Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Művészeti tudománycsoport könyvtár-informatikai tájékoztatás Dr. habil. Husz Mária egyetemi docens PTE FEEK Kultúratudományi Intézet 06/08/2014.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Művészeti tudománycsoport könyvtár-informatikai tájékoztatás Dr. habil. Husz Mária egyetemi docens PTE FEEK Kultúratudományi Intézet 06/08/2014."— Előadás másolata:

1 Művészeti tudománycsoport könyvtár-informatikai tájékoztatás Dr. habil. Husz Mária egyetemi docens PTE FEEK Kultúratudományi Intézet 06/08/2014

2 Tudománycsoport - Tudományág Társadalomtudományok ◦Szociológiai tudományok ◦Pszichológiai tudományok ◦Neveléstudományok Bölcsészettudományok ◦Történelemtudományok ◦Irodalomtudományok ◦Nyelvtudományok ◦Filozófiai tudományok ◦Néprajz és kulturális antropológiai tudományok ◦Művészeti és művelődéstörténeti tudományok ◦Vallástudományok ◦Média- és kommunikációs tudományok ◦Multidiszciplináris bölcsészettudományok 06/08/2014

3 Tudományági kapcsolatok Művészettörténet Stílustörténet Szociológia Antropológia Etnográfia Vizuális kultúra Kommunikáció-kutatás Humán pszichológia és percepció A reprezentációk észlelése Tér és forma, színelmélet Médiaművészet Múzeum Test, biológia, tudomány Kultúrakutatás 06/08/2014

4 Irányzatok - iskolák Post-pozitivizmus (Marosi, MTA Műv.Tört) Post-avantgard (Beke László) Post-hermeneutika (Rényi András) Ikonográfiai iskola (Aby Wartburg) Annales –iskola Bécsi Nemzetközi Kultúratudományi Kutatóközpont Párizsi Collège de France Courteau Intézet Kölni, Londoni Egyetem: új típusú művészetfelfogás kommunikáció + határterületek 06/08/2014

5 Kutatóbázisok Nagy múzeumok Egyetemek világszerte Mesterkurzusok, doktoriskolák Design – média – vizuális művészetek komplex elemzése - örökség 06/08/2014

6 Művészettudomány - Képzőművészet 06/08/2014

7 Segédtudományok Művészettörténet ◦történelem, néprajz, művelődéstörténet, esztétika segédtudománya, de önálló diszciplína is. Ide tartozik: ◦Építészet, ◦képzőművészet (festészet, szobrászat, grafika, intermédia, restaurátor, alkalmazott látványtervezés) ◦iparművészet (animációs tervezés, design- és művészetelmélet, építőművészet, fémművesség, formatervezés, fotográfia, kerámiatervezés, média design, tervezőgrafika, textiltervezés, üvegtervezés) 06/08/2014

8 Kutatás – nyomtatott források A régi művészet kutatásához és az 1980 előttiekhez főként nyomtatott források, hagyományos dokumantumok:  Lexikonok,  Bibliográfiák,  Periodikák repertóriumai. Lexikonok: ◦ Éber-Gombosi szerk.. Művészeti Lexikon I.II. Bp ◦ Zádor-Rados szerk.: Művészeti Lexikon I-IV. Bp től II.kiad ◦ Újabban – városok, területi egységek helytörténeti lexikonjaiba is sok művész bekerült. ◦ Kortárs Magyar Művészeti Lexikon ◦ Allgemeines Lexikon der Christlichen Ikonographie ◦ Allgemeines Lexikon der Bildender Künstler. Leipzig. Verlag Seemann kötet, magyar nyelven 06/08/2014

9

10 Bibliográfiák:  Bíró Béla szerk.: A művészettörténeti irodalom bibliográfiája Bp.,  Bagoly Sándor: Műemléki bibliográfia , Bp Topográfiák: hely szerinti besorolásban, épület és azok művészeti értékei, berendezése.  Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. Dunántúl, II. Tiszántúl É. Felv III. Budapest,  Major Máté: Építészettörténeti és építészet- elméleti értelmező szótár, Bp  W.Müller – G.Vogel: Atlasz/Építészet Bp (1997) 06/08/2014

11 Kutatás Építészeti lexikon  Kubinyi M. szerk.: Modern építészeti lexikon Bp  Wasmuths Lexikon der Baukunst I-V. Berlin, Folyóiratok tartalmi feltárását adó REPERTÓRIUMOK pl. ◦Művészettörténeti Értesítő ◦Műemlékvédelem ◦Jelenkor, stb Külföldi és magyar művészeti folyóiratok: ◦Flash Art, Art Press, Visual Culture, Left Curve, Third Text, Balkon, Új Művészet, Helikon, Mozgó Világ, Műgyűjtő, stb.) ◦ ◦BalkonBalkon ◦Elektronikus Periodika Adatbázis és ArchívumElektronikus Periodika Adatbázis és Archívum ◦EX Symposion ◦Élet és Irodalom Gond Győri Műhely IKER - Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma Jelenkor Laokoón Magyar Építőművészet ( ) Magyar Építőművészet (2005- ) Magyar Filozófiai Szemle MATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzéke Mozgó Világ Nagyvilág Replika Polanyiana Praesens Pro Philosophia Szabad Változók - tudományos-filozófiai folyóirat Valóság Vulgo ( )Élet és IrodalomGondGyőri MűhelyIKER - Magyar Időszaki Kiadványok RepertóriumaJelenkorLaokoónMagyar Építőművészet ( )Magyar Építőművészet (2005- )Magyar Filozófiai SzemleMATARKA - Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeMozgó VilágNagyvilágReplikaPolanyiana PraesensPro PhilosophiaSzabad Változók - tudományos-filozófiai folyóirat ValóságVulgo ( ) ◦tudomanyosfolyoirat.lap.hutudomanyosfolyoirat.lap.hu 06/08/2014

12 Elektronikus források Pl. www. lib.pte.hu - szolgáltató és adatbázis név szerint, EBSCO, hostweb, full-textes. ◦Folyóirat böngésző Elektronikus könyvtár Adatbázisok ◦Grove Art adatbázis: ◦Artportal.hu ◦MATARKA magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa ◦www.muveszetek.huwww.muveszetek.hu ◦www.grafikarts.huwww.grafikarts.hu ◦www.szoborlap.huwww.szoborlap.hu ◦www.artpool.hu/CDRom/ICC.huwww.artpool.hu/CDRom/ICC.hu ◦www.bill.hu-szeged.hu/bibl/.../adatbazisokwww.bill.hu-szeged.hu/bibl/.../adatbazisok ◦www.hung-art.huwww.hung-art.hu ◦www.facebook.com/artportal.huwww.facebook.com/artportal.hu 06/08/2014

13 Integráció    adatbázis (irodalom, szociológia)         06/08/2014

14

15 Kutatóhelyek ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Az ELTE esztétika szakos hallgatói honlapja Anthropolis – Antropológiai Közhasznú Egyesület C3 - Kultúrális és Kommunikációs Központ Goethe Institute Budapest Horizont Kutató Intézet Információs Társadalom- és Trendkutató Központ Magyar Fenomenológiai Egyesület Magyar Képzőművészeti Egyetem Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Tudományos Akadémia McTEKA - Magyar Cirkusztörténeti- és elméleti Kutató Alapítvány Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége Magyar Tagozata Művész-Világ - Művészeti Szakszervezetek Szövetsége Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszék Regionális Összművészeti Központ (Szeged) Színház- és Filmművészeti EgyetemTársadalomelméleti Kollégium Színház- és Filmművészeti EgyetemTársadalomelméleti Kollégium Institute of Philosophy, Katholieke Universiteit Leuven 06/08/2014

16 Intézmények, szervezetek Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Magyar Formatervezési Tanács Minisztériumok Design Terminál Nonprofit Kft. Val Kft. (Design Center) Design Group Kft. Művészeti, szakmai szövetségek, egyesületek Alapítványok Galériák, aukciós házak (Köz)gyűjtemények Stb. 06/08/2014

17 A tudományág szakmai ismeretbázisa A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, hét szakon folyik egyetemi szintű nappali képzés. Festőművész mesterképzési szak A képzés célja olyan festőművészi tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett festészeti ismereteik, szuverén látásmód és az önkifejezés készségének birtokában autonóm festőművészeti tevékenység folytatására alkalmasak. A végzettek ismerik az egyetemes festészet kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. 06/08/2014

18 Grafikusművész mesterképzési szak Grafikusművész mesterképzési szak A képzés célja olyan, a szakiránynak megfelelő grafikusművészek képzése, akik a rajzi alapozásra épülő grafikai műfajok terén alkotóművészeti tevékenység végzésére alkalmasak. Ismerik a művészeti hagyományok és a kortárs művészet kiemelkedő alkotásait. A végzettek ismerik az egyetemes grafika kifejezési eszközeit és lehetőségeit, az alkalmazható anyagokat és technikákat. 06/08/2014

19 Intermédia-művész mesterképzési szak Intermédia-művész mesterképzési szak A képzés célja olyan médiaművészek képzése, akik a technikai médiumok elméletével és történetével kapcsolatos alapvető ismereteik birtokában képesek aktív és kreatív jelenlétre az információs társadalom kulturális szféráiban. A végzettek kognitív (megismerésre kész) művészi magatartással, a tudományt, technikát és művészetet egységben látó szemlélettel képesek autonóm művészeti tevékenységre, az új médiumok művészi használatára. Képesek a művészi kifejezés különböző technikáinak, eszközeinek, módszereinek, funkciójának egységben látására, egy vagy több tradicionális képzőművészeti eljárás művészileg értékelhető gyakorlati alkalmazására. 06/08/2014

20

21 Restaurátor mesterképzési szak Restaurátor mesterképzési szak A képzés célja olyan restaurátorművészek képzése, akik ismerik a restaurálás gyakorlatát és elméletét. A végzettek a szakma művészi és etikai követelményeinek tudatában képesek a szakiránynak megfelelő egyedi restaurálási, műtárgyvédelmi feladatok elvégzésére. 06/08/2014

22 Szobrászművész mesterképzési szak Szobrászművész mesterképzési szak A képzés célja olyan szobrászati tevékenységet folytató művészek képzése, akik megszerzett plasztikai ismereteik birtokában alkalmasak szobrászművészi tevékenység folytatására. A végzettek ismerik a szobrászat kifejezési eszközeit és lehetőségeit, a felhasználható anyagokat és technikákat. A vizuális kommunikáció terén alkotó olyan szobrászművészek, akik korszerű és klasszikus alapokra épített szellemi és technikai készségekkel, mesterségbeli, esztétikai, valamint társadalomtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Elemezni képesek a szakterületükkel kapcsolatos általános és egyedi társadalmi igényeket. Magas színvonalú tudással, az önkifejezés készségével, a nemzetközi és hazai képzőművészeti tendenciák ismeretével alkalmasak az eszmei tartalmak képzőművészeti formában történő megjelenítésére. 06/08/2014

23 Alkalmazott látványtervezés alapképzési szak Alkalmazott látványtervezés alapképzési szak A képzés célja olyan elméleti szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet és az esztétika alapvető kérdéseinek és kihívásainak ismeretében képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított ismereteik birtokában a művészeti munka gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens megfogalmazására. 06/08/2014

24 Képzőművészet-elmélet alapképzési szak Képzőművészet-elmélet alapképzési szak A képzés célja olyan elméleti szakemberek képzése, akik a művészetelmélet, a művészettörténet és az esztétika alapvető kérdéseinek és kihívásainak ismeretében képesek differenciált, kritikai reflexióra a kortárs képzőművészeti kultúra egészére nézve. A műhelygyakorlatok során elsajátított ismereteik birtokában a művészeti munka gyakorlati kérdéseit és problémáit is tudják kezelni. Alkalmasak a művészet elméleti kérdéseinek értelmezésére és szakmai vélemények kompetens megfogalmazására. 06/08/2014

25 Kutatási irányok Szakmai ismeretbázis: kurátori ismeretek: a kulturális intézmények rendszere (reprezentáció és politika, kulturális örökség, múzeumok, galériák, folyóiratok, műemlékvédelem); művészet és társadalom (művészetpolitika, oktatás, állami támogatás, média); a művészet és gazdaság (műkereskedelem, művészeti vásárok, szponzoráció, marketing, non-profit szektor, alapítványok); menedzsment (intézményirányítás, közönségkapcsolat, művészeti marketing, arculat, adminisztráció, kurátori stratégiák); jogi ismeretek (szellemi tulajdon, szerzői jog és más művészi jogok); esztétika és művészetelmélet: a hagyományos és a kortárs művészetelméleti beszédmódok, az elit- és tömegkultúra kérdései, eredetiség, a műalkotás státusza, művészetfelfogás a médiumok tükrében, kritikai iskolák, képelméletek, a vizuális kultúra térhódítása a kortárs elméleti diskurzusban; 06/08/2014

26 Művészettörténet és vizuális kultúra művészettörténet és a modern vizuális kultúra, illetve képelméletek ismeretei, művészeti és tudományos kutatás, feminista kritika, posztkoloniális értelmezések, multikulturalitás, globalizáció, etnikum és környezet kérdései, a kulturális emlékezet technikái és a múzeum kapcsolata, a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltása, a 20. századi képelméletek és az új diszciplínák; 06/08/2014

27 Elmélet és gyakorlat médiaelmélet, médiatörténet: új médiumok kialakulása, története, elmélete; kommunikációs, képtörténeti paradigmaváltás, médiaarcheológia történeti hagyományának újrarendezése, értelmezése; társadalomtudományi alapismeretek: hagyományos és modern művészetszociológia (ízlés és divat kérdései, a művészet társadalmi meghatározottsága, a magas- és a tömegkultúra viszonya, vizsgálati módszerek, felmérések), művészetpszichológia (érzékelés és észlelés törvényszerűségei, csoport- és társadalomlélektani összefüggések), képantropológia; kiállítás-rendezési gyakorlatok: a művészeti kurátor feladatai, kiállítási koncepciók megalkotása, a művek korszerű installálása, sajtóanyag megírása, kiállítás dokumentálása, kiállítás-rendezés és szervezés ismeretei, projektkészítés, költségvetés, pályázatírás, kiállítás tematikája, művészek kiválasztása, meghívótervezés, tárgyalástechnika, szerepjáték; szakmai, tudományos írásgyakorlat: sajtó- és PR-anyagok elkészítése, katalógusszerkesztés, pályázatírás, projektjavaslat megfogalmazása, a művészetelméleti irányhoz kapcsolódó esettanulmányok elkészítése, műalkotások elemzése, kritikaírás, könyv- és folyóirat-szerkesztés. 06/08/2014

28

29 Designelmélet mesterszak (MA) a design és a vizuális mûvészetek komplex elemzésére képes szakembereket képez. A hallgatók tanulmányaik során a design és a vizuális mûvészetek mûvészettörténeti, társadalomtudományi, filozófiai és kommunikációelméleti elemzési módszereivel, valamint a különbözõ elemzési módszerek integrált, interdiszciplináris, kritikai szemléletû alkalmazásával ismerkednek meg. Az elméleti reflexióra való felkészültségüknek lényeges részét képezi a design, a média és az építészet tervezési folyamatainak alapos megismerése. A mesterszak gerincét az önálló kutató- és feldolgozó munka alkotja, amely a hallgatókat egyben a doktori képzésre is felkészíti. A szakon végzettek design-, építészeti és mûvészeti kritikusként, illetve történészként helyezkedhetnek el, de dolgozhatnak design cégek munkatársaiként is, és részt vehetnek a designra vonatkozó magyarországi közbeszéd alakításában. 06/08/2014

30 Művészettudományi trendek – Grow art - Hungary. Notable periodicals began to appear in Hungary in the 19th century, one of the earliest being Akademiai értesítő [Academy report] (Budapest, 1840–). Published by the Hungarian Academy of Sciences, this included articles on art. Slightly later came two archaeological periodicals: Archaeológiai közlemények [Archaeological bulletin] (Budapest, 1858–99) and Archaeológiai értesítő [Archaeological report] (Budapest, 1868–). Művészi ipar [Applied arts] (Budapest, 1885–96), which continued as Magyar iparművészet [Hungarian applied arts] (Budapest, 1897–), was founded in response to the Arts and Crafts Movement in England. The periodical A hét [The week] (Budapest, 1890–1918) was associated with the Nagybánya colony of artists and espoused a Naturalist aesthetic. Huszadik század [Twentieth century] (Budapest, 1900–14) was important for contemporary art and architecture but also included social and political studies. Among other periodicals of the period before World War I were Művészet [Art] (Budapest, 1902–18) and the short-lived Szerda [Wednesday] (Budapest, 1906) and A szellem [Spirit] (Florence, 1911); this last was published by the writer and philosopher Lajos Fülep (1885– 1970) and concentrated on the philosophy of art.Nagybánya colony 06/08/2014

31 The most progressive literary and artistic journal of this period was, however, Nyugat [West] (Budapest, 1908–27), which included important articles by the writer and critic György Lukács (1885–1971). During World War I and into the 1920s, amid the unstable political situation in Hungary, a large number of notable, usually short-lived, periodicals was founded. One of the outstanding figures of the period is Lajos Kassák. He was the editor of A tett [The deed] (Budapest, 1915–16), a fortnightly review that covered politics, literature and art. It was banned for opposing the war and for ‘insulting the nation’. Soon afterwards Kassák founded Ma [Today] (Budapest, 1916–19; Vienna, 1920– 26), the mouthpiece of the avant-garde Ma group.Ma group The political situation in Hungary forced Kassák to produce the journal in Vienna from Other avant-garde periodicals were also published abroad, usually in Vienna, such as Akasztott ember [Hanged man] (Vienna, 1922) and Ek [Wedge] (Vienna, 1923–5), both of which were edited by Sándor Barta, and Egység [Unity] (Vienna, 1922–3; Berlin, 1924), co-edited by Béla Uitz. Ek supported abstract art, while Egység published Naum Gabo and Antoine Pevsner’s Realist Manifesto. Magyar irás [Hungarian writing] (Budapest, 1922–5) published a series of important manifestos of the 1910s and 1920s, including those of the Constructivist, Dada, Futurist and Suprematist movements. In 1926 Kassák founded yet another journal, Dokumentum (Budapest, 1926–7), which prompted the establishment of the rival Uj föld [New earth] (Budapest, 1927). Kassák was also one of the contributors to Korunk (Kolozsvár [now Cluj-Napoca, Romania], 1926–7, 1929–40) together with László Moholy-Nagy and others. 06/08/2014

32 Régi folyóiratok Various of the national museums published their own periodicals, such as Országos Magyar Szépművészeti Múzeum evkönyvei [Annual of the Museum of Fine Arts] (Budapest, 1918–40), which was succeeded by the Bulletin du Musée hongrois des beaux-arts (Budapest, 1947–). After the Magyar nemzeti galería közleményei [Bulletin of the Hungarian National Gallery] (Budapest, 1959–65), the National Gallery produced the Magyar nemzeti galería évkönyve [Annual of the Hungarian National Gallery] (Budapest, 1970–). Among more general later art periodicals are Művészettörténeti értesítő [Art history reporter] (Budapest, 1951–) and Magyar epitőművészet [Hungarian architecture] (Budapest, 1952–). In English the most important cultural periodical is the New Hungarian Quarterly (Budapest, 1960–), which covers art, literature and politics. 06/08/2014

33 Aktuális problematika 06/08/2014

34 Újmédia - helykeresés A vizuális kommunikáció elméletének számos meghatározó hivatkozási pontja van. Azonban a kommunikációs vizsgálatok során nehéz olyan egységes fogalmi rendszert találni, mely szilárd alapot nyújthatna egyrészt az eltérő felfogások, másrészt a különböző kommunikatív jelenségek megragadásához. Ugyanakkor és ezzel együtt vagyunk tanúi és részesei annak a helyzetnek, amelyben alapvető fogalmi készleteink újradefiniálása zajlik; ennek a paradigmatikus vállalkozásnak számtalan összetevője van, ◦az új kommunikációs technikák, ◦az új-média névvel illetett jelenségkör. 06/08/2014

35 Új típusú ismeretegyüttes (I.) a státusz fogalmára vonatkozó, kommunikatív funkció szerint megalkotott műmodell- és műtipológia, (II.) a reprezentáció és intencionalitás fogalmakra épülő, a képek immanenciájának vizsgálatára irányuló interpretatív és kunstitutív eljárások, valamint (III.) az új média, mint látásmodell. 06/08/2014

36 I. A művészet státus fogalma Németh Lajos : „a mű státusza mindig összefügg a művészetnek történetileg meghatározott funkciójával. A művészet minden korban sajátos szimbólum, illetve jelentés-struktúra, amelyet viszonylatrendszerként értelmezhetünk, márpedig e viszonylatrendszer konkrét formája történetileg változó. A művészet története épp e viszonylatrendszerek történeti módosulása…” 06/08/2014

37 Műalkotások struktúrája 06/08/2014

38 Funkcionális tipológia Németh Lajos (1973) 1. műtípus Az (1)-es számmal jelölt rituális- mágikus műmodell a tárgyi és a természeti objektumok irányában nyitott struktúrának tekintendő, míg jelentésköre zárt, szigorúan meghatározott, ahogyan azt a rítus, illetve a vallásos, mitológiai, ikonográfiai kódok megkövetelik. szinte bármely tárgy, illetve természeti objektum jelentéstöltettel telítődhet, s ezáltal a művészet a társadalmi együttélést szabályozó szimbólumrendszer alkotórészévé válhat, meghatározza a szimbólumrendszer megnyilatkozási formáit. E szimbólumrendszer rituális cselekmények sorozatán keresztül érvényesül, …a művészet e cselekvések szolgálója, kelléktára, s mint ilyen, bizonyos értelemben rituális nyelvnek tekinthető. 06/08/2014

39 2. műtípus A (2)-es számmal jelölt autonóm- klasszikus műmodell racionális felépítése a világegyetem felépítésének a mása; zárt, lekerekített egész. Ez a képmás ugyanakkor nem szolgai mása a végtelenül gazdag valóságnak, hanem tudatosan „kiválogatott” elemek racionálisan értelmezhető elrendezése; ez a központi rendező elv a kompozíció, mely a belső koherencia biztosítéka. Ekként a mű a valóság objektív rendjét tükrözi. Autonómiája a valóság totalitását mutatja fel a művészi mikrokozmoszban. A zártság és az autonómia a valósággal való legmélyebb és megingathatatlan egységen alapult, jelentésszférája is elhatárolt: ◦a zártság és a klasszikus elrendezettség ennek a teljességnek a szemléletessé tételét szolgálta. ◦Az alapvető stabilitás által ez a szerkezet viszonylag nagymértékű integrációra képes, sok új elemet tud beépíteni anélkül, hogy alapvető mitológiai rendszere megrendülne.” 06/08/2014

40 3. műtípus A 19. század második felére ez a homogén kultúra, a mitológiai megalapozottságú világszemlélet végérvényesen felbomlik. A modern művésznek szembe kell néznie azzal, hogy a művészi formaalkotás közben kizárólag saját döntései alapján kell cselekednie. A (3) szubjektív-romantikus, személyes megnyilatkozást tolmácsoló műmodellben a művészi szubjektum önhatalmúan teremti meg önnön kódrendszerét ◦vagy legalábbis önkényesen módosítja az általános ikonikus kódok értelmét. A személyes üzenet kap nagyobb hangsúlyt; a mű nemcsak önmagának jele: „…a művész individuális rendszerteremtésének kísérlete” (Hegyi Lóránd). E típus a valóság irányába éppoly zárt lehet, mint a 2. klasszikus autonóm típus, jelentésköre azonban – éppen szubjektíve kialakított kódrendszere miatt – nyitott. 06/08/2014

41 4. műtípus (4) tárgyi együttes, montázs- műtípus (Janáky István kiegészítése) Cselekvés-orientált műtípus, melynek fő jellemzője nyitottsága mind a tárgyi világ irányában, mind a jelentéskör tekintetében. 06/08/2014

42 Digitalizált művészet Az új médiumok egyik legalapvetőbb tulajdonsága: a produktumok digitálisan tároltak –a kultúrát legmélyebben befolyásoló hatásuk Mivel a képek, hangok, szövegek és adatok különálló egységekként kezelhetőek és szinte tetszőlegesen kombinálhatóak, a kultúra standardizálódik és differenciálódik, szétaprózódik, kollázs-szerűvé válik, egyben felgyorsul, vizualizálódik és a kommunikáció alapegységei számszerűen megnövekszenek. (Doboviczki Attila T.: Új média – új látásmód. In: 06/08/2014

43 Médiaművészet A médiaművészet korában a művész szerkezetek és tárgyak előállításával a tapasztalat alakítója is lehet, amikor nem művet hoz létre, hanem a közönséget teszi bizonyos szituációk, vagy folyamatok részesévé. Így már nemcsak a művész és a befogadó szerepei fogalmazódnak újra, hanem változik a (mű)tárgyak, installációk meghatározása és a köztük lévő relációk is. 06/08/2014

44 Public-art A művész új képzete konstruálódik ugyancsak a public-art területén is. Művelői nem (csupán) műtárgyat hoznak létre, hanem általában nagyobb horderejű, több szakmát képviselő embert és technikai eszközt mozgósító projektet, amely a koncipiálással és az széleskörű szervezési és koordinálási feladatokkal folytatódik, a kép-események, printek, plasztikák, térberendezések előállításával, majd és az utóélet dokumentálásával, esetleg a projekt ismétlésének szervezésével végződik. 06/08/2014

45 Nőművészet Felerősödik napjainkban a nőművészet diskurzusa. A művész nemi identitásának kifejezése újrafogalmazza a kulturális mítoszok funkcióit, a feminista kritika alkalmazása képek, jelképek, eszmék transzponálásával kritikai beavatkozás terepévé teszi a művészi tevékenységet. ( Pl.: Hock Bea: Nemtan és pablikart. Budapest: Praesens, 2005.) 06/08/2014

46 Dizájn

47 Alternatív művész-szerepek Az iparművészet és dizájn területén is feloldódik a műhelyében elmélyülten tevékenykedő kézműves mester képzete. Noha Magyarországon a formatervezés ipari háttere megszűnt, a kisszériás illetve egyedi termékek tervezése továbbra is vonzó feladat maradt. Az újabb generációt a felszabadultság, a játékosság, a véletlenekben rejlő lehetőségek kihasználása jellemzi. A fiatal designerek a nemzetközi fórumokon, az európai divatheteken, web-áruházakban, stylist-körökben, a nemzetközi és a hazai kereskedelmi- üzleti életben forgolódnak. Jó néhány alkotói csoport önálló bemutatókat szervez, pályázik, ahol tud, nemzetközi szakmai fórumokon szerepel. Fizetőképes, igényes vásárlói rétegeket keresnek és találnak, akik egyedi igényeket támasztanak az iparművészekkel szemben, akik elképzeléseiket magas szinten kielégítik. Marketing és PR-munkát végeznek, sajtókapcsolatokat építenek. 06/08/2014

48 II. A reprezentáció fogalomköre Gombrich : „Az ábrázolás nem egyszerűen valamilyen vizuális benyomás hű emlékképe, hanem egy viszonyulási modell hű felépítése” (Művészet és illúzió) „Mind az ábrázolás, mind pedig a leírás részt vesz a világ alakításában és jellemzésében; kölcsönösen hatnak egymásra, s összefüggésben vannak az észleléssel és a tudással” – jelenti ki Goodman. Searle volt az, aki a beszédaktus modelljét a képek világára elsőként alkalmazta. Searle a képek intencionalitását a képi reprezentáció gyakorlatával magyarázza: a képi reprezentáció hasonlóság és intencionalitás. 06/08/2014

49 Az új média 4 jellemzője 1. különböző szinteken elkülönülő reprezentáció (fraktál szerkezet): a különböző média-elemek (képek, hangok alakzatok) különálló minták gyűjteményeként jelenítődnek meg, egy magasabb szinten létrehozott objektum esetében az alkotóelemek megőrzik identitásukat. 3. az 1-2. alapelv lehetővé teszi, hogy bizonyos, a média konstitúciójával kapcsolatos műveleteket automatizáljanak, kiküszöbölve az emberi beavatkozásokat a kreatív folyamat egyes részeinél. 2. numerikus reprezentációs forma és ennek a következményei: ez azt jelenti, hogy a médiatermék egységes és szabványosított adatszerkezetéből fakadóan formálisan (matematikailag) leírhatóvá válik, ezáltal adott az algoritmusos konstitúció lehetősége. 4. variabilitás: az 1-2. alapelvből következik, és arra utal, hogy az új média objektumok nem rögzítettek és állandóak, hanem különböző verziókban léteznek. A digitálisan tárolt média-elemek számos szekvenciába illeszthetők össze, ill. testre szabhatóak. 06/08/2014

50 A látás és a percepció antropológiai-kognitív felfogása Aktív látás elméletÚj média A látás nem puszta leképezése (visszatükrözése) a fizikai valóság egy szegmensének Matematizált rendszerelemek és struktúrák Az emlékezet alapján az ember konstans képekkel rendelkezik A rendszer beazonosítható elemekkel bír Az agy a különböző információkból állítja össze a képet Variabilitás A látópálya részei feldolgozási szintekre oszthatók, az információk különböző pályarendszeren haladva kerülnek feldolgozásra Automatizáltság, algoritmikus manipuláció 06/08/2014

51 III. Az új média, mint látásmodell A digitális kultúrára jellemző képi utalások, az egyes filterek-effektek, szerkesztési, vágási lelemények alkalmazása önmagukban is határozott állásfoglalást, világszemléletet jelenítenek meg, ahol a kép magán viseli az alkotási eljárás kézjegyét. „A modern művészek nem csak a modern ipari formatervezés utilitarista esztétikájának voltak az úttörői, vagy a modern reklám és a politikai propaganda technikáinak, hanem a látás posztmodern műszaki tudományának. Az emberit és gépit integrálták egy human-machine rendszerbe az emberi látásnak a gépivel történő helyettesítése során”. ( ISEA (International Symposium on Electronic Art), Helsinki, 1994.) 06/08/2014

52 Újmédia - példa 06/08/2014

53 Színháztudomány A főbb magyar műhelyek: Theatron Társulás (2009-ig Veszprém, azóta a Károlin) – róluk van egy tanulmányom, amit csatolok; PTE: P. Müller, Rosner Krisztina Szeged: Kiss Attila Atilla, Kürtösi Katalin, Demcsák Katalin ELTE: Imre Zoltán Főbb nemzetközi alakok: Erika Fischer-Lichte Patrice Pavis Hans-Thies Lehmann 06/08/2014

54 Színháztudomány

55 Főbb trendek az elmúlt évtizedekben Színházszemiotika: 80-as évek A színház mint kulturális modell Test kutatás Performance studies Posztdramatikus színház Valamennyi fent említett szerző/irányzat szerepel a bibliográfiában, és szinte kivétel nélkül megtalálhatók a PTE könyvtáraiban. 06/08/2014

56

57 Folyóiratok, archívumok Jelenkor Színháztudományi Szemle Academia Ludi et Artis, Miskolc Színház Echo Magyar Színházi Intézet Színházak archívumai 06/08/2014

58 Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszék Bécsy Tamás nyomán bő egy évtized alatt megteremtették saját iskolájukat, azt a tudományos brand-et, amely legkiválóbb tanítványaikban, tudományos fórumaikban, publikációikban, tudományszervező tevékenységükben ölt testet. 06/08/2014

59 Theatron Társulás A Színháztudományi Tanszék színházelméleti arculatának meghatározói és a Theatron Társulás központi tagjai Jákfalvi Magdolna, Kékesi Kun Árpád és Kiss Gabriella. Tagja még a Társulásnak – s ezzel a Theatron és a Theatron Könyvek szerkesztőbizottságának – Imre Zoltán, aki 1999-től 2001-ig volt a veszprémi tanszék munkatársa, s aki azóta az ELTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén dolgozik. A fiatal műhelynek már utánpótlása is van, saját nevelésű tanítványok, akik közül az elmúlt pár év során bekerült a tanszékre Schuller Gabriella és Huber Beáta. A Theatron Társulás az élő színház megértési módozatait kutatja. 06/08/2014

60 Tudományos aktivitás A konferenciák témái között az elmúlt évek során például a következők szerepeltek: diskurzusok a drámáról, színházszemiotika, a romantika színháza, a színház dokumentálása, zínház és politika, a színház mediális határterületei stb. 06/08/2014

61 Tudományos kapcsolatok A műhelynek élő és gyümölcsöző kapcsolata van külföldi és hazai társintézményekkel, így az MTA I. Osztályával, a hazai bölcsészkarok egyes tanszékeivel és programjaival, a színházi szakma intézményeivel. Jákfalvi Magdolna és Kékesi Kun Árpád az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Programjában doktorált 1999-ben, Kiss Gabriella a JATE Német Irodalomtudományi Alprogramjában 2000-ben, Imre Zoltán 2002-ben Londonban, a Queen Mary College-ban, Schuller Gabriella pedig a PTE Irodalomtudományi Doktori Iskolájában 2005-ben. Disszertációik a Theatron Könyvek – alább érintendő – sorozatában jelentek meg. 06/08/2014

62 Szervezetek, szerepek Az MTA I. Osztálya keretében működő Színház- és Filmtudományi Szakbizottságnak Kékesi Kun Árpád az elnöke, Jákfalvi Magdolna pedig a titkára lett. A veszprémi műhely mindhárom meghatározó tagja tanított Pécsett vendégtanárként a Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék keretében működő színházi programban, Jákfalvi Magdolna a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is oktat, 2006-ban Pécsett habilitált, szeptemberétől egyetemi tanár. 06/08/2014

63 Kutatási területek 1. A színházi posztmodern dramatikus és teátrális összefüggései a modernitáshoz köthető drámaelméletek kritikája posztstrukturalista drámapoétika a nyelvhasználat, a reprezentáció, a világhoz való viszony és a változó jellemfelfogás posztmodern perszonázs teatrológia kortárs színterei dramatikus és színházi szöveg viszonyának problémái a valós és a virtuális test színpadi jelenlétének mibenléte, valamint az előadás keretében létrejövő valóság 06/08/2014

64 Kutatási területek 2. a test, a szöveg és a nézés sajátosságai és kapcsolata a mise en scène (színpadra állítás), a színpadi test, a teatralitás, a színházi nyilvánosság elméleti kérdéseinek tisztázása 06/08/2014

65 Kutatási területek 3. a feminista és női színházi csoportok, performanszok történetével, korszakolása és elméleti összefüggései a női test újrafogalmazásának lehetősége A tárgyalt művészek között szerepel – mások mellett – Orlan, Karen Finley, Adrian Piper, Ladik Katalin és El-Hassan Róza. rendezők kiemelkedő előadásai, színházfelfogása, drámaszöveg kezelési technikái, a színrevitel módszerei, az alkotók nézőképe és kialakított játéktechnikái. 06/08/2014

66 Színháztudományi bibliográfia 1. ALTER, Jean, Referencia és performansz, Theatron 2.1 (1999. tél – tavasz), BAL, Mieke, Vizuális esszencializmus és a vizuális kultúra tárgya, ford. Csáky Marianne, Enigma 41 (2004), BALOGH Andrea, P., Szabad az átjárás. Színház, dráma, társadalomkép Victor Turner kultúra-értelmezésében, in Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban, Bp., Kijárat, 2003, BÉCSY Tamás, „A testbeszéd lehetséges módjáról”, Theatron I.1 (1998. ősz), BÉCSY Tamás, A színjáték lételméletéről. Bp. – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, BÉCSY Tamás, Színház és/vagy dráma, Bp. – Pécs, Dialóg Campus Kiadó, BEKE László, Az emberi test és a médiumok – képzőművészet és színház között, in BÓNA László, HORVÁTH Tibor, szerk., Másvilág, Bp., Bölcsészindex, 1985, BELTING, Hans, Kép-antropológia. Képtudományi vázlatok, ford. Kelemen Pál, Bp., Kijárat, BERTA Erzsébet, szerk., Test – tér – tekintet, Debrecen, Debreceni Egyetem, BRYSON, Norman, A tekintet a kiterjesztett mezőben, ford. Végső Roland, Enigma 41 (2004), /08/2014

67 Színháztudományi bibliográfia 2. FISCHER-LICHTE, Erika, A színház mint kulturális modell, ford. Meszlényi Gyöngyi, Theatron I.3 (1999. tavasz), FISCHER-LICHTE, Erika, Az átváltozás mint esztétikai kategória. Megjegyzések a performativitás új esztétikájához, ford. Kiss Gabriella, Theatron 1.4 (1999. nyár-ősz), FISCHER-LICHTE, Erika, A dráma története, ford. Kiss Gabriella, Pécs, Jelenkor Kiadó, FISCHER-LICHTE, Erika, Színház és rítus, ford. Kiss Gabriella, Theatron VI. 1-2 (2007. tavasz-nyár), FOUCAULT, Michael, Nietzsche, a genealógia és a történelem, ford. Romhányi Török Gábor, in Uő, A fantasztikus könyvtár, Bp., Pallas Stúdió – Attraktor Kft., 1998, GEERTZ, Clifford, Elmosódott műfajok: a társadalmi gondolkodás átalakulása, ford. Kovács Éva, in Uő, Az értelmezés hatalma, Bp., Osiris, 2001, GROTOWSKI, Jerzy, Színház és rituálé, ford. Pályi András, Pozsony, Kalligram, IMRE Zoltán, Színház és teatralitás. Néhány kortárs lehetőség, Veszprém, Veszprémi Egyetemi Kiadó, /08/2014

68 Színháztudományi bibliográfia 3. Színháztudományi bibliográfia 3. MERLEAU-PONTY, Maurice, „A szem és a szellem”, ford. Vajdovich Györgyi és Moldvay Tamás, in BACSÓ Béla, szerk., Fenomén és mű. Fenomenológia és esztétika, Bp., Kijárat, 2002, MERLEAU-PONTY, Maurice, A látható és a láthatatlan, ford. Farkas Henrik, Szabó Zsigmond, Bp., L’Harmattan – SZTE Filozófia Tanszék, MESTYÁN Ádám, HORVÁTH Eszter, szerk., Látvány/színház. Performativitás, műfaj, test, Bp., L’Harmattan, MITCHELL, W. J. T., A látást megmutatni. A vizuális kultúra kritikája, ford. Beck András, Enigma 41 (2005), MULVEY, Laura, A vizuális élvezet és az elbeszélő film, ford. Juhász Vera, Metropolis , P. MÜLLER Péter, Hamlettől a Hamletgépig, Bp., Kijárat Kiadó, P. MÜLLER Péter, Test és teatralitás, Bp., Balassi Kiadó, P. MÜLLER Péter, A maszktól a halálszínházig, Bp., Kijárat Kiadó, MÜLLNER András, A „puszta élet” fikciója. Performatívumok működésmódja magyar neoavantgárd művekben, Theatron (2007. tavasz – nyár), PAVIS, Patrice, A Gestus körüljárása, ford. Jákfalvi Magdolna, Theatron 1.2 ( /08/2014

69 Színháztudományi bibliográfia 4. KÉKES KUN Árpád, Színház, kultúra, emlékezet, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, KÉKESI KUN Árpád, A rendezés színháza, Bp., Osiris, KISS Attila Atilla, Protomodern – Posztmodern. Szemiográfiai vizsgálatok, Szeged, JATEPress, KISS Gabriella, (Ön)kritikus állapot. Az előadáselemzés szemiotikai módszerének vizsgálata, Bp. – Veszprém, Orpheusz Kiadó – Veszprémi Egyetemi Kiadó, KISS Gabriella, A kockázat színháza. Fejezetek a kortárs magyar rendezői színház történetéből, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, LEHMANN, Hans-Thies, A logosztól a tájképig. A szöveg és a kortárs dramaturgia, ford. Kékesi Kun Árpád, Theatron 2004/2-3, LEHMANN, Hans-Thies, Az előadás: elemzésének problémái, ford. Kiss Gabriella, Theatron 2000/1, LEHMANN, Hans-Thies, Posztdramatikus színház, Bp., Balassi, LYOTARD, Jean-François, A posztmodern állapot, ford. Bujalos István és Orosz László, in A posztmodern állapot. Jürgen Habermas, Jean-François Lyotard, Richard Rorty tanulmányai, Bp., Századvég, MEJERHOLD, Vszevolod, A vásári komédia, ford. Tompa Andrea, in A teatralitás dicsérete. Orosz színházelméletek a XX. század elején, szerk. TOMPA Andrea, Bp., OSZMI, 2006, /08/2014

70 Színháztudományi bibliográfia 5. PAVIS, Patrice, Előadáselemzés, ford. Jákfalvi Magdolna, Bp., Balassi, PAVIS, Patrice, Színházi szótár, Bp., L’Harmattan PLEŚNIAROWICZ, Krzysztof, A halott emlékek gépezete. Tadeusz Kantor halálszínháza, ford. Nánay Fanni, Bp., OSZMI, RÉNYI András, A testek világlása, Bp., Kijárat, SCHECHNER, Richard, A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről, ford. Regős János, Bp., Múzsák, SCHULLER Gabriella, Tükörképrombolók. A tekintet eltérítése a poszt/feminista színházban és performanszokban, Veszprém, Pannon Egyetemi Kiadó, SENNETT, Richard, A közéleti ember bukása, ford. Boross Anna, Bp., Helikon, SILVERMAN, Kaja, Fassbinder és Lacan. A tekintet, a nézés és a képmás újragondolása, ford. Kiss Anna, Enigma 41 (2004), SZŐKE Annamária, szerk., A performance-művészet, Bp., Artpool – Balassi – Tartóshullám, TURNER, Victor, A liminális és a liminoid fogalma a játékban, az áramlatban és a rituáléban, ford. Matuska Ágnes és Oroszlán Anikó, in Határtalan áramlás. Színházelméleti távlatok Victor Turner kultúrantropológiai írásaiban, Bp., Kijárat, 2003, TURNER, Victor, A rituális folyamat, ford. Orosz István, Bp., Osiris, VÁRSZEGI Tibor, Az ittlét öröme. A színpadi mű hermeneutikája, Bp., Balassi, VERMES Katalin, A test éthosza. A test és a másik tapasztalatainak összefüggése Merleau -Ponty és Lévinas filozófiájában, Bp., L’Harmattan, WILSON, Robert, Beszéd a Freud előtt, ford. Kékesi Kun Árpád, in JÁKFALVI Magdolna, szerk., Színházi antológia. XX. század, Bp., Balassi, 2000, WILSON, Robert, Testtel hallani, testtel beszélni, ford. Kiss Gabriella, Theatron I.2 (1998. tél), /08/2014

71 Köszönöm a figyelmet! 06/08/2014


Letölteni ppt "Művészeti tudománycsoport könyvtár-informatikai tájékoztatás Dr. habil. Husz Mária egyetemi docens PTE FEEK Kultúratudományi Intézet 06/08/2014."

Hasonló előadás


Google Hirdetések