Karl Popper: A tudományos forradalmak racionalitása (1975) Készítette: Takács Viktória 2007. november 7.

Az előadások a következő témára: "Karl Popper: A tudományos forradalmak racionalitása (1975) Készítette: Takács Viktória 2007. november 7."— Előadás másolata:

1 Karl Popper: A tudományos forradalmak racionalitása (1975) Készítette: Takács Viktória 2007. november 7.

2 1902 - 1994

3 A tudományos forradalmak racionalitása ● A tudományos haladás és a tudományos haladás akadályai.... ● A megközelítés két szempontja  Evolucionista  A haladás logikai szempontú elemzése, és a tudományos haladás racionális kritériumainak meghatározása

4 Haladás ● Központi fogalmai:  Instrukció  Szelekció ● A tudományos haladás: az emberi lények eszköze arra, hogy alkalmazkodjanak (adaptáció) a környezethez ● Az adaptáció három szintje:  Genetikai  Adaptív viselkedése tanulás  Tudományos felfedezés

5 Mutációk ● Mindhárom szinten a stuktúrán belülről származó instrukciók mentén jelennek meg.  Genetikai szinten: a mutáció a kódolt információk újrarendeződései  Viselkedéses szinten a viselkedés repertoárján belüli elemek kísérleti variációi  Tudományos szinten ezek az új elméletek.

6 Szelekció ● A lehetséges mutációkból és variációkból történő szelekció  A tévedések eltöröltetnek  A hibák kiküszöbölésének folyamata  Negatív visszajelzés ● Az adaptáció tehát a kísérletezés és a hibázás módszereivel történik mindhárom szinten.

7 Az adaptáció három szintjének különbségei: ● Genetikai szint:  „vakság” ● Nem célvezérelt a változás ● A mutáció túlélése nem befolyásolja a későbbi mutációk megjelenésének lehetőségét ● Viselkedéses szinten:  Randomszerű kísérletezés, de már célorientált  A változás egy rugalmas mintázatot eredményez ● Tudományos szinten:  Forradalmi és kreatív felfedezések  Szavakba önthető  Story telling...

8 Tudományos haladás ● Az instrukciótól és a kiválasztástól függ (hagyományok, történelem, ill. kísérletezés és kritikai elemzés) ● Nem létezik a struktúrán kívülről jövő instrukció  Minden megfigyelés elméletekkel átitatott,  Elméletek ~ érzékszervek és ford. A tudomány adaptív elméleteket testesít meg, és ezek a természetes szelekció eredményei. ● Objektivitás: nem támaszkodhatunk az üres elmére (opp. Bacon). A kritikai szemléletre támaszkodik.

9 Logikai megközelítés ● a tudományos haladás mindig forradalommal jár ● A haladás egy biz. értelemben mindig konzervatív ● Az új elméletről még tesztelése előtt eldönthető, hogy jobb-e mint az elődje ● A haladásnak van racionális kritériuma ● A tudományos objektivitás és racionalitás nem a tudósok személyes objektivitásának és racionalitásának tulajdonítható.

10 Az akadályok ● GAZDASÁGI  A bőség is lehet akadály...  Túl sok dollár túl kevés ötletet kerget  Persze ilyen körülmények között is lehetséges haladás

11 Az akadályok (2.) ● IDEOLÓGIÁK  Az ideológiai és vallási intolerancia, dogmatizmus és a képzelőerő hiánya  Az elnyomás is vezethet haladáshoz (lsd. Galilei pere)

12 A tudományos és ideológiai forradalom különbségei ● Veszély: egy tudományos elmélet intellektuális divattá, vallási pótszerré válhat → meg kell tudnunk különböztetni a tudományos és az ideológiai forradalmat ● Kopernikuszi és darwini forradalom: tudományos forradalom és ideológiai forradalom megjelenese  Ideológiai forradalom: megváltozott az embernek az univerzumban betöltött helyéről alkotott képünk  Tudományos: egy korábban domináns tudományos elmélet helyébe léptek. ● Forradalmak, amelyek nem vezettek ideológiai forradalomhoz (pl. Faraday és Maxwell forradalma, amely megfosztotta trónjától Newton centrális erőkről alkotott törvényét, és fizikusok egész generációját inspirálta.)

13 Einstein forradalma ● Speciális relativitás- elmélet  Megfelel a racinalitás kritériumának:  Ideológiai forradalmat is elindít (Minkowski: tér és idő csupán puszta árnyékká lesz, és csak a kettő egyfajta uniója mentheti meg a független valóságot → ez már nem tudomány, hanem ideológia)

14 Einstein forradalma ● Általános relativitás-elmélet  Forradalom, mert ütközik minden idők legtöbbet tesztelt elméletével (Newton gravitáció- és naprendszer-elmélete).  Az elmélet ideológiai elemei hatással voltak a tudósokra és a tudománytörténetre ● Mítosz: Einstein az episztemológiai és különösen az operacionalista módszertant használva jutott el következtetéseihez ● Ahhoz a tévképzethez vezetett, hogy a kvantummehanika felül kell, hogy múlja az einsteini forradalmat → a kvantummechanika szubjektivista interpretációjához vezet (ez már nem a fizika része Popper szerint, hanem ideológia)

15 Következtetések ● Az ideológiai forradalom  szolgálhatja a racionalitást de alá is áshatja azt. Azonban soha nem lehet több intellektuális divatirányzatnál.  Még ha összekapcsolódik is egy tudományos forradalommal, lehet irracionális és tudatosan szembeszállhat a tradíciókkal. ● Egy tudományos forradalom  Bármilyen radikális, igazán nem törheti meg a tradíciót, mert meg kell tudnia menteni elődei sikereit  Mindig racionális.