Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Grafika. Grafika alapok A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb szerepet kapott A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Grafika. Grafika alapok A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb szerepet kapott A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb."— Előadás másolata:

1 Grafika

2 Grafika alapok A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb szerepet kapott A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb szerepet kapott A grafikus információk feldolgozása nagy számítási sebességet igényel, és a tárolása is komoly igényű A grafikus információk feldolgozása nagy számítási sebességet igényel, és a tárolása is komoly igényű A számítógépek fejlődése során a grafikus felületű operációs rendszerek (pl.: Windows) megjelenése jelentette az első komolyabb áttörést A számítógépek fejlődése során a grafikus felületű operációs rendszerek (pl.: Windows) megjelenése jelentette az első komolyabb áttörést

3 A számítógépes grafika Számítógépes grafika Számítógépes grafika –fogalma: a számítógép és a grafikus perifériák közötti adatkonvertálási módszereket és eljárásokat értjük –tárgya: a 2 és 3 dimenziós grafikus objektumok (képek, rajzok, diagramok) előállítása, tárolása, a számítógép számára feldolgozhatóvá alakítása (képdigitalizálás) és megjelenítése (papíron, képernyőn)

4 A digitális képfeldolgozás A számítógépes grafika része a digitális képfeldolgozás, ami A számítógépes grafika része a digitális képfeldolgozás, ami –mindazon számítógépes módszerek és eljárások összessége, melyek segítségével a számítógépen tárolt képek minőségét valamilyen szempont szerint javítani lehet –a képfeldolgozó rendszerek a képen nem állítják elő, hanem inputként (bemenetként) kapják meg

5 Grafikai programok Fajtái: Fajtái: –szűkebb értelemben vett rajzolóprogram –animátorprogram Az animátorprogramok gyakorlatilag olyan rajzolóprogramok, amelyek képesek egyszerre több képet (képkockát) kezelni Az animátorprogramok gyakorlatilag olyan rajzolóprogramok, amelyek képesek egyszerre több képet (képkockát) kezelni Mindkét típusban megegyezik, hogy vannak benne rajzolásra alkalmas elemek, és emellett effektusok készítését is lehetővé teszik Mindkét típusban megegyezik, hogy vannak benne rajzolásra alkalmas elemek, és emellett effektusok készítését is lehetővé teszik

6 Színhasználat Kétféle színkeverés létezik: Kétféle színkeverés létezik: –additív színkeverés –szubsztraktív színkeverés Az additív színkeverésnél a fehér fényt bontják 3 alapszínre: piros (red), zöld (green), és kék (blue) Az additív színkeverésnél a fehér fényt bontják 3 alapszínre: piros (red), zöld (green), és kék (blue) –a színek angol nevének kezdőbetűit összeolvasva RGB színkeverésnek is nevezik –minden színösszetevőt egy bájton (8 bit) tárolnak, így értéke 0 és 255 között lehet (2 8 )

7 Színhasználat (folyt.) –elsősorban a képernyőn történő színek megjelenítésére használják –a 3 szín összekeveréséből fehér színt kapunk A szubsztraktív színkeverés alapszínei a cián (cyan), sárga (yellow), bíbor (magenta) és a fekete (key) A szubsztraktív színkeverés alapszínei a cián (cyan), sárga (yellow), bíbor (magenta) és a fekete (key) –ezen színek angol neveinek kezdőbetűi alapján CYMK (vagy CMYK) színkeverésnek is nevezik –a 3 szín összekeveréséből elméletileg feketét kapunk (papíron történő megjelenítésre)

8 Színhasználat (folyt.) –a fekete patron plusz használatának két fő oka van: 1.gazdasági ok: mivel a 3 színből lehet a feketét kikeverni, így drágább lenne, ha csak a 3 alapszín állna rendelkezésre 2.a 3 szín összekeverésével nem lehet teljesen fekete színt kapni, csak nagyon sötét szürkét A két színkeverés nem teljesen ugyana- zokat a színárnyalatokat eredményezi, így előfordulhat, hogy más színt látunk papíron, mint a képernyőn A két színkeverés nem teljesen ugyana- zokat a színárnyalatokat eredményezi, így előfordulhat, hogy más színt látunk papíron, mint a képernyőn

9 Színhasználat (folyt.) Kezdetben a PC-k csak 4 színt tudtak megjeleníteni, amit 2 biten tároltak (2 2 ) Kezdetben a PC-k csak 4 színt tudtak megjeleníteni, amit 2 biten tároltak (2 2 ) Később megjelent a 8 bites színábrázolás, ezzel 256 különböző színárnyalatot lehetett megjeleníteni. Később megjelent a 8 bites színábrázolás, ezzel 256 különböző színárnyalatot lehetett megjeleníteni. Ezután jött a 16 bites (65536 szín), highcolor- nak is nevezett megjelenítés, majd a 24 bites ( szín) truecolor. Ezután jött a 16 bites (65536 szín), highcolor- nak is nevezett megjelenítés, majd a 24 bites ( szín) truecolor. Napjainkban létezik 32 bites megjelenítés is, de a színárnyalatok ebben az esetben is 24 biten tárolódnak, a maradék 8 bit az átlátszóságot szabályozza Napjainkban létezik 32 bites megjelenítés is, de a színárnyalatok ebben az esetben is 24 biten tárolódnak, a maradék 8 bit az átlátszóságot szabályozza

10 Rajzolóprogramok A rajzolóprogramok két csoportba oszthatóak: A rajzolóprogramok két csoportba oszthatóak: –vektorgrafikus programok –pixelgrafikus (bittérképes) programok A két csoport közti különbség a rajzok elkészítésének és tárolásának módjában rejlik. A két csoport közti különbség a rajzok elkészítésének és tárolásának módjában rejlik.

11 Vektorgrafikus programok alkalmasabbak műszaki ábrák (CAD), egyszerű vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok, vagy hosszabb szövegek kezelésére alkalmasabbak műszaki ábrák (CAD), egyszerű vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok, vagy hosszabb szövegek kezelésére az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le az ábrázolás során a képet alkotó alakzatokat matematikai egyenletekkel írják le Előnyei: Előnyei: –tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek (nem képpontokból állnak) –a végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ –mivel a képek a csomópontok és görbék száma határozza meg, nagyításkor ezek nem változnak, így nem lesz nagyobb a kép mérete

12 Vektorgrafikus programok (folyt.) Hátránya: Hátránya: –bonyolultabb grafikák esetében a vektoros állomány több MB méretű is lehet –bár az objektumok színezhetőek, de nincs lehetőség fototechnikai eljárások (elmosás, élesítés) használatára

13 Pixelgrafikus programok Egyszerűbb grafikák, illusztrációk készítésére Egyszerűbb grafikák, illusztrációk készítésére A képeket mátrix-szerűen elrendezett képpontokból, pixelekből építi fel A képeket mátrix-szerűen elrendezett képpontokból, pixelekből építi fel –a sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből áll össze a teljes kép A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát az egy négyzetrácson elhelyezke- dő színes képpontok (pixelek) összességeként írja le A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát az egy négyzetrácson elhelyezke- dő színes képpontok (pixelek) összességeként írja le

14 Pixelgrafikus programok (folyt.) A képet a képpontok helyének és a színértékeinek tárolásával hozzuk létre A képet a képpontok helyének és a színértékeinek tárolásával hozzuk létre –a kép felépítésére utalva ezeket a képeket bittérképeknek is nevezzük Előnye: Előnye: –fototechnikai eljárások használhatóak a képeken

15 Pixelgrafikus programok (folyt.) Hátránya: Hátránya: –a kép nagyításával nő a képpontok száma, így a kép mérete is (kicsinyítésnél csökken) –nem nagyítható tetszőlegesen, mivel egy bizonyos nagyítás után szemmel láthatóan romlik a kép minősége A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. A bittérképek egyik legfontosabb tulajdonsága a felbontás. –a kép minőségét több felbontás-típus egyszerre határozza meg

16 Felbontástípusok Képfelbontás Képfelbontás –képen belüli képpont-távolságot mutatja –mértékegysége: ppi (pixel per inch, képpont per hüvelyk) –pl.: 72 ppi = egy négyzethüvelyknyi területen 72*72 (azaz 5184) képpont található –nagyobb felbontás mellett jobb a kép minősége –ez egy elméleti érték, ugyanis a kép minősége más értékektől is függ

17 Felbontástípusok (folyt.) Bitfelbontás vagy színmélység Bitfelbontás vagy színmélység –megmutatja, hogy egy képpont színét hány biten tároljuk, vagy maximálisan hány színt használhatunk a képen –több színnel élethűbb képet kaphatunk, de nő a kép mérete (lásd: Színhasználat) Monitorfelbontás Monitorfelbontás –a megjelenítő eszköz képfelbontása (képernyő) –mértékegysége: dpi (dot per inch), azaz pont per hüvelyk

18 Felbontástípusok (folyt.) Rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia Rácsfelbontás vagy rácsfrekvencia –egy hüvelykre eső, tónusképzéshez használt elemi egységek száma –mértékegysége: lpi (lines per inch), azaz vonal per hüvelyk Kimeneti eszköz felbontása Kimeneti eszköz felbontása –A kész képet megjelenítő eszköz (nyomtató, nyomdai eszközök) felbontása –mértékegysége: dpi (dot per inch)

19 Képek tömörítése Minél nagyobb egy kép mérete és minél több színnel ábrázolják, annál nagyobb helyet foglal a háttértárolón Minél nagyobb egy kép mérete és minél több színnel ábrázolják, annál nagyobb helyet foglal a háttértárolón Hogy a foglalt helyet csökkentsék, a képeket különböző módszerekkel tömörítve is lehet tárolni Hogy a foglalt helyet csökkentsék, a képeket különböző módszerekkel tömörítve is lehet tárolni

20 Képek tömörítése (folyt.) Veszteségmentes tömörítés Veszteségmentes tömörítés –A visszaállított kép minősége megegyezik az eredetiével –a tömörítés aránya átlagosan 1:4, pl.:.gif Veszteséges tömörítés Veszteséges tömörítés –a visszaállított kép minősége rosszabb, mint az eredetié –ez azonban nem okoz problémát, mivel az emberi nem, vagy nem olyan mértékben érzékeli a romlást –A tömörítés aránya elérheti az 1:10 arányt, pl.:.jpg

21 Képek tömörítése (folyt.) Fraktáltömörítés Fraktáltömörítés –legújabb módszer, a matematikai fraktálelméleten alapul –a képen azonos részeket keresnek, majd a hasonló részeket a tárolt részlet eltolásával, illetve méretezésével kapjuk –az elérhető tömörítési arány 1:45

22 Grafikus fájlformátumok (vektoros) A vektorgrafikus fájlformátumokat a sokszínűség jellemzi: ahány program, annyiféle formátum A vektorgrafikus fájlformátumokat a sokszínűség jellemzi: ahány program, annyiféle formátum.EPS (Encapsulated PostScript) – legelterjedtebb formátum a vektorgrafikus fájlformátumok közül.EPS (Encapsulated PostScript) – legelterjedtebb formátum a vektorgrafikus fájlformátumok közül –az Adobe fejlesztette ki a 80-as években –a vektorgrafikus programok legtöbbje ismeri, így ez az átjárás eszközeként szolgál a különböző programok között –hátránya: csak ún. Postscript nyomtatókon nyomtatható ki

23 Grafikus fájlformátumok (vektoros).WMF (Windows MetaFile) – Windows alkalmazások, elsősorban az Office programok közös használatára szolgáló grafikus fájlformátum.WMF (Windows MetaFile) – Windows alkalmazások, elsősorban az Office programok közös használatára szolgáló grafikus fájlformátum –Microsoft fejlesztés –lehet vektorgrafikus, de bittérképes is.CDR,.CDT – a Corel Draw program saját vektorgrafikus fájlformátuma.CDR,.CDT – a Corel Draw program saját vektorgrafikus fájlformátuma –tartalmazhat beillesztett bittérképes objektumokat is

24 Grafikus fájlformátumok (vektoros).PDF (Portable Data Format) – az Adobe Acrobat család fájlformátuma..PDF (Portable Data Format) – az Adobe Acrobat család fájlformátuma. –elsősorban szöveges fájlformátum, de tartalmazhat bittérképes elemeket (pl.: képeket) is –maximum 800%-ig nagyítható.AI – az Adobe Illustrator program saját formátuma.AI – az Adobe Illustrator program saját formátuma

25 Grafikus fájlformátumok (bittérképes) A vektorgrafikus formátumokhoz hasonlóan sokféle pixelgrafikus formátum létezik. A vektorgrafikus formátumokhoz hasonlóan sokféle pixelgrafikus formátum létezik. A pixelgrafikus programok ismernek olyan, szinte szabványként használt formátumokat, amelyek a legtöbb pixelgrafikus rajzolóprogramban ugyanúgy használhatóak, azaz könnyebb az átjárás a programok között A pixelgrafikus programok ismernek olyan, szinte szabványként használt formátumokat, amelyek a legtöbb pixelgrafikus rajzolóprogramban ugyanúgy használhatóak, azaz könnyebb az átjárás a programok között

26 Grafikus fájlformátumok (bittérképes).BMP (BitMaP) – a Microsoft Windows saját, bittérképes formátuma, így minden Windows alapú rajzolóprogram ismeri.BMP (BitMaP) – a Microsoft Windows saját, bittérképes formátuma, így minden Windows alapú rajzolóprogram ismeri –tömörítetlen formátum –maximum 24 bites színmélységet tárol, és csak az operációs rendszer színeit használja.PNG (Portable Network Graphics) – interneten elterjedt képformátum.PNG (Portable Network Graphics) – interneten elterjedt képformátum –szabad formátumú (nem licencelt)

27 Grafikus fájlformátumok (bittérképes).JPG (Joint Photographic Expert Group) – adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum.JPG (Joint Photographic Expert Group) – adatvesztő tömörítési eljárást használó formátum –a kifejlesztők nevéből származik az elnevezése –tömörítési aránya 1:5 és 1:20 közötti –a kitömörítéshez nincs szükség segédprogramra, a megjelenítést végző program végzi el azt –24 bites színmélységet használ, a veszteséges tömörítés miatt adatvesztéssel jár

28 Grafikus fájlformátumok (bittérképes).GIF (Graphics Interchange Format) – maximum 256 színű, vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos képek formátuma.GIF (Graphics Interchange Format) – maximum 256 színű, vagy 256 fokozatú szürkeárnyalatos képek formátuma –kifejlesztője a Compuserve –3 különböző verziója van: a normál.GIF kép mellett több képkocka egy képben tárolására alkalmas az animált GIF a normál.GIF kép mellett több képkocka egy képben tárolására alkalmas az animált GIF Interneten előfordul olyan kép, ami az oldal betöltésekor csak nagyvonalakban jelenik meg, és a betöltés során egyre részletesebben jelenik meg (interlaced GIF) Interneten előfordul olyan kép, ami az oldal betöltésekor csak nagyvonalakban jelenik meg, és a betöltés során egyre részletesebben jelenik meg (interlaced GIF)

29 Grafikus fájlformátumok (bittérképes).TIF (Tagged Image File Format) – többféle színmélységet és színmodellt támogat.TIF (Tagged Image File Format) – többféle színmélységet és színmodellt támogat –Azért hozták létre, hogy eszközfüggetlen szabvánnyá váljon –A legtöbb grafikus program ismeri és kezeli.PSD – a Photoshop saját formátuma.PSD – a Photoshop saját formátuma.XCF – a GIMP saját formátuma.XCF – a GIMP saját formátuma.ICO,.CUR – a Windows ikon és animált egérkurzor fájlja.ICO,.CUR – a Windows ikon és animált egérkurzor fájlja


Letölteni ppt "Grafika. Grafika alapok A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb szerepet kapott A számítógépek fejlődésével a vizualitás egyre nagyobb."

Hasonló előadás


Google Hirdetések