Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról."— Előadás másolata:

1 2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról

2 ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Témakörök ADÓKÖTELEZETTSÉG ADÓALANY ADÓALAP ADÓMÉRTÉK KÉTSZERES ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK ADÓKÖTELEZETTSÉGE ELJÁRÁSI SZABÁLYOK ADÓELŐLEG ÖSSZEGE

3 ÁGAZATI KÜLÖNADÓ – Adókötelezettség Bolti kiskereskedelmi tevékenység (TEÁOR alapján a kiskereskedelem, bolti és nem bolti) [2. § a) pont] Távközlési tevékenység (elektronikus hírközlési szolgáltatás a évi C. törvény alapján) [2. § b) pont] Energiaellátó (2008. évi LXVII. tv. 10. § 1. pont; RH adó alanya) vállalkozási tevékenysége, ha energiaellátói tevékenységéből származó árbevétele legalább az összes árbevétel 5 %-át eléri

4 Adókötelezettség – Bolti kiskereskedelem Bolti kiskereskedelmi tevékenység: a TEÁOR’ 08 szerint a  45.1 ágazatba sorolt gépjármű kereskedelem, ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,  ágazatba sorolt gépjármű alkatrész kiskereskedelem,  ágazatba sorolt motorkerékpár alkatrész kereskedelme, javítása, ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét,  ágazatokba sorolt kiskereskedelem

5 Adókötelezettség - távközlés  Távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása. Különadó köteles a távközlés minden módja (vonalas, mobilos, műholdas továbbítás), de nem különadó köteles a műsor- és tartalomszolgáltatás

6 Adókötelezettség - energiaellátó  Energiaellátó: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó, ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben – a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben – eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át Energiaellátó esetében a teljes vállalkozási tevékenység különadó köteles!

7 Adóalany  Az e törvény szerinti adóköteles bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet folytató jogi személy, az Art. szerinti egyéb szervezet, egyéni vállalkozó.  A külföldi illetőségű szervezet, magánszemély is, a belföldön, fióktelep útján kifejtett bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó adóköteles tevékenysége vonatkozásában.  A adóévben az adó alanya az, aki október 1. napján vagy azt követően a évben bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységet végez.

8 Az adó alapja 1.  A évi adó alapja az adóalany évi, bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó tevékenységéből származó nettó árbevétele.  A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalany esetében a évben kezdődő üzleti évében elért adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétele.  Kezdő adóalany esetében a évben folytatott, e tevékenységből származó nettó árbevétel.  Továbbá: 2011-től bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén az eladásra szánt áru szállítójának nyújtott szolgáltatás nettó árbevétele + ezen szállító által adott utólagos engedmény bevételként elszámolt összege is.

9 Adómérték – bolti kiskereskedelem Bolti kiskereskedelmi tevékenység esetén:  az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,  az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1 %,  az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4 %,  az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,5 %

10 Adómérték – távközlés, energiaellátó  Távközlési tevékenység esetén az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 %,  az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 4,5 %,  az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 6,5 %.  Energiaellátó tevékenység esetén az adóalap 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,3 %,  az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó része után 1,05 %

11 Kétszeres adóztatás elkerülése Mikor? –Ha az energiaellátó bolti kiskereskedelmi és/vagy távközlési tevékenységet végez. Csak az energiaellátó esetén lehet szó arról, hogy vállalkozási tevékenységi körébe bolti kiskereskedelmi vagy (elvétve) távközlési tevékenység is tartozhat, s mindkettő után keletkezik adókötelezettség. Mit kell tenni? –Ilyen átfedés esetén az adott tevékenység (a bolti kiskereskedelmi vagy a távközlési tevékenység) után a magasabb adófizetési kötelezettséget eredményező mérték szerinti adót kell megfizetni. –Az energiaellátó nem bolti kiskereskedelmi és/vagy nem távközlési tevékenységből származó bevétele után mindenképp az irányadó 0,3 %-os vagy 1,05 %-os kulccsal kell adózni.

12 Példa: Az adózó kétféle – bolti kiskereskedelmi és energiaellátó – tevékenységet végez. Összes árbevétele 1000 M Ft, melyből 600 M Ft a bolti kiskereskedelmi tevékenység árbevétele. MegnevezésÁrbevétel Millió Ft Adó az 5. § a) szerinti adó mértékkel Adó az 5 § c) pont szerinti adómértékkel Adó Millió Ft Kiskereskedelem a) pont x 0% x 0,1% =0,1 600 x 0,3%= 1,8 1,8 Energiaellátói és egyéb tevékenység c) pont x 0,3% = 1,2 1,2

13 Kapcsolt vállalkozások adókötelezettsége  A Tao. törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy a bolti kiskereskedelmi és távközlési tevékenységéből származó nettó árbevételt tevékenységenként össze kell adni, és az eredmény alapulvételével az adót kiszámítani.  Az így kiszámított adót a kapcsolt vállalkozások az árbevételük arányában osztják meg  Az összeszámítás az energiaellátó esetében is csak a bolti kiskereskedelmi, illetve a távközlési tevékenységből eredő bevételre vonatkozik, a többi tevékenységből eredő nettó árbevételre nem. Az egyes adóalanyok az így kiszámított adót árbevétel-arányosan viselik, azaz az általuk elért bolti kiskereskedelmi tevékenység vagy távközlési tevékenység árbevétele és a kapcsolt vállalkozások összesített, bolti kiskereskedelmi tevékenységből vagy távközlési tevékenységből eredő árbevétele arányában  Együttműködési kötelezettség

14 Bevallások  Az adóalany az adókötelezettségét az adóévet követő év 150. napjáig állapítja meg és vallja be a számú bevalláson  Adóelőleg bevallása: - az adóév 150. napjáig, - tevékenység megkezdését követő 15 napon belül

15 Az adófizetésre nem kötelezett (pl.: bolti kiskereskedelmi tevékenységből eredő árbevétele kisebb, mint 500 M Ft.) nem kell adót, adóelőleget bevallani. Az adót a számviteli eredmény terhére kell elszámolni.

16 Adóelőleg 1.  ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott adóköteles tevékenységből származó nettó árbevétel alapján számított összeg,  ha az adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor a nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével számított összeg,  jogelőd nélküli adóalany esetében az adóévre várható adó összege,  átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás napjáig elért, nettó árbevétel alapulvételével számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany a jogelőd vagyonából részesült.

17 Adóelőleg 2.  Az adóalany a évi adóelőlegét december 20-ig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni.  A évi adóelőleg összege az adóalany évi tevékenységéből származó nettó árbevételének alapján számított összeg.  A tevékenységét évben kezdő adóalany esetében, továbbá annak a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adóalanynak az esetében, akinek nincs december 20-ig beszámolóval lezárt utolsó üzleti éve, a évi adóelőleg összege a adóévre, illetve a beszámolóval le nem zárt üzleti évre várható adó összege.

18 Befizetés  Az adófizetési kötelezettséget a bevallás-benyújtására előírt határnapig,  Az adóelőleg-fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig,  Jogelőd nélkül alakuló, és átalakulással létrejött adóalany esetében két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig kell teljesíti.

19 Számlaszámok  APEH Bolti kiskereskedelmi tevékenység különadója bevételi számla 342-es adónem  APEH Távközlési tevékenység különadója bevételi számla 343-es adónem  APEH Energiaellátó vállalkozási tevékenységének különadója bevételi számla 344-es adónem A számlák megnyitása i hatállyal történt meg.

20 Hatályba léptetés  A törvény a kihirdetést ( ) követő 45. napon lépett hatályba, vagyis én.  január 1-jén hatályát veszti azzal, hogy az adóalanynak a adóévre vonatkozó adómegállapítási, adóbevallási, adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségeit a december 31-én hatályos szabályok alapján kell teljesíteni.

21


Letölteni ppt "2010. évi XCIV. törvény az egyes ágazatokat terhelő különadóról."

Hasonló előadás


Google Hirdetések