Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben."— Előadás másolata:

1 Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben

2 Szabványok fajtái : Mérési szabványok: mérésekre és mérőeszközökre vonatkoznak, céljuk a szakma szempontjából fontos jellemzők egységes megállapítása. Termékszabványok: a termék tulajdonságainak, jellemzőinek, specifikációjának meghatározása. A specifikus termékszabványt a piacvezetők határozzák meg, és a többi szereplő hozzá igazodik. Rendszerszabványok: általános követelményeket határoznak meg. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - szabványok

3 Folyamat: egymással szoros kölcsönhatásban lévő erőforrások és tevékenységek összessége, amely a bemeneteket kimenetekké alakítják. A „termék” ezen tevékenységek eredménye. Általánosan a terméket négy kategóriába sorolhatjuk:  - hardver  - szoftver  - feldolgozott anyagok  - szolgáltatások Minőség fogalma: Mai értelemben azon előállított termékek részeit illetve tulajdonságait jelenti, amelyek segítik a felhasználók igényeinek kielégítését. Megfelelő állapot, ha az igény kielégítés maximálisan megtörténik. Megfelelő szoftver minősége ha: Megfelelő szoftver minősége ha:  - felhasználó szempontjából megfelelő igény kielégítés  - a kívánt helyzetnek megfelelő szoftverspecifikáció  - hatékony szoftver-előállítási folyamat A szoftverminőség definíciójának alapjait Garvin tette le 1984-ben, melyek a következők:  - transzcendens: a minőség alapja a tapasztalat.  - felhasználó alapú: magas fokú felhasználói igény kielégítés  - termék alapú: a minőségi különbségek a termékek különbségeiből fakadnak  - folyamat alapú: megfelelő szoftverspecifikáció  - érték alapú: minőségi hatékonyság a költség függvényében I. Minőségi követelmények az IKR esetében - fogalmak

4 A szoftverminőség biztosításának két megközelítése ismert: - Legelterjedtebb módszer, az adott szervezet szoftverfejlesztési eljárásának minőségbiztosítása, melyhez megfelelő szabványok állnak rendelkezésre. Ezen módszerek és minőségellenőrzések elősegíthetik a vállalatok folyamatos fejlődését. - Második esetként egy –egy utólagos módosítási igény áll a középpontban, ez viszont nagyobb költségeket vonhat maga után. A fellépő költségek bizonyos mérséklése úgy oldható meg, ha az alkalmazott szoftver belső minőségét próbáljuk javítani illetve fejleszteni. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – szoftverfolyamat

5 A szoftver minősége nehezen meghatározható, mivel nem egy állandó helyzetről beszélünk. A szoftverminőség helyzetfüggő, mivel befolyásolják az igények, szoftvertípus, célkörnyezet. Szoftverminőség kezelése:  - az adott helyzet megvizsgálása  - az elvárások megismerése  - az adott helyzet és elvárások tükrében minőségi profil felállítása a jó szoftver érdekében. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – a meghatározó elemek

6 A szoftverminőség első kutatásai a termék minőségre terjedtek ki. ISO 9126 szabvány, mely a Boehm- illetve McCall – modellekre építkezik. A ’70-es években kerültek kidolgozásra. A modellek részei:  - felhasználói igények meghatározása  - minőségi faktorok hozzárendelése  - minőség faktorok minőség – jellemzőkre való bontása  - minőség – jellemzőkhöz mérőszámok hozzárendelése. I. Minőségi követelmények az IKR esetében – a meghatározó elemek

7 I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány 1. rész: Minőségi modell (ISO/IEC : 2001) 2. rész: Külső Metrikák (ISO/IEC TR : 2003) 3. rész: Belső Metrikák (ISO/IEC TR : 2003) 4. rész: Használat közbeni Metrikák (ISO/IEC TR : 2004)

8 Funkcionalitás: a szoftver azon funkciója, hogy az adott körülmények között alkalmas legyen az adott igények és követelmények megfelelő kielégítésére. Részjellemzői:  Célnak való megfelelés  Megfelelő működés  Kompatibilitás más rendszerekkel  Illeszkedés szakterületi szabványokhoz  Védelem a feltörés, jogosulatlan hozzáférés ellen Megbízhatóság: a szoftver azon képessége, hogy megfelelő szinten tartsa a teljesítményt, hiba esetén visszaálljon egy meghatározott szintre, és rendeltetésének megfelelően működjön. Részjellemzői: Érettség Hibatűrés Visszaállíthatóság és megbízhatóság I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell

9 Használhatóság: a szoftver azon képessége, hogy könnyen használható és tanulható legyen, a felhasználóhoz könnyen alkalmazkodjon. A használhatósághoz kapcsolódó szabványoknak, előírásoknak, stílusmódoknak megfeleljen. Részjellemzői:  Érthetőség Tanulhatóság Működési képesség Hatékonyság: azon képesség megléte, hogy az adott körülmények között, a megfelelő teljesítményszint fenntartása a felhasznált erőforrások tükrében. Részjellemzői:  Időfüggő viselkedés  Erőforrásfüggő viselkedés I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell

10 Karbantarthatóság: a szoftver módosíthatósági feltétele, mely többek között magában foglalja a hibajavítást, fejlesztést, környezeti és követelményi változásokhoz való illeszkedést. Részjellemzői:  Elemezhetőség és tesztelhetőség Stabilitás Módosíthatóság Hordozhatóság: a szoftver azon képessége, hogy lehetőséget nyújtson, és hatékonyan reagáljon a környezetváltásra. A hordozhatósághoz kapcsolódó szabványoknak és előírásoknak megfeleljen. Részjellemzői: Adaptálhatóság és hordozhatóság Installálhatóság Illeszkedés Helyettesítés I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell

11  Hatásosság: a szoftver azon képessége, hogy segítse a felhasználót céljai pontos és teljes elérésében, bizonyos használati mód mellett.  Termelékenység: az erőforrások biztosítása a felhasználók számára, adott használati környezetben.  Biztonság: a szoftver azon képessége, hogy a környezeti tényezőkre illetve az emberekre, szoftverre, berendezésekre gyakorolt hatása minimális mértékben legyen kockázatos.  Elégedettség: a felhasználó elégedettségére vonatkozik, megfelelően segítse célja elérésében az adott felhasználási környezetben. I. Minőségi követelmények az IKR esetében - ISO 9126 szabvány – Minőségi modell

12 Feladat Milyen jellemzőik, hatásuk lehetnek a szoftvereknek egy könyvtári rendszerben minőségi jellemzőik alapján?

13 II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése MSZ EN ISO 9001:2009 Fontosabb változások: Jogszabályoknak és követelményeknek való megfelelés   - A termékre és a szervezetre vonatkozó jogszabályi követelmények. Kockázati kapcsolat a szervezeti környezettel és változásaival:   - A kockázat szó első használata a 9001-ben.   - Termék és folyamat központúság: A végterméken kívül magában foglalja a beszerzett, és félkész termékeket is. A folyamat egy tevékenység sorozat, így meg kell határozni és rögzíteni kell. Külső erőforrás figyelembevétele Külső erőforrás figyelembevétele: Igénybevétel esetén szükséges annak a típusának, mértékének és ellenőrzésének meghatározása.

14 Felügyeleti típus meghatározása:  Külső erőforrások felügyelete, illetve az általuk végzett folyamatért való felelősségvállalás. - Emberi erőforrás és munkakörülményeinek vizsgálata: Fogalom tisztázása a munkakörnyezetről.  - Infrastruktúra: Információ és információs rendszer megjelenése.  - Termékkövetelmény és annak előállításának meghatározása Hatékony felügyelet a kiszállítás, csomagolás és a termék-előállítás felett. Kiegészítő szolgáltatásként megjelenik az újrahasznosítás és végső megsemmisítés.  - Mérés, elemzés, megelőzés, fejlesztés: Számítógépes szoftverek hitelesítése, vevői elégedettség mérése. Helyesbítő és megelőző tevékenység kiemelése. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése

15 II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése Belső jellemzők: a környezet figyelembevétele nélkül mérhetőek magán a terméken, folyamaton vagy erőforráson. (Például azon attribútumok, amelyek a kód futtatása nélkül is meghatározhatók.) Külső jellemzők: csak a környezet figyelembevételével mérhetőek egy entitáson. (Például a szoftvermodul azon attribútumai, amelyek csak a kód futtatása után határozható meg.) Direkt mérés: valós mérés, nem függ semmilyen más méréstől. Elvégzése időhöz kötött, folyamata több erőforrást igényel. Indirekt mérés: olyan mérés, mely több kiszámítási folyamatot is magában foglal. Alacsony költséggel és könnyű automatizáltsággal dolgozik.

16 Gillies hét kritériuma a megfelelő metrika kiválasztáshoz:  - Objektivitás: az eredmény mentes a szubjektív hatásoktól, és mellékes tárgyként kezeli a mérést végrehajtó személyt. - Megbízhatóság: az eredmény precíz és megismételhető.  - Érvényesség: megfelelő jellemzők vizsgálata.  - Szabványosítottság: a metrika egyértelműsége.  - Összehasonlíthatóság: hasonló metrikák összehasonlíthatósága.  - Gazdaságosság: egyszerű és olcsó metrika használat.  - Használhatóság: az igény megléte a megfelelő metrikára. A minőségi attribútumokhoz több mérőszám is kapcsolódhat, ezért a szoftverfejlesztőknek és a felhasználónak közösen kell megállapodniuk arról, hogy mely mérőszámok értelmezhetők és kifejezhetők legjobban az adott esetben. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése

17 Nominális skála: ez az egyik legegyszerűbb típus, a vizsgálat eredményeit kategóriákra osszuk. A skálaértékeket kódszámoknak tekintjük, melyek között semmilyen viszonyt nem definiálunk. A nominális skála esetében a skálaértékek előfordulásának gyakorisága vizsgálható. Rendezési skála: az elemek közötti sorrend fejezhető ki, mely valamilyen attribútum szerint alakul ki. Nehezen meghatározható az elemek közti eltérés. Rendezési skála: az elemek közötti sorrend fejezhető ki, mely valamilyen attribútum szerint alakul ki. Nehezen meghatározható az elemek közti eltérés. Intervallumskála: sorrendiség kifejezésre kerül, az eltérések értelmezhetők. Intervallumskála: sorrendiség kifejezésre kerül, az eltérések értelmezhetők. Aranyskála: definiált az origo, kifejez sorrendiséget. Számokra vonatkozó összes művelet alkalmazható. Abszolút skála: a mért entitás elemek és az eredmény között leképezés lehetséges. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése

18 Összehasonlítás: olyan eljárás, ahol a tárgyak és más objektumok hasonlóságára és különbözőségének feltárására törekszik. Két szorosan összekapcsolódó műveletet tartalmaz: azonosítás és megkülönböztetés. Páros összehasonlítás: a számtani középértékek összehasonlításának páros módszere. Akkor alkalmazzák, ha két adatsorban ugyanarra a tulajdonságokra utalnak az adatok, és kigyűjthetők olyan adat párok, amelyek ugyanattól az egyedtől származnak. A két adatsort úgy rendezzük, hogy minden adat pár ugyanattól az egyedtől származzék. A két adatsor számtani középértékeinek vizsgálatát páros módszerrel végezhetjük el. Rangsorolás: a rangsorolás nagyságrendbe való állítás. Akkor használatos, ha nincs lehetőség objektum és/vagy arányskála használatára. Az objektumokat valamely közös tulajdonság alapján növekvő sorrendbe állítjuk. A rangsorolás fontos jellemzője, hogy a sorrendi skálán mért szomszédos objektumok rangszámai nincsenek egymástól feltétlenül azonos távolságra. II. Szoftverminőség folyamat alapú megközelítése - Szoftverminőség mérése és értékelése


Letölteni ppt "Minőségi követelmények az könyvtári integrált rendszerekkel szemben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések