Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ÁRVÉDELMI TÖLTÉSEK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI MODELLEZÉSE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ÁRVÉDELMI TÖLTÉSEK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI MODELLEZÉSE."— Előadás másolata:

1 ÁRVÉDELMI TÖLTÉSEK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI MODELLEZÉSE

2 Cél az árvízi védvonalak - töltés és altalaj - biztonságának tervezése és ellenőrzése szivárgáshidraulikai szempontból

3 Töltésszakadás várható, ha az árvízszint magasabb, mint a töltéskorona szintje. Ekkor jön a homokzsák, és egyebek

4 De az is elég, ha kisebb a védvonal teherbírása, mint a terhelése:

5

6

7

8 Még gyakoribb, hogy semmiféle meghibásodás nincs, mégis többszáz hektárt önt el a víz a mentett oldalon (fakadóvizes sáv)

9

10 A biztonság növelése érdekében csökkenteni kell a terhelést, (Vásárhelyi terv) növelni a terherbírást. (Ezzel nem szoktak törődni)

11 Számítási rendszerek a teherbírás meghatározására, a szivárgásból származó töltésszakadás értékelésére

12 Félanalitikus, illetve tapasztalati úton levezetett összefüggések: Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata. OVH Kiadvány. Budapest, Kovács-Hálek: GNV Közös Egyezményes Terv. Egységes Tervezési irányelvek, VI-11 kötet: A szivárgás elleni intézkedések számítási módja. Budapest-Pozsony, 1978.

13 A Galli-féle összefüggéseken alapul több Szabvány (pl. MSZ ) és Műszaki Irányelv (pl. MI ) Ezek a négy leggyengébb hely biztonsági tényezőjének számítását ajánlják: - fedőréteg felszakadása - buzgárveszély - hidraulikus talajtörés a vízvezető rétegben - a mentett oldali rézsű állékonysága

14 A numerikus modellezés több lehetőséget ad

15 Ezt alkalmazzák világszerte…

16 Szivárgáshidraulikai modell rácshálója véges differencia módszerrel A szivárgó vízmozgás a hullámtérből indulva a mentett oldal zavartalan vízszintjéig tart. A töltéstestben és az altalajon keresztül is zajlik.

17 Potenciál- és áramvonalak homogén és izotróp térben Homogén és izotróp térben az áramlási és potenciálvonalak egymásra merőlegesek. Ilyen a valóságban sosem fordul elő.

18 Potenciál- és áramvonalak anizotróp térben Anizotrópia esetén a mentett oldali töltéslábnál a gradiens megnő, a nyomások alig változnak.

19 Potenciál- és áramvonalak agyagmag esetén A vízoldali agyagmag nyomáscsökkentő hatású, de ha lehetőség van altalajszivárgásra, akkor kevéssé hatékony.

20 Potenciál- és áramvonalak a mentett oldali töltésláb közelében lévő sekély drénnel Az egyetlen hatékony megoldás. De a drén vizét valahova el kellene vezetni!

21 Potenciál- és áramvonalak jó vízvezető altalaj esetén Homokos vagy kavicsos altalaj esetén nagyon magas nyomásokkal juthat át a víz a mentett oldalra.

22 Próbálkozások egy tényleges szelvényen: Tisza jobbpart, – tkm-ek között

23 Jellemző keresztszelvény a Tisza jp – tkm-ek között

24 Modellszelvény a Tisza jp – tkm-ek között

25 A talajvíz felszínvonal alakulása [1] (homogén védvonal, szivárgók nélkül) Elégtelen biztonság, széles fakadóvizes sáv

26 A talajvíz felszínvonal alakulása [2] (sekély szivárgó a mentett oldalon) Ha a sekély szivárgó közelebb lenne a töltéslábhoz, megfelelne

27 A talajvíz felszínvonal alakulása [3] (mély belső drén a korona mentett oldaláról indítva) Ebben a szelvényben a belső drén hatékony

28 A talajvíz felszínvonal alakulása [4] (vízoldali töltéserősítés vízzáró anyagból) A töltéserösítés szinte hatástalan

29 A talajvíz felszínvonal alakulása [5] (védvonal a tervezett állapotban) „Mindent bele” típusú szelvény

30 Még két szelvény:

31 Modellszelvény a Tisza jp – tkm-ek között

32 Modellezési eredmények a Tisza jp – tkm-ek között

33 Modellszelvény a Tisza jp – tkm-ek között

34 Modellezési eredmények a Tisza jp – tkm-ek között

35 A modellezés előnyeihez több paramétert kellene ismerni, mint az analitikus rendszerekben

36 Ami leginkább hiányzik: Belépési (és kilépési) ellenállások a felszíni vizekhez történő csatlakozásoknál és a dréneknél

37 De minden más is hiányzik! Még a szivárgási tényezőket sem ismerjük, sőt a töltéstestben kialakult felszínvonalakat sem

38 Ha eredményeket akarunk, akkor mérések és modellkalibrálás szükséges

39 Egy kalibrálható szelvény a 2001-es árvíz idején: Tisza jobbpart, tkm

40 Mért szintek és drénhozam márc. 23-án Tisza jp Erről a szelvényről a árvédelmi szakasz évi zárójelentésében a következő olvasható: „a mentett oldali töltésláb jelentősen felvizesedett (felpuhult) és egyre jobban húzódott a korona irányába. Később ez a töltésvonal teljességgel járhatatlanná vált.”

41 Modelleredmények a márc. 23-i állapotra Tisza jp A teljes szelvényen átáramló vízmennyiség: 0,49 m3/d fm (drén, töltéstest és altalaj)

42 A szelvény számított vízforgalma [m 3 /d.fm] folyóból: 0,49 drénbe: 0,12 mentett oldalra: 0,37 mért adat: 0,15

43 A vízhozamok ismerete segít, de a modellkalibráláshoz fontosabb volna a töltéstesten belüli potenciáleloszlás mérése

44 Észlelőkutakat a töltésekbe !

45 A legolcsóbb: rövidszűrős kútpár a vízoldalon

46 Más is elképzelhető…

47 Az elkészült kutak fontosabb paraméterei a szelvényben …van, ami el is készült

48 20 cm-es szűrő kiképzése, központosítóval

49 Így néz ki egy szelvény, ami 2002-ben elkészült

50 Észlelőkutakat a töltésekbe ? (Csak ha mérik őket)

51 Az előadás anyaga megjelent a Hidrológiai Közlöny januári számában


Letölteni ppt "ÁRVÉDELMI TÖLTÉSEK SZIVÁRGÁSHIDRAULIKAI MODELLEZÉSE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések