, hogy a dolgok ne forduljanak még rosszabbra? Ezek a kérdések jelzik, hogy mindig vannak olyan dolgok, amit a páciens megtehet. A terapeutának meg kell tartania a könnyed, optimista hozzáállást, ami nem mindig könnyű. A páciens, ha úgy érzi, nem hallgatják meg részletesen, azt gondolja, hogy nem vagyunk elég segítőkészek és nem jön vissza.

21 7. 7. Dicséretek Mi a teendő, ha a páciens túl pesszimista, bele van ragadva a problémába? A hangsúlyt még inkább a dicséretekre helyezzük, kiemeljük mindazt a pozitívumot, amit a páciens csinál, gondol és jó számára, akár a panaszukkal kapcsolatos akár mással. A páciensek sokszor erős kudarcérzéssel jönnek a terápiára, hogy és szidást várnak, bűnösnek érzik magukat. Ha megtaláljuk azokat a pontokat, amiket meg lehet dicsérni, megfordíthatóvá válnak a negatív érzések és a páciens megsegítődik abban, hogy elhiggye, képes a változtatásra Az intervenció

22 A pácienseket pozíciójuk szerint 3 csoportba lehet osztani. Látogató: - nincsenek panaszai, nem akar terápiát. Pesszimista marad a változást illetően, - újra és újra meg akarja vitatni a problémát, - további problémákat vet fel, - negatív képe van a terápiáról, - akarata ellenére jött el, - a problémáról azt gondolja nem az övé, hanem a másiké. Panaszos: - akarja a terápiát, - tudja, hogy nehézsége van és szeretne anélkül élni, de pesszimista a változást illetően, Ezeknek a pácienseknek csak megfigyelési feladatokat jó adni. Pl.: Figyeljék meg mi más olyankor, ha beszélgetnek. Figyeljék, meg mi olyan történik az életükben, ami jó lenne, ha tovább is megtörténne. Jó lenne, ha továbbra is megtörténne? Vevő: - neki való a feladatadás, - mohón akarnak változtatni és van reményük arra, hogy ha valamit másként csinálnak, az változást fog előidézni. - folytassa azokat a tevékenységeket, amiket az ülésen kivételként és sikerként nevezett meg, - figyelje meg, mit csinál akkor, amikor több változás van - tegyen valami mást, amikor a probléma jelentkezik, - osztályozó feladatokat kell adni

23 A cél közötti utat skálázzuk. Hol tartanak ezen az úton és hová akarnak eljutni? A jövőre irányuló osztályozási kérdések jól rögzítik a terápia célját. A feladatok pedig a lépések az oda vezető úton. A páciens maga határozza meg céljait és azokat a lépéseket, amik elvezetik oda.

24 Második és további találkozások Minden további találkozás célja a változás megállapítása és a hozzájárulás annak fenntartásához, amíg a megoldást elérik. Ott kezdjük a beszélgetést, ahol előzőleg abbahagytuk. Pl.: Mit csinált meg azóta, ami jó az Ön számára? Megoldás-viselkedés előírása esetén, a problémamentes beszélgetést sok dicsérettel gazdagítjuk („Mosollyal a változás felé”) Ehhez beszámoló és konstruktív kérdések sorát használjuk fel. Megjelöljük, kiemeljük a változásokat és feltárjuk, minek kell történnie, hogy a kívánt viselkedés újra és újra megtörténjen. A találkozásokat az elért haladás szerint ütemezzük. Ha csak kis változás van, hetente találkozunk, máskülönben egyre távolabbi időpontokban.

25 Második és további találkozások Ha a kliensek azt jelzik, hogy nincs változás, nem szabad feladni. Előfordul, hogy a páciens elvárásai az elérhető célokra vonatkozva megnőttek és már nem úgy nézi a változást, vagy más problémára panaszkodik. Ezért fontos tisztázni a terápia célját. Olyan is előfordul, hogy bár a páciens nem észlel változást, a terapeutával közösen, átnézve az eltelt időszakot, mégis felfedeznek elmozdulást. Ha helyzet mégsem javul, együtt meg kell próbálni feltárni minden egyes magyarázatot, amiért a változás elmaradhatott. Fontos megkérdezni, mit tesz a páciens, ami megállítja a dolgok rosszabbra fordulását. – fontos információ az erővonalaival kapcsolatban.

26 Köszcsi, puszcsi Illedelmes Ildikó, Szíves Szilvi, Gőgös Gábor Április 12.


Letölteni ppt "Megoldásközpontú terápia a de Shazer modell. Lehet, hogy egy kicsit hosszú lesz, de amikor a végére érünk majd, sokkal okosabbak lesztek! Gondoljatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések