Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Debreceni bőrgyár Horváth Zsófia – FNRSH8. Telephely kialakulása (rövid áttekintés) 1920 megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Debreceni bőrgyár Horváth Zsófia – FNRSH8. Telephely kialakulása (rövid áttekintés) 1920 megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő."— Előadás másolata:

1 Debreceni bőrgyár Horváth Zsófia – FNRSH8

2 Telephely kialakulása (rövid áttekintés) 1920 megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő gőzmalom helyén április 1-én megindul termelés 1963 közepétől a nagyvállalati rendszerben 1968-tól új üzemrészek kialakítása és új gyártási technológiák beindítása 1971-ben a nagyvállalati rendszer négy részre szakadásával a gyár a Budapesti Bőripari Vállalat Hajdúsági Bőrgyáraként folytatta tevékenységét (1 millió m 2 puhabőrt termelő kapacitás létrehozása műszaki fejlesztéssel) 1979-ben megindult az oldószeres alapú kikészítés, melyet végül január 1-től megszüntették 1973-ban megkezdődött a sertésbőr bedolgozása is, és 1974-ben a már nappa hasrészbőrt és sertés bélésbőrt is termeltek július 1-től a gyár Hajdúsági Bőrgyár néven önálló gazdálkodást folytat  jelentős mennyiségű ukrán export, a hazai igények kielégítése mellett 1992-ig olasz kooperációban krómcserzett félkészbőr (wet-blue) gyártásafolyt július 1-től a gyár Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Részvénytársaság néven folytatja tevékenységét.

3 Telephelyen folytatott tevékenységek Bőrkikészítés Textil-, ruházati, bőripari gép gyártása Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme Ruházati, lábbeli, bőráru ügynöki nagykereskedelme Nyers-, félkész bőr nagykereskedelme Ruha-, lábbeli-nagykereskedelem Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem Egyéb nem bolti kiskereskedelem Tárolás, raktározás Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

4 Alkalmazott technológiák (régen és most) régen: marha nyersbőrből kiinduló gyártás ( nagy vízigényű, környezetszennyező és a krómos cserzéssel együtt járó) jelen: - a gyár importként vásárolt, magasabb készültségi fokú, krómcserzett állapotú un. ”wet-blue”, vagy kikészítés előtti állapotú un. „crust” félkész termékekből kiindulva állítja elő a különböző fantázianéven forgalomba kerülő késztermékeit - beszerzett félkész termék minősége, készültségi foka és a gyártandó késztermék iránt támasztott minőségi követelményeknek megfelelően a különböző technológiai lépések részleteikben ugyan eltérnek egymástól, de vannak főbb műveletek: faragás, körülvágás (Stuccolás), savtalanítás, utáncserzés, festés, zsírozás, mosatás, víztelenítés, taszítás, szárítás, töretés, puhítás, festékszórások, lakkszórás

5 A terület jellemzői A telephely a DÉL-NYÍRSÉG területén található (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén helyezkedik el) domborzati adatok: A m közötti tszf-i magasságú táj szélhordta homokkal fedett hordalékkúp-síkság éghajlat: A mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán elterülő táj, K-en mérsékelten száraz, máshol - különösen ÉNy-on - száraz. vízrajz: A D-nek lejtő területet a Berettyóhoz lefolyó párhuzamos vízfolyások hálózzák be. Ezek K-ről Ny-ra haladva: Konyári-Kálló, Derecskei-Kálló, Kondoros, Tócó. Állóvizei közül a 3 természetes tó együtt 15 ha felszínű. Újabban létesített nyolc tározója azonban csaknem 600 ha területű. növényzet: Jellegzetesebb potenciális erdőtársulásai a tölgy-kőris-szil ligeterdők, a pusztai tölgyesek és a gyöngyvirágos tölgyesek. Jelentős felületeket borítanak a homokpusztagyepek és a homokpusztarétek. Jellegzetesebb bennszülött növényfajok a magyar kökörcsin, a debreceni csormolya, a réti angelica. talajok: A löszös felszíneken, kis kiterjedésben (1%) réti és mélyben sós réti csernozjom talajok, sztyepesedő réti szolonyecek képződtek. A löszös mélyedések szikes talajai csak jelentéktelen kiterjedésűek (< 0,5 %). A mélyedések öntés anyagain zömmel homokos vályog fizikai féleségű, felszíntől karbonátos, vagy gyengén savanyú kémhatású, általában cm-es talajvíz mélységű, gyenge termékenységű réti talajok keletkeztek. A cm-es átlagos talajvíz mélységű helyeken lápos réti talajok alakultak ki.

6 Környezetterhelés (1) Víz, szennyvíz: A telephelyen ivóvíz ellátó vezetékrendszer működik, a keletkező szennyvizek pedig előkezelés után a városi szennyvízcsatornába jutnak. A városi ivóvízhálózatból kizárólag szociális célokra vételezik vizet a gyár. A városi víz a telephelyen végig külön hálózatként van kiépítve, és csak a szociális blokkoknál van lecsatlakozás. Így a városi víz ipari célokra való felhasználása kizárható. A termelési célú vízigényt egy 1995-ben üzembehelyezett, mélyfúrású, 170 méter talpmélységű, pleisztocén rétegre települt fúrt kút biztosítja. A vízellátás a 150 m3-es tározót követően hidroforos rendszerrel történik. A kút teljes vízmennyisége külön vízhálózatban ipari vízigény kielégítésére kerül felhasználásra a termelő üzemekben. A kút vize a minősítő vizsgálatok szerint humán fogyasztásra ugyan alkalmatlan, de ipari célra megfelelő, előkezelés nélkül felhasználható a technológiai folyamatokban. Hulladék: A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek betartására májusában írásbeli utasítást adtak ki augusztusában kiadásra került a „Veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos feladatok a Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt.- nél” című belső szabályozás. A gyárban a következő veszélyes hulladék keletkezik: faragási forgács krómcserzett szélezési/stuccolási hulladék, a dekantáló sor medencéiben, illetve az iszapszikkasztó medencékben keletkezik magas króm(III)-tartalmú iszap, krómcserzett szélezési hulladék crust bőrök körülvágásából, csiszolási bőrpor,festékmaradék: a festékszóró, fáradt olaj, szennyezett textilanyagok,irodatechnikai gépek hulladéka A keletkező hulladékokat az előírásoknak megfelelő módon gyűjtik, és a kijelölt üzemi tárolóhelyeken (betonozott, fedett, részben fedett) kiszállításig tárolják. A telephelyen hulladékkezelést nem folytatnak. A hulladékok telephelyről történő elszállítását rendszeres időközönként, arra feljogosított, engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet végzi.

7 Környezetterhelés (2) Élővilág: A Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt. tevékenységéből az ingatlan területén és annak környezetében az élővilágra gyakorolt hatás nem mutatható ki. A fás- és lágyszárú növények a Bőrgyár területén belül is egészségesek, megfelelő növekedési eréllyel bírnak. Környezetkárosodásra nem lehet következtetni. Légszennyezés: A Hajdúsági Bőrgyártó és Kereskedelmi Rt. tevékenysége során a puhabőrök kikészítése során alkalmazott festék- és lakkszórások, illetve a gázüzemű energiaszolgáltató kazánok működése során kell számolni légszennyezéssel. A telephely "Védett I." kategóriába tartozik. A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Mérő- és Észlelő Osztálya emisszióméréssel határozta meg a jelenleg érvényes, az egyes légszennyező forrásokon kibocsátott szennyező komponensek fajtaságát és mennyiségét, illetve adta meg a megengedett levegőtisztaságvédelmi kibocsátási határértékeket. A hatóság évről-évre ismétlődő, a légszennyező komponensek határérték alá való csökkentésére szervezési- műszaki intézkedések teljesítésére kötelezte a gyárat. Az évi komplex ellenőrzés keretében végzett levegőtisztaságvédelmi ellenőrzés is az Automata festékszóró II. és az Automata festékszóró III. légszennyező források káros mértékű szillárd anyag kibocsátásának megszűntetése érdekében műszaki-szervezési intézkedések megtételére kötelezte a gyárat december 31-i határidővel. A légszennyezés helyzetének javítására a cég végén egy átalakított, dezintegrátoros leválasztással üzemelő festékszóró berendezést telepített. Zaj és - rezgésvédelem: telephely zajkibocsátása szempontjából figyelembe veendő zajforrások (technológiák, berendezések) határérték feletti zajkibocsátást nem eredményeznek.

8 Szennyező források legfontosabb szennyezési forrás a korábbi krómcserzés során keletkező szennyvíziszapok elszikkasztására használt alul nyitott medence: 2 db iszapágy, ahol az elszivárgó króm(III)- tartalmú szennyvíz a talajvízig juthat a termelési tevékenység során keletkező melléktermékek, valamint hulladékok és a veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmények potenciális szennyezőforrásként értékelendők jelentkező szennyeződés elsősorban a talajvizet, illetve jóval kisebb mértékben és pontszerű lokalitással a talajt érinti az inorganikus szennyező komponensek nehézfémek (Pb, Co, Cr, Ni, Mo) főbb potenciális receptorok, amelyekre általában egy adott szennyezés hatással lehet, a következők: - a lakosság, a területen dolgozó állandó és ideiglenes jelleggel munkát végzők egészsége - a talajvíz és a felszíni vizek minősége - a szomszédos területhasználatok a szennyeződés kizárólagos terjedési útvonala a talajvíz


Letölteni ppt "Debreceni bőrgyár Horváth Zsófia – FNRSH8. Telephely kialakulása (rövid áttekintés) 1920 megalapították a gyár jogelődjét a jelenlegi telephelyen lévő."

Hasonló előadás


Google Hirdetések