Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A korai intervenciós intézményrendszer működése A Tárki-Tudok Zrt. kutatása az FSZK és a SZMM megrendelésére Prezentáció a 2009. március.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A korai intervenciós intézményrendszer működése A Tárki-Tudok Zrt. kutatása az FSZK és a SZMM megrendelésére Prezentáció a 2009. március."— Előadás másolata:

1 1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A korai intervenciós intézményrendszer működése A Tárki-Tudok Zrt. kutatása az FSZK és a SZMM megrendelésére Prezentáció a március 31.-i szakmai megbeszélésre

2 2 TÁRKI-TUDOK ZRT. A kutatás tárgya – koragyermekkori intervenció A kutatás koncepciójának kialakításához és a kutatás tárgyának körülírásához nagyban támaszkodtunk az ICSSZM (Értékelemzési zárójelentés, 2005) korai fejlesztés koncepciójáról készített anyagára. Ez alapján az esélyteremtő,esélykiegyenlítő beavatkozások három, egymástól időben,szabályozásban, finanszírozás, intézményrendszer és működés szempontjából jól elhatárolható szakaszra bonthatók:  a.) a szűrés és a jelzés,  b.) a minősítés és a diagnosztizálás és az  c.) ellátások, juttatások és szolgáltatások szakaszaira. Ezt a folyamatot és az egyes tevékenységek elemeit nevezzük: koragyermekkori intervenciónak és ezt tekintettük a kutatás tárgyának. A kutatás során törekedtünk a kora-gyermekkori intervenció teljes rendszerének feltárására.

3 3 TÁRKI-TUDOK ZRT. Módszerek és adatbázisok  Kvantitatív - on-line kérdezés a védőnők körében (mintegy 600 értékelhető kérdőív) - postai kérdőív a korai ellátórendszer intézményvezetői körében (mintegy 100 intézményvezető válaszolt) - postai kérdőív a sérült gyermekek szülei körében (800 kérdőív plusz 150 on-line) - másodelemzés (Kir-Stat)  Kvalitatív - interjú a szakemberekkel (mintegy 70 interjú) - fókuszcsoport szülőkkel, védőnőkkel és szakemberekkel (15 db) - dokumentumelemzés (törvények, jogszabályok, képzések, fejlesztési elképzelések) Végeredmény: 400 oldalas zárótanulmány, 12 háttértanulmány, adatbázisok

4 4 TÁRKI-TUDOK ZRT. Akadályok  Korai intervenció fogalmának újszerűsége, terminológiai tisztázatlanságok  Adatbázisok hiánya, nem megfelelő állapota vagy a hozzáférés akadályozottsága  A két hónapos nyári szünet az intézmények nagy részénél  Válaszmegtagadás, bizalmatlanság  Adatvédelem

5 5 TÁRKI-TUDOK ZRT. Eredmények / I  Azt mondhatjuk, hogy mintegy 9-10 ezer hat év alatti korai fejlesztésre szoruló gyerek van (nem feltétlenül már a születés időpontjától), és ebből mintegy gyermek kap intézményes ellátást. Vagyis több gyermek kap ellátást, mint amiről a hivatalos statisztika tud (2007-ben 2500 gyermek a szakértői bizottságok adatai alapján), ugyanakkor mintegy 30 százalék lehet az ellátatlan gyermekek aránya.  A fejlesztett gyermekek majdnem 50 százalékát Budapesten látják el (miközben itt a 0-4 éves népességnek csak 14%-a lakik).  A legnagyobb ellátási gondokat az észak-magyarországi régió mutatja, amelynek megyéi szinte minden mutatóban alatta vannak az országos átlagnak.

6 6 TÁRKI-TUDOK ZRT. A védőnők szerint fejlesztésre szoruló hat éven aluliak, a korai fejlesztő intézményekben fejlesztett gyermekek és a 0-4 éves népesség aránya megyénként, 2007 (%) Forrás: Népszámlálási adatok, KSH, Intézményi és Védőnői adatbázis, TÁRKI-TUDOK – FSZK

7 7 TÁRKI-TUDOK ZRT. Eredmények / II  Mintegy 100 korai fejlesztést végző intézmény adatai alapján a korai fejlesztésben résztvevő gyermekek száma évről évre nő, mintegy 20 százalékpontot emelkedett 2005 és 2007 között Tábla: Az intézményes korai fejlesztésben részesülő gyermekek száma 100 intézmény adatai alapján ÉvÖsszesen Átlag létszámSzórás ,1183, ,8698, ,32108, januártól augusztusig373038,06105,60

8 8 TÁRKI-TUDOK ZRT. Eredmények / III  Általában az iskolázottabb szülők gyermekei korábban kerülnek az ellátásba, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeké. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a rendszer a szolgáltatások bővülésével, a PIC/NIC centrumok megjelenésével és a diagnosztika fejlődésével valamit korrigál ezen az egyenlőtlenségen.

9 9 TÁRKI-TUDOK ZRT. Szűrés, jelzés  A válaszadó szülők több mint 17%-a nem volt elégedett a várandósság alatti jelzéssel, tájékoztatással, és a megkérdezettek több mint 40%-a saját bevallása alapján vagy nem kapott megfelelő jelzést az egészségügytől, vagy nem időben kapta ezt. Az egészségügyi szűrő-jelzők közül a PIC/NIC centrumokkal inkább meg vannak elégedve a szülők, míg a kórházakkal kevésbé.  A védőnő és a házi gyermekorvos közötti kapcsolattartás több szempontból nehézkes. A védőnők leginkább a szabad orvosválasztás következményének tartják a megfelelő együttműködés lazulását. Ugyanakkor a védőnők szerint a házi gyermekorvosok látják el legjobban a szülők tájékoztatásának a feladatát.  Az intézményvezetők egységesen képviselik azt a nézetet, hogy az újszülöttekkel, kisgyermekekkel foglalkozó orvosok általában nem tájékozódnak arról, hogyan ismerhetnék fel az eltérő fejlődésű gyermekeket, s a kora gyermekkori fejlesztésben rejlő lehetőségeket sem ismerik.  Az elvégzett vizsgálatok arányát tekintve, az érzékszervi vizsgálatok kivételével a négyévesek tűnnek a „legelhanyagoltabb” korosztálynak.

10 10 TÁRKI-TUDOK ZRT. Diagnózis, terápia  Az esetek alig több mint felében (59%) készített a kórház diagnózist a komplikációkkal járó szüléseknél. A kórházi diagnózisok 7,5%- a nem került rá a kórházi zárójelentésre.  A 28 szakértői bizottság munkája során összesen több, mint 80-féle vizsgálati eljárást, tesztet, fejlődési skálát alkalmaz. A használt diagnosztikus eljárások korszerűtlenek, gyakorlatilag egyik sincs engedélyezve. Egy jogtiszta eljárás létezik jelenleg, a Wisk4.  A korai ellátó intézmények vezetői összesen 56-féle általuk használt diagnosztikus eljárásról tettek említést.  A válaszadó intézmények átlagosan kilenc különböző módszert/terápiát használnak munkájuk során. A nagymérető fejlesztő központok nagyjából különböző terápiát végeznek. Összességében 55 féle eljárás használatáról számoltak be az intézmények.

11 11 TÁRKI-TUDOK ZRT. Egyenetlenség és leterheltség  Az egy ápolóra jutó betegszám aránya a vezető nyugati intézményekben 1:1, de több osztályvezető is megelégedne műszakonként az 1:2 aránnyal. Ehhez képest – elsősorban finanszírozási nehézségek miatt -- a hazai PICekben nappali műszakonként egy ápolóra átlagosan négy beteg jut: a legjobb arány 1:3 volt, de az osztályok egyharmadában 1:5 arány a jellemző.  Az esetszámra jutó szakemberlétszám kevés a szakértői bizottságokban, folyamatos leterheltséget okoz, és ami még komoly probléma, meghosszabbítja a vizsgálatra való várakozás idejét. Vannak helyek, ahol 1-1,5 hónapos a várólista (Szolnok Városi SZB), van, ahol 2-3 hónap (Bács-Kiskun 2. sz) vagy fél év (Hajdú- Bihar), és olyan is akad, ahol 1-1,5 évet kell várni a vizsgálatra (Pest megyei 1.sz, Csongrád, Veszprém).  A korai fejlesztő intézetekben a leterheltség szórása nagyon nagy, van olyan intézmény, ahol az adott időszakban egyetlen gyermeket sem fejlesztettek, így itt a mutató értéke nulla, de van olyan is, ahol 28-szor annyi gyereket láttak el, mint ahány szakember dolgozik az adott helyen.

12 12 TÁRKI-TUDOK ZRT. Szabályozási nehézségek  A minősítés és diagnosztizálás szempontjából három ágazat (közoktatás, egészségügy, igazgatás), míg az ellátó ágazatok közt a három felsorolton túl a szociális szféra is szerepel. Nem ritka, hogy az egyik ágazat adja a minősítést, míg egy másik nyújtja a szolgáltatást. Míg a korai fejlesztés a Szakértői és rehabilitációs bizottságok irányításával koherens (bár bonyolult) rendszert alkot, a szociális ellátások szétaprózottan jelennek meg. Alacsonyabb szintű, nehezen megtalálható jogszabályok szabályozzák őket, így igénybe vételük a kliens informáltságon alapul, és meglehetősen esetlegesnek tűnik.  A korai ellátásra vonatkozó rendelkezések az ágazati törvényeken belül elszórtan jelennek meg. Nemcsak az ágazatok szerinti szétaprózottság teszi szövevényessé és nehezen áttekinthetővé a szabályozást, de még az egyes jogszabályokon belül is nehezen áttekinthető a helyzet.

13 13 TÁRKI-TUDOK ZRT. Elégedettség  A kérdőívben megkértük a szülőket, hogy egy ötfokú skálán értékeljék a felsorolt problémákat. E szubjektív értékelést figyelembe véve azt lehet mondani, hogy a két legnagyobb probléma, amivel szembesülnek, az anyagi megterhelés (3,47) és az információ hiánya (3,5). A listából legkevésbé a környezet meg nem értése (2,49) és a szolgáltatások színvonala (2,57) aggasztotta őket. A kettő között szerepelt a „nincs kire bízni a gyereket” (2,81), az utazás (2,74), és a szolgáltatások nem elegendő mértéke (2,98).  Az intézményvezetők leginkább a szakemberek képzettségével és a munkakörülményekkel, valamint a szülők együttműködési készségével elégedettek. A legkevésbé a protokollal, a szabályozási környezettel és a finanszírozás lehetőségeivel.

14 14 TÁRKI-TUDOK ZRT. Az intézményvezetők elégedettsége bizonyos területekkel Az elégedettség területeiÁtlagN A szakemberek képzettségével4,5196 A munkakörülményekkel4,0097 Szülők együttműködési készségével3,8897 Az eszközellátottsággal3,8698 A szakemberek számával3,8197 A rendelkezésre álló helyiségek számával3,6299 Az intézmény dolgozóinak képzési lehetőségeivel3,5694 Az információ ellátottsággal3,5694 A közlekedési, szállítási lehetőségekkel3,1692 Egységes protokoll meglétével3,0286 Szabályozási környezettel, jogszabályokkal2,9792 A finanszírozás lehetőségeivel2,6492 Összességében véve mennyire elégedett Ön a korai intervenció rendszerével?3,3197

15 15 TÁRKI-TUDOK ZRT. Egyéb problémák (képzés, fejlesztés)  Összességében elmondható, hogy a korai intervencióban résztvevő szakembereknek a korai ellátással kapcsolatban megszerzett tudása egyenetlen. Az egészségügyben dolgozó szereplők képzése csak alig néhány ponton ér össze a közoktatási és szociális szféra szereplőinek tudásanyagával. Ez akadályozza a korai intervenció rendszerszerű működését.  A korai intervenciós programmal kapcsolatban különösen fontos, hogy megvan a szakmai együttműködés, az oktatási mellett az egészségügyi tárcának és a szociális tárcának is vannak korai fejlesztésre vonatkozó programjai, konstrukciói. Ugyanakkor gondot jelent, hogy az NFT tervezési logika alapvetően tárcákra épül, így a tárcaérdekek rendre felülírhatják a komplex elképzeléseket, stratégiákat. Az összehangoltság hiánya vezethet párhuzamosságokhoz. Sokan panaszkodtak az időhiányra, a rohanásra, a feszített határidőkre, ahol nincs lehetőség igazán az elképzelések összehangolására. A hosszú távú tervezésnek nem kedveznek az állandó személycserék, a fluktuáció, ahol így a programoknak nincs igazi gazdája.

16 16 TÁRKI-TUDOK ZRT. Néhány javaslat  Egységes gyermekstratégia létrehozása  Kiemelt program indítása az ÚMFT-ben Korai intervenció rendszerének fejlesztése néven  Az ágazatok közötti hatékony koordináció megteremtése vagy önálló Gyermek és ifjúságügyi Minisztérium felállítása  A fejlesztésre szoruló gyermekek ellátásának koordinációját és szakmai kontrollját végző intézmény vagy testület létrehozása.  A korai fejlesztés szakmai irányelveinek kidolgozása  Az intézménystruktúra hatékony és a területi szempontokat is figyelembe vevő hálózatos átalakítása (erre van egy megvitatásra szánt javaslat az anyagban)  Humán erőforrás bővítése  A szabályozás egyszerűsítése  Egyértelmű, elemezhető és hozzáférhető adatbázisok létrehozása  További kutatások támogatása  Szülők segítése, informálása

17 17 TÁRKI-TUDOK ZRT.  Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "1 TÁRKI-TUDOK ZRT. A korai intervenciós intézményrendszer működése A Tárki-Tudok Zrt. kutatása az FSZK és a SZMM megrendelésére Prezentáció a 2009. március."

Hasonló előadás


Google Hirdetések