Aragónia és uralkodói. Aragónia Aragónia a kisebb Navarrával együtt alakított közös királyságot. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása.

Az előadások a következő témára: "Aragónia és uralkodói. Aragónia Aragónia a kisebb Navarrával együtt alakított közös királyságot. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása."— Előadás másolata:

1 Aragónia és uralkodói

2 Aragónia Aragónia a kisebb Navarrával együtt alakított közös királyságot. Innen indult el az ibériai földek keresztény visszahódítása az araboktól, a reconquista. Miután 1137-ben dinasztikus módon egyesült Katalóniával, a Barcelonai-ház uralma alatt Európa, és különösen a mediterrán térség egyik nagyhatalmává vált. Birtokolta a Baleár-szigeteket, Korzikát, Szardíniát, egy ideig hozzá tartozott a Nápolyi Királyság és vele Szicília, Athén környéke Görögországban, kisebb területek Észak- Afrikában a Barbár-parton és Dél- Franciaországban Montpellier városát magában foglalva. Területének szétdaraboltsága miatt azonban soha nem válhatott egységes birodalommá; mindvégig kisebb, többé-kevésbé önálló királyságok laza, dinasztikus szövetsége maradt.

3 III. García Sánchez (919–970) a Pamplonai Királyság (a 12. század közepétől Navarrai Királyság) második, a Ximena-házból származó királya. 931-ben koronázták királlyá, ám míg nagykorú nem lett (934) ténylegesen anyja Toda Aznarez irányította az országot. III. García a trónt rokonának, az Omajjád dinasztiából származó III. Abd Al- Rahmánnak (891–961), a Córdobai Emirátus, majd Kalifátus nagyhatalmú uralkodójának köszönhette. III. Abd Al-Rahmán III. García-t támogatta és nem annak a hatalomra törő nagybátyját. Mindezek ellenére III. García hosszú uralkodása alatt gyakran belekeveredett a mórok elleni harcokba, bár közben beavatkozott a Leóni Királyság belviszályaiba is. 1. házasságának (Andregoto Galindezzel, II. Galindo Aznarez, Aragónia grófjának a lányával) köszönhetően Aragóniát a Pamploanai Királysághoz csatolta.

4 II. Sancho Garcés (935–994) II. Sancho Garcés a Pamplonai Királyság (a XII. század közepétől Navarrai Királyság) a Ximena - házból származó királya (970–994). Szülei III. García pamplonai király és az ő első felesége, Andregoto Galindez voltak. Anyja Aragónia grófság örököse, majd 922-től 943-ig grófnője. Apja 943-ban eltaszította feleségét, ekkor formálisan Sancho lett I. Sancho néven Aragónia grófja (943–994), de ténylegesen az Aragóniában II. (Pamplonai) Garcíaként nyilvántartott apja uralta a grófságot haláláig. II. Sancho az „Abarca” előnevet kapta, mert előszeretettel viselte az így nevezett navarrai fonott cipőt. Akárcsak a leóni királyoknak, II. Sanchónak is gondot okoztak a mórok rendszeresen megújuló támadásai; ezeket a Córdobai Kalifátus kiváló hadvezére, a spanyolok által Almanzornak nevezett Abu Ámir al-Manszúr (939–1002) vezette. II. Sancho több katonai kudarc után a békesség helyreállítása érdekében lányát, Abda la Vasconát (? – ?) feleségül adta Almanzorhoz. A trónon fia García (964?–1000) követte, akit Félénk (illetve Reszketeg) García Sánchezként (994–1000) tartanak számon.

5 IV. García Sánchez (964? – 1000) IV. (Félénk)García Sánchez (a XII. század közepétől Navarrai Királyságnak nevezett Pamplonai Királyságnak a Ximena-házból származó királya (994–1000), II. Sancho Garcés pamplonai király fia és utóda. (Több szerző is II. Garcíának nevezi; ők az Arista-Iñiga házból származott I. és II. Garcíát nem tartják királynak.) Rövid uralkodása alatt apja nyomdokában váltakozó sikerrel kapcsolódott be a leóniak és kasztíliaiak mórok elleni harcába; utóbbiak élén a Córdobai Kalifátus kiváló hadvezére, a spanyolok által Almanzornak nevezett Abu Ámir al- Manszúr (939–1002) állt. Utódja fia, Sancho lett, és III. (Nagy) Sancho Garcés néven a Pamplonai/Navarrai Királyság legjelentősebb uralkodójává vált.

6 III. (Nagy) Sancho (992 körül–1035) Ő volt a Pamplonai Királyság (a 12. sz. közepétől Navarrai Királyság) legjelentősebb királya (1000–1035), a maga korában az Ibériai-félsziget leghatalmasabb keresztény uralkodója, aki magát az ibérek királyának nevezte. III. Sancho uralkodása kezdetén, 1002-ben, kasztíliai grófsággal és Navarrával szövetségben leverte, a mór Córdobai kalifátus vezetőjének Al- Hajib Al-Manszúr-nak a seregeit. A Al-Hajib Al- Manszúr halálával felbomlott az emirátus, majd az egymás ellen forduló mórokon keresztül Sancho megszerezte az uralmat Sobrarbe és Ribagorza ősi frank grófságok és felesége származása révén Kasztília felett. 1034-ben bevonult Leónba, a királyság fővárosába, ahol császárrá koronáztatta magát, igaz még ebben az évben önként ki is vonult. Végrendeletében négy királyságra osztotta birodalmát, ezeket négy fiára hagyta.