Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Commitment konferencia - Oktatási törvények célegyenesben 2011. szeptember 30. Prof. Dr. Bódis József elnök 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Commitment konferencia - Oktatási törvények célegyenesben 2011. szeptember 30. Prof. Dr. Bódis József elnök 1."— Előadás másolata:

1 Commitment konferencia - Oktatási törvények célegyenesben szeptember 30. Prof. Dr. Bódis József elnök 1

2 A felsőoktatás elitképzés, vagy ennél szélesebb réteg képzése a feladat? A felsőoktatás újjászervezése, vagy átszervezése nem állítható hatalompolitikai célok szolgálatába. Az új nemzeti felsőoktatási törvényjavaslat szerint a felsőoktatás újjászervezésének értelme, mint hatalompolitikai cél a középosztály megerősítése. A nemzet versenyképességének alapját az új – egyetemekről kikerülő – elit létrehozásában látja. A felsőoktatás ma világszerte széles néprétegek és nem csak az elit képzését végzi, a képzés csak egy részhalmaza az elitképzés. Versenyképességünk javításához tehát az új elit kinevelése csak szükséges, de nem elégséges feltétel, hiszen a felsőoktatásba az elitnél lényegesen szélesebb rétegeket kell bevonnunk, ahogy azt Európa-szerte látjuk, és ahogy az az Európai Unió 2020-as stratégiájában szerepel! Közös célkitűzés, hogy a fiatalabb korosztály 40%-a rendelkezzen felsőfokú oklevéllel. 2

3 Szempontrendszerünk Fontos, hogy az egyes képzések közti arányok mennyiségileg is reálisak legyenek Intézményeink küldetése az egyetemes tudás és kultúra megőrzése, fejlesztése és közvetítése, ahol a humán és reál műveltség elválaszthatatlanul összekapcsolódik. Ezt a felsőoktatási rendszernek is tükröznie kell, ezért a teljes képzési szerkezetben az egyes területek közötti arányok nem válhatnak irreálissá. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy az oktatáspolitika az ország gazdasági érdekeinek megfelelő preferenciákat érvényesítsen és egyes szakok állami támogatásának csökkentéséről vagy megszüntetéséről döntsön. 3

4 Az intézményi autonómia több évszázados, hatékony hagyományát meg kell őrizni Megértettük, hogy az állam, mint fenntartó fokozni kívánja vagyoni és gazdálkodási jogai érvényesülését, de meggyőződésünk, hogy ezt nem lehet a törvény-koncepcióban megfogalmazott „kézi vezérlésen” keresztül megtenni. A felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, aminek a társadalmi elvárásokkal összhangban lévő felelősségvállalással kell párosulnia. Ugyanakkor elfogadjuk, hogy a fenntartó részéről az ellenőrzés szigorúbb formáinak bevezetésére lehet szükség. 4

5 Stabil, kiszámítható működésre és folyamatos, de nem radikális változásokra van szükség A felsőoktatási rendszer hatékonyságához, sőt egyáltalán a működéséhez elengedhetetlen a kiszámíthatóság. Ezért azokban az intézményekben, amelyek fennmaradásával az oktatáspolitika hosszabb távon számol, az átalakítások tervezése során az intézményi folyamatok időszükségletét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A meghatározó folyamatok esetében, mint például a keretszámok változtatása, az ütem nem haladhatja meg az évi 25%-ot. 5

6 Részletes, megalapozott és folyamatos munkaerő-piaci elemzésekre és előrejelzésekre van szükség Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy az államilag támogatott keretszámok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a munkaerőpiac igényeire, de ezeket az igényeket a felsőoktatás logikájából következően megalapozott munkaerő-piaci előrejelzések, és nem a pillanatnyi állapot alapján kell megfogalmazni. 6

7 A képzés költsége, önköltsége; a költségek visszatérítése Az ország érdekeit az szolgálja, ha fiatal diplomásaink tudásukat itthon kamatoztatják. Ennek ösztönzésére elsődleges eszköz a tartalmas életpálya modellek kialakítása. Emellett meg kell találni a leghatékonyabb megoldásokat arra, hogy a diplomások anyagilag is érdekeltek legyenek az itthoni munkavállalásban. A tervezett visszatérítési rendszer számos veszélyt rejt magában, könnyen visszatartó erővé válhat, ráadásul éppen azokon a viszonylag drága képzési területeken (műszaki-, és természettudományok és a kapcsolódó tanárképzés), amelyeken az országban már hiány mutatkozik. 7

8 Autonómia A Kormány, a hallgatók és a felsőoktatási intézmények idén februárban írásban tett megegyezésével ellentétes álláspont, hogy a javaslat több helyen jelentősen szűkíti az intézményi autonómiát:  a vezetők kiválasztását állami egyetértéshez köti,  ellenőrizni kívánja az egyetemek, főiskolák tudományos és oktatói tevékenységét,  meg kívánja határozni az intézmények belső struktúráját, működési rendjét.  Ez a jelentős túlszabályozás önmagában is gátja a hatékony intézményi működésnek  Egyetértünk azzal, hogy a közösség által nyújtott támogatás a lehető leghatékonyabban, ellenőrizhetően kell felhasználni, ugyanakkor ezt nem lehet a javaslatban megfogalmazott „kézi vezérlésen” keresztül megtenni. A felsőoktatás hatékony működését csakis a gazdálkodási, oktatási és kutatási autonómia korlátok nélküli érvényesülése garantálja, aminek a társadalmi elvárásokkal összhangban lévő felelősségvállalással kell párosulnia. 8

9 Intézményrendszer Javaslat 4 kategóriára: egyetem/tudományegyetem/alkalmazott tudományok egyeteme/főiskola A korábban közösen megjelölt alapelvek szerint Magyarországon egyetemek és főiskolák működnek, az intézmények elnevezése, működési rendje és finanszírozási szabályozása világosan elkülöníti az intézmények feladatait. Egyetértettünk abban, hogy mindkét intézménytípus fejlődési pályája kövesse a nemzetközi trendeket. A felsőoktatási intézmények 2010 decemberében egyhangúan előterjesztett javaslata szerint azt kezdeményeztük, hogy az egyetemi és a főiskolai kategórián belül is hozzunk létre egy, a kiválóságot kifejező kategóriát (kutatóegyetemek, illetve alkalmazott tudományok egyeteme). Ezzel szemben a javaslat az egyetem kategóriát megszüntetné és mivel a kisebb, vidéki egyetemeknek, valamint a művészeti egyetemeknek esélyük sem lenne, hogy teljesítsék a tudományegyetemi kritériumokat, ezért főiskolákká válnának. 9

10 10

11 Finanszírozás Az új felsőoktatási törvényt megalapozó viták és elemzések, valamint a Széll Kálmán Terv ismét előtérbe helyezték az állami felsőoktatás finanszírozásának – ezen belül kiemelten az államilag finanszírozott hallgatói létszám – sokat vitatott kérdéseit. A Magyar Rektori Konferencia az elmúlt hónapokban javaslatot dolgozott ki egy új, kredit alapú elszámolási rendszer bevezetésére, mely ezen kérdések megválaszolását segíti elő, reményeink szerint azzal párosulva, hogy – alapos előkészítés után – a rendelkezésre álló költségvetési források hatékonyabb felhasználása válik lehetővé, és egyidejűleg kedvező hatású lesz a felsőoktatás minőségét és eredményességét meghatározó, nem kizárólag a finanszírozáson múló, egymással bonyolult kölcsönhatásban lévő felsőoktatási folyamatokra és jelenségekre is. 11

12 A javaslat lényege A javaslat hallgatók tanulmányainak (feltételezett) költségeit nem a felvételi keretszámok és az aktuális hallgatói létszámok ismeretében javasolja elszámolni, hanem a hallgatók eredményes teljesítései alapján. Mivel a teljesítések mérőeszköze a teljesített/megszerzett kredit, a javaslat alapgondolata az, hogy a képzések finanszírozása félév alapú helyett kredit alapú legyen, és ezen belül az állam csak a hallgatók által teljesített kreditek után fizessen, a felvett, de nem teljesített kreditek költségeit pedig a hallgató legyen köteles megtéríteni. Az egy hallgató számára államilag finanszírozott (teljesített) kreditek száma értelemszerűen korlátos: képzési ciklusonként csak egy-egy program KKK szerinti kreditszáma vehető igénybe. 12

13 A javasolt megközelítés várható előnyei Egy ilyen finanszírozási és elszámolási rendszerrel lényegében a kimeneti követelményekhez igazodó alaprendszert valósítunk meg, amelyhez jól illeszthetők különféle támogató és ösztönző rendszerek, amelyekben egyértelművé tehető, hogy mit finanszíroz az állam, és mi az, amit igénybe lehet venni külön díjazás ellenében, előre rögzített árakon. Rugalmas keretet ad elbocsátásokra és átvételekre, de a felsőoktatáson belüli váltásokra és többletteljesítmények ösztönzésére is, miközben ezek többletköltségeit is egyértelművé teszi. 13

14 A nem megfelelően teljesítő hallgatók anyagi hozzájárulásai révén a felvételi keretszámok számottevően növelhetők. Mivel a nem megfelelően teljesítő hallgatók befizetései a továbblépés feltételévé tehetők, ezért az utólagos fizetési kötelezettségek mértékei, így az ezzel járó ismert nehézségek alacsony szinten tarthatók. A rendszerhez a képzési idő hosszának csökkentésére irányuló számos ösztönző részlet illeszthető, a diákhitel intézményével harmonizálható. 14

15 A javasolt megközelítés bevezetésének feltételei Az egyes képzések elismerhető költségeinek jelenleginél pontosabb ismerete/számítása, amely alapján jobban meghatározható, hogy egy- egy szak egy-egy kreditje adott képzési minőség mellett reálisan mennyibe kerülhet. Az államilag finanszírozott szolgáltatási szintek és költségelemeik egyértelmű azonosítása. Az állami felsőoktatás átlátható és kiszámítható finanszírozási mechanizmusának rögzítése. A szükségesnek ítélt támogató és ösztönző elemek világos megadása. Az érintettek (többségének) egyetértése. 15

16 Járulékos javaslatok A felsőoktatást önhibájukból bizonyítvány/tanúsítvány nélkül elhagyóktól megkövetelhető tanulmányaik addigi állami támogatásának (esetleg annak egy részének) visszafizetése. Az adott képzési ciklust (tipikusan az alapképzési programot) nem teljesítők – pl. a visszafizetési kötelezettség mérséklésével vagy elengedésével – ösztönözhetők lehetnek tanulmányaik alternatív, bizonyítványt/tanúsítványt (pl. OKJ, ill. FSz típusú oklevelet) eredményező folytatására. A felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók az intézményi kapacitás és finanszírozási forrás indokolatlan lekötéséért szankcionálhatók. 16

17 17


Letölteni ppt "Commitment konferencia - Oktatási törvények célegyenesben 2011. szeptember 30. Prof. Dr. Bódis József elnök 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések