Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Vizuális illúziók Kétértelmű ábrák, rivalizáció - Szerveződés BME Kognitív Tudományi Tanszék

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Vizuális illúziók Kétértelmű ábrák, rivalizáció - Szerveződés BME Kognitív Tudományi Tanszék"— Előadás másolata:

1 Vizuális illúziók Kétértelmű ábrák, rivalizáció - Szerveződés BME Kognitív Tudományi Tanszék

2 Szerveződés - Kétértelmű ábrák, rivalizáció A látás a környezet változásait jelzi (adaptáció – utóhatások) A retina a környezet változásait kivonatolja (gátlás – kontraszt illúziók) A kéreg mintát keres a változásokban A tömörítés az alapja a komplex feldolgozásnak (tömörítés – biológiai mozgás) (korreláció – RPSz, RPG, RPK) A tudat dönt a lehetséges értelmezések között (szerveződés – kétértelmű ábrák, rivalizáió)

3 Perceptuális értelmezések közötti váltás Charles A. Gilbert – All is Vanity (1892)

4 Német képeslap (1888) E. Hill (1915)

5 Leeper és Boring (1930) Leeper (1935) Feleségem és anyósom Férjem és apósom

6 Boring ábra Megfigyelések – Spontán váltás (2-3 sec) – Egyszerre csak egy értelmezés – Stabilizált retinaképnél is – Befolyásolni lehet az értelmezések erejét…

7 Apró részletek változtatásával…

8 Boring ábra Megfigyelések – Spontán váltás (2-3 sec) – Egyszerre csak egy értelmezés – Stabilizált retinaképnél is – Befolyásolni lehet az értelmezések erejét – fizikai tulajdonságokkal, ismeretekkel – Az értelmezés előfeszíthető – kontextus, elvárás

9 Elvárások előfeszítik a lehetséges értelmezések egyikét….

10 Boring ábra Megfigyelések – Spontán váltás (2-3 sec) – Egyszerre csak egy értelmezés – Stabilizált retinaképnél is – Befolyásolni lehet az értelmezések erejét – fizikai tulajdonságokkal, ismeretekkel – Az értelmezés előfeszíthető – kontextus, elvárás Magyarázat alapjai – retinakép még nem minden – magasabb szinten dől el (de hol?)

11 Rubin serleg Edgar Rubin (1915)

12

13 Beszélő fejek – –

14 Rubin serleg Megfigyelések – Spontán váltás (2-3 sec) – Egyszerre csak egy értelmezés – Befolyásolni lehet az értelmezések erejét Magyarázat alapjai – magasabb szinten dől el (de hol?) Lehetséges magyarázat – Alak-háttér

15 Necker kocka

16

17 Megfigyelések – Spontán váltás (2-3sec) – Kétféle mélységbeli értelmezés – Egyszerre csak egy értelmezés Magyarázat alapjai – magasabb szinten dől el (de hol?)

18 Koffka kocka

19 Thiery ábra

20

21

22

23 Természetben is előfordul? Photo by Gerard Lemmo National Geographic World, 1997 October

24

25

26

27 Eredeti kép

28 Kétértelműség és személyiség Feltételezés: Ha az észlelő határozza meg az észleletet, akkor lehet-e következtetni az észleletből az észlelő tulajdonságaira? – Nem kell, hogy a döntés tudatos legyen Pszichoanalízis: Igen – Freud: „Antikvitás” Rorschach-teszt – Klinikai pszichiátria – Felhők...

29 Fliegende Blätter (1892)

30 Kreativitás és váltás? A két dolog összefügg (Wiseman et al., 2011) Guilford's Alternative Uses Task – Új használati formák mindennapos tárgyakra idői korláttal Eredmények – Gyorsan vált: 5+ – Nem tud váltani: 2 vagy kevesebb

31 Binokuláris rivalizáció A két szemnek mesterségesen (sztereoszkóp, anaglyph szemüveg stb.) két különböző képet mutatunk a két kép közül egy adott pillanatban csak az egyiket látjuk

32 Anaglyph stereo szemüveg KÉT SZEM IZOLÁLT INGERLÉSE!!!! Azaz: a két retinára két különböző kép vetül.

33

34 Binokuláris rivalizáció

35 Anaglyph rivalrogramm

36

37

38

39 Vizsgálatának kezdete Giambattista della Porta (XVI. Sz.) – Két könyv, két szem külön látja  interferencia nélkül olvas Sir Charles Wheatstone (XIX.sz) – Elnyomás – Dominancia váltakozása – Téri darabolódás az átállás alatt – Relatív ingererősség hatása

40 Fontosabb tulajdonságai I. Kiváltó tulajdonságok – Szín, luminancia, kontraszt polaritás, forma, méret... - „Erősebb” inger a domináns Elnyomott inger domináns lesz, ha... – Tárgy mozog előtte – Ő kezd el mozogni – Kontraszt megváltozik

41 Fontosabb tulajdonságai II. Idői tulajdonságok – Legalább 200msec, ezalatt összeilleszti a két képet – Nem mondható meg, mennyi idő a váltás – Alacsony kontrasztú hosszabb idő, mint magas Egyéni különbségek – Sajátos szemmozgások – Adaptáció

42 Top-down hatások Figyelem – Helmholtz: ideig lehet, de aztán „elfárad” Motiváció – Vallási jelképek: keresztény és zsidó Arcok – Felfele inkább, mint fordítva – Félelemmel teli, mint neutrális – Szemkontaktus, mint elnézés Más modalitások – Szag, hang, motoros  sok agyterület

43 Mi rivalizál? Szemek versengenek vagy az inger? Bal szem Jobb szem

44 Sztereoszkópos vizsgálat

45 szemek közötti versengés képek közötti

46 I. Szemek közötti versengés Monokuláris kép elnyomása – Gátlás monokuláris neuronok szintjén jelenik meg – CGL vagy V1

47 II. Ingerek közötti versengés Koherens kép elnyomása – Gátlás magas szinten, binokuláris neuronok szintjén jelenik meg – Logothetis et al. (1996) – egysejt vizsgálat majmokkal

48 sulcus centralis adott irányú lokális vonalszerű ingerek V1-hez hasonló + egyszerű geometria alakzatok (kör, spirál, csillag) textúrával 3D tulajdonságokkal színnel rendelkező alakok komplex tárgyak arcok, kezek stb. tárgy lokális vonásai pl. körvonal V1,V2 » »színes textúrával bíró részei V4 » » tárgy egésze IT-ben egyszerre több neuron aktiválása

49 Akció vs Percepció Milner és Goodale, 1992 Dorzális rendszer tárgyak manipulációja tájékozódás AKCIÓ -gyors és valós idejű -kevés memória igény -egocentrikus koordináta rdsz Ventrális rendszer tárgyak maradandó tulajdonságai PERCEPCIÓ -konstanciák, sémák -nagy memória igény -allocentrikus repezentáció

50 Binokuláris rivalizáció 1. elmélet: Szemek közötti versengés A monokuláris kép elnyomása A gátlás a monokuláris neuronok szintjén ( CGL vagy V1) kell legyen Inger:sztereoszkóppal bemutatva Mit lát az ‘alany’: Monokuláris sejt ELVÁRT aktivitása: Mit lát az ‘alany’: Monokuláris sejt MÉRT aktivitása:

51 Binokuláris rivalizáció 2.elmélet:Koherens kép gátlása – A gátlás magas szinten valósul meg, miután mindkét kép feldolgozása megtörtént – A két kép tudatba kerülése versenyez Mit lát az ‘alany’: Inger IT-ben MÉRT aktivitás: Tehát az IT-ben mérhető neurális aktivitás mintázata követi az észlelet változását!

52

53

54 A binokuláris rivalizáció vizsgálata fMRI-vel Tong et al.,1998

55 fMRI: Oxigéndús és oxigénszegény hemoglobin másképp viselkedik: Nagyobb aktivitású terület - erősebb véráramlás - nagyobb oxigén felhasználás - más jel. fMRI képalkotó technika

56 A emberi agy kategóriákra érzékeny területei... PPA Preferred Nonprefer. Parahippocampal place area (PPA) – helyek, házak, tájképek Epstein & Kanwisher, 1998 fMRI kísérletekben elsősorban tájképek, épületek, emberek alkotta tárgyak bemutatásakor aktiválódott Ez a fokozott válasz megjelenik e PPA függetlenül attól, hogy milyen aktuális feladata van a személynek és mennyire ismeri az adott épületet

57 FFA Preferred Nonprefer. Kanwisher et al., 1997 Fusiform face area (FFA) – arcok Egészséges személyeken fMRI vizsgálatokkal bizonyították, hogy a z FFA arcokra érzékeny A terület arcokra kapott aktivitása szelektíven nagyobb, mint pl. betűkre, tárgyakra, vagy hátulról mutatott emberi fejekre FFA aktivitása akkor is erősebb, ha arcok körvonalképét, karikatúráit, macskák és egyéb állatok arcát, ismeretlen személyek arcát vagy fejjel lefordított arcokat láznak az

58 Az egyes kategóriák reprenentációjának elkülönülésének mértéke nem tisztázott

59 Milyen kérgi aktivitást találtak a ház vs arc kísérletben? Tong et al.,1998

60 Tehát... Szemek közötti versengés Ingerek közötti versengés Mindkettő létezik, hibrid model (Tong et al., 2006) – Alacsony szinten megvan: magasabb területek erősítik / gyengítik – Ha komplex ábrák (rivalizáció monokuláris neuronok szintjén nem értelmezhető)  csak magas – V1, CGL, magasabb vizuális területek is  nincs központ

61 Prozopagnózia – az arcfelismerés zavara A legsúlyosabb esetekben a betegek a saját arcukat vagy a legközelebbi rokonaik arcát sem ismerik fel. Enyhébb esetekben csak a kontextus megváltozásánál nem is merik fel barátai, ismerőseik arcát (Hécaen & Angelergues, 1962; Hanley et al., 1990). A betegek tisztában vannak azzal, hogy egy arcot látnak és képesek nem, kor vagy rassz alapján különbséget tenni Prozopagnóziában többnyire képesek az érzelmi arckifejezéseket azonosítani; azonban vannak prozopo-affektív agnóziás esetek is, ahol az arcfelismerés intaktsága mellett szelektíven sérül az érzelmi arckifejezések felismerése (Kurucz & Feldmar, 1979). A betegek többsége nem panaszkodik látásélességi problémákra, tisztában vannak a problémájukkal és többnyire szégyellik.

62 Prozopagnóziás esetek WJ esete: az emberi arcokat nem ismeri fel, de a birkákat igen. L.H. esete súlyos károsodás az arcok felismerésében (saját is). Farah et al (1995) LH: kísérletben felfelé álló arcoknál rosszabb, fordított arcoknál jobb, mint a kontroll személyek, tárgyaknál nincs különbség.

63 Asszociatív agnózia A beteg nem ismer fel olyan tárgyakat, amelyeket helyesen kódolt Vizsgálati kritériumok: Vizuális megnevezés differenciál diagnosztikája: verbális megnevezés alapján ép megnevezési funkciók, a tévedések nem vizuális hasonlóságon, hanem szemantikai alapon azonosíthatóak, a verbális instrukció alapján történő rámutatás is károsodott, bár kevésbé. Komplex jelenetekben javul a teljesítmény, a kontextus segít. Rubbens és Benson (1971) esete: Képek, amelyeket az asszociatív agnóziás beteg nem ismer fel, de le tud másolni


Letölteni ppt "Vizuális illúziók Kétértelmű ábrák, rivalizáció - Szerveződés BME Kognitív Tudományi Tanszék"

Hasonló előadás


Google Hirdetések