Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Özönnövények Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Özönnövények Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft."— Előadás másolata:

1 Özönnövények Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft.

2 Özönnövény Más nevükön: invázív növények. Az ökológiai szisztémát átmenetileg vagy tartósan felborító behurcolt fajok. Jellemzőjük, hogy hirtelen lépnek be az élettérbe és tömegesen terjednek.

3 Terjedésük Gabonaszállítmányokkal Egyéb szállítmányokkal Utazás során véletlenül terjesztve Utazás során szándékosan terjesztve Betelepítéssel

4 Ártéri japánkeserűfű Az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, nagyméretű, lágy szárú, évelő növényfaj. Kelet- Ázsiában őshonos (Japán, Kína, Korea területén), de az USA-ba és Európába is behurcolták, ahol igen sikeres inváziós faj. Az óriás japánkeserűfűvel (F. sachalinensis) alkotott hibridje, a cseh japánkeserűfű (F. x bohemica) igen agresszív özönnövény. Wikipédia

5 Alkörmösfélék Az alkörmösfélék (Phytolaccaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja. 16 nemzetségébe mintegy 120 faj tartozik. Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja. Wikipédia

6 Bálványfa A bálványfa vagy mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima) a bálványfafélék (Simaroubaceae) családjába tartozó lombhullató növényfaj. Néha ecetfának is nevezik, mint a Rhus hirta-t, de a két faj között nincsen szorosabb kapcsolat. Sátoros felleng néven is említik. Wikipédia

7 Betyárkóró A betyárkóró (Conyza canadensis, korábban Erigeron canadensis) a fészkesek (Asteraceae) családjába, a csövesvirágúak (Asteroideae) alcsaládjába tartozó növényfaj. Észak- és Közép-Amerikában honos, Európában először 1653-ban írták le. Mára azonban világszerte elterjedt, legelők, szántók, gyomos társulások gyakori növénye. Wikipédia

8 Csicsóka A csicsóka (Helianthus tuberosus) a fészkesek családjába tartozó gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából a 17. század elején került Európába. Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek, és jóval később, augusztus elején nyílnak. A növény szára, (azonos talajviszonyok között), a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 m magasra is megnő. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják. Gumói, amelyek megvastagodott szárképletek, nem közvetlenül a tövön, hanem 5– 20 cm hosszú gyökérrészen találhatók, ezért nagyobb területen helyezkednek el. Ez az oka, hogy nehéz valamennyi gumót felszedni a fészekből! Héjuk színe lehet fehér, vagy sárga, de leggyakrabban olyan színű, mint a rózsaburgonyáé. A gumók húsa hófehér. Felszínük ripacsos, barázdált, összetett, nehezen tisztítható. Wikipédia

9 Fehér akác Habitus * nagy termetű fa (~35m) * törzse térgörbe, állományban jól feltisztul; mérgező kérge szürkésbarna, hálózatosan repedezett * pillangós virágai (Robiniae pseudoacaciae flos) levélhónalji, csüngő fürtökben nyílnak, fehérek, tokjuk zöldessárga * termése vörösesbarna színű hüvely, mérgező magjai vese alakúak. Tél és tavasz során a hüvely felnyílik, a magok a talajra hullanak. A talajba kerülve évtizedekig megőrzik csírázóképességüket. Csirázásokhoz a maghéj megsértése, vagy hőhatás szükséges. Az erdészeti gyakorlatban a talajról felgyűjtve rostálják, majd koptatják. Wikipédia

10 Gyalogakác A gyalogakác (Amorpha fruticosa) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályába a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a Pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó faj. 3-4 méteres cserje, hosszú felálló. Idősen lazaágú, széles bokor. Kérge barnásszürke. Rügyei "bogárházalakúak". Levelei: levélkéből állnak, elliptikusak, a pálhácskák ár alakúak, ellenállóak. Virág: 10–15 cm, felálló, ibolyáskék, június-július. Észak-Amerikából került Európába, itt a természetes erdők és rétek helyét veszi el. Csaknem kiirthatatlan, gyorsan terjed. Gyökérzete rongálja a töltéstestet, és megakadályozza, hogy a fű gyökeret verjen, pedig ez a töltésnek hatékony védelmet adna az áradások rongálása ellen. Wikipédia

11 Kanadai aranyvessző A legtöbb aranyvesszőhöz hasonlóan ez is Észak- Amerikában honos; onnan hozták át Európába dísznövényként. Azóta számos termőhelyen, így Nyugat-Magyarországon is kivadult. Magaskórós növényzetben, ligeterdőkben, gyomtársulásokban nő; mára több növénytársulás (liget- és láperdők, magaskórós társulások, árterek) meghatározó alkotójává vált. Rokonához, az ugyancsak Amerikából behozott óriás aranyvesszőhöz (Solidago gigantea) hasonlóan kivadulva főképp a Dunántúlon, a nedvesebb völgyekben, laposokon szaporodott el. Inváziós faj. Wikipédia

12 Keskenylevelű ezüstfa A keskenylevelű ezüstfa, ezüstfűz vagy olajfűz (Elaeagnus angustifolia) kis-ázsiai eredetű harmadrendű fa, vagy cserje. Ágai tövisesek, a hajtások, levelek és a termése ezüstös csillámszőrökkel borított. Nagy tűrőképességű faj, amely rossz talajokon, például szikeseken, városi körülmények között parkokban is tenyészik. Wikipédia

13 Parlagfű Észak-Amerikából származó gyomnövény, Európában nem őshonos. A parlagfű a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az az óta eltelt évtizedekben a koncentrációja nagymértékben megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz. Magyarországon a létező 350 gyomnövény között a legelterjedtebb gyomnövénnyé vált. Utak, lakótelepek, nagyberuházások építésekor a talajrendezési munkák során a termőtalaj eltűnik, a felszínre kerülő nyers talajon évekig a parlagfű egyeduralkodó. Uralkodása idején hatalmas mennyiségű magot termel. Ez a milliós magmennyiség a következő évre megteremti a faj fenntartásának a lehetőségét. Wikipédia

14 Nád A nád az egész világon megtalálható, Európában is sokfelé gyakori. A nád, éppen úgy, mint a gyékények, az állóvizek nádasainak egyik jellegzetes faja. E növények elsősorban a víz alatti száraikat borító élő bevonat (biotekton) révén nagymértékben hozzájárulnak a vizek öntisztulásához. Azonban a különböző típusú víztestekben kialakuló egyensúlyi állapotok eredményezhetik a belső eutrofizációt is, amikor a vízbe hulló szerves anyag bomlásával alakul ki tápanyagfelesleg. Wikipédia

15


Letölteni ppt "Özönnövények Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft."

Hasonló előadás


Google Hirdetések