- 1596-ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:

Az előadások a következő témára: "- 1596-ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:"— Előadás másolata:

1

2 - 1596-ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott: - fájdalmat érez, imádkozni akar - mennydörgés a szobában - szótár az asztalon - álma után magányosabb és vallásosabb lett - Krisztina királynő Stockholmba hívta, ott halt meg 1650-ben tüdőgyulladásban.

3 Értekezés a módszerről (teljes cím: Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszeréről, 1637), Elmélkedések az első filozófiáról (1641), A filozófia alapelvei (1644), A lélek szenvedélyeiről (1649) Értekezés a módszerről (teljes cím: Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszeréről, 1637), Elmélkedések az első filozófiáról (1641), A filozófia alapelvei (1644), A lélek szenvedélyeiről (1649)

4 A filozófia módszerei: - Minden előítéletet kerülve csak azt kell igaznak elfogadni, ami tisztán és világosan felfogható. (clare et distincte percipere) - A problémákat mindig a lehető legtöbb részre kell bontani. - A legegyszerűbb tárgytól "mintegy foko- zatosan" kell a bonyolultabb felé haladni. - A rendszer teljességét felsorolással kell biztosítani. CÉL: eljutni az egyszerű természethez az analízis és dedukció által.

5 Kételkedés: - Minden ismeretünket egy újabb tény megcáfolhatja. - Rendelkezünk-e valamilyen biztos, kétségbevonhatatlan ismerettel? - Így etikánk is ideiglenes: - el kell fogadni a törvényeket - ha választunk, ne változtassunk - a vágyakat féken kell tartani Az ember mindig annyit reméljen, és csak annyit akarjon a sorstól, amennyit kaphat. Inkább magát igazítsa a világhoz, mint a világot az ő gondolataihoz, inkább magát győzze le, mint a sorsot.

6 Kételkedés: - Van legalább egy biztos tény: ÉN VAGYOK, hiszen el tudom gondolna magam. - Az én-tudatnak két része van: - res cogitas: az ész - res extansa: a test - Mivel a létem véges, rajtam kívül kell lenni egy végtelen létnek, ő Isten. Rodin: A gondolkodó Dubito ergo cogito. Cogito ergo sum. Sum ergo Deus est. Dubito ergo cogito. Cogito ergo sum. Sum ergo Deus est. dualizmus

7 RENÉ DESCARTES (1596-1650) Francia filozófus, a kartezianizmus alapítója, a felvilágosodás előfutára. Vallásos és katonai iskolában tanult, majd beutazta Európát. Vallásos volt, de minden állítást az ésszerűség alapján akart megindokolni. Kereste a biztos tények alapját, és a kételkedés módszerével meg is találta: ha magamról gondolkodom, akkor létezem. Én pedig azért létezem, mert van egy végtelen szubsztancia (lét), maga Isten. Az ember Descartes szerint dialista lény: konfliktus dúl bene az ész és a test akarata között. Erkölcstanát ideiglenes etikának nevezik, mert amíg nem jutunk biztosabb ismeretekhez, el kell fogadni a törvényeket, önmagunk választásait, a vágyak korlátozását. RENÉ DESCARTES (1596-1650) Francia filozófus, a kartezianizmus alapítója, a felvilágosodás előfutára. Vallásos és katonai iskolában tanult, majd beutazta Európát. Vallásos volt, de minden állítást az ésszerűség alapján akart megindokolni. Kereste a biztos tények alapját, és a kételkedés módszerével meg is találta: ha magamról gondolkodom, akkor létezem. Én pedig azért létezem, mert van egy végtelen szubsztancia (lét), maga Isten. Az ember Descartes szerint dialista lény: konfliktus dúl bene az ész és a test akarata között. Erkölcstanát ideiglenes etikának nevezik, mert amíg nem jutunk biztosabb ismeretekhez, el kell fogadni a törvényeket, önmagunk választásait, a vágyak korlátozását.