Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szláv kulturológia kialakulása. A szláv kulturológia előfutárai Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, 1592-1670) – cseh pedagógus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szláv kulturológia kialakulása. A szláv kulturológia előfutárai Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, 1592-1670) – cseh pedagógus."— Előadás másolata:

1 A szláv kulturológia kialakulása

2 A szláv kulturológia előfutárai Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, ) – cseh pedagógus és író, „a nemzetek tanítója” Jan Amos Komenský Didactica magna (1632 cs., 1638 lat.) De cultura ingeniorum oratio (1650) Rembrandt, Comenius (1661, “The Portrait of an Old Man”) A kultúra = 1) az emberben élő vágy állandó tökéletesedésre; 2) a „humanitas” és a kultúra összekapcsolása; 3) Cultura universalis fogalma: az emberiség kultúrája, amely mind az egyes ember nemessé formálódásának a folyamatát, mind a szociális lét általános harmóniáját jelöli. 4) a kultúra – eszköz az egyedi meghaladására az univerzális és az egységes emberiség felé.

3 Juraj Križanić Juraj Križanić (1618–1683) – horvát teológus, nyelvész, filozófus, a szláv összehasonlító nyelvészet „atya”, a pánszláv eszme előfutára. Gramatično iskazanje (1666), [Beszélgetések az uralkodásról, avagy Politika (1663)] A szláv egység: állami, vallási és kulturális területen, amelyet a nyelvi egység kiegészít. Közös vonások: Habsburg-birodalmi területről; vallási indíttatású eszmeiség; univerzális célok  Különbségek: Comenius Križanić „Ember centrikus” ≠ „Etnikum-centrikus” Pedagógia≠ Nyelv, politika

4

5

6

7 A szláv újjászületés ( ) 1.A 19. századi szláv újjászületés okai: –A többnemzetiségű birodalmi forma válsága. –A szláv népek ellenállása az Osztrák és az Oszmán birodalmak hittérítési és nemzeti asszimilációs törekvésekkel szemben. –Egy szláv nagyhatalmi állam (Oroszország) létezése. 2.A szláv kulturális öntudatra ébredés formai –A nemzeti nyelvek tanulmányozása és nyelvőrzés. –A szláv történelmi múlt feltárása és felélesztése. –Etnográfiai kutatás. –A pánszláv eszme születése. –A szlavisztika mint tudományág születése (1835.-től).

8 A szláv „ébresztők” A cseh szlavisztika kezdetei és az „ébresztők“ első nemzedéke ( A cseh szlavisztika kezdetei és az „ébresztők“ első nemzedéke (1. generace národních buditelů): Josef Dobrovský Josef Dobrovský (1735–1829): Az ószláv nyelv alapjai (Základy jazyka staroslověnského, 1822), František Palacký František Palacký (1798–1876): A cseh nép története Cseh- és Morvaországban (Dějiny národa českého v Čechách i v Moravě), Matice česká megalapítása (1831), Pavel Josef Šafařík (1795–1861): Minden szláv nyelvjárásbeli nyelv és irodalomtörténete (Geschichte der slawische Sprache und Literatur nach allen Mundarten / Dějiny slovanské řeči a literatury podle všech nářečí, 1826), Szláv régiségek (Slovanské starožitnosti, 1836), Szláv néprajz (Slovanský národopis, 1842).

9 A szlovák szlavisztika kezdetei: Ján Kolár (v. Jan Kollár, 1793–1852): A szláv népek és nyelvek közötti irodalmi kölcsönösségről (O literárnej vzájemnosti mezi kmeny a nářečími slávskými, 1836), Szlava lánya (Slávy dcera, 1824) c. epikus költemény, A magyarországi szlovákok népdalai, avagy világi dalok (Národnié zpěvanky čili písně světské Slováků v Uhrách, 1834–35 ). Ľudovít Štúr (v. Ludevít Velislav Štúr, 1815–1856): – a szlovák nyelv normatív rendszere: Úprava stránky Nárečia Slovenskou alebo potreba písaňja v tomto nárečí (1844) és Náuka reči Slovenskej (1846). – A szláv törzsek népdalairól és elbeszéléseiről (O národných písních a pověstech plemeň slovanských, 1853). – A szlávság és a jövő világa (Slovanstvo a svet budúcnosti / Das Slawenthum und die Welt der Zukunft, 1852) — a pánszláv eszme megfogalmazása. Martin Benka: Ľudovít Štúr ako vodca povstalcov r. 1848

10 A horvát szlavisztika kezdetei: Josip Juraj Strossmayer (1815–1905); matica hrvatska; a délszláv (jugoszláv) federáció gondolata; a tudomány akadémiai és egyetemi műhelyeinek szervezése. A szerb szlavisztika kezdetei: Vuk Stefanović Karadžić (v. Вук Стефановић Караџић, 1787–1864): –a szerb nyelv normatív rendszere: a szerb írás reformja és a szerb nyelv első nyelvtana és szótára (Pismenica serbska, 1814 és Српски рјечник, 1818), –délszláv folklórgyűjtés.

11 A lengyel szlavisztika és kulturológia kezdetei: A kultúra / civilizáció problematikája a lengyel Felvilágosodás gondolkodóinál: Stanisław Staszic (1755–1826) «Az emberi nem» (Ród Ludzki, 1819–1820) c. didaktikus költeménye. A lengyel romantika kultúrafilozófiája és a három bárd ( trzej wieszcze): Adam Mickiewicz (1798–1855), Juliusz Słowacki (1809–1849), Zygmund Krasiński (1812–1859) A pozitivista kulturológia Erazm Majewski (1858–1922): Teoria człowieka i cywilizacji (1910 ) Nauka o cywilizacji-kapitał (t. 1–4, 1908–1923 ) A spekulatív kultúrfilozófia: Feliks Karol Konieczny (1862–1949): A civilizációk sokaságáról (O wielości cywilizacji, 1935). ALEGORIA HISTORII POLSKI

12 Az orosz szlavisztika kezdetei: 1.A tudományos ág A. Vosztokov (А. X. Востоков, 1781–1864): Gondolatok a szláv nyelvről (Рассуждение о славянском языке, 1820) Ju. Venelin (Ю. И. Венелин, 1802–1839): A régi és a mai bolgárok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva (Древние и нынешние болгары в политическом, народописном, историческом и религиозном их отношении к россиянам, 1829), A régi és a mai szlávok politikai, etnográfiai, történelmi és vallási szempontból az oroszokhoz viszonyítva (Древние и нынешние болгары в политическом, народописном, историческом и религиозном их отношении к россиянам, 1841), A dunántúli szlávok népdalainak sajátosságáról (О характере народных песен у славян задунайских, 1835). I. Szreznevszkij (И. И. Срезневский, 1812–1880): a szlavisztika tanulmányozása az orosz egyetemeken (1835-től).

13 2.Az ideológiai ág Az „orosz eszme” keletkezése ( es évek): szlavofilek és nyugatosak vitája, Oroszország sajátosságai – „az egyetemes és összemberi megtestesítője” (F. Dosztojevszkij: „talaj-elmélet”) Nyikolaj Danyilevszkij (Н. Данилевский, 1822–1885): Oroszország és Európa (Россия и Европа, 1869, 1870) a történelmi egyvonalú evolúció eszméjének tagadása, az emberiség fejlődése lokális és autochton „kulturális-történelmi típusok” egyedi életciklusainak formájában, a „kulturális-történelmi típusok” az etnikai-nyelvi rokonságon és a politikai / állami függetlenségen alapulnak, az európai, illetve a szláv kultúrkör viszonyában – antagonizmus és konfrontáció: a román-germán civilizáció hanyatló fázisába ért, a szláv kulturális-történelmi típus azonban fiatal. A pánszláv eszme a szláv Kongresszusokon: – Prágában – Szt.-Pétervár – Moszkva

14 3.Az újkori orosz kulturológia egyes jelenségei Az „eurázsiaiasság” (jevrazijsztvo – евразийство) az „Eurázsia” eszméje – konzervatív utópia. Lev Gumiljov (Л. Гумилев, 1912–1992) „etnogenezis” „passzionaritás” Ju. Lotman (Ю. Лотман, 1922–1993) szemiotikai kulturológia

15 Képek és háttér forrásai Rembrandt Harmenszoon van Rijn, körül (“The Portrait of an Old Man”) Jan Amos Komensky (Comenius) portréja Európa 18. sz. vége – 19. sz. eleje Lengyelország felosztásai (1772, 1793) Európa Pavel Josef Šafařík (1795–1861)

16 Ludevít Velislav Štúr (1815–1856) Vuk Stefanović Karadžić (1787–1864) Lengyelország történelmének allegóriája Passzionaritás (eredeti orosz nyelvű séma) Background:


Letölteni ppt "A szláv kulturológia kialakulása. A szláv kulturológia előfutárai Jan Amos Komenský (Johannes Amos Comenius / Comenius Ámos János, 1592-1670) – cseh pedagógus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések