Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hódító Róma. Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hódító Róma. Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz,"— Előadás másolata:

1 A hódító Róma

2 Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz, hogy gyerekei is rendelkezzenek e joggal, új földeket kellett megszerezni Földbirtok Polgárjog Katonáskodás A plebejusok segédcsapatként vettek részt a harcokban, de fokozatosan ők lettek a legfontosabb katonai réteg, ezért követelésekkel léphettek fel: polgárjog a legfontosabb

3 A hódítások kezdete A földéhség és a terjeszkedési kényszer összekapcsolódik, eleinte önmagukat védték a külső támadásoktól, de később már ők támadnak a szomszédaikra Az elfoglalt földek 1/3-át kisajátították, s felosztották, a plebejusok coloniákat hoztak létre A hódítások alkalmazása a „divide et impera”, az oszd meg és uralkodj elve alapján

4 A hódítás szakaszai 1.Róma és a környező települések-népek 2.Etruszkok – Közép-Itália /szamniszi-háború/ 3.Gallok – Észak-Itália 4.Görögök – Dél-Itália /tarrentumi-háború/ 5.Punok – Földközi-tenger 6.a, Kelet felé való terjeszkedés (Ázsia) b, Dél felé való terjeszkedés (Afrika) c, Észak felé való terjeszkedés (germánok és a britek)

5 Események i.e. 396: Veii elfoglalása, az első jelentős siker az etruszkok ellen i.e. 387: gallok megtámadták a rómaiakat, Brennus: „Vae victis!” – Jaj, a legyőzötteknek! Ezt a rómaiak is megtanulták i.e : Latium és Campania elfoglalása i.e : Dél-Itália görögjeinek meghódítása: tarrenumi-háború A görög vezér Pürrhosz »pürrhoszi győzelem: győz a csatában, de nincs utánpótlása, a rómaiak új seregeket állítanak fel

6

7 Itália meghódítása

8

9

10 A római hadsereg Szakítanak a falanx harcmodorral Sakktáblaszerű alakzatot vesznek fel, három sorban: gyorsabban reagálhatnak az ellenség mozdulataira A leghátsó sorban állnak a legtapasztal- tabb katonák, ők a harc végén kerülnek bevetésre

11 Pun háborúk Itália meghódítása után a Földközi-tenger nyugati térségének urai a punok érzik fenyegetve magukat A pun sereg zsoldossereg, a római viszont parasztokból áll, akik elhivatottak, ha védeni kell a hazát Az érdekszférák ütközési pontja Szicília, amelynek egyik fele görög, másik pun terület volt

12 i.e Az első pun háború Tengeren a punok, szárazföldön a rómaiak voltak az erősebbek A csapóhíd segítségével a rómaiak tengeren is győznek A béke pontjai: Szicília római provincia lett: évi adót fizet Rómának, Róma nevezi ki vezetőit Hatalmas sarcot vetett ki Karthagóra Karthagó meggyengült, a zsoldosok elmenekülnek, s a rómaiak elfoglalják Korzikát és Szardíniát

13

14 A győzelem kulcsa: a csapóhíd

15 i.e A második pun háború Hannibal, a fiatal, tehetséges hadvezér felmérte a rómaiak erejét: nagy területet uraltak, ezért Hispaniát megszállta Új stratégiája: Rómát Itáliában kell legyőzni, úgy, hogy az Alpokon átkelve fel kell lázítani a Rómaiak által legyőzött népeket i.e. 216: Cannae: elsöprő győzelmet arat Hannibal

16

17

18 Hannibal ante portas! Hannibal a kapunk előtt! – Rómáig vonul, de megostromolni nem meri Rómát, s ezzel elárulja gyengeségét Új római vezér: Cornelius Scipio felismeri ezt, s Hispaniaban győzi le Hannibal utánpótlását Ezután Karthagót támadja meg közvetlenül i.e. 202: Zamai csatában legyőzi Hannibal visszatérő seregeit A punok elvesztik a városon kívül minden földjüket

19 i.e A harmadik pun háború és következményei Róma demonstratív céllal lerombolja a Karthagót Ceterum censeo, Carthaginem delendam esse – mondta Cato (Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani) Ezután elindultak keletre, fokozatosan legyőzve az ottani országokat i.e. 168: püdnai csata: Makedóniát győzik le i.e 146: görögséget provinciává teszik (Achaia)

20 Pun háborúk

21 A birodalom terjeszkedése

22 Legfontosabb provinciák - gyarmatok Szicília (i.e. 241) Korzika, Szardínia (i.e. 231) Hispánia (i.e. 197) Karthagó lerombolása – Africa (i.e. 146) Macedónia (i.e. 146) - makedónok Achaia (i.e. 146) – görögség (kiv.Athén-Spárta) Asia (i.e. 129) Gallia (i.e. 120, i.e. 81) Kréta, Ciprus, Syria (i.e.74 – 64) Illyricum és Egyiptom (i.e. 33, i.e. 30)

23 A Római Birodalom tartományai

24 Provinciák a köztársaság korában i.e. 30-ig Kr. e. 241 Sicilia, propraetoriKr. e. 241Sicilia Kr. e. 231 Corsica és Sardinia, propraetoriKr. e. 231Corsica és Sardinia Kr. e. 197 Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori provinciákKr. e. 197Hispania CiteriorHispania Ulterior Kr. e. 146 Macedonia-Achaea, propraetori provinciaKr. e. 146MacedoniaAchaea Kr. e. 146 Africa proconsularis, proconsuliKr. e. 146Africa proconsularis Kr. e. 129 Asia, proconsuliKr. e. 129Asia Kr. e. 120 Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis), propraetoriKr. e. 120Gallia TransalpinaGallia Narbonensis Kr. e. 81 Gallia Cisalpina, propraetoriKr. e. 81Gallia Cisalpina Kr. e. 74 Bithynia, propraetoriKr. e. 74Bithynia Kr. e. 74 Cyrenaica és Creta, propraetoriKr. e. 74CyrenaicaCreta Kr. e. 64 Cilicia és Cyprus, propraetoriKr. e. 64CiliciaCyprus Kr. e. 64 Syria, propraetoriKr. e. 64Syria Kr. e. 33 Illyricum, propraetoriKr. e. 33Illyricum Kr. e. 30 Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)Kr. e. 30AegyptusPraefectus aegypti

25 Győzelmek - csaták i.e. 396 Veii etruszk háborúk– Latiumért A kelta gall törzsek elleni háborúk É-Italiában i.e szamniszi háborúk - Campaniáért i.e tarrentumi háború – Dél-Itáliáért (Pürrhosz– epeiroszi király)→Itália egységesítése i.e. 264 – 146 pun háborúk: Földközi-tenger-ért i.e. 216 Cannae i.e. 202 Zama i.e. 168 Püdna

26 Róma Trajanus alatt (i.sz.117)

27 A Római Birodalom

28 A hódítások és a római társadalom


Letölteni ppt "A hódító Róma. Róma nagyságának alapja – a terjeszkedési kényszer A patríciusok polgárjoga a földbirtokon alapult, s katonai kötelezettséggel járt, ahhoz,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések