Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional."— Előadás másolata:

1 INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional Studies of Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét PROJECT PARTNER: Regional Scientific Organisation (Regionális Tudományi Társaság) Szabadka Associated Partner: Mórahalom Város Önkormányzata A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

2 INNOAXIS A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. A magyar-szerb határmenti térség környezeti- ágazati stratégiájának megalapozása Dr. Kovács András Donát Geográfus PhD, szociológus - tudományos munkatárs MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézet - Kecskemét

3 INNOAXIS A projekt fő célja: A szerb-magyar határmenti térség hosszú távú fenntartható fejlődése az együttműködési lehetőségek kihasználásával. Beavatkozási terület: Nyugat és Észak Bácskai, valamint észak Bánáti Körzet Szerbiában, Szeged, Kistelek, Mórahalom, Kiskunmajsa, Kiskunhalas, Jánoshalma, Bácsalmás és Baja kistérségek Tevékenység: Határmenti fejlesztési operatív program elkészítése a meglévő fejlesztési tervekre alapozva. 2 fő aktivitás: -Meglévő tervek elemzése és aktualizálása -Humán és gazdasági operatív programok kidolgozása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

4 INNOAXIS Módszertan: Meglévő tervek analizálása A vonatkozó irodalom elemzése Statisztikai adatbázis készítése a vonatkozó területről Interjúk készítése a döntéshozókkal Hálózat és partnerség építése Programalkotás workshopok keretében Feldolgozandó területek: Agrárium, élelmiszeripar Ipar, szolgáltatások, IT Közlekedés, infrastruktúra Oktatás, ifjúságpolitika Turisztika, rekreáció Környezetvédelem Szociális kérdések Kultúra Média A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

5 INNOAXIS A magyar-szerb határmenti térség környezeti-ágazati stratégiájának megalapozása - kiindulópontok A vizsgált szerb-magyar határ menti térség (projektterület) komplex fenntarthatóságának szempontjából elsődleges kritérium az érintett tájak és településkörnyezeti rendszerek megóvása, valamint a környezetvédelmi tevékenységek intézményi és civil szférában történő összehangolása és felzárkóztatása. A vizsgált térség egyik legfőbb potenciálja a meglévő „vidéki-környezeti“erőforrásaiban rejlik. Az érintett határ menti övezet ugyan nem tartozik a környezetszennyeződéssel vészesen súlytott térségek sorába, de!... Nagy területi különbségek alakultak ki szinte valamennyi környezetvédelmi tevékenység terén. Sürgetővé vált egy területileg összehangolt, környezetgazdálkodási rendszer kialakítása. A környezetgazdálkodás problémáinak megnyugtató megoldása feltétlenül országhatáron átnyúló egyeztetéseket és kooperációkat követel. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

6 INNOAXIS A környezetvédelem az Európai Unió egyik kiemelt politikája. Alapelvei nem csupán a tagországok, de a leendő csatlakozásra várók – így Szerbia – számára is mértékadók. A határ menti térség jövőjét illetően – a stratégiai elgondolások megfogalmazásakor – azt feltételezzük, hogy a környezetvédelmi jogharmonizációt Szerbia a következő években állami szinten felvállalja, így egy jelentős akadály szűnik meg a két ország határ menti területeinek együttműködésében is. A jogharmonizáció elmaradása súlyos következményekkel járna; a térség komplex fenntarthatóságát és az érintett térség együttműködési lehetőségeit vészesen csökkentené. A csatlakozást megelőző években Magyarország szinte teljes egészében harmonizálta környezetvédelmi jogát az uniós szabályokhoz. Az alapos környezetpolitikai előkészületi fázisra Szerbia (illetve külön kezelve a Vajdaság Autonóm Tartomány részeit) esetében is különös szükség van! A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

7 INNOAXIS Az érintett határ menti térség környezetvédelmi fejlesztései szempontjából legfontosabb EU irányelvek: Hulladék keretirányelv (75/442/EGK) A levegő minőségi keretirányelv (96/62/EK) A hulladéklerakókról szóló irányelv (99/31/EK) Víz keretirányelv (280/2004/EK) A környezeti zajról szóló irányelv (2002/49/EC) Az integrált szennyezés-megelőzés és ellenőrzés irányelv – IPPC direktíva (96/61/EEC) A környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv (97/11/EC) A környezeti információhoz jutás szabadságáról szóló irányelv (90/313/EGK) Élőhely direktíva (92/43/EEC). Az EU-taggá válás Szerbia – így a vajdasági települések - számára további új feladatokat és lehetőségeket jelent, így többek között: Az EU környezetpolitikájának megismerése Intézményfejlesztés Beruházási programok A környezeti jelentések rendszerének fejlesztése A lakosság környezeti tudatosságának növelése A környezeti információkhoz való hozzájutás biztosítása A NATURA 2000 hálózat fejlesztése Bekapcsolódás az európai környezetvédelmi régiók együttműködésébe Az EU esedékes Környezeti Akcióprogramjának (KAP) megvalósítása Az Európai Környezeti Ügynökség (EEA) programjaiban való aktív részvétel A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

8 INNOAXIS A Szerbia Köztársaságban jelenleg érvényben lévő Nemzeti Környezetvédelmi Stratégia alapvetően már az EU-s irányelveknek megfelelően, mintegy előkészítő jelleggel tematizálja és programozza az ország átfogó környezetvédelmi céljait. Ugyanakkor a területi szintű – regionális, tartományi, illetve községi szintű – környezeti stratégiai tervezés ehhez még csak részben idomul, ezért számos ponton hiányoznak azok az elvi és konkrét jogi szabályozók, amelyek segítségével a szerbiai határ menti térség rövidtávon közös környezetpolitikát tudna kialakítani a már tagállami (magyarországi) területekkel. Ez az „időeltolódás” okozza a környezeti szektorban feltételezhető együttműködési nehézségeket, illetve a határ mentén felmerülő – környezeti stratégiaalkotással kapcsolatos nehézségeket és dilemmákat is. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

9 INNOAXIS A térség jövőbeni környezeti fejlesztési lehetőségeit illetően számos támpontot nyújtatnak az érintett magyarországi megyékben, kistérségekben készült átfogó fejlesztési stratégiák, illetve a nagyobb városok és kistérségeik specifikus fejlesztési dokumentumai (Csongrád megye környezetvédelmi programja, Bács- Kiskun megye agrár-környezetvédelmi cselekvési programja, Öko-Baja város stratégia, Szegedi kistérség környezetvédelmi program). Ezek a legtöbb esetben sok általánosságot tartalmaznak, mégis mértékadó ­– a térségre vonatkozó - elképzeléseket is bemutatnak a környezetvédelem különböző ágazataiban. A szerbiai térséget érintő legfontosabb, konkrét fejlesztési elemeket is felsorakoztató alapdokumentum, a Dujmovics F -Nagy I. - Romelics J. által összeállított: „Az észak vajdasági határmenti községek környezetvédelmi stratégiája” c. kutatási kézirat. A helyzetfeltáró elemzések jórészt ezen dokumentumokban leírt, korábban feltárt problémakataszterekre épülnek, a stratégiai célok alapvetően az ezekben a területi dokumentumokban megjelölt feladatokra alapozva fogalmazódtak meg. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

10 INNOAXIS Környezeti szempontú SWOT elemzés ERŐSSÉGEK A térségben számos környezeti erőforrás, természeti és kulturális érték található. A térség természeti, éghajlati, termőhelyi adottságai jók. A térségben stratégiai vízkészletek találhatók. A térségben az alternatív energiahordozók kiaknázási lehetőségei nagyok. A térségben több közép- és felsőfokú oktatási intézmény profiljában benne van a környezetvédelem, és a hozzá kapcsolódó szakértelmet nyújtó képzések (agrár-vidékfejlesztés). A térségben olyan szakmai műhelyek és szervezetek tevékenykednek, amelyek munkája az együttműködések terén széles körben hasznosítható GYENGESÉGEK A térség vízháztartása ingadozó és sérülékeny A hulladékgazdálkodás, a vízgazdálkodás, a szennyvízkezelés és a természeti tájak megőrzése terén számos megoldatlan probléma már régóta várat magára. Az átgondolatlan területhasználat jelentős környezeti terhelést okoz az érzékeny területeken. Az országhatár elválasztó hatása megnehezíti az értékek védelmét, és csökkenti a közös környezetvédelmi programok hatékonyságát. Az érintett területre készített környezetvédelmi tervek szakmai minősége változó, a tervek egymással nincsenek összhangban, végrehajtásuk lassan halad, monitorozásuk általában elmarad. A társadalom környezeti tudatossága közepesen gyenge, esetleges. LEHETŐSÉGEK A magyar tapasztalatokra építő környezetpolitika szerbiai kialakítása – a modellértékű tapasztalatok adaptációja és közös továbbfejlesztése - a szerbiai településeken felgyorsíthatja a környezetvédelmi tevékenységek kibontakozását. A térség jelentős kiterjedésű, agrár-környezetgazdálkodásra alkalmas területein a környezettudatos szemléletű gazdálkodás széleskörű skálája valósítható meg. A természeti értékek kiváló lehetőséget biztosítanak az ökoturizmus és a környezeti nevelés számára. A Magyarországon már elindult környezettudatosságot megalapozó képzési, nevelési szisztémák a szerb fél részére is átadhatók A térség adottságai alapján lehetőség van a megújuló erőforrások intenzívebb felhasználására VESZÉLYEK Tájak degradációja Szárazodás, súlyos aszályok Árvíz és belvízkárok kockázata Az infrastruktúra hiányosságainak fennmaradása (pl. úthálózatban, közműhálózatban, térségi szilárd- és folyékony hulladékkezelő telepekben) súlyos, visszafordíthatatlan környezeti károkat okozhat A vízkészletek túlzott felhasználása és minőségromlásának veszélye. Az általános társadalmi előítélet és a bizalmatlanság késleltetheti a környezetgazdálkodás, az agrár-környezetvédelem új irányait. A megfelelő környezeti szabályozások elmaradása lelassíthatja a vajdasági települések fejlődését.

11 INNOAXIS Legfőbb stratégiai cél A KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRA ÉPÜLŐ FENNTARTHATÓ KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS KIALAKÍTÁSA, VALAMINT A JAVULÓ KÖRNYEZETMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK SEGÍTSÉGÉVEL PRIORITÁSOK Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint vonzó rekreációs és ökogazdálkodói környezet biztosítása a vizsgált határterületen Élhetőbb települési környezet kialakítása A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

12 INNOAXIS I. Együttműködések az erőforrásvédelem és a korszerű hulladékgazdálkodás terén (ivóvízvédelem, hulladékkezelés felzárkóztatása) I.1. Együttműködések az egészséges ivóvíz biztosítása terén I.2. Együttműködések a korszerű hulladékgazdálkodás terén II. Vízgazdálkodási együttműködések kialakítása és megújítása Önálló térségi vízkészlet-gazdálkodási terv létrehozása az EU Víz Keretirányelvével összhangban III. A környezettudatosság fokozása, tudatformálás, oktatási képzési metódusok átadása a szerbiai településeknek – know how transfer, információs háttér bővítése III.1. A környezeti nevelés erősítése az oktatásban – ökoiskolai típusú képzések meghonosítása a Vajdaságban III.2. A határ menti területre vonatkozó térségi környezeti infotár és internetes weboldal kialakítása. III.3. Környezeti monitoring-rendszer kialakítása III.4. Nyilvánosság és a társadalmi részvétel biztosítása a környezeti ügyekben III.5. Társadalmi környezetvédelmi partnerségi koncepció elkészítése A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

13 INNOAXIS IV. Alternatív energiahasznosítás - a megújuló energiaforrások használatának elterjesztése, környezetkímélő „tiszta” termelési és fűtési technológiák elterjedésének ösztönzése, közös beruházások segítségével. Megújuló energiaforrások hasznosítása – önellátó lokális rendszerek kiépítése A biomassza energetikai célú hasznosítása A „tiszta” termelési technológiák térhódításának erősítése („ipari ökoszisztémák”). Szelektíven gyűjtött hulladék fogadására alkalmas feldolgozó háttéripar kiépítésének támogatása A környezeti ipar letelepedésének ösztönzése (pl: szoláris elemek, háztartási szélgenerátorok gyártása) V. Fenntartható tájgazdálkodás előmozdítása valamint ökogazdálkodói és rekreációs környezet biztosítása a vizsgált határterületen V.1. Az erdősültség növelése V.2. Degradált tájak, külterületek rehabilitációja V.3. Mezőgazdasági termőterületek optimális hasznosítása, az ökogazdálkodás formáinak elterjesztése V.4. Természeti-környezeti, ökológiai típusú együttműködési lehetőségek kidolgozása V.5. Egyedi tájértékek kataszterezése VI. Élhetőbb települési környezet kialakítása VI.1. A zöldfelületek fejlesztése VI.2. Allergén pollenek elleni védekezés VI.3. A környezetbarát közlekedésszervezés – kerékpárút-hálózat fejlesztés VI.4. Helyi építészeti örökség védelme A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

14 INNOAXIS ÖSSZEGZÉS A térség felzárkózásának, fejlődésének egyik feltétele a korszerű környezetgazdálkodás megteremtése és a környezetminőség területi kiegyenlítődésének biztosítása. Ösztönözni kell a helyi környezetkímélő termelési formák, fogyasztási szokások és az alternatív környezeti technológiák terjedését, motiválni kell a termelőket és magukat a társadalmi közösségeket is a fokozatosan szigorodó környezeti normák maradéktalan betartására, a szűkössé vált erőforrásokkal való ésszerű, takarékos gazdálkodásra. A Térségspecifikus környezeti szemléletű fejlesztések által válhat a térség agrár- környezetvédelmi és ökoturisztikai célterületté, valamint a települések élhetőbbé tételével őrizheti meg társadalmát is. A megnevezett prioritások és programok kizárólag egy olyan optimista szcenárió esetében valósíthatók meg, amely esetén a jövőben létrejön az országok megegyezésén alapuló környezetvédelmi törvények harmonizációja, valamint Szerbia részéről is megtörténik az EU-s környezeti alapelvek elfogadása, az Unióban használatos joggyakorlat bevezetése, a környezeti szabályozási előírások betartása és a környezeti demokrácia érvényre jutása. A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.

15 INNOAXIS Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Kovács András Donát MTA RKK ATI, Kecskemét A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határony Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.


Letölteni ppt "INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional."

Hasonló előadás


Google Hirdetések