Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A járószerkezet hatása a szántóföldön Máthé László PhD hallgató Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A járószerkezet hatása a szántóföldön Máthé László PhD hallgató Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki."— Előadás másolata:

1 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A járószerkezet hatása a szántóföldön Máthé László PhD hallgató Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet Járműtechnika Tanszék

2 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Talaj-erőgép-munkagép kapcsolat Mezőgazdaságban dolgozó erőgépek nagy energiakészletet jelentenek Mint energiafogyasztók is számottevőek A mezőgazdasági munkák gazdaságosabb elvégzése a cél

3 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Talaj-erőgép-munkagép kapcsolat Az energiatakarékosság összetett kérdés Figyelembe kell venni az erőgép-munkagép-talaj komplexitását A talaj a szántóföldi közlekedés ill. a talajművelés tárgya, és részt vesz az energia-folyamban

4 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői A talaj szilárd részekből, folyadékból és levegőből álló háromfázisú rendszer Szerkezete nem állandó, hanem a különböző mechanikai hatásokra megváltozhat A talaj viselkedését annak fizikai és mechanikai tulajdonságai határozzák meg, melyek között szoros kapcsolat van

5 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői A talaj a szilárd földkéreg legkülső, laza takarója Az egyik legfontosabb tulajdonsága a termékenysége, vagyis az a képessége, hogy megfelelő időben és a szükséges mennyiségben képes a növényeket vízzel és tápanyagokkal ellátni

6 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői Olyan természeti erőforrás, amely az élő és élettelen természettel szoros kölcsönhatásban folyamatosan képes megújulni Az alatta fekvő kőzettel, a vízzel, a levegővel és az élővilággal együtt a természeti környezet része, emellett ősidőktől fogva az ember legfontosabb termelőeszköze.

7 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői Talajszemcsék –KavicsD= mm –HomokD= 2 – 0,1 mm –HomoklisztD= 0,1 – 0,02 mm –IszapD= 0,02 – 0,002 mm –AgyagD= 0,002 – 0,0002 mm

8 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői Talaj nedvességtartalma (W) –Értékét százalékban adják meg –A talaj nedvszívó anyag, vizet vesz fel –Talaj nedvszívó-képesség  higroszkóposság (Hy)

9 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői Sűrűség (fajlagos tömeg) (ρ) –A hézagmentes talaj térfogategységnyi tömege –A talajminta kiszárított tömegének aránya a tömör részek térfogatához (g/cm 3 ) Térfogatsűrűség (térfogatsúly) (ρ T ) –A térfogategységben foglalt háromfázisú, vizet és levegőt is tartalmazó talaj tömege. –A talajminta nedves tömegének viszonya a hozzá tartozó teljes térfogathoz (g/cm 3 )

10 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői pF-érték –Talajok víztartó képességére jellemző szám –vízoszlop centiméterekben kifejezett szívóhatás (nyomás) 10-es alapú logaritmusa –Értéke pF = 0-7 lehet –Vízzel telített talaj: pF = 0 –Kiszárított talaj: pF = 7 –Szántóföldi vízkap.: pF = 2,2-2,4 1 bar= 981 cm vízoszlopnyomással (~ 1000 cm):pF 3 10 bar= ~ cm: pF bar= ~ cm: pF bar= ~ cm:pF bar= ~ cm:pF 7

11 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj fizikai jellemzői Száraz sűrűség (ρ sz ) Konzisztencia-határok Folyási határ (W F, %) Plasztikus hatás (W P, %) Képlékenységi szám (P i, %) Tapadási határ Szántóföldi vízkapacitás (W Ksz, %) Hézagtérfogat (n) Hézagtényező (e)

12 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj mechanikai jellemzői A talaj szerkezeti anyag, amely a talajvizsgálat hagyományos módszereivel kutatható Fizikai-mechanikai tulajdonságai számszerű értékekkel megadhatók Abban az esetben, ha a mechanikai terhelés meghaladja a talaj szilárdságát, akkor a talaj pórustere lecsökken, térfogattömege nő A talaj szilárdsága egy bizonyos tartományon belül, a növekvő nedvességtartalommal csökken

13 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj teherbíró képessége A talaj külső, mechanikai terhelésekkel szembeni ellenálló képességét a talaj szilárdsága határozza meg. A talaj szilárdságát meghatározó legfontosabb tulajdonságok: –a nedvességtartalom, ill. nedvességpotenciál, –a szemcse- és agyagásvány összetétel, –a szervesanyag-tartalom, –a térfogattömeg, –a pórusok mérete.

14 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj teherbíró képessége A talaj egyik legfontosabb mechanikai jellemzője Az ellenállás változását írja le a függőleges deformáció függvényében. A gumiabroncs-talaj kapcsolat kölcsönös befolyást jelent, a gumiabroncs hatást gyakorol a talajra, és viszont. A kutatók – a mezőgazdasági termelésre káros talajtaposás, valamint a terepjárás szempontjából fontos talaj-hordképesség miatt – a elsősorban a talajra ható nyomás-besüllyedés kapcsolatára és a talajban létrejövő feszültségeloszlásra koncentráltak.

15 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj nyírószilárdsága A terepen dolgozó erőgép mozgása, vonóerő-kifejtő képessége nemcsak a talaj tömörítési, hanem a nyírással szembeni ellenállásától is függ A nyírószilárdságot megszabja a talaj kohéziója és a talaj belső súrlódása Kohézióval rendelkező talajok: Ezekben a súrlódás mellett belső összetartó erők is hatnak. Kohézió nélküli talajok: Ezekben csak a szemcsék egymáson való súrlódásából adódó erők hatnak.

16 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A kerékabroncsok talajtömörítő hatása Az abroncsok talpfelületén keletkező nyomások által keltett talajnyomás fő következménye a talaj (döntő mértékben) függőleges deformálása, tömörödése. A talajnak, mint háromfázisú rendszernek tömörödése lényegében abból áll, hogy a légnemű fázis bizonyos része kiszorul a talajszemcsék közötti pórusokból, azok összenyomódása következtében. Minél lazább egy talaj, annál nagyobb tömörítést okoz ugyanakkora talpnyomás.

17 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A kerékabroncsok talajtömörítő hatása Az abroncsok által okozott talajtömörítő hatás függ: –A tömörítendő talaj eredeti sűrűségétől –A talaj szerkezeti összetételétől –Nedvességtartalomtól –A terhelés időtartamától (haladási sebesség) –Az ismétlődő terhelésektől –Kerékabroncs által kifejtett kerületi erőtől Eketalp-betegség

18 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A kerékabroncsok talajtömörítő hatása

19 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj-járószerkezet kölcsönhatása A járműtest és a talaj közötti kapcsolatot biztosító szerkezeti részt összefoglaló néven járószerkezetnek nevezzük. Alapvetően a kereket, a lánctalpat és a gumihevedert soroljuk ide

20 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj-járószerkezet kölcsönhatása A terepen mozgó járművek mozgásuk közben kétfajta igénybevételt okoznak a talajnak: –normál jellegű igénybevétel: a jármű súlyerejéből adódóan (taposás). –nyírási jellegű igénybevétel: a hajtott kerekek kerületi ereje okozta terhelés, a vonóerő kifejtéséhez szükséges.

21 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar

22 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A talaj-járószerkezet kölcsönhatása

23 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Agrotechnikai hatások Fontos kérdés a mezőgazdasági szakemberek körében Vizsgálatok a növényzet és a talaj védelmében A kísérleteket nagyteljesítményű, négykerékhajtású traktorral 1-0,8-0,6 bar abroncsnyomáson, kettős kerekekkel és kerékszélesítővel felszerelt gumiabroncsokkal végezték

24 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Agrotechnikai hatások Őszi szántás kora tavaszi boronálása –Traktor után 10 cm-es nyommélység (1 bar mellett) –Nyom-megmunkálók  25-45%-kal növelték az 1 hektárra eső fogyasztást –10-30%-kal csökkent a gépcsoport területteljesítménye Vetés előtti kultivátorozás –Alig maradt vissza nyom, a kultivátor kapáinak köszönhetően –Nyom-megmunkálók miatt nőtt a fogyasztás és csökkent a területteljesítmény

25 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Agrotechnikai hatások Vetés –Vetés után a nyomok az első napon voltak láthatóak, a második napon a kiszáradás arányában eltűntek (0,6 bar) –Nyomlazítók alkalmazása  másfélszeres hektáronkénti fogyasztásnövekedés –20-30%-kal csökkent a területteljesítmény, nőtt a rögösödés Vetés boronálása –0,6-1 bar abroncslégnyomás mellett –Alig észrevehető nyom maradt vissza

26 Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Agrotechnikai hatások A keréknyomban elhelyezkedő növények fejlődése –A keréknyomok rontják a talaj mikrodomborzatát –Megnehezednek a betakarítási munkák –Magvak csírázóképessége csökken –Talaj szövetszerkezet romlik Szempontok a talaj tömörödésénél –A talajtömörödés és a terméshozam közötti kapcsolat nem arányos –Talaj-víz-levegő kölcsönhatásnak nagy szerepe van –Tömörödésnek a csírázásra és gyökérfejlődésre van a legnagyobb hatása


Letölteni ppt "Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar A járószerkezet hatása a szántóföldön Máthé László PhD hallgató Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar Folyamatmérnöki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések