Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina."— Előadás másolata:

1 A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina

2 Tartalom 1.A partnerség megteremtése 2.A közösségi tervezés fontossága 3.Közösségi helyzetfeltárás 4.Projekttervezés 5.A hátrányos helyzetűek bevonása 6.A projekt fenntarthatósága 7.És végül: a közös tervezés technikája

3 1. A partnerség megteremtése - szereplők 1.Konzorciumi partnerek azok a partnerek, akik a pályázati útmutató szerinti konzorciumot megalapítják, pályáznak és végrehajtják a projektet 2.Együttműködő partnerek azok az intézmények, civil szervezetek, önkormányzatok, akik a projekt során együttműködő partnereink lehetnek 3.Érintettek mindazon személyek, csoportok, akik a projekt célcsoportjai, kedvezményezettjei

4 1. A partnerség megteremtése - gyakorlati lépések 1.A főbb partnerek összehívása (szociális és gyermekléti, egészségügyi alapellátást nyújtó, fejlesztő szervezetek, települési vezetők, kisebbségi önkormányzatok vezetői stb.) 2.Ötletelés további bevonandó partnerek, érintettek összeírásával (civil szervezetek, egyházak, non-profit gazdasági társaságok stb.) 3.Az összeírt lehetséges partnerek és érintettek elemzése Mik a szükségleteik Hogyan érinti őket a projekt Milyen a hozzáállásuk Ha kell, hogyan lehet változtatni a hozzáállásukon Hogyan lehet őket bevonni a projektbe Stb…

5 1. A partnerség megteremtése - eszköze Az érintettek elemzése Érintettek (intézmények csoportok) Érdekeik, szükségletei k Hogyan érinti a projekt? Hozzáállás (ellenző, passzív segítő, aktív segítő) Hogyan változtatható a hozzáállásuk ? Hogyan lehet bevonni őket a projektbe? Bevonásuk eszközei Különleges figyelmet kell azokra a csoportokra fordítani, akiket a legnehezebb bevonni!

6 2. A közösségi tervezés fontossága - a TÁMOP projektben a valós szükségletek feltárása érdekében a célcsoportot érdemes minél jobban bevonni már a helyzetelemzés során is; a projekt úgy válhat komplexszé és integrálttá, ha minél több nézőpontot, ötletet megismerünk; innovatív ötletek kerülhetnek felszínre a közös tervezés során; az érintettek elkötelezettebbek lesznek, ha már a projekt tervezésébe is bevonták őket; az esetleges konfliktusok megelőzhetők vagy kezelhetők a közös párbeszéd során.

7 2. A közösségi tervezés fontossága - ki a tudás birtokosa? A tervezők némi informálódás után kitalálják a megoldást, amit az érintettek tudomására hoznak.  a közösség passzív Az érintett csoportok is részt vesznek a tervezésben, egyes részmegoldások az ő fejükben jönnek létre, a tervező koordinál, összegez.  a közösség tanul, önállósodik Szakértői tervezés Közösségi tervezés

8 3. Közösségi helyzetfeltárás A beavatkozás (projekt) csak akkor lehet sikeres, ha a megoldandó problémahalmazt mélységeiben feltártuk, azaz: –összeírtunk minden problémát, –látjuk a problémák közti ok-okozati összefüggéseket, –s így megtaláltuk a gyökérproblémákat.

9 3. Közösségi helyzetfeltárás - eszközök A problémák közösségi feltárásának eszközei: –a különböző érintett csoportokkal műhelymunkák keretében ötletbörze – a lehető legtöbb probléma azonosítása közösen –kérdőívek (pl. vállalkozók, önkormányzatok körében) –kulcsinterjúk (meghatározó személyekkel) –célcsoportos beszélgetések (különböző érintettek összeültetése, beszélgetés az adott helyzetről) –problémafa-elemzés az ok-okozati viszonyok felismerésére Fontos, hogy minden érintett csoportot a számukra legmegfelelőbb módszerrel vonjunk be!

10 4. Projekttervezés Közös alap: a projekt jövőképe –Közösségi tervezéssel határozzuk meg, hogy milyen „jövőt” szeretnénk létrehozni, amelyhez a TÁMOP projekt is hozzájárul. Mit szeretnénk másként látni 5 év múlva? Gondolkozzunk „projektben” –van kezdete és vége –konkrét tevékenységeket hozunk létre –kipróbálhatunk új dolgokat

11 4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – I. 1.A projekt oka, indokoltsága – miért van szükség erre a beavatkozásra? Mi az a kiinduló állapot, amin változtatni akarunk? 2.A projekt céljai – milyen célokból végzünk beavatkozást, fejlesztést, mit akarunk elérni? 3.A projekt célcsoportja – kik azok a közvetlen vagy közvetett érintettek, akiknek az életére hatással lesz a projekt?

12 4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – II. 4.A projekt tartalma – pontosan mit hozunk létre a projekt során? 5.A projekt költségei – mennyi pénzre lesz szükség a projekt tartalmának létrehozásához? 6.A projekt menedzsmentje – hogyan valósítjuk meg a projektet, ki a gazdája, kik a felelősök? 7.A projekt ütemezése – megkezdésétől számítva milyen ütemezés szerint tudjuk megvalósítani a projektet?

13 4. Projekttervezés A projekt tartalmi elemei – III. 8.Kockázatok – melyek a projekt megvalósítása során előrelátható kockázatok, bizonytalansági tényezők? Hogyan lehet felkészülni rájuk? 9.Indikátorok – melyek a projekt elvárt, számszerűsíthető kimenetelei, eredményei, hatásai? 10.A projekt fenntarthatósága – mi a biztosítéka, hogy a projekt által létrehozott dolgokat a projekt lezárulása után tudjuk majd működtetni, fenntartani, kezelni? 11.A projekt kapcsolódásai – kapcsolódik-e projektünk más projektekhez, ha igen, milyen módon?

14 5. A hátrányos helyzetűek bevonása A hátrányos helyzetű csoportok bevonása mindig különös figyelmet igényel –A hátrányos helyzetű csoportokat a legnehezebb bevonni, ugyanakkor nekik van a leginkább szükségük erre. –Az érintettek valós bevonása egy kölcsönös tanulási folyamat: ha a megszokott módon nem megy, meg kell próbálni másképp; ha úgy sem, akkor egy harmadik módon – ezzel mindkét fél sokat tanul. –Érdemes innovatív, formabontó módszereket is keresni, kitalálni.

15 6. A projekt fenntarthatósága Mi lesz a projekt (támogatás) megszűnése után? Hogyan tudjuk biztosítani, hogy a projekt tevékenységei / eredményei fennmaradjanak a projekt zárása után? Pl: –az érintetteket megtanítjuk, képessé tesszük valamire –a közösségben igényt támasztunk arra, hogy fenntartsa a tevékenységeket –anyagilag önfenntartóvá tesszük –stb.

16 7. És végül: a közös tervezés technikái A összejövetelek során általában nem célszerű a szabad beszélgetés, mert egyesek jobban, mások kevésbé szeretnek szerepelni, elhúzódik, eltérhet a témától, parttalanná válik. Azt kell elérni, hogy –mindenki egyformán vegyen részt –a résztvevők ne befolyásolják egymást, ezért különféle ötletek széles skálája kerüljön felszínre –rövid idő alatt választ kapjunk egy adott kérdésre –látványos, konkrét eredményt kapjunk

17 7. És végül: a közös tervezés technikái Hogyan? –Adjunk egy játékszabályt és eszközöket! Például: –mindenki írjon 5 ötletet 5 öntapadós papírra (csendben) –ezeket mindenki egyenként olvassa fel, ragasszuk egy táblára –csoportosítsuk az ötleteket –mindenki kap 10 kis színes pöttyöt, ezeket ossza el a táblán lévő ötletek között fontosságuk szerint


Letölteni ppt "A projekttervezés technikái, a közösségi tervezési megközelítés VÁTI Nonprofit Kft Sain Mátyás, Magócs Krisztina."

Hasonló előadás


Google Hirdetések