Gábor Kálmán A fer hatása a felsőoktatásra Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher.

Az előadások a következő témára: "Gábor Kálmán A fer hatása a felsőoktatásra Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher."— Előadás másolata:

1 gkalman@ella.hu Gábor Kálmán A fer hatása a felsőoktatásra Felsőoktatás Nyilvánossága Konferencia 2006 Felsőoktatási Kutatóintézet Institute for Higher Education Research

2 MOTTÓ Ulrich Beck (2006) Választás a tét. Szeged, Belvedere, 71.o. A társadalmilag igazságos oktatáspolitika ezért a következő jelszót követi: aki gyengíti a szociális biztonságot, annak erősítenie kell az oktatási rendszert. Hiszen a képzésbe befektetni úgyszólván egyet jelent azzal a társadalombiztosítással, amely a társadalombiztosítás után jön. A költségvetés deficitje miatt szociális kiadásait csökkenteni kényszerülő állam ehelyett fordítsa iskolákra és a felsőoktatásra a pénzét. Még valami: a tandíj bevezetése és az esélyegyenlőség egyáltalán nem zárja ki egymást, sőt. Mégpedig akkor, ha a tandíjakat országos diákhitel- és ösztöndíjmodell finanszírozására használják. Ezek kulcskérdések az oktatásügyi igazságosságért folyó harcban. Ez ugyanis nem az egyenlő felvételi esélyekkel kezdődik, hanem sokkal korábban, optimális esetben a riasztóan növekvő gyermekszegénység leküzdésével (ingyen óvoda a szegény családok gyermekeinek, ifjúsági projektek támogatása, egész napos iskolák stb.).

3 gkalman@ella.hu A fer háttere A fer hatásának az oktatásra figyelembe kell venni: Az oktatási expanzió hatását és következményeit. A kétszintű képzés bevezetésének elkerülhetetlenségét és következményeit. Globalizáció további erősödését, az állam szerepének további csökkenését. Az elitek egyre növekvő ellenállását a tömegesedéssel szemben

4 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

5 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

6 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

7 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

8 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója * Az 1990. évtől 1999-ig főiskolai szintű képzés helyett főiskolákon és főiskolai karokon tanulók száma. **Az 1990. évtől 1999-igegyetemi szintű képzés helyett egyetemeken és egyetemi karokon tanulók száma.

9 gkalman@ella.hu A felsőoktatás expanziója

10 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

11 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

12 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

13 gkalman@ella.hu Az állami támogatás és egyenlőtlenség

14 gkalman@ella.hu Származási háttér

15 gkalman@ella.hu A szülők legmagasabb iskolai végzettsége

16 gkalman@ella.hu A szülők legmagasabb iskolai végzettsége

17 gkalman@ella.hu

18

19 Fogyasztás, életforma

20

21 gkalman@ella.hu

22

23

24

25

26 Képzés után

27 gkalman@ella.hu

28

29

30

31 Következtetések Azt láttuk, hogy a felsőoktatási expanzió a korábbi származási privilégiumok fennmaradása, sőt felerősödése mellett ment végbe. Magyarországon két szintű képzés sajátossága, hogy összekapcsolódik a felsőoktatási expanzióval, amely egy felemás középosztályosodással jár együtt, egyfelől kiegyenlítődés figyelhető meg a hallgatók fogyasztói státuszában, életformájában, életvitelében, másfelől fennmaradnak a származási egyenlőtlenségek, sőt növekednek. Következésképpen a támogatási rendszer átalakításra van szükség.

32 gkalman@ella.hu Következtetések Az egyetemi életforma fontos része a szabadidő eltöltése, a megélhetési költségek után különösen arányában a szórakozás és kulturális tevékenység, az élvezeti cikkekre, és kommunikációs eszközökre fordított költségek következnek, a tanulásra (könyvre, jegyzetre stb.) fordított költségek csak harmadik helyre kerülnek a rangsorban. A továbbtanulási elképzelések azonban szorosan összefüggnek a szülők iskolázottságával. Az egyéni életutak olyan fontos eseményeit nézzük mint a partner kapcsolatok kialakulása, házasság, gyerekvállalás, akkor az életkarriereknek még differenciáltabb volta rajzolódik ki.