Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, 4 ÉVIG AZ ÚTÜGYI.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, 4 ÉVIG AZ ÚTÜGYI."— Előadás másolata:

1 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, 4 ÉVIG AZ ÚTÜGYI VILÁGSZÖVETSÉG MAGYARORSZÁGI DELEGÁLTJA, JELENLEG A 4.METRÓ PROJEKTVEZETŐJE Budapest 1 KÖZLEKEDÉSI PÁLYÁK VÍZTELENÍTÉSE I. RÉSZ PÁLYASZERKEZETEK VÍZTELENÍTÉSE

2 KÖZLEKEDÉSI PÁLYÁK Kötött pályák: vasúti, villamos Repülőtér Utak Autópályák

3 Közlekedési pálya = Akadály a vízfolyásoknak Vízfolyás = Akadály a közlekedési pályának FORGALOMBIZTONSÁG KÖZREMŰKÖDÉS MÁS TERVEZŐKKEL Talajmechanikus, úttervező, hídtervező, vasúti pályatervező,repülőtéri biztonsági, forgalomtechnik a tervezője BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 3

4 VIZSGÁLAT TÁRGYA TERVEZÉS SORÁN Természetes vízfolyások és az közlekedési pálya viszonya Felszíni csapadékvíz elvezetés kérdése Vízkészlet védelem Nem tervezett üzem i működésből eredő szennyeződések minősítése, kezelése szükségessége Pályaszerkezetek víztelenítés e BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 4

5 Optimalizálás Egyedileg összegzett szempontrendszer szerint komplex vizsgálatot igényel. Ebből levezetett eredmény = optimalizálás. Nem megfelelő víztelenítés = rövid élettartamú pálya. A víz a közlekedési pályák egyik legnagyobb ellensége !!! BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 5

6 KÖTÖTTPÁLYÁK ALÉPÍTMÉNYKORONA VÉDELME VÉDŐRÉTEG GEOTEXTILIÁK VÍZZÁRÓ MEMBRÁNOK GEORÁCSOK ÚTÁTJÁRÓK VÍZTELENÍTÉSE geomembránnal, hossz-szivárgóval FELÉPÍTMÉNYI SZIVÁRGÓ 4%Középre ejtetése GETEXTIKIA SZŰRŐSZABÁLY SZERINTI SZIVÁRGÓTEST TALPSZIVÁRGÓ

7 VILLAMOS PÁLYÁK TÖLTÉSBEN BEVÁGÁSBAN TALAJFAJTÁK ALAPJÁN 100m-ként keresztrács hossz esésben alatta szivárgó Kitérők előtti drénezés, keresztirányban Kitérők fűtése Áram visszavezető szekrény víztelenítése

8 VILLAMOSPÁLYÁK II. SZEGÉLYEK KÖZÖTT BURKOLT PÁLYA, Pld. NAGYKÖRÚT, nincs pályaszerkezet víztelenítés FÜVES PÁLYA, DRÉNEZÉS NÉLKÜL NINCS PÁLYABIZTONSÁG, ÜZEMBIZTONSÁG ZÚZOTTKÖVES PÁLYA, ELENGEDHETETLEN A DRÉNEZÉS VÍZZSÁKOK MEGELŐZÉSE MÉLY PONTOK TÉRSÉGÉBEN VÍZZÁRÓ PÁLYASZERKEZET

9 REPÜLŐTÉRI PÁLYASZERKEZET VÍZTELENÍTÉSE A legtöbb repülőtér „teknőbe” tervezett A drénezés elengedhetetlen Tározó kutakba vezetése a dréneknek Nagy felölet, sűrű kereszt és hossz drén nélkül nem tervezhető Földmű víztelenítése, Pályaszerkezet víztelenítése Drén betonra építés, drén aszfaltra építés A jelentősebb vízmennyiségek szükség szerinti szivattyúzása tározókba Célszerűen oltóvízként tárolni

10 REPÜLŐTÉR II GURULÓUTAK TÁROLÓTEREK FEL ÉS LESZÁLLÓPÁLYÁK SAJÁTOSSÁGAI HIDRÁNS VEZETÉKEK, AKNÁK, VILÁGÍTÁSI EGYÉB AKNÁK VÍZTELENÍTÉSE A drénrendszer elemei Az üzemi biztonság mindenek előtt Folyamatos ellenőrzés, tisztítás a drén hatásosságának megőrzése elengedhetetlen

11 GYORSVASÚTI PÁLYÁK SAJÁTOSSÁGAI FÖLDMŰ KONZERVÁLÁS ASZFALT LEZÁRÁS HIDAK ELŐTTI FÖLDMŰ VÍZTELENÍTÉS DRÉNBETON FÜGGÖNYFAL 100m-ként hosszesésben keresztszivárgók ÖVSZIVÁRGÓ, SZÜKSÉG ESETÉN BEVÁGÁSBAN TALPSZIVÁRGÓK

12 MI AZ ÚTPÁLYASZERKEZET? BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM a, Hajlékony (félhajlékony) Kopó réteg Burkolat Kötőréteg Alapréteg (1 vagy 2) Földmű védőréteggel b, Merev Betonburkolat Alapréteg Védőréteg Földmű 12

13 TISZTÁN KÜLÖNBÖZIK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Felszíni csapadékvíz elvezetés Talajvíz, rétegvíz, belvíz, forrás, szivárgó vizek függetlenül, szinte a pálya szerkezettől Pályaszerkezetbe, földműbe jutó vizek elvezetése 13

14 DRÉNEZÉS FOGALMA Összegző fogalom: Talajban, pályaszerkezetben megjelenő vizek elvezetése, kártétel nélküli elvezetés „Belső” vizek eredhetnek: - Infiltráción keresztül – rétegek között, talaj pályaszerkezete között - Padkán keresztüli beszivárgásból a rétegek határaihoz érkezve alaprétegig érkezve - Oldalról vízgyűjtő felől, bevágásban felszín alatti vizekből BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 14

15 MIKOR KELL DRÉNEZNI? Szisztematikusan kell: - A földmű felületéről elvezetni - Az alaprétegből kivezetni ha az nem kötött, ha kötött a felületéről elvezetni - Építés közbeni drénezés - Vizsgálat, ha 2,2 m-nél jobban megközelíti a pályaszintet a talajvíz, fagyvédelem - Tartós földmű védelem BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 15

16 A víz jelen van: - több kevesebb mennyiségben természetben - Rézsün, töltésben, bevágásban - Útfelületen - Padkán Jól drénezett pályaszerkezet = megfelelően szilárd földmű, teherbírás megfelelő, E2 ≥ 40 N/mm 2 élete során Fagy-olvad, fagy-olvad, páralecsapódás, vízfeldúsulás, stb. Pályaszerkezet alá víz juthat! TARTÓSAN kell védeni a víz (belső) hatásától a pályaszerkezetet és a földművet. BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 16

17 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 17

18 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 18

19 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 19

20 DRÉNEZÉS HATÁSA A KÖRNYEZETRE Hazai szabályozás szegényes Negatív következmények is lehetnek Környező növényzet kiszárad, korábbi egyensúly felborul, süllyedések keletkezhetnek! Bevágásban felborul az egyensúly a hirtelen leszállított talajvíz, talajtörést, csúszást is eredményezhet Vízfolyás irányának megváltoztatása gáthatást káros feldúsulást eredményezhet BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 20

21 Pályaszerkezet belső víztelenítése alapvetően különbözik a felszíni víztelenítéstől Magyar klíma és talajelőfordulások néhány sajátos kivételtől eltekintve igényli a pályaszerkezet víztelenítést A drén szerkezettervezés nem lehet automatikus komoly mérlegelést, vizsgálatot igényel BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 21

22 Azzal az illúzióval, hogy a kopóréteg és a pályaszerkezet víztaszító, vízzáró LE KELL SZÁMOLNI! Üzemeltetés hiányosságai, keletkező mikrorepedések, ezek elfajulása, eltérő hővezetőképességű anyagok érintkezései felületei kritikusak vízbejutás szempontjából Hajlékony pályaszerkezetek sebezhetőbbek pláne a MAKADÁM alapúak A vizek stagnálása a fagy-olvad és a forgalmi terhelés együttes igény- bevétele felgyorsítja a pályaszerkezet tönkre menetelét BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 22

23 Talajfajták Jól drénező talajok, nem szükséges külön drén tervezése – homokok, homok lisztek, homokos kavics Előnytelenek Ip ≥ 15%-25% - iszapos anyagok, enyhén kötött talajok – Drénezés elengedhetetlen Nagyon előnytelen talajok: Ip ≥ 25% quasi vízzárók, vagy vízzárók: itt gondos tervezés szükséges Előnyösek a bitumennel kezelt rétegek, előnytelenek a ckt típusú alaprétegek Pályaszerkezet szélesítés = kötelező a drénezés! Padka víztelenítése is fontos BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 23

24 Különösen érzékeny helyszínek Középső szigetek Elválasztó sáv (ha van ilyen) Bevágás, töltés találkozása („0” pont) Hosszú emelkedő Mély pont a hossz-szelvényen Hidak előtti szakasz esésben BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 24

25 Mart aszfalt padka alsó anyaga drén kivezetésre (geotextíliába csomagolva) Rézsün a kivezetést nem szabad humuszolni, füvesíteni. Ok: gáthatás Útszélesítés, földmű szélesítés mm magas és széles lépcsőkkel vízkivezetés 4% oldaleséssel célszerű geomembránnal kombinálva Teljes pályaszerkezet csere esetén geomembrán elhelyezése javasolt Kapilláris vízemelkedés gátlása, páramozgás lekezelése, kiszáradás, zsugorodás ellensúlyozása BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 25

26 TÖNKREMENETEL FAGY-OLVADÁSI KÁROK MIATT Kockázatok: Nem a használati forgalomhoz illeszkedő teherhordó pályaszerkezet és földmű Felszíni csapadékvíz elvezetés nem megfelelő padkák „felhíztak” víz bejutás+forgalmi terhelés Pályaszerkezet víztelenítés hiánya Földmű nem megfelelősége Fagy és olvadási károkkal szemben nem elég ellenálló a pályaszerkezet Nincs a koronaélen túl víztelenítés (sem árok, sem egyéb gravitációs vízelvezetés) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 26

27 EGY KIS ISMÉTLÉS TALAJMECHANIKÁBÓL BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 27 SZILÁRD LEVEGŐ VÍZ

28 PLASZTICITÁS,PLASZTIKUS INDEX, AGYAGOSSÁG A FOLYÁSI HATÁR-PLASZTIKUS HATÁR 0-5 között homokliszt 6-10 között iszapos homokliszt között iszap között sovány agyag között közepes agyag 30 felett kövér agyag LINEÁRIS ZSUGORODÁS 5% alatt legyen

29 A földműanyagként való felhasználás minősítése M-1 Kiváló földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u  6 és szemeloszlásuk folytonos. M-2 Jó földműanyagok a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos homokok és homokok), ha C u  6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3  C u  6 és szemeloszlásuk folytonos, a vegyes szemcséjű, 5  S 0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos, a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-3 Megfelelő földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, S 0,063  5 % jellemzőjű talajok, ha 3  C u  6 és szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 5  S 0,063  15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos, a vegyes szemcséjű, 15  S 0,063  40 % (és I P  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha 8  w  18 %, a finom szemcséjű talajok, 10 < I P  25 % jellemzőjű talajok, ha 10  w  20 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 200 mm-nél. M-4 Elfogadható földműanyagnak minősítendők a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha C u  3, finom szemcséjű a 25 < I P  40 % jellemzőjű talajok, ha 12  w  24 %, a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb szemcseméretük nem nagyobb 320 mm-nél. 29

30 A földműanyagként való felhasználás minősítése M-5 Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók a durva szemcséjű talajok, ha C u < 3, a vegyes szemcséjű, 15  S 0,063  40 % (és I P  10 %) jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w < 8 %, illetve w  18 % a finom szemcséjű, 10 < I P  25 % jellemzőjű talajok, ha 7 < w < 10 %, illetve 20 < w < 24 %, a finom szemcséjű, 25

31 A talajok térfogat-változási hajlamának minősítése D-1 Nem térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P  15 %, iszap+agyag-tartalma S 0,063  40 %. D-2 Kissé térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 15  I P  20 %, lineáris zsugorodása  ℓ  3 %. D-3 Közepesen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 20  I P  30 %, lineáris zsugorodása 3   ℓ  6 % D-4 Nagyon térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe 30  I P  40 % lineáris zsugorodása 6   ℓ  9 %. D-5 Különösen térfogatváltozó a talaj, ha plaszticitási indexe I P  40 %, lineáris zsugorodása  ℓ  9 %. 31

32 Agyagok beépíthetősége 32

33 Kritikus talajok alacsony plasztikus indexű talajok homoklisztek, iszapok Védekezés megfelelő tömörség egyenletes lefolyást biztosító rendezett felület ideiglenes takarás pl. fóliával, textíliával gyors füvesítés Az erózió- és vízérzékenység megítélése BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 33

34 A talajok vízvezető-képességének minősítése V-1 Vízszállító a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k  5  m/s, durva szemcséjű és kavicstartalma S 2,0  80 %. V-2 Jó vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 5   k  5  m/s, kavics és/vagy homok alkotja és iszap+agyagtartalma S 0,063  5 %. V-3 Közepesen vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója  k  5  m/s, vegyes szemcséjű és 5  S 0,063  40 %, továbbá I P  10 %. V-3 Gyengén vízvezető a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója 5   k  m/s, finom szemcséjű és 10  I P  30 %. V-3 Vízzáró a talaj, ha vízáteresztő-képességi együtthatója k  5  m/s, finom szemcséjű és I P  30 %. 34

35 Fagyveszélyesség BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 35

36 36

37 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 37

38 38

39 Felszín alatti víztelenítés a földmű felé szivárgó vizek felfogása övszivárgóval vízszint csökkentése a rézsűkben ker e sztszivárgóval vízszintcsökkentés a pálya alatt oldalszivárgóval „vízszintes” drénező furatokkal, csápos kutakkal BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 39

40 BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 40

41 Hagyományos árkos szivárgó 41

42 Szivárgóépítés hasított réssel 42

43 Szivárgó irányított fúrással összekötött fúrt kavicscölöp- sorból 43

44 Az azonosítás és osztályozás tartalma az új MSZ EN szerint Másodlagos jellemző állapot egyéb alkotórész szemalak szemcseérdesség szag, szín helyi elnevezés Alapvető jellemzők szemcseméret, frakciók plaszticitás szervesség tagoltság rétegzett, keveredett jelleg geológiai eredet 44


Letölteni ppt "BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ELŐADÓ: TÁRCZY LÁSZLÓ ÚTÉPÍTÉSI ÉS FENNTARTÁSI ÜZEMMÉRNÖK, A REFORMÚT KFT. ÜGYVEZETŐJE, 4 ÉVIG AZ ÚTÜGYI."

Hasonló előadás


Google Hirdetések