Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése."— Előadás másolata:

1 A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése

2 FSZK szakmai koncepciója alapján TÁRKI-TUDOK Zrt.-vel együttműködésben legátfogóbb hazai kutatás Kutatási időszak Zárótanulmány 2009.

3 A kutatás céljai Átfogó képet adjon az eltérő ágazati irányítás alá tartozó területek rendszeréről. Feltárja a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerét (ellátottak körét, a szakember-ellátottság, személyi-tárgyi feltételek, módszerek, nyilvántartás, jogi szabályozás, finanszírozás) Leírja ellátásokra, juttatásokra, szolgáltatásokra való jogosultság megállapítását biztosító "intézmény- rendszer" működését. A koragyermekkori intervencióban közreműködő szakemberek hazai alapképzésének feltárása.

4 Megválaszolandó kérdések Mi van – mi áll rendelkezésre? Milyen személyi, tárgyi feltételek között működik a kora-gyermekkori intervenció? Kik részesülnek kora-gyermekkori intervencióban? Milyen információkkal rendelkeznek a szereplők és ezek az információk utalnak- e hálózatszerű működésre?

5 A kutatás kiinduló hipotézise Hatékonysági problémák nem kellő mértékű és minőségű az információáramlás korai intervenció rendszerszerű működéséről kevés az alapinformáció szülők gyakran nem igazodnak ki az intézményrendszerben

6 Minőségi, eredményességi problémák a szűrő-jelző rendszer túl késői életkorban jelzi és szűri a gyerekek fejlődésbeli problémáit későn kapja meg a gyermek a szükséges fejlesztést nem a neki megfelelő fejlesztéshez jut hozzá

7 Méltányossági problémák egyenlőtlenségek tapasztalhatók a korai intervenciós csomagok tartalmát és minőségét illetően illetve a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén

8 Eszközök, adatbázisok Kvantitatív - on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív) - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt) - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line) - másodelemzés (Kir-Stat) Kvalitatív - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú) - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel (15 db) - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések, fejlesztési elképzelések) Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

9 Az érintettek köre Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), és ebből mintegy gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya. A fejlesztett gyermekek több mint felét Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik). A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

10 A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007

11 Tendenciák a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján Év Össze sen Átlag létszá m Szórá s ,1183, ,8698, ,32108, januártól augusztusig373038,06105,60

12 A védőnők szerint országos átlagban mintegy 33 százaléka a rászorulóknak nem jut korai fejlesztésbe Ez több tényezőből is adódik a szűrés és a jelzés minősége nem megfelelő a fogyatékosságot nem ismeri fel, vagy el a szülő a korai fejlesztésben való részvétel túl nagy terhet ró a családra nemcsak anyagi értelemben nincs megfelelő intézményi kínálat elérhető közelségben

13 A korai fejlesztésből való kimaradás oka a védőnők szerint régiónként, 2007 (1-5-ig osztályzat) R é gi ó k K ö zlek ed é si neh é zs é gek Anyagi okok Gondatl ans á g K ö z é p-Magyarorsz á g (Budapest) 3,33,542,4 É szak-Magyarorsz á g 3,113,63,01 É szak-Alf ö ld 3,234,042,95 D é l-Alf ö ld 3,473,72,92 K ö z é p-Dun á nt ú l 3,273,542,7 Nyugat-Dun á nt ú l 3,573,652,74 D é l-Dun á nt ú l 3,623,992,95 Ö sszesen 3,353,712,78

14 6 éven aluli sérült gyermekek fejlesztési költségei havi átlagban a fogyatékosság típusa Autista Ft L á t á ss é r ü lt Ft Hall á ss é r ü lt Ft Enyhe é rtelmi fogyat é kos Ft K ö z é ps ú lyos vagy s ú lyos é rtelmi fogyat é kos Ft Besz é dfogyat é kos Ft Nem besz é dfogyat é kos, de besz é dfejlőd é sben elmaradt Ft Mozg á ss é r ü lt Ft Nem mozg á ss é r ü lt, de mozg á sfejlőd é s é ben elmaradt Ft Egy é b Ft

15 Költségek alakulása régiónként

16 Mozgássérült vagy értelmi fogyatékos gyermek fejlesztési havi költsége az anya iskolázottsága szerint nyolc általános vagy kevesebbszakmunkásérettségifelsőfok

17 A szülők által igénybevett támogatások

18 A védőnők által a szülőknek ajánlott különböző ellátások, térítések

19 Ki észlelte a problémát?

20 Ki észlelte a problémát? (Szülői vélemények alapján) Várandóság, születés nagyobb arányban ismerik fel egészségügyi dolgozók (33-55%) Hazaérkezés után nem orvos jelezte a problémát (18-33%) 40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt.

21 A védőnő tájékoztatása, ha körzetében sérült csecsemő születik (%)

22 A különböző mértékben sérült gyermekek aránya a szülők iskolázottsága szerint Azt látjuk, hogy a súlyosabb halmozódás egyenlő mértékben szerepel a családokban, míg az enyhébbek már nem. Az, hogy az iskolázatlanabb szülők közt kevesebb enyhe sérültet találunk oka lehet részben a jelző-szűrő rendszer lukassága, de ugyanígy közrejátszik a szülőnek a probléma iránti alacsonyabb érzékenysége.

23 Kedvező tendencia

24 Út a korai fejlesztésbe Ki javasolja? Hasonló helyzetben lévő szülő PIC/NIC centrum házi gyerekorvos, védőnő Vidéken egészségügy  Szakértői Bizottság  szolgáltatók Budapesten szülők, eü.  szolgáltatók  Szakértői Bizottság

25 Korai fejlesztés szereplői

26 Szülők tájékoztatása

27 Szülés közbeni komplikációk (szülői válaszok alapján) a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%) ismerte a diagnózis tartalmát (47%) nem ismerte, de tudta, hogy van (12%) nem készült diagnózis (22%) nem tudja (13%)

28 Kommunikáció a szülés lefolyása alatt illetve közvetlenül utána komplikációk merültek fel (60%) 31 %-ukkal senki nem beszélt arról, hogy milyen kockázatok merültek fel a szülés közben vagy közvetlenül utána A szülők kevesebb mint a fele (43%) kapott útmutatást arról a kórházban, hogy hova forduljon (leginkább a kórházi gyermekorvostól) A többség (85% felett) megfogadta a tanácsot


Letölteni ppt "A korai intervenciós intézményrendszer hazai működése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések