Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés."— Előadás másolata:

1 PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/ HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés

2 Módszertani bevezető Székelyudvarhely egy Phare pályázat elnyerésével kapott lehetőséget Fenntartható Városfejlesztési Stratégiájának elkészítésére, amely a jelenleg érvényben lévő Székelyudvarhely , Városfejlesztési Stratégiai Program újragondolását, kiegészítését feltételezi. A területfejlesztés és a fenntartható városfejlesztés, a vidéki területek támogatása, valamint a hátrányos helyzetű térségek problémáinak kezelését a közötti támogatási periódusban az Európai Bizottság és a tagországok is kiemelten támogatják. A városok fenntartható fejlesztésének alapelveit a Lipcsei Charta rögzíti, amely a kiegyensúlyozott területi fejlődést jelöli meg fő célként.

3 Az integrált, fenntartható városfejlesztés = az élhető és vonzó környezet biztosítása egy többpólusú városi településrendszerben, amelyben a fejlesztési pólusok és a többi város hálózatosan tud együttműködni. Az élhető város megteremtésének fontos eszköze az integrált környezeti tervezés, a funkcióvesztett területek revitalizációja, a válságterek rehabilitációja, a zöldterületek védelme és lehetőség szerinti növelése, valamint a város és a környező települések együttműködésének erősítése

4 A stratégiaalkotás lépései 1.Helyzetelemzés - a város és térségének sajátosságainak feltérképezése, elemezve a helyi gazdaság és társadalom helyzetét 2.SWOT analízis 3.Stratégiaalkotás – közép- és rövidtávú fejlesztési célok, prioritások 4.Konkrét fejlesztési lehetőségek: tevékenységek, finanszírozás, előkészítettség, megvalósíthatóság, stb.

5 Stratégiaalkotást megalapozó tevékenységek Interjúkészítés Statisztikai adatok elemzése Akciócsoport Kérdőíves adatfelvétel Társadalmasítás

6 Székelyudvarhely általános bemutatása tradicionális gazdasági, kulturális, oktatási központ vonzáskörzete az Udvarhelyi régió (≈ Udvarhelyszék) az 1968-as megyésítéskor elvesztette közigazgatási központ funkcióját – nem jelenti a tényleges térségi funkciók elvesztését

7 Demográfiai jellemzők Székelyudvarhely állandó lakossága 1997 és 2007 között mindösszesen 7,05%-kal csökkent. Ennek elsődleges oka a főként az ezredfordulón jelentkező masszív kivándorlás. Ehhez adódik hozzá a gyermekvállalási kedv legutóbbi évekig tartó csökkenése, amelyet a születések számának jelenleg tapasztalható növekedése nem tudott még ellensúlyozni. A város korszerkezete ennek ellenére kedvező: a 14 év alattiak aránya meghaladja a 65 évnél idősebbekét, a munkaképes korú generációk közül pedig a évesek a legnépesebbek. Ennek köszönhetően a város jelentős munkaerő-potenciált mondhat magáénak.

8 Gazdasági struktúra, vállalkozói aktivitás Székelyudvarhely jelentős szerepet játszik mind a kistérség, mind Hargita megye gazdasági életében rivalizálva a megyeszékhely Csíkszeredával. A város gazdaságszerkezetét a rendszerváltozást követő átalakulások ellenére is az ipar – jelesül a feldolgozóipar – jelenléte dominálja, de dinamikusan fejlődik a kereskedelem és a szolgáltatói szektor is. A városban működő vállalkozások legnagyobb része KKV, ugyanakkor jelen van néhány tőkeerős, nemzetközi piaci kapcsolatokkal rendelkező vállalat is – ezek jellemzően a textil- és faipari feldolgozó üzemek.

9 Gazdaság – mezőgazdaság, turizmus A mezőgazdaság jelenléte nem jelentős – jellemzően önellátó magángazdálkodás, illetve néhány kisebb vállalkozás. A város jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, az idegenforgalom versenyképességének megőrzéséhez azonban fejlesztésekre is szükség van, nem annyira az infrastruktúra tekintetében, hanem pl. a túraútvonalak kialakítása és a helyi és térségi turisztikai programlehetőségek biztosítása tekintetében.

10 Munkaerőpiac, foglalkoztatottság A város humánerőforrás potenciálja mind életkora, mind képzettsége tekintetében jelentős, gondot jelenthet azonban a strukturális munkanélküliség és alulfoglalkoztatottság problémája, amely az idős, alulképzett személyek mellett ma már a pályakezdő diplomásokat is érinti. A külföldre irányuló munkaerő-piaci migráció csökkenő tendenciát mutat.

11 Közlekedési infrastruktúra Székelyudvarhely közlekedési infrastruktúráját a nagy áthaladó közúti forgalom, a zsúfolt belső utak és a hiányos vasúti kapcsolatrendszer jellemzik. A város forgalmának csillapításához elengedhetetlen egy terelőút kialakítása, a városi utak felújítása, a parkolási rendszer fejlesztése, illetve a kerékpáros- és tömegközlekedés feltételeinek fejlesztése. Kívánatos továbbá Székelyudvarhely és Csíkszereda vasúti kapcsolatának megteremtése is.

12 Közmű-infrastrukrúra A város közmű-lefedettsége megfelelő, azonban mind az ivóvíz- és szennyvízhálózat, mind pedig a távfűtés rendszere rekonstrukcióra szorul, s a nagyjából egyidőben kialakult rendszerek párhuzamos felújítása nagyon költségigényes. Szükséges az újonnan épült városrészek közművesítése.

13 Épített örökség, zöldfelületek Székelyudvarhely jelentős zöldfelületekkel rendelkezik, ezek városon belüli eloszlása azonban egyenlőtlen, állapotuk pedig sok esetben kíván rehabilitációt. A város épített öröksége jelentős, kisvárosi jellegzetesség, hogy a műemlékek java része a városközpontban található.

14 Lakókörnyezet, iparzónák A város lakásállománya folyamatosan növekszik, miként a lakásigény sem látszik csökkenni. Az új építkezések jellemzően a városszéli területeken valósulnak meg, ami szükségessé teszi azok városrendészeti szabályozásának megszületését, illetve infrastrukturális fejlesztését is. A város ipari területei esetében is szükség van Városrendezési Tervre, amely szabályozni képes a további ipari és kereskedelmi vállalkozások betelepedését olymódon, hogy azok ne befolyásolják negatívan a város épített környezetét, illetve a legkevésbé terheljék a természeti környezetet.

15 Természeti környezet Székelyudvarhely természeti környezetét az erdőkben gazdag szép táji környezet, a tiszta hegyi levegő és a gazdag növény- és állatvilág jellemzi. A legfontosabb természeti kincsnek az erdők faállománya számít, de jellegadó értéket képeznek a borvízforrások is. A város nagyobb ipari létesítményei potenciális környezetszennyező tényezők. Viszonylag alacsony a lakosság környezet- tudatossága is.

16 Környezetvédelem A környezet védelme tekintetében az ipari tevékenység nagyobb fokú ellenőrzése, a környezetbarát ipari technológiák bevezetése kívánatos. A lakosság és a turisták tekintetében a környezettudatos szemlélet és életmód meghonosodása jelenthet előrelépést. A város erőfeszítéseket tesz a környezetterhelés csökkentése érdekében (pl. szeméttároló kiváltása), ezen erőfeszítéseknek azonban tovább kell folytatódniuk (pl. esővíz és szennyvízcsatorna különválasztása).

17 Humán infrastruktúra - oktatás Székelyudvarhely tradicionális iskolaváros, amely az óvodai oktatástól a felsőfokú végzettséget biztosító intézményekig és a felnőttképzésig valamennyi oktatási szinten változatos képzési lehetőséget nyújt a város és a térség tanulni vágyói számára. Jóllehet az óvodai és általános iskolai beiskolázási arányszámok tükrözik a gyermeklétszám rendszerváltás óta tapasztalható fogyását, a középiskolák máig jelentős vonzerővel bírnak a térség tanulói számára. Ugyanakkor a születések számának utóbbi években tapasztalt újabb növekedése alapján az óvodai, majd az iskolai férőhelyek iránti igény újbóli megnövekedése jelezhető előre.

18 Oktatási infrastruktúra Oktatási intézményeinek felszereltsége, tanszemélyzetük felkészültsége felveszi a versenyt akár a nagyobb települések iskoláival is: míg az alsóbb iskolai szinteken a felzárkóztatás, a középiskolákban a változatos képzésformák (nappali, esti, levelezői) és számos elméleti és szakképzést adó tagozatok sokfélesége biztosítja, hogy minden tanuló megtalálja az igényeinek megfelelő iskolát.

19 Humán infrastruktúra - egészségügy Székelyudvarhely térsége egészségügyi központja, amely funkcióját jól felszerelt városi kórháza, illetve rendelőintézetei révén lát el. Az orvosi ellátás könnyen elérhető a betegek számára, azonban – míg a szakorvosi utánpótlás biztosított – a háziorvosi ellátásnak jelentős létszámhiánnyal kell szembenéznie a közeljövőben az orvosok elöregedése miatt.

20 Egészségi állapot, kórházi infrastruktúra A lakosság egészségügyi állapotát tekintve a hangsúly az elmúlt években a kezelésről a megelőzésre tevődött át. A megbetegedéseket tekintve a légzőszervi, a nemi és a keringési betegségek a leggyakoribbak, ez utóbbi a halálesetek jelentős számáért is felelős. A székelyudvarhelyi Városi Kórház megfelelő infrastrukturális és személyzeti feltételekkel rendelkezik, számos osztályán és szakrendelésén, valamint székelykeresztúri és parajdi kihelyezett egységein keresztül a térség valamennyi fekvő- és járóbetegét szakellátásban tudja részesíteni.

21 Humán infrastruktúra – szociális ellátás Székelyudvarhely romániai viszonylatban úttörőnek mondható a szociális problémák integrált kezelésének kialakításában, a köz- és civil szféra közti összefogás jelentőségének felismerésében és a partnerségi rendszerek kialakításában. A város szociális hálója nem csupán stratégiai szinten létezik, hanem számos sikeres önkormányzati és civil kezdeményezés tevékenykedik a szociális problémákkal küszködő és az ezek által leginkább veszélyeztetett csoportok gondjainak enyhítése érdekében.

22 Szociális ellátás Jóllehet a szociális rendszer egyaránt biztosít szolgáltatásokat a gyermekek, idősek, romák vagy a fogyatékkal élők számára és képes rugalmasan reagálni a felmerülő szociális problémákra, annak további fejlesztésére is szükség van. Megoldatlan problémát jelent például a bölcsődei férőhelyek iránti igény kielégítése, a családon belüli erőszak áldozatainak védelme, a kéregetés, stb. – mindezen problémákra mielőbb megoldást kell keresni, továbbá nem szabad megtorpannia a hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett csoportok nappali és bentlakásos ellátását, valamint munkaerőpiaci integrációját célzó kezdeményezéseknek sem.

23 Kulturális élet Székelyudvarhely jelentős központi funkciókkal rendelkezik a térség, a székelyföldi, sőt az egész romániai magyar kulturális és szellemi életben. Pezsgő kulturális és civil élet – kultúra terjesztésének szolgálatában három intézmény és számos hagyományőrző és egyéb civil szervezet áll.

24 Sportélet Miként a kulturális élet, a székelyudvarhelyi sportélet kezdetei is egybeforrnak az iskolákkal Professzionális sport: Székelyudvarhely SK, Székelyudvarhely KC + asztalitenisz, birkózás, nagypályás futball, biciklis és motoros sportegyesületek Utánpótlás-képzés: Iskolás Sportklub, Bányai János Szakközépiskola

25 Infrastruktúra, szabadidősport, Sportcsarnok 2000 személy befogadására alkalmas Sportolási infrastruktúra rehabilitáció: Sportpálya, atlétikai pálya, salakfoci-pálya, tekepálya, jégpálya (terv) Lakossági igény mutatkozik egy uszoda, valamint az extrém sportok űzésére alkalmas infrastruktúra kialakítására Iskolai sportpályák és tornatermek lakossági hasznosításának potenciálja

26 Köszönjük a figyelmet! Székelyudvarhely október 8


Letölteni ppt "PRIMARIA ODORHEIU SECUIESC PROIECTUL PHARE NR. 2005/017-553.01.03.06. HR 852 Székelyudvarhely Fenntartható Fejlesztési Stratégiája Helyzetelemzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések