Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

111 A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásai Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "111 A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásai Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és."— Előadás másolata:

1 111 A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásai Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság

2 22 Problémafelvetés, a téma relevanciája: A magyar szakoktatást és felsőoktatást kiterjedt iskolarendszer, korszerű pedagógiai szerkezet, igen jelentős személyi, tárgyi és anyagi erőforrások jellemzik A magyar szakoktatást és felsőoktatást kiterjedt iskolarendszer, korszerű pedagógiai szerkezet, igen jelentős személyi, tárgyi és anyagi erőforrások jellemzik Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány jól képzett szakmunkásokból (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett foglalkozásból pedig hiány tapasztalható). Ennek ellenére a hazai gazdaságban mégis egyre nagyobb a hiány jól képzett szakmunkásokból (Jelenleg több szakmából túlképzés, más keresett foglalkozásból pedig hiány tapasztalható). A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A Dél- dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari területeken drasztikus a szakemberhiány (Egy évtizeden belül a ma még aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek tanulókat.) A legsúlyosabb helyzet éppen a fejletlenebb térségekben van. A Dél- dunántúli Régióban leginkább a gépészeti és az építőipari területeken drasztikus a szakemberhiány (Egy évtizeden belül a ma még aktív szerszámkészítő, hegesztő, lakatos és kőműves szakmunkások, mérnökök fele eléri a nyugdíjkort. Ezekből a szakképesítésekből jelenleg a régióban csupán a munkáltatói igények tizedében képeznek tanulókat.) Fő oka abban keresendő, hogy az oktatáspolitikusok a területi sajátosságokat elhanyagolják + igen sok szervezet és jogszabály irányítja a szakképzést.

3 3 A képzés alapproblémája, fő szerkezeti jellemzője Túl sok állami irányító, szervező és ellenőrző szervezet működik!!! (ezek egymást gyengítik, a helyi viszonyokat nem ismerik, továbbá nem piaci alapon működnek) Fontosabb szervezetek: NEFMI-OKM, NGM-SZMM, KIM-MEH, NGM-PM, NSZFI, OH, RFKB-k, MKIK, területi kamarák, Agrárkamara, KISOSZ, PDSZ, TISZK-ek, Iskolafenntartó önkormányzatok, SZKI-k, Egyetemek FSZ képzés stb.

4 4 Túl sok jogszabály van, ezek igen gyakran változnak is (csak a szakoktatási rendelkezések:) évi LXXVI. törvény a szakképzésről évi LXXVI. törvény a szakképzésről -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól -4/2002 OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról (korábban volt a 2001.évi LI. törvény) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2004 OM rendelet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról (korábban volt a 31/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) -13/2006. SZMM rendelet a korábbi 3/2004. OM-FMM helyett, mely a szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szól (korábban volt a 32/2001. OM rendelet) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) évi LXXIX. törvény a közoktatásról (különösen a 11. és az 52. §, a kötelező felősségbiztosításról és a tanuló életkori határairól) -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról -89/1995 Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (különösen a 3.§ 72. rész „adóterhet nem viselő járandóság”) évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról évi LXXXII. törvény, a magánnyugdíjról és a magán- nyugdíjpénztárakról évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXX. törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról évi LXXXI törvény a társasági adóról és az osztalékadóról -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről -1/2006. OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről Az Egyesült Királyságban egy alapokat meghatározó szakképzési törvény van. Azt 1946-óta mindössze három ízben módosították!!!

5 55 1. A hazai és az uniós szakoktatás vizsgálata Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P Az eredményekkel kapcsolatban elmondható, hogy Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) – saját csoportosítás, már meghonosodott

6 66 Pályakezdő szakemberek elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P. Az oktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására

7 77 Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése

8 88 2. A régió területi, gazdasági, munkaerő-piaci vizsgálata Munkanélküliségi ráta %-ban Magyarországon 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P Az oktatás kutatásának alapja a helyi gazdaság vizsgálata ennek során kitűnik a régió hátrányos helyzete valamennyi gazdasági mutatónál (a DDR-ban 12%-os munkanélküliségi ráta)

9 99 Munkanélküliségi ráta %-ban a Dél-dunántúli Régióban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P Tolnában 8% a munkanélküliségi arány, Paks és a mezőgazdaság miatt.

10 1010 Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában Magyarország régióiban 2010-ben Szerk.: KSH adatok alapján Garai P A GDP tekintetében a DDR az orsz. átlag százalékában a negyedik, 68%-kal, tendenciája romló

11 1111 Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei 2010-ben Forrás: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, A régió 25 kistérségéből 8 az orsz. leghátrányosabb helyzetű kistérsége --- ezért a Dél-Dunántúl fejlesztésének egyik legfontosabb eleme lehet az oktatásfejlesztés

12 A régió iskolai szerkezetének vizsgálata A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként Szerk.: KSH, DDRMK, NEFMI-OKM adatok alapján Garai P A gazdasággal együtt a régió szakiskolai adataiban is degresszió figyelhető meg a rendszerváltás óta. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak -a szakmunkásképzés a fejletlenebb területeken hanyatlott jobban (DD, ÉM) év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a térség gazdasága!!!

13 1313 Az általános iskolai tanulólétszám csökkenése a Dél-dunántúli Régió kistérségeiben 2009 és 2010 között Szerk.: Közoktatási Tájékoztató, KSH, saját felmérések alapján Garai P Városokban a fogyás mértéke nagyobb, községekben kisebb. --- ezeken a területeken élnek a romák (délen) --- náluk 4-5 gyermek/család az átlagos

14 A szak- és felsőoktatás-finanszírozásának vizsgálata Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P

15 1515 Az egy tanulóra –hallgatóra eső teljes felhasznált költség millió Ft-ban ben Magyarországon Szerk.: NSZFI-APEH évi bevallások, saját kutatások alapján Garai P A hazai szakképzés pénzügyi rendszere igen bonyolult, nagyon sokféle forrásból áll. --- összegző kimutatás nincs -egy tanuló átlagos költsége 1,7 M Ft volt --- egy orvostanhallgatóé is -Közép-Magyarországon 20-30%-kal még magasabbak a ráfordítások A magas költségek oka: -az elaprózódott iskolarendszer, túl sok irányító szerv, melyek egymással nem kommunikálnak -a gyakorlati képzés korszerűtlensége és hibás dotációja. Megoldást jelentene az iskolák integrációja (és a TISZK-ek fejlesztése).

16 A régió roma népességének, szakoktatási összefüggéseinek vizsgálata Magyarország roma nemzetiségű lakosságának százalékos megoszlása 2007-ben Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P A szakoktatás vizsgálatánál elsődleges fontosságú maga a tanuló is! A területi szemléletű kutatómunka világított rá a romák szerepére a szakképzésben. -létszámuk kutatása igen nehéz --- saját vizsgálatok + roma önk. becslések + kapcsolódó publikációk felhasználása -számuk évi 3-5%-kal növekszik -a DDR-ban 6% az arány (minél fejletlenebb egy térség, annál nagyobb az arányuk)

17 1717 A roma nemzetiségű lakosság százalékos eloszlásának és a szakiskolák elhelyezkedésének viszonya 2007-ben a Dél-dunántúli Régióba Szerk.: KSH adatok, reprezentatív adatok, saját felmérések alapján Garai P A DD-on legtöbben Dél-Somogyban és Dél-Baranyában élnek (a lakosság 20-30%). ---><--- Ezzel ellentétben itt alig működik szakképző iskola (64-ből 6).

18 1818 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák %-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2008

19 1919 Szakmacsoport Szakma Tanulói összlétszám (főben) Roma tanulók becsült aránya az összlét- számon belül (minősí- tés szerint, %-ban) 2005/ / / /2007 Építőipar szobafestő- mázoló és tapétázó Építőipar kőműves Gépjármű javítás karosszérialakatos Gépjármű javítás fényező mázoló Vendéglátóipar szakács Építőipar ács-állványozó Vendéglátóipar pincér Élelmiszeripar pék Építőipar asztalos Vendéglátóipar cukrász Élelmiszeripar pék-cukrász Építőipar vízvezeték- és központifűtés szerelő Egyéb szakmák Összesen:tanulók száma (fő): roma tanulók aránya (%) Forrás: Iskolai statisztikák, roma önkormányzati és jaját felmérések, becslések

20 A vállalkozások kritikája az oktatásról, képzésről, a rendszer ellentmondásai a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-centrikusságát tartják a szakképzés legfőbb hibájának egyértelműen a tananyagok elmélet-centrikusságát tartják (kevés a gyakorlati idő) ----> ez gondot jelent a roma gyerekeknek a régióban megkérdezett 200 vállalkozás 100%-a szívesen vállal tanulót és hallgatót az állami támogatások miatt, ---> <--- de foglalkoztatni a vizsga letétele után már csak 5%-uk akarja a fiatalokat (diplomás fiatalt szinte egy vállalkozás sem akar foglalkoztatni kivéve a műszaki szakembereket) Az iskolák és egyetemek többsége a társadalmi igények alapján iskoláz be, nem a valós munkaerő-piaci igények szerint!

21 2121 Az eredményekből következő teendők: Kevesebb, de összehangoltabban működő irányító szervre, jogszabályra van szükség! A roma fiatalok számára pozitív anyagi diszkrimináció és új dotációs rendszer bevezetése szükséges. Az oktatási rendszerben az állam mellett a helyi gazdaság irányítását is meg kell teremteni (elsősorban a szakképzésben, másodsorban a felsőoktatásban. Türr István Képző és Kutató Intézet szerepköre kibővül elsősorban a roma oktatás-felzárkóztatás területén: felnőttképzés, közfoglalkoztatás- és képzés, lakhatási feltételek javítása Fő partner az ORÖ Tisztelettel köszönöm szíves figyelmüket!


Letölteni ppt "111 A szakoktatás és a roma integráció kapcsolata, helyzete, munkaerőpiaci összefüggései, ellentmondásai Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések