Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Mechanika területei Statika: Megmerevített szerkezetekben a ráható erőkből keletkező igénybevételek számítása Szilárdságtan: Az igénybevételekből a keresztmetszetekben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Mechanika területei Statika: Megmerevített szerkezetekben a ráható erőkből keletkező igénybevételek számítása Szilárdságtan: Az igénybevételekből a keresztmetszetekben."— Előadás másolata:

1 1 Mechanika területei Statika: Megmerevített szerkezetekben a ráható erőkből keletkező igénybevételek számítása Szilárdságtan: Az igénybevételekből a keresztmetszetekben keletkező feszültségek, alakváltozások meg-határozása Dinamika: Mozgások jellemzése

2 2 Dinamika Kinematika: A mozgások leírásával foglalkozik. A mozgások okával (erők) nem foglalkozik Kinetika: A mozgások okaival foglalkozó tudomány

3 3 Kinetika

4 4 Definíció A testekre ható erők hatásaival a kinetika foglalkozik. Erő olyan hatás, ami a testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti vagy alakváltozást okoz.

5 5 Newton törvényei I. Minden test megtartja nyugalmi állapotát vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását mindaddig, amíg a külső erő nem kényszeríti mozgási állapotának megváltoztatására. Tehetelenségi törvény II. (dinamika alaptörvénye). A testre ható erő (F) egyenes arányos a általa létrehozott gyorsulással (a), az arányossági tényező a test tömege (m) F=m a III. (hatás – ellenhatás). Ha egy testre egy másik test erőhatást fejt ki, akkor ezzel egyidejűleg mindig fellép egy vele egyenlő nagyságú, de ellentétes irányú erő lép fel. IV. (erőhatások függetlensége) ha egy testre egyidejűleg több erő hat, akkor együttes hatásuk egyetlen erővel az eredő erővel is helyettesíthető. Az eredő erő az egyes erők vektori összege

6 6 Tömeg Teljes testtömeg Zsírtömeg (vízbemerülés, bőrredő mérés, bioelektromos impedencia mérés) Zsírmentes testtömeg Teljes izomtömeg (képletek) Testtömeg-index (BMI kg/m 2 )

7 7 Súlypont Az a pont, melyet alátámasztva nyugalomban marad a homogén gravitációs térben (Borelli)

8 8 Test súlypontjának meghatározása

9 9 Történeti áttekintés Borelli (mérleg) Weber testvérek (pont alátámasztás) Tetem (testszegmentum) tanulmányok: Harless: 18 szegmentum súlypontja kiegyensúlyozással, térfogat vízbemerítéssel Braune, Fisher (Meeh): ízületi forgáspontokon szétszedett tetemeken meghatározta a súlypontot, tömeget, térfogatot Fisher: tehetetlenségi nyomatékok meghatározása Dempster: űrkutatás, sportolók In-vivo vizsgálatok: Steinhaus: Borelli elve, de szegmentumokra Bernstein: reakcióerő méréssel

10 10 Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban I. Sy1 meghatározása Deszka súlypontjának helye = mérlegen mért súly (Sy1) x hossz / deszka súlyával Ángyán: Az emberi test mozgástana

11 11 Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás egy dimenzióban II. Sy2 meghatározása Ember súlypontjának helye = [(mérlegen mért súly (Sy2) x hossz)-(Sy1 x l)]/ deszka súlyával Ángyán: Az emberi test mozgástana

12 12 Reakcióerő mérés (súlypont) meghatározás két dimenzióban Ángyán: Az emberi test mozgástana

13 13 Analitikus, szegmentációs módszer Legjobban elterjedt, mozgáselemzésekből számolt Elvi alapja: súlypontban a testre ható erők forgatónyomatéka zérus Lépések: Kimerevítés Szegmentumokra való osztás (merev testek) Szegmentumok modellezése, rész-szegmentumok súlypontjának helye (modellek)

14 14 Módszerek I. Hanavan: Mértani testekkel közelíti Egy dimenziós méréssel egyes szegmentumok meghatározása (végtagokat tudja pontosan meghatározni) Ángyán: Az emberi test mozgástana

15 15 Módszerek II. Dempster: Hasonlító szegmentumok Ángyán: Az emberi test mozgástana

16 16 Meghatározás Ángyán: Az emberi test mozgástana

17 17 Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: Külső erő: Erők összegzése (síkban paralelogramma módszer) Nehézségi erő

18 18 Erő Erő (testet mozgásállapotának megváltoztatására kényszeríti, vektor): Belső erő: Csillószőrös, ostoros mozgás Almeoboid mozgás (kémiai ingerek) Izommozgás (forgatónyomaték)

19 19 Izomerő Maximális izomerő (legnagyobb erő) Életkor Nem Oldalkülönbség Ízülethelyzete Motiváció Edzettség

20 20 Külső erők Nehézségi erő (súlypontban hat) Súrlódási erő (tudjunk járni kell) Közegellenállás (kölcsönhatás a test és a közeg között, ellentétes irányú) Alak Terület Sűrűség Sebesség (négyzetes)

21 Anatómiai alapismeretek 21

22 Irodalom Előadások 22

23 23 Az emberi test síkjai Ángyán: Az emberi test mozgástana Középpont: S2 vagy köldök vagy

24 Mozgásminták 24

25 25 Definíciók Az izmok csoportosan működnek Az izomműködés egy, de általában több izom mozgatásában nyilvánul meg (agonista-antagonista izmok) Mozgásminta: adott mozgást létrehozó izmok térben és időben összerendezett működése Elemi: egy ízület adott irányban végzett mozgatása, végrehajtó izmok térben és időben egymást követő aktiválása genetikailag meghatározott Összetett: elemi mozgásmintákból épül fel, aktiválási sorrend mozgástanulás során alakul ki Mozgáskészlet: elemi és összetett mozgásminták összessége, tanulással bővíthető

26 26 Izomtónus Izmok mindig feszített állapotban vannak, ez az izomfeszülés az izomtónus (Galeneusz) Egyensúlyi hossz: izom feszülése nulla (kivett izom hossza) Nyugalmi hossza: az a hosszúság, amiből a legnagyobb aktív feszülés érhető el Feszített hossz (nyúlás, rövidülés): a legnagyobb aktív feszüléskor az izom hossza Izomtónus változhat: Idegállapot Hormonális állapot Betegségek

27 Mozgásformák Testtartás Helyzetváltoztatás Helyváltoztatás 27

28 28 Testtartás Definíció: az egész test vagy egyes testrészek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megtartását. Törzs és izmainak meghatározó szerepe Típusai: Állás Ülés Fekvés

29 29 Testtartás - Állás Függőleges testhelyzet (evolúció) Tartóoszlop a gerinc (négyes görbület) Ángyán: Az emberi test mozgástana

30 30 Testtartás - Állás Keletkező igénybevételek: Nyomóerő Nyíróerő (porckorong, csigolyaívek)

31 31 Testtartás - Állás A test hossztengely: Sarokfelé elcsúszik „Nagy has” problémája Boka-átadási pont - ív

32 32 Testtartás - Állás Teherátadás a lábon (kettős görbület): Lúdtalp Harántsüllyedés

33 33 Testtartás - Ülés Szerepe fokozódik Ergonómiailag helyes ülés Fej előre hajtása

34 34 Testtartás - Fekvés Legkisebb terhelés Megfelelő alátámasztás Izmok elernyedésének fokozása Porckorong feltöltődése Csípőízület optimális helyzetének biztosítása

35 35 Helyzetváltoztatás Definíció: a test egyes részeinek egymáshoz viszonyított helyzete változik meg (súlypont mozgása minimális) Típusai: Beszéd (hangképzés, artikuláció, testbeszéd) Kézzel végzett mozgások (írás) Karemelés Lábemelés

36 Helyváltoztatás Definíció: A test súlypontja nagymértékben elmozdul a globális koordináta rendszerben, azaz az egész testnek a tér valamely pontjához viszonyított helyváltoztatása Típusai: Járás Futás Megállás Sportmozgások 36

37 37 Járás Leggyakoribb helyváltoztató mozgás Típusa: Séta (van kettős támaszfázis) Nincs kettősfázis (kivitelezhetetlen) Futás (Van repülő fázis, azaz van olyan pillanat, amikor egyik láb sem érintkezik a talajjal) Motoros, ciklikus viselkedés Befolyásoló tényezők: Alkat (testméretek) Tanulás (kisgyermekkor vagy újratanulás) Hangulat (központi idegrendszer izgalmi állapota) Központi idegrendszeri elváltozások Ortopédiai elváltozások

38 38 Járás szakaszai

39 Járás Ciklikus, szimmetrikus mozgás, mert egyes szakaszai pontosan ismétlődve követik egymást. Járáselemzés alapjai: lépésciklus, ami a végtag teljes mozgásperiódusa, azaz a végtag sarokütésétől a következő sarok-ütéséig tart, szakaszai: Támaszfázis (támaszkodási fázis) Lendítő fázis (lengési fázis ) lépés, ami az egyik végtag sarok-ütésétől a másik végtag sarokütésig tart 39 [Szendrői M (szerk): Ortopédia]

40 40 Járás kinematikai jellemzése Távolság-idő paraméterek: Lépéshossz Lépésciklus hossz Lépésszélesség Lépésciklus szélesség Szakaszok időbeni hossza Lépés hossz Lépés szélesség Lépésciklus hossz Lépésciklus szélesség

41 41 Járás kinematikai jellemzése Szögjellegű paraméterek: Boka, térd, csípő különböző síkokban mérhető szögei (vetített szögek) Testszegementumokat jellemző vektorok egymással bezárt szögei (relatív szög)   TérdszögCsípőszög

42 42 Járás kinematikai jellemzése Szögjellegű paraméterek: Egyes szegmentumoknak a globális vagy a szegmentumhoz rögzített lokális koordináta rendszer tengelyeivel bezárt szöge (Euler szögek) (abszolút szögek)  Comb szöge

43 43 Járás kinetikai jellemzése A reakcióerő időbeni változása F 1 : Sarokütéskor F 2 : Teljes talp F 3 : Sarok felemelésekor

44 44 Járásmód A járás egyénre jellemző kivitelezése: Egyensúly megtartása Két oldal közötti koordináció Járás ritmusának megtartása (közel azonos ismétlés)- járásszabályosság


Letölteni ppt "1 Mechanika területei Statika: Megmerevített szerkezetekben a ráható erőkből keletkező igénybevételek számítása Szilárdságtan: Az igénybevételekből a keresztmetszetekben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések