A jól-lét mérése … Lorem Ipsum.

Az előadások a következő témára: "A jól-lét mérése … Lorem Ipsum."— Előadás másolata:

1 A jól-lét mérése … Lorem Ipsum

2 Dr. Nagy Gábor: Mérhető-e a jól-lét
Dr. Nagy Gábor: Mérhető-e a jól-lét? Nemzetközi és hazai kísérletek a hagyományos fejlettségi mutatók meghaladására Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP A-11/1/KONV

3 A kályha – A Stieglitz-Sen-Fitoussi Jelentés
A mai világban a jólétet a GDP értékében mérik, azonban sok alternatíva van, melyek alkalmazása gazdasági és társadalmi szempontból is megalapozottabb lehet. Az új mutatók kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatóságra, a lakosság elégedettségére és esélyegyenlőségre, de megmaradnak a klasszikus gazdasági elemek is. Amit mérünk, befolyásolja a cselekedeteinket; ha a méréseink hibásak, a döntéseink torzulhatnak. A GDP fellendítése és a környezet védelme között valójában talán nem is kellene választani, ha a környezet leromlását megfelelően beépítjük a gazdasági teljesítményt leíró méréseinkbe. Hasonlóképpen, gyakran az alapján döntjük el, hogy melyik a jó stratégia, hogy melyik támogatja a gazdasági növekedést; de ha a teljesítményméréseink hibásak, a levont következtetéseink is azok lehetnek.

4 SSF-Jelentés II. Az általánosan használt statisztikák nem feltétlenül tudnak „megfogni” bizonyos, az állampolgárok jól-létére egyre nagyobb hatással lévő jelenségeket. Az a mód, ahogyan a statisztikai adatokat bemutatják vagy használják, torz képet adhat a gazdasági jelenségek irányzatairól. Például rendszerint nagy hangsúlyt kap a GDP, holott a nettó nemzeti összterméknek (ami számításba veszi az értékcsökkenés hatását) vagy a háztartások valódi bevételének (amely a gazdaságon belül a háztartások tényleges jövedelmére koncentrál) sokkal lényegesebbnek kellene lennie. Amire szükség van, az az egyes mérések megfelelő felhasználásának jobb megértése.

5 SSF-Jelentés III. A jelentés különbséget tesz a jelenlegi jól-lét és a fenntarthatóság értékelésekor, azaz hogy mennyire lehet mindezt hosszú távon fenntartani. A jelenlegi jól-lét egyaránt kapcsolódik a gazdasági forrásokhoz, például a jövedelemhez, és az emberek életének nem gazdasági jellegű vonatkozásaihoz (mit csinálnak, mit csinálhatnak, hogyan éreznek, milyen a természeti környezet, amiben élnek). Az, hogy a jól-lét ezen szintjei fenntarthatók-e, attól függ, hogy a mi életünkben fontos „tőkét” (természeti, fizikai, emberi, társadalmi tőke) továbbadjuk-e a következő generációknak.

6 SSF-Jelentés IV. A jelentés másik kulcsüzenete, hogy eljött az ideje annak, hogy mérési rendszereinkben a hangsúlyt a gazdasági teljesítmény méréséről az emberek jól-létének a mérésére helyezzük. A jól-lét mérését pedig a fenntarthatósággal összefüggésben kell vizsgálni. A jól-lét hangsúlyozása fontos, mert úgy tűnik, egyre nagyobb a szakadék az összesített GDP-adatokból származó információk és a között, hogy mi számít ténylegesen az emberek jól-léte szempontjából. Egy olyan statisztikai rendszert kell kidolgozni, ami a piac aktivitásának mérését az emberek jól-létét középpontba helyező, valamint a fenntarthatóságot is megragadó mérésekkel egészíti ki.

7 A módszertan finomodása a nemzetközi szakirodalomban I.
szatellit elszámolások kialakítása : Nemzetgazdasági Elszámolási Keret (NGAF) Integrált Környezeti-Gazdasági Számlák Rendszere (SIEEA) új szemléletű pénzügyi típusú mutató bevezetése : Fenntartható Gazdasági Jólét Mutatója (ISEW) Valódi Fejlődés Mutatója (GPI) nem pénzügyi szemléletű mutatók kidolgozása : Humán Fejlettségi Index (HDI) IHDI – Inequality adjusted Human Development Index GII (Gender Inequality Index) MDI – Multidimensional Poverty Index

8 A módszertan finomodása a nemzetközi szakirodalomban II.
Környezeti Teljesítmény Indexet (EPI) Éghajlatvédelmi Teljesítménymutató Index (CCPI) ökológiai lábnyom és a CO2- (vagy karbon-) lábnyom kombinált alkalmazása – komplex környezeti index Boldog Bolygó Index (HPI – Happy Planet Index) – NEF (New Economy Forum) - az ökológiai állapotot, az életkilátásokat és a szubjektív elégetettséget egyaránt felöleli

9 Ökológiai lábnyom

10 Millenium Development Goals (MDG) Dashboard on Sustainability kutatás (UNDP)

11 Az MDG mutatórendszer struktúrája - USA

12

13 Jól-lét Nemzeti Számlái (NAWB) - NEF

14

15 Életkori sajátosságok megjelenése a jól-lét egyes rész-mutatóiban

16 A CIW jól-lét index struktúrája

17 A lokális szintű jól-lét index térképezése Nottingham (Nagy-Br
A lokális szintű jól-lét index térképezése Nottingham (Nagy-Br.) példáján

18 Gallup Healthways Well-Being Index
A közösséggel, vagy a lakókörnyezettel való elégedettség A környezet minőségének javítási lehetőségei (élhetőbbé tenni a területet) Tiszta ivóvízhez való hozzáférés Gyógyszerek elérhetősége Testmozgásra alkalmas terület biztonsága A napi szükséglethez kellő gyümölcs és zöldség mennyiség bevitele Éjszakai sétálás közbeni biztonságérzet Elegendő pénz az élelmiszerek megvásárlására Elegendő pénz éjjeli menedék / lakás fenntartására Elegendő pénz az egészségügyi kiadások fedezésére Közelmúltban meglátogatott fogorvos neve, címe Orvos elérhetősége Egészségbiztosítás elérhetősége

19 A német módszertan más kezdeményezései
Német Nemzeti Jólét Index (NWI - Nationaler Wohlfartsindex) – a jövedelemelosztás egyenlőtlenségét, az életminőséget befolyásoló pozitív és negatív faktorokat számítja be Haladás index (Fortschrittsindex) - a jólét négy dimenzióját (anyagi, egészségügyi, képzési és környezeti fenntarthatóságát) ragadja meg, csupán egy-egy változó révén A „Jóléti ötös”-nek – Wohlstandsquintett – elnevezett mutatócsokor, amely az anyagi jólléten, a környezeti fenntarthatóságon túl vizsgálja a társadalmi összetartozás, a társadalmi méltányosság, valamint az állami adósságteher alakulását is

20 A német parlamenti bizottság által javasolt dimenziók és indikátorok (2013)

21

22 A pénz nem minden …

23 Súlyozatlan objektív jól-lét (régió, megye)

24 Objektív jól-lét modell – súlyozatlan (bal fent), súlyozott (jobb lent)
Figyelem! Régi kistérségi alaptérkép, az ajkai kistérség tévesen 0 értékkel szerepel, helyett van új Ajkai és Devecseri kistérség, amelyek nem jelennek meg a térképen! Ajka mindkét esetben a 2. legjobb osztályba kerül, míg Devecser a legrosszabb, vagy a 2. legrosszabb osztályba. - az egyik minden dimenziót azonos súllyal vesz figyelembe, 

25 Súlyozatlan objektív jól-lét (település, agglomeráció)

26 Köszönöm a figyelmet! nagyg@rkk.hu