Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az állam és a gazdasági fejlődés Gedeon Péter. Tartalom A nemzetek gazdagsága –Adatok –Intézmények –Az állami szerepvállalás paradoxona A modern kapitalizmus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az állam és a gazdasági fejlődés Gedeon Péter. Tartalom A nemzetek gazdagsága –Adatok –Intézmények –Az állami szerepvállalás paradoxona A modern kapitalizmus."— Előadás másolata:

1 Az állam és a gazdasági fejlődés Gedeon Péter

2 Tartalom A nemzetek gazdagsága –Adatok –Intézmények –Az állami szerepvállalás paradoxona A modern kapitalizmus változatai –Iparpolitika A modern kapitalizmus három típusa A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére –Jóléti állam A jóléti állam három típusa A globalizáció hatása a jóléti állam típusaira Konklúzió helyett: néhány tanulság

3 Világgazdasági növekedés (GDP/fő) Forrás: Charles I. Jones, Growth and Ideas. 2004

4 Forrás:Maddison, Angus, Growth and interaction in the world economy: the roots of modernity. 2005, p. 7

5 Gazdag versus szegény nemzetek "...in a zero transaction cost world, increases in the stock of knowledge and its application (both physical and human capital) provide a key to the potential well-being of human beings in societies. What was left out of the analysis was why the potential was not realized, and why there is such an enormous gap between the rich countries and the poor countries when the technology is, for the most part, available to everyone.„ Douglass C. North

6 A nemzetek gazdagságának feltétele: a kapitalista gazdasági intézmények létrejötte és védelme A nemzetek gazdagságának alapja: –Az árucsere személytelen mechanizmusának létrejötte Ez a feltétele a specializációból és munkamegosztásból származó hasznok kiaknázásának –A magántulajdon kialakulása A tulajdonjogok másokat kizáró jellege teremti meg azokat a közvetlen személyes ösztönzőket, amelyek a tulajdonosokat a hatékonyság és termelékenység fokozásában teszik érdekeltté –A magántulajdon és az árucsere intézményeinek működését az állam garantálja Az állam a fizikai erőszak monopóliuma révén képes kikényszeríteni a szerződések betartását és a tulajdonjogok sérthetetlenségét –E feladatok magán, nem-állami ellátásának tranzakciós költségei igen magasak lennének –Az állam méretgazdaságossági előnnyel rendelkezik minden más megoldással szemben –A gazdasági fejlődés dilemmája: „If we cannot do without the state, we cannot do with it either. How does one get the state to behave like an impartial third party?” (North) Az a nemzet lesz gazdaságilag sikeres, amely képes az államra támaszkodni a növekedést megalapozó gazdasági intézmények védelmében, és egyúttal képes megakadályozni az államot abban, hogy ezen túlmenően is beavatkozzon a gazdasági folyamatokba

7 A sikeres gazdasági fejlődés feltétele az éjjeliőr állam? A gazdasági fejlődés politikai feltétele: –Erős állam, amely visszahúzódik a gazdaságból és megteremti a magántulajdon és a piaci koordináció működéséhez szükséges magánszférát Az állam védi a magántulajdont és kikényszeríti a szerződések betartását, de nem avatkozik be a gazdaság folyamataiba Az elmélet jól magyarázza a kapitalista és a tradicionális társadalmak gazdasági dinamikájának különbségét, de kérdés, hogy alkalmazható-e a kapitalizmuson belüli gazdasági fejlődési különbségek magyarázatára –Az a kapitalista gazdaság lehet-e csak sikeres, amelyben az állam szerepe a gazdasági tevékenység játékszabályainak betartására korlátozódik? Ha igen, akkor azoknak az országoknak kell fejlődniük a leggyorsabban, amelyekben az állam beavatkozása a legkisebb, és a piac szerepe a legnagyobb „France and Germany were not just catching up in spite of having very different institutions from the USA but because of them.” (Amable)

8 Average annual percentage increase in domestic production (constant prices), Forrás: OECD

9 Average annual percentage increase in real GDP, Forrás: OECD

10 Average annual percentage increase in real GDP, Forrás: OECD

11 A gazdasági fejlettség alternatív útjai A gazdasági fejlődés a kapitalizmus intézményeihez kötődik, de a kapitalizmus eltérő változatai egyaránt sikeres növekedési pályát futhatnak be –Nemcsak az a változat lehet sikeres, amelyben az állam szerepe viszonylag a legkisebb A lehetséges állami beavatkozás két fontos területe –Iparpolitika –Jóléti állam

12 A modern kapitalizmus változatai USA Németország Japán UK Francaország

13 Iparpolitika Mi az iparpolitika? –Az állam szelektív beavatkozása a piaci erőforrás allokáció folyamataiba Az állam választja ki a verseny győzteseit és veszteseit Érvek az állami iparpolitika ellen –Információs probléma A szükséges és elégséges információval a piaci szereplők rendelkeznek, az állam csaka szétszórt információ aggregálása révén juthat tudáshoz a gazdaságról –Járadékvadászat Az állam beavatkozása szükségképen eltorzul az erős gazadsági érdekcsoportok érdekérvényesítése nyomán –Az elosztási koalícióként működő érdekcsoportok nem a termelés növelésében, hanem az állami döntések befolyásolásából szerzett többlet nyereségben érdekeltek, erőfeszítéseiket ez utóbbira összpontosítják Érvek az állami iparpolitika mellett –Információs probléma A piaci szereplők sem jól informáltak –‘”Most fundamentally, market prices cannot reveal the profitability of resource allocations that do not yet exist.” (Rodrik) Spillovers in self-discovery –Az innovációk felfedezői nem sajátíthaják el a siker teljes hasznát, de állniuk kell a bukás összes költségét Az állam az élenjáró gazdaságokra tekintve megtanulhatja, melyek a jó iparpolitikai prioritások –Járadékvadászat Az állam képes lehet arra, hogy a piaci szereplőknek juttatott járadékot e szereplők valós teljesítményhez kösse, és szükség esetén visszavonja –„The trick for the government is not to pick winners, but to know when it has a loser.” (Rodrik)

14 A sikeres iparpolitika intézményi feltételei Beágyazott autonómia “embedded autonomy” (Evans) – az állami bürokrácia és az üzleti világ közötti kapcsolatok hálója Csökkenti az információs problémát –Az állam autonómiája Csökkenti a járadékvadászat veszélyét –Kapcsolati háló autonómia nélkül: kiszolgáltatja az államot érdekcsoportoknak –Autonómia kapcsolati háló nélkül: elmélyíti az információs problémát A beágyazott autonómia intézményi feltételei –Centralizált állam Állami bürokrácia, amely képes autonóm prioritások megfogalmazására –Centralizált társadalom (centralizált üzleti érdekcsoportok) Üzleti szereplők, akik partnerei lehetnek az államnak Útfüggőség: a beágyazott autonómia történeti feltételei –Központosított állam (feudalizmus öröksége) –Megkésett iparosítás –Az állam által vezérelt gazdaság modellje nem másolható tetszés szerint Angolszász országok: USA nem felel meg egyik történeti feltételnek sem, UK, nem felel meg a második történeti feltételnek –Megfordítva: a piac által vezérelt gazdaság modellje sem másolható tetszés szerint Japán, Franciaország, Németország:a pénzügyi intézmények, az állam, az érdekcsoportok intézményesülési módjai eltérő variánsokat eredményeznek

15 Az iparpolitika jövője Belső tényezők –Aláása-e a sikeres iparpolitika saját intézményi alapjait? Az állami iparpolitika által vezérelt sikeres felzárkozás eredményeként megerősödnek azok a magángazdasági szereplők (vállalatok), amelyek képesek az önfinanszírozásra Külső tényezők –Aláássa-e a globalizáció az iparpolitika intézményi alapjait?

16 A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére Globalization Ratio: Comparative Growth in The Volume of World Trade and GDP, 1500–2001 (annual average compound growth rates) Forrás: Maddison, Angus, Growth and interaction in the world economy: the roots of modernity. 2005, p. 22

17 A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére Forrás: Hines [2006] p. 332

18 A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére Forrás: Hines [2006] p. 337

19 A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére Két ellentétes álláspont: –A globalizáció csökkenti a nemzetállamok mozgásterét és konvergenciát kényszerít ki a piac által vezérelt modellhez A tőkemozgások előtti nemzeti korlátok leomlása megnöveli az üzleti élet szereplőinek alkuerejét –A tőke mobilitása nagyobb, mint a munkáé: felbomlik a korábbi modellek mögött álló társadalmi konszenzus –Az állam beavatkozását korlátozza az, hogy a tőke lábbal szavazhat Következmény: az állam visszahúzódik a gazdaságból –A globalizáció változásra kényszeríti az állam által vezérelt gazdaság modelljét, de nem vezet konvergenciához Az iparpolitika nem megszűnik, hanem átalakul –A közvetlen szektorális beavatkozást felváltja a keretfeltételek biztosítása »Kutatás-fejlesztés, vállalatok közötti kooperáció, új vállalkozások támogatása, versenypolitika, stb.

20 A globalizáció hatása az állam gazdasági szerepére Forrás: Schmidt [2003] p. 548

21 Jóléti állam A jóléti állam az ipari társadalom piaci kockázatainak mérséklését szolgálja –a jóléti rendszer három pillére a piac a család az állam A jóléti rendszerekben a három pillér szerepe és kapcsolata eltérő lehet –Ha valamelyik pillérrel kudarcot vallanak, a kezeletlen problémát ráterhelik a két másik pillérre, vagy ennek hiányában sokasodnak a megoldatlan szociális problémák.

22 A jóléti állam három típusa Forrás: Esping-Andersen [1990]

23 Forrás: OECD Social Expenditure Database. Social expenditure includes health, social services, and unemployment and pension benefits, but not education Social spending ((% GDP )

24 Percentage of population in poverty, 2000 or late1990s Forrás: Gatti and Glyn [2006] p. 308

25

26 A jóléti állam típusai és a gazdasági növekedés Neoliberális tétel: kevesebb jóléti állam nagyobb, több jóléti állam kisebb gazdasági növekedést jelent –ok: állami jóléti terhek növekedése, a piaci szereplők jövedelmeinek nagyobb arányú elvonása csökkenti az ösztönzést a teljesítmény növelésére meghamisítja a piaci árjelzéseket és ezzel rontja a hatékonyságot –Ez az összefüggés empirikusan nem bizonyított Elméleti ellenérv: a jóléti államnak nemcsak negatív, hanem pozitív – részben extern - gazdasági hatásai is vannak –Beruházás a humán tőkébe –Társadalmi stabilitás növelése, mint a gazdasági stabilitás feltétele –Anticiklikus gazdasági hatás – szociális transzferek csillapítják a kereslet-csökkenést

27 A jóléti állam típusai és a gazdasági növekedés Forrás: OECD [2002]

28 Az új jóléti kihívás

29 Forrás: Mau [2004] p. 8 Következtetés: –A jóléti államnak zsugorodnia kell –Az univerzális és a korporatív jóléti állam konvergál a reziduális jóléti államhoz

30

31 Az új jóléti kihívás Forrás: Adelantado and Cuevas [2006] p. 376

32 Az új szociális kockázatok kezelésére javasolt programok neoliberális –diagnózis: a túlméretezett állam és a túlzott szabályozás felelős a társadalmi szegmentálódásért és a szegénység újratermelődéséért –terápia: dereguláció szolgáltatások piacosítása, privatizálása Ha az államok hagyják szabadabban működni a piacokat, megszűnnek az egyéni kezdeményezés és a mobilitás útjában álló sorompók - növekszik a jólét –kritika: duális társadalom fennmarad szociáldemokrata “Harmadik út” –diagnózis: a túlméretezett jóléti állam nem fenntartható –terápia: az egyéni felelősség és a versenyképesebb jutalmazási rendszer vegyítése a közfelelősség hangsúlyozásával ahelyett, hogy az emberi jólét biztosítása érdekében megszelídítjük, szabályozzuk, vagy marginalizáljuk a piacokat, az embereket kell képessé tenni arra, hogy a piacon jobban kielégíthessék a jóléttel kapcsolatos szükségleteiket –kínálatorientált politika, amely megpróbálja felruházni az állampolgárokat az egyéni sikerhez szükséges kellékekkel, így a harmadikutas politika középpontjában a képzés és az élethosszon át tartó tanulás áll –kritika: a szegénység és a jövedelmi bizonytalanság minimalizálása előfeltétele a hatékony szociális beruházási stratégiának. Preventív beavatkozás szükséges

33 Az új jóléti kihívás a konvergens jóléti kihívások egymástól jelentősen különböző jóléti rendszerekben jelennek meg –az egyes rendszerek örökölt erősségeik és gyengeségeik függvényében eltérő képességekkel rendelkeznek az új kockázatokra adott hatékony válasz megadásához A különböző jóléti rendszereknek a jóléti kihívásokra adott válasza különböző lesz az univerzális és a korporatív jóléti állam nem konvergál a reziduális jóléti államhoz

34 Univerzális jóléti állam A skandináv modellben a legnagyobb az állami bevételek és kiadások aránya –A modell sebezhetősége a magas adóteherben rejlik De amit a skandinávok adókra költenek, azt az egyesült államokbeli állampolgároknak a saját zsebükből kell kifizetni a széles körű középosztálybeli támogatásnak köszönhetően a modell fenn tudta tartani az adózási szintjét –a modell fennmaradása a gazdasági növekedéstől és a teljes foglalkoztatás megőrzésétől függ Ha alacsony marad a gazdasági növekedés és tovább nőnek a piacra visszavezethető egyenlőtlenségek és dualizmusok, akkor az északi modell kemény próbának lesz kitéve

35 Reziduális jóléti állam A rászorultsági elv érvényesítése nem oldja meg a szegénység problémáját –A juttatásokat nagy valószínűséggel alacsonyan állapítják meg –számottevő lesz az ellátásból kimaradók aránya –Fennmarad a jóléti függőség problémája –A rugalmas munkaerőpiac felszívhatja a szabad munkaerő egy részét, de cserében nagyon alacsony béreket fizet A magán jóléti programok ösztönzése jótékony hatással lehet a költségvetési egyensúlyra, de szociális dualizmushoz vezethet –az alacsonyabb jövedelmű háztartások tagjait e modell másodrendű jóléti állampolgárokká fokozza le –A családoknak nyújtott szolgáltatásokba irányított átfogó és nagyarányú befektetések nélkül nem szűnik meg a segélyezést elsősorban szükségessé tevő alacsony bérek csapdája Az állampolgárok piaci megoldások felé fordulásával arányosan jelentősen csökken az állam bevételnövelő kapacitása és a hatékony állami szociálpolitika lehetősége –Ha a jóléti állam egyre kevesebb ellátást nyújt a középosztálynak, annak tagjai nem lesznek hajlandóak továbbra is magas adókat fizetni, egyszerűen már csak azért sem, mert többet kell magánbiztosításra költeniük. Így a modellnek korlátozott politikai lehetőségei vannak a jövő nyomasztó szociális problémáinak kezelésére.

36 Korporatív jóléti állam A társadalombiztosítási dominanciájú rendszer a munkaerőpiachoz gyenge szálakkal kötődők – például a nők, szezonális munkavállalók – számára nem nyújt megfelelő biztonságot A társadalombiztosítás nem ad megfelelő választ az új demográfiai és foglalkoztatási szerkezetre –Mivel egyre későbbi időre tolódik a stabil munkavállalás kezdete és egyre instabilabb a foglalkoztatás, sokan nem szereznek elégséges nyugdíjjogosultságot –A növekvő nyugdíjkiadások finanszírozására nőnek a bérterhek, és ez hozzájárul a fiatalok és a kevésbé termelékeny álláskeresők kiszorításához a munkaerőpiacról –A férfi kenyérkeresőknek nyújtott erős munkahely-garanciákkal kombinált passzív jövedelem-fenntartást aláássa az instabilabbá váló házasságok és a nem hagyományos háztartások számának növekedése is –A stabil foglalkoztatottaknak nyújtott erős védelemből és bizonyos – a munkaerőpiacra belépni szándékozók elé állított – sorompókból álló kombináció szélesíti a szakadékot a privilegizált „bentiek” és a bizonytalan helyzetű „kintiek” között –A család kiemelkedő jóléti szerepe kivédi a társadalmi kirekesztés sok kockázatát, de ugyanez negatívan hat a nők gazdasági függetlenedési törekvéseire Kimutatható, hogy a familiáris jóléti rendszer paradox módon az alacsony születésszám legfontosabb oka A túlságosan transzferközpontú szociálpolitika nem hatékony válasz a társadalmi kirekesztésre –A szolgáltatásoknak, ezen belül is elsősorban a kisgyerekeknek és gondozásra szoruló időseknek nyújtott szolgáltatásoknak kell sürgős elsőbbséget biztosítani –A szűk adóbázis és a magas nyugdíjköltségek miatt viszont a modell országai korlátozott fiskális lehetőségekkel rendelkeznek –A modellt nagyon sebezhetővé teszi a foglalkoztatás stagnálása és a magas inaktivitási ráta –Ezért a hosszú távú fenntarthatóságának sine qua nonja a nők és az idősebb munkások foglalkoztatottságának növelése A kontinentális európai jóléti államok a „jólét munka nélkül” helyzet csapdájába kerültek, amelyből nehéz a szabadulás –Nehéz a munkahelyek számának növelése, a piacon a magas bérek és járulékok, a közszférában pedig a kemény költségvetési korlátok miatt –Munkahelyek hiányában a megoldás a korai nyugdíjazás további járulékemelkedéshez vezető szubvencionálása –Alig, vagy egyáltalán nem léteznek az embereket a „jólét munka nélkül” helyzet csapdájából kisegítő programok (például a nők helyzetét javító juttatások és szolgáltatások)

37 A jóléti államok dilemmái

38 Konklúzió helyett: néhány tanulság A gazdasági fejlődés útfüggő, nincsen egy univerzális recept, nem lehet tetszés szerint másolni sikeres modelleket –A gazdasági fejlődés sikerének azonban vannak univerzális feltételei. “the key challenge for most developing countries is to create the basic legal and institutional infrastructures that protect property rights, enforce private contracts and allow individuals to freely take advantage of market opportunities.” (Tabellini [2005] p. 283) –Ez önmagában még nem a neoliberális modell erőszakolása az állam három lehetséges szerepéről esett szó –1. tulajdon és szerződések, valamint a magánautonómiák védelme –2. iparpolitika (fejlesztés) –3. jóléti állami funkciók Az 1. követelése a 2. előfeltétele –Az 1. feladat teljesítése nem jelenti azt, hogy 2. és 3. funkciót meg kell vonni az államtól –Ahol az állam nem képes az 1. funkció ellátására, ott nem képes a 2. funkció ellátására sem »Az állam ekkor gazdasági érdekcsoportok foglyává válik Az 1. funkció nem feltétele a 3.-nak, de az 1. hiánya korlátozza 3. sikerét –1. hiányában elosztható gazadsági források mennyisége korlátozott »Kivétel: az állam rendelkezik speciális gazdasági erőforrásokkal (p. olajtermelés monopóliuma)

39 Konklúzió helyett: néhány tanulság „If governments make no mistakes, it only means that they are not trying hard enough.” (Rodrik [2004] p. 25) –Az iparpolitika veszteségekkel jár, de sikereket is eredményezhet, ha intézményi feltételei adottak – beágyazott autonómia Dél-Kelet-Ázsia versus Latin-Amerika –„Rich countries don’t just produce more per person. They also produced different kinds of goods.” (Hausmann and Rodrik [2006] p. 4) Az új tevékenységek meglévő képességekre támaszkodnak: az állam segíthet az új képességek megszerzésében, de gátolhatja is ezt a folyamatot –A siker feltétele: állami beavatkozás és piaci verseny kiegészítik egymást A globalizáció nem teszi feleslegessé az állam beavatkozását, de módosítja a beavatkozás eszköztárát –A transznacionális vállalatok akkor gyakorolnak pozitív hatást, ha segítik a hazai termelési képességek fejlődését A jóléti állam segítheti a gazdasági fejlődést –Nemcsak költségei, hanem hasznai is vannak –Az átalakulás veszteseinek kompenzálásával hozzájárulhat az átalakulás sikeréhez –A jóléti beavatkozás gazdasági korlátja: a gyenge piacgazdaság és a gyenge állam kevés forrást biztosíthat a szociálpolitikai kiadásokra


Letölteni ppt "Az állam és a gazdasági fejlődés Gedeon Péter. Tartalom A nemzetek gazdagsága –Adatok –Intézmények –Az állami szerepvállalás paradoxona A modern kapitalizmus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések