Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban. A szociális kompetencia fogalma A társas viselkedés komplex pszichikus feltételrendszere, amely kognitív,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban. A szociális kompetencia fogalma A társas viselkedés komplex pszichikus feltételrendszere, amely kognitív,"— Előadás másolata:

1 A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban

2 A szociális kompetencia fogalma A társas viselkedés komplex pszichikus feltételrendszere, amely kognitív, szociális és emocionális részrendszerekre tagolható. A társas viselkedést szervező, a cél eléréséhez szükséges elemeket aktiváló, módosuló rendszer. A rendszer összetevői a motívumok, valamint a képességek, készségek, ismeretek, szokások és minták.

3 Hazai kutatási eredmények óvodások: megküzdési stratégiák, minták (agresszivitás, proszocialitás), szociális készségek (Zsolnai, 2007), kisiskolások: szociális készségek (Zsolnai és Józsa, 2002; Józsa és Zsolnai, 2005) serdülők: szociális készségek és képességek, személyiségvonások (Zsolnai, 1999; Kasik, 2007) a vizsgálatok alapján alig van, illetve nincs spontán fejlődés → tudatos fejlesztés szükségessége

4 Hazai kutatási eredmények (DIFER) minta: első osztályos gyermek, 150 fős (4–8 éves) rétegzett mintavétel a fejlődési folyamatok feltárására vizsgált alapkészségek: DIFER (Nagy, Józsa, Vidákovich és Fazekasné, 2004) írásmozgás-koordináció relációszókincs elemi számolás tapasztalati következtetés tapasztalati összefüggés-megértés szocialitás

5 Szocialitás kapcsolatfelvétel (udvarias, segítő, együttműködő, ügyetlen, zavaró, erőszakos) társas viszonyulás (csoportos együttlét, együttes cselekvés, együttműködés) feladatvállalás (mások által kért tevékenység elvégzésének vállalása) feladattartás (a vállalt és elvárt feladat elvégzése) erkölcsi érzék (a szociális aktivitás pozitív/negatív értékének megítélése)

6 1. ábra. A szocialitás országos átlagának fejlődése Forrás: Nagy József (2002, szerk.): Az alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. OKÉV, KÁOKSZI, Bp., 86.o.

7 Szociáliskészség-fejlesztés Az egyes szociáliskészség-fejlesztő programok óvodai és iskolai bevezetése előtt sokféle szempontot kell mérlegelni: Az egyes szociáliskészség-fejlesztő programok óvodai és iskolai bevezetése előtt sokféle szempontot kell mérlegelni: A csoport nagysága és stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi szociális élmény éri a gyereket. A csoport nagysága és stabilitása. A létszám ugyanis befolyásolja, hogy milyen és mennyi szociális élmény éri a gyereket. Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok, barátságok kialakulására. Fluktuáció a csoportban. Ez károsan hat a szorosabb kapcsolatok, barátságok kialakulására. A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy program bevezetése előtt. A szociális készségének fejlettségét is meg kell állapítani egy program bevezetése előtt.

8 A leggyakrabban használt szociáliskészség- fejlesztő technikák: A leggyakrabban használt szociáliskészség- fejlesztő technikák: modellnyújtás, modellnyújtás, problémamegoldás, problémamegoldás, megerősítés, megerősítés, szerepjáték, szerepjáték, történetek megbeszélése. történetek megbeszélése.

9 A tanítás során a modellnyújtás - a kívánt viselkedés bemutatása - nagyon hatékony, mivel általa a megkívánt magatartás minden mozzanata jól illusztrálható.. A tanítás során a modellnyújtás - a kívánt viselkedés bemutatása - nagyon hatékony, mivel általa a megkívánt magatartás minden mozzanata jól illusztrálható..

10 A problémamegoldás módszerét akkor tudja alkalmazni a pedagógus, ha konfliktus, vita keletkezik csoportjában. A konfliktusok megoldásának menete két lépésben történik: a probléma azonosítása, a megfelelő megoldás keresése. A problémamegoldás módszerét akkor tudja alkalmazni a pedagógus, ha konfliktus, vita keletkezik csoportjában. A konfliktusok megoldásának menete két lépésben történik: a probléma azonosítása, a megfelelő megoldás keresése.

11 A megerősítésnek, pl. jutalmazás, dicséret nagy szerepe van a viselkedés befolyásolásában. A materiális és a szociális jutalmazás, ill. büntetés közül a szociális megerősítés a leghatékonyabb. Kérdéses azonban, hogy mennyire tartós a megerősítésnek a hatása. A megerősítésnek, pl. jutalmazás, dicséret nagy szerepe van a viselkedés befolyásolásában. A materiális és a szociális jutalmazás, ill. büntetés közül a szociális megerősítés a leghatékonyabb. Kérdéses azonban, hogy mennyire tartós a megerősítésnek a hatása.

12 A szerepjáték:A játékszituáció megbeszélése és a szerepek kiosztása után minden szereplőnek arra kell törekednie, hogy minél életszerűbb legyen a játéka. Miután a gyerekek egy helyzetet eljátszottak, szerepcsere történik, s így mindenki lehetőséget kap arra, hogy beleélje magát a másik helyzetébe. A szerepjáték:A játékszituáció megbeszélése és a szerepek kiosztása után minden szereplőnek arra kell törekednie, hogy minél életszerűbb legyen a játéka. Miután a gyerekek egy helyzetet eljátszottak, szerepcsere történik, s így mindenki lehetőséget kap arra, hogy beleélje magát a másik helyzetébe.

13 Mesék, történetek megbeszélésekor olyan szituációkat ismernek meg a gyerekek, amelyekben az elsajátítandó készségek szerepelnek. Az ezt követő megbeszélés pedig lehetőséget ad a hallottak értelmezésére, elemzésére. Mesék, történetek megbeszélésekor olyan szituációkat ismernek meg a gyerekek, amelyekben az elsajátítandó készségek szerepelnek. Az ezt követő megbeszélés pedig lehetőséget ad a hallottak értelmezésére, elemzésére.

14 A felsorolt technikák egyedüli alkalmazása elég ritka a különböző szociáliskészség- fejlesztő programokban. Együttes alkalmazásuk jóval hatékonyabb, így a szociális készségek fejlesztése során különböző módon variálják őket. A felsorolt technikák egyedüli alkalmazása elég ritka a különböző szociáliskészség- fejlesztő programokban. Együttes alkalmazásuk jóval hatékonyabb, így a szociális készségek fejlesztése során különböző módon variálják őket.

15 A fejlesztés lehetőségei az óvodában és az iskolában Óvoda: Óvoda: szabad foglalkozás, spontán játék; csoportos együttlét, szabad foglalkozás, spontán játék; csoportos együttlét, Iskola: Iskola: kötött foglalkozások, kötött foglalkozások, spontán játék lehetősége kevés, spontán játék lehetősége kevés, az örömmel végzett együtt cselekvések szinte teljesen megszűnnek, az örömmel végzett együtt cselekvések szinte teljesen megszűnnek,

16 Óvoda Óvoda együtt-cselekvés, együttműködéses játékok, mese szerepe. együtt-cselekvés, együttműködéses játékok, mese szerepe. Iskola Iskola az együttműködés alig használatos, az együttműködés alig használatos, a kooperatív csoportos tanulás nem gyakori. a kooperatív csoportos tanulás nem gyakori.

17 szociáliskészség-fejlesztő programok Magyarországon: szociáliskészség-fejlesztő programok Magyarországon: Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek óvodai és I-IV. osztályos program, Csendes Éva (1997): Életvezetési ismeretek és készségek óvodai és I-IV. osztályos program, Konta Ildikó és Zsolnai Anikó (2002): program kisiskolás korú gyerekek számára, Konta Ildikó és Zsolnai Anikó (2002): program kisiskolás korú gyerekek számára, Sütőné Kocza Ágnes (2005): serdülő korú gyerekek fejlesztésére szolgáló program. Sütőné Kocza Ágnes (2005): serdülő korú gyerekek fejlesztésére szolgáló program. Zsolnai Anikó (2006): a szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban. Zsolnai Anikó (2006): a szocialitás fejlesztése 4-8 éves korban.

18 A szociális készségek fejlesztése kisiskolás korban 1998/99-es tanévben indult kétéves program másodikos tanulók számára 1998/99-es tanévben indult kétéves program másodikos tanulók számára minta: kísérleti cs.:42 fő, kontroll cs.: 51 fő minta: kísérleti cs.:42 fő, kontroll cs.: 51 fő a fejlesztésbe bevont készségcsoportok: a fejlesztésbe bevont készségcsoportok: személyközi, önmaga, feladatvégzés, környezeti viselkedést működtető sz. készségek köre személyközi, önmaga, feladatvégzés, környezeti viselkedést működtető sz. készségek köre

19 Eredmények: a kísérletben részt vett gyerekek vizsgált szociális készségeiben átlagosan 52% fejlődés mutatható ki. Eredmények: a kísérletben részt vett gyerekek vizsgált szociális készségeiben átlagosan 52% fejlődés mutatható ki. A fejlődés mértéke nem függött a nemtől és a tanulmányi előmeneteltől. A fejlődés mértéke nem függött a nemtől és a tanulmányi előmeneteltől. A kontroll csoportba tartozó gyerekeknél 5% spontán fejlődés mutatható ki. A kontroll csoportba tartozó gyerekeknél 5% spontán fejlődés mutatható ki.

20 Foglalkozástervek Kommunikációt fejlesztő játékokIrodalom – középső-nagycsoport Kommunikációt fejlesztő játékokIrodalom – középső-nagycsoport A foglalkozás anyaga: A foglalkozás anyaga: Versismétlés / meseismétlés Versismétlés / meseismétlés A foglalkozás feladata: A foglalkozás feladata: Verbális emlékezet, képzelet fejlesztése Verbális emlékezet, képzelet fejlesztése Kreatív mozgások – kézmozdulatok, mimika kialakítása, gyakorlása Kreatív mozgások – kézmozdulatok, mimika kialakítása, gyakorlása A foglalkozás eszközei: A foglalkozás eszközei: tölcsér, jegyek, varázsköpeny tölcsér, jegyek, varázsköpeny

21 1. Kezdeményezés 1. Kezdeményezés Óvónő, mint kikiáltó, tölcsérrel a kezében. Óvónő, mint kikiáltó, tölcsérrel a kezében. Halló, halló, figyelem! Halló, halló, figyelem! Kezdődik varázslatos pantomim színházam! Kezdődik varázslatos pantomim színházam! Gyertek csak, gyertek! Gyertek csak, gyertek! A belépőjegyek nálam kaphatók! A belépőjegyek nálam kaphatók! Fantasztikus lehetőség! Itt minden néző szereplő lehet! Kezdődik az előadás!” Fantasztikus lehetőség! Itt minden néző szereplő lehet! Kezdődik az előadás!”

22 2. A mese / vers bemutatása 2. A mese / vers bemutatása 2-3 vers vagy 1-2 verses mese néma játékkal történő bemutatása. 2-3 vers vagy 1-2 verses mese néma játékkal történő bemutatása. Próbáljátok kitalálni, melyik verset, mesét játszottam el nektek! Próbáljátok kitalálni, melyik verset, mesét játszottam el nektek! 3. Visszavezetés a játékba 3. Visszavezetés a játékba Most szerepcsere következik! Most szerepcsere következik! Aki átveszi szerepemet, annak a varázsköpenyem is átadom! Aki átveszi szerepemet, annak a varázsköpenyem is átadom!

23 Pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében: Pedagógusok szerepe a szociális készségek fejlesztésében: Empátia: az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló beleérző képesség, amely a másik fél érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak passzívan figyelünk a másikra, hanem megértjük azt, hogy hogyan érez, hogyan látja a világot. Empátia: az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló beleérző képesség, amely a másik fél érzéseinek a megértése és a lehető legpontosabb visszajelzése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nemcsak passzívan figyelünk a másikra, hanem megértjük azt, hogy hogyan érez, hogyan látja a világot.

24 kongruencia: az ön azonosság, amelyben az önelfogadás és az értékeinkben való bizonyosság fejeződik ki. Az a pedagógus hiteles, akinek a verbális és nem-verbális kommunikációja összhangban van. kongruencia: az ön azonosság, amelyben az önelfogadás és az értékeinkben való bizonyosság fejeződik ki. Az a pedagógus hiteles, akinek a verbális és nem-verbális kommunikációja összhangban van. kommunikáció: A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a „pedagógus a kommunikációs modell mindkét szerepében (üzenő, befogadó) hatékony tud lenni” kommunikáció: A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a „pedagógus a kommunikációs modell mindkét szerepében (üzenő, befogadó) hatékony tud lenni”

25 helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége: A pedagógusnak gazdag viselkedésrepertoárra van szüksége, a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának pedig a gyors helyzetfelismerés a feltétele. A tanárnak mindig át kell látnia a helyzetet, a lehetséges választási módokat és ezek következményeit. helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége: A pedagógusnak gazdag viselkedésrepertoárra van szüksége, a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának pedig a gyors helyzetfelismerés a feltétele. A tanárnak mindig át kell látnia a helyzetet, a lehetséges választási módokat és ezek következményeit.

26 együttműködés képessége: Ennek fontos összetevője a mások véleményének az elfogadása, a kompromisszumra való hajlandóság. együttműködés képessége: Ennek fontos összetevője a mások véleményének az elfogadása, a kompromisszumra való hajlandóság. pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége: Ennek a képességnek a megléte feltétlenül szükséges a kellő korrekciók megtételéhez, valamint a pedagógus önfejlődéséhez. pedagógiai helyzetek, jelenségek elemzésének képessége: Ennek a képességnek a megléte feltétlenül szükséges a kellő korrekciók megtételéhez, valamint a pedagógus önfejlődéséhez.


Letölteni ppt "A szociális készségek fejlesztése gyermekkorban. A szociális kompetencia fogalma A társas viselkedés komplex pszichikus feltételrendszere, amely kognitív,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések