Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

11 A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság ( A szakképzés jelenlegi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "11 A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság ( A szakképzés jelenlegi."— Előadás másolata:

1 11 A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság ( A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Garai Péter igazgató Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság (Pécsi Regionális Képző Központ jogutód)

2 22 Előzmények: A szakképzés átalakulásának főbb lépései: -Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) létrehozása (a 90-es évek közepére egységes formát ölt) -A duális képzési rendszer meghonosodása, a kamarák aktív szerepvállalásának kezdete (2000-től) -A Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása (TISZK) (2004-től) -Az új, moduláris OKJ létrehozása (2006-tól) -Szakképzés Fejlesztési Társulások alakulása (SZASZET) (2007-től) -A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok feladatainak kibővülése (irány-arány meghatározás) 2008-tól

3 3 Helyzetkép:  Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt)  Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók  A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély  Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható  A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő  A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga)  A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni  A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

4 4 -Gazdálkodó szervezetnél (a tanulók 80-85%-át érinti) ELŐNYE: ELŐNYE: -a gazdaság szereplői a számukra legfontosabb ismereteket oktatják HÁTRÁNYA: a cégek nem rendelkeznek forrásokkal a képzés fejlesztésére -Iskolai és TISZK tanműhelyben (a tanulók 15-20%-a) ELŐNYE: ELŐNYE: a tananyag teljességét oktatják HÁTRÁNYA: nincsenek kihasználva az iskolai tanműhelyek, igen drága a fenntartásuk és a folyamatos korszerűsítésük, nem életszerű a képzés A szakiskolai képzés legfontosabb eleme a gyakorlati oktatás jelenlegi összetétele jelenlegi összetétele:

5 5 A tanuló gyakorlati foglalkoztatása történhet: Tanulószerződéssel (gazdálkodónál) (a tanuló ösztöndíjat, egyéb juttatásokat kap, életszerű a képzés) Együttműködési Megállapodással (gazdálkodónál) (a tanuló jellemzően nem kap juttatásokat, öszvér megoldás mer iskolai és vállalati helyeken zajlik a gyakorlat, egyik sem tud eredményes lenni) Iskolai tanműhelyben, TISZK, SZASZET tanműhelyében (a tanuló semmiféle juttatást nem kap, nem elég életszerű a képzés)

6 66 Az Európai Unió szakoktatási rendszereinek területi megoszlása Szerk.: Garai P Európában három féle szakoktatási rendszert lehet megkülönböztetni. --- (duális, liberális, vegyes) Magyarországnak a duálist célszerű fejleszteni (lényege, hogy az elméleti képzést az iskola a gyakorlatit pedig a gazdaság biztosítja) A Liberális modellnél a képzés mindkét elemét a gazdaság oktatja, a vegyesben pedig a duális és a liberális is megtalálható.

7 77 Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái az Európai Unió országaiban 2010-ben Szerk.: MKIK adatok feldolgozása alapján Garai P A szakoktatás színvonalát a pályakezdők elhelyezkedési arányai mutatják legjobban. (a liberális és a vegyes rendszerek a legjobbak) Magyarország lemaradásának oka: -a nyugati országokhoz képest sokkal nagyobb bürokrácia -a szakmai irányításban az állam túlsúlya a magánszféra rovására -elaprózódott, korszerűtlen iskolarendszer

8 88 Pályakezdő szakmunkások elhelyezkedési rátái Magyarországon 2010-ben Szerk.: MKIK, OM, NSZFI adatok és saját felmérések alapján Garai P Magyarország az egyetlen EU tagállam, ahol nem működik pályakövetési rendszer -max 10-20%-a helyezkedik el a pályakezdőknek ---- az EU-ban 40-50% -minél fejletlenebb egy térség annál rosszabbak a mutatói szükséges lenne : --- kötelező érvényű pályakövetési, mérési rendszer bevezetése --- ezzel párhuzamosan mielőbb a gazdaság kezébe kellene adni a szakoktatás tartalmi irányítását

9 99 A szakiskolai tanulók arányának csökkenése Magyarországon 1990 és 2010 között, régiónként A gazdaságilag fejletlenebb régiókban nagyobb arányú a szakiskolai tanulói létszám csökkenése. -a szakiskolák száma harmadára csökkent -a szakiskolai tanulók száma negyede az érettségire készülő tanulóknak év múlva megfeleződik a mai tanulólétszám --- teljesen megbénulhat a gazdaság!!!

10 1010 Az Európai Unió finanszírozási rendszereinek területi megoszlása • A szakképzés fontos jellemzője a finanszírozás rendszere. Az Európai Unióval ellentétben, ahol közvetlenül a magánszféra fizeti a költségeket Magyarországon az állam a fő teherviselő úgy, hogy a gazdaságtól vonja el a szakképzési hozzájárulást. Ennek felhasználását terveink szerint szigorítjuk, a szakoktatásra koncentráljuk, szakmák szerint differenciált dotációs rendszert készítünk. • Írországban teljesen önfenntartó a szakoktatás, mivel tényleges termelő tevékenységet is folytat. Közép-Európában jellemzően a gazdaság és az állam együttesen finanszíroz.

11 1111 A DDR-ban a roma szakisk. tanulók aránya 34%. Tíz év múlva a teljes tanulói létszám 80-90%-át fogják adni a romák %-uk teszi csak le a szakmunkásvizsgát --- oka a tananyag elméletcentrikussága -Németországban a török vendégmunkások gyermekei adják a szakoktatás bázisát (speciális gyakorlatorientált képzést kapnak) A roma szakiskolai tanulók aránya a Dél-Dunántúlon összesen az 1990/1991-es tanévtől a 2006/2007-es tanévig Szerk.: OKM – KSH adatok, roma önkormányzati és iskolai felmérések, becslések alapján Garai P. 2010

12 12 Lehetséges és tervezett megoldási koncepciók  A képzések szakmai tartalmát fokozatosan át kell dolgozni, gyakorlat- centrikussá kell tenni (szakképesítéstől függően %-ban gyakorlati részeket kell beépíteni az új központi programokba)  A szakmai és vizsgakövetelményeket feltétlenül egyszerűsíteni kell, rövid, maximum 3 napos záróvizsgák rendszerén kell dolgozni, jóval kevesebb adminisztrációval és kisebb vizsgaköltséggel  Újra meg kell szervezni a képzés felügyeleti rendszerét, mely a gyakorlati és az elméleti oktatásra egyaránt vonatkozik  A szintvizsgák minél szélesebb körben történő bevezetését szükséges szorgalmazni, a tapasztalatok szerint nagyon jó minőségellenőrzési módszerként működik  Roma fiatalok szociológiai specialitásainak figyelembevétele a szakképzésben

13 13  Szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert és tanulói ösztöndíj szükséges kialakítani, a felnőttképzésben is alkalmaznánk (Kamara és RFKB döntések alapján)  Terv a hároméves, 9. évfolyamtól kezdődő szakiskolai képzési rendszer fokozatos és egyre meghatározóbb bevezetése a gyakorlati készségekre épülő szakmáknál, amennyiben a tapasztalatok ebben a tanévben pozitívak lesznek  Pályakövetési rendszer kialakítása is szükséges  TISZK-ek működését egyszerűsíteni kell, oktatási intézményi forma preferálása célszerű a gazdasági helyett, felnőttképzési tevékenységbe be kell vonni a szervezeteiket  3 éves szakképzés preferálása  16 éves tanköteles kor evezetése  Nulladik évfolyam bevezetése  Szakképesítésenkénti kerettantervek bevezetése  Szakközépiskolai szakképzés átalakítása  Differenciált ösztöndíjrendszer kialakítása  Felnőttképzés, FAT átgondolása, egyszerűsítése (digitális írástudás, stb.)  TISZK 35 és 20 százalékos dotációja

14 14 Stratégiai fontosságú feladat szorosan bevonni a gazdaság szereplőit, elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarát a szakképzés megszervezésébe, irányításába (természetesen a gazdaságot képviselő kisebb szervek is részt vesznek a munkában) A kamarával közösen tervezett feladatok:  a gépészeti, építőipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari szakképesítések tartalmi elemeinek átdolgozása a gazdaság igényeinek megfelelően (központi programok, szakmai és vizsgakövetelmények)  szintvizsgák rendszerének kibővítése  pályaorientációs, pályakövetési tevékenység kialakítása  szakmai felügyeleti tevékenység kibővítése (jelenleg csak a gyakorlati képzés személyi, tárgyi feltételeire terjed ki)  vizsgaelnöki delegálások kibővítése  a hiány, illetve preferált szakképesítések körének meghatározása (RFKB keretein belül)  a beiskolázási irányok és arányokhoz kötődő feladatok kibővítése (RFKB keretein belül)

15 Összegzés Fő cél a munkahelyteremtése Magyarországon! Egyik legfontosabb előfeltétele a gazdaság igényeinek megfelelően képzett és kellő számban rendelkezésre álló szakember. Elérésére gyakorlatcentrikus képzési struktúra kialakítására van szükség a szakképzésben és a felnőttképzésben egyaránt! Ennek nálunk leginkább a német-duális képzési modell felel meg, jól előkészített pályaorientációval, pályakövetéssel, új felügyeleti és szakmák szerint differenciált finanszírozási, ösztönzési rendszer bevezetésével. 15

16 1616 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Garai Péter


Letölteni ppt "11 A szakképzés jelenlegi helyzete, trendek, tendenciák Magyarországon Dr. Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatóság ( A szakképzés jelenlegi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések