Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az evolúció genetikai alapjai MBI ®. I. A populációk genetikai egyensúlya A populáció génállománya= a populációban lévő allélok összessége A különböző.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az evolúció genetikai alapjai MBI ®. I. A populációk genetikai egyensúlya A populáció génállománya= a populációban lévő allélok összessége A különböző."— Előadás másolata:

1 Az evolúció genetikai alapjai MBI ®

2 I. A populációk genetikai egyensúlya A populáció génállománya= a populációban lévő allélok összessége A különböző allélok különböző gyakorisággal fordulnak elő.

3 Megváltozik-e az allélok gyakorisága a következő nemzedékekben? Tfh: a vizsgált populációban az adott génnek mindössze két allélja van: A és a. A allél gyakoriságát p-vel a allél gyakoriságát q-val jelöljük.

4 Ha adott pillanatban megnézzük az allélok gyakoriságát, akkor igaz: p+q= 1 (mert csak ez a két allél van!) Legyen ez a gyakoriság: p=60%=0,6 akkor q=40%=0,4.

5 Változik-e az allélok gyakorisága a következő nemzedékben? Vegyük az Aa x Aa keresztezést: p 2 +2pq+q 2 =1 Hardy-Weinberg-törvény = a külső hatásoktól mentes (ún. ideális) populációban kizárólag a rekombináció útján nem változik meg az allélgyakoriság az egymást követő nemzedékekben,. Vagyis a populáció genetikai egyensúlyban van.

6 Ki lehet számolni a fenotípusok előfordulása alapján az allélgyakoriságokat, és a genotípusok megoszlását Pl. Rh+ vércsoportúak 85% Rh- 15% Az emberek hány százaléka heterozigóta?

7 Ha nem ideális a populáció… Az allélgyakoriság változásának lehetséges okai: Mutáns allélok megjelenése Génáramlás ( ki- és bevándorlás) Szelekció (nem minden egyednek azonosak a túlélési esélyeik) Genetikai sodródás (a szaporodóképes egyedek számának jelentős csökkenése, így véletlenszerűen változhat az allélgyakoriság) Végletes formája: az Alapító hatás (1 tenyészpár)

8 II. A természetes szelekció 1.Bevezetés A/ Nem minden egyednek azonosak a szaporodási esélyei  A következő nemzedékben a sikeresebben szaporodó egyed alléljei gyakoribbak lesznek.  Genetikai rátermettség = az a valószínűség, amellyel az adott genotípus megjelenik a következő nemzedékben. 0-1-ig terjedhet (0, ha eltűnik; 1, ha ugyanannyi, mint a szülőgenerációban)

9 B/ A populáció reális szaporodóképessége A környezet eltartóképessége  Éles verseny folyik a túlélésért és a szaporodásért  Mindig lesznek olyan egyedek, amelyek szaporodási esélyükben felülmúlják a többieket  Természetes szelekció ( a gyengébb egyedek kipusztulnak)  EVOLÚCIÓ

10 Lamarck: a környezet változásaihoz a fajok alkalmazkodnak (változnak) Darwin: az evolúció általános elmélete A két elmélet összehasonlítása: a zsiráf példáján

11 2. A természetes szelekció típusai Stabilizáló szelekció: A populációban egy adott tulajdonságra átlagértéket mutató egyedek szaporodnak a legsikeresebben pl. Pázsitfűfélék levelének szélessége

12 Irányító szelekció: A fennmaradás szempontjából valamely lényeges tulajdonságban a populáció átlaga az egyik szélsőérték irányában eltolódik. pl. nyírfaaraszoló lepke színe az ipari forradalom után

13 Szétválasztó szelekció: Az eredetileg egységes környezeti tényezők között élő faj populációját olyan szelekciós hatások érik, amelyek az egyedek eltérő igényeinek megfelelő életteret teremtenek. Pl. szárazságtűrő egyedek a domboldalon élnek, a többiek a nedvesebb helyeket foglalják el.

14 Mesterséges szelekció Növénynemesítés állatenyésztés

15 III. Adaptáció Alkalmazkodás a környezethez Vagyis azok a környezethez legjobban alkalmazkodó fenotípusok maradnak meg elsősorban. pl. a cickafark magassága Észak- Amerikában Az adaptációval kialakuló fenotípusok öröklődnek.

16 Az adaptáció egyik formája a mimikri. A mimikri jelensége vezetett az ún. koevolúció fogalmához (= az egymással szoros kölcsönhatásban lévő fajok evolúciója nem független egymástól)

17 A modifikáció A környezet hatása gyors változásokat idéz elő a populáció egyedeinek fenotípusában. Sosem öröklődik! Akkomodáció: pl. egy ember lebarnulása

18 IV. A fajok kialakulása Rekombináció Mutáció Génáramlás, genetikai sodródás Természetes szelekció Adaptáció  A populáció genetikai állománya nemzedékről nemzedékre változik (=evolúciós folyamat)

19 A/ Új faj keletkezésének folyamata 1.A faj több kisebb populációból áll, melyek genetikailag kissé eltérnek egymástól (ld. adaptáció) 2.A populációk izolációja (alfajok kialakulása) Hibridizáció lehetséges, de általában ritka. pl. keleti és nyugati sün

20 3. Az alfajok földrajzi izolációja, amely megszünteti a szabad génáramlást 4. A földrajzi izoláció megszűnése után sem tud már kereszteződni az eredeti fajjal, vagyis új fajjá fejlődött (oka: ún. szaporodási izoláció)

21 A szaporodási izoláció példái Azonos társulásban él, de eltérő ökológiai nishben Eltérő szaporodási viselkedés (időszak, udvarlási magatartás stb.) Bár párosodás lehet, de –Nincs megtermékenyülés –Vagy a hibrid életképtelen –Vagy a hibrid meddő

22 B/ Adaptív radiáció Az élőhely eltartó-képessége véges Ezért a kialakult új fajok új élőhelyet keresnek (szétterjednek) Ez viszont megköveteli az új élőhelyhez való alkalmazkodásukat (adaptáció) Pl. Darwin-pintyek a Galápagos-szigeteken A Homo sapiens az egész földön

23 C/ Divergencia jelensége Oka: az adaptív radiáció Közös ősből származó fajok a legkülönbözőbb ökológiai szerepek betöltésére lesznek alkalmasak, amely a testfelépítésükben is megmutatkozik. Pl. dinoszauruszok adaptív radiációja emlősök adaptív radiációja Homológ szervek fogalma: nagyon eltérő külső felépítésű, de azonos eredetű és így hasonló belső felépítésű szervek (pl. gerincesek végtagjai)

24 D/ Konvergencia jelensége = Különböző ősöktől származó csoportok közötti felületes hasonlóság. Ok: azonos ökológiai viszonyokhoz adaptálódtak Pl. az erszényes és a méhlepényes emlősök közötti hasonlóság Analóg szerv fogalma: külsőleg nagyon hasonló, de belső felépítése és eredete más pl. madarak szárnya – rovarok szárnya

25 V. Az evolúció bizonyítékai A/ közvetlen bizonyítékok – leletek Jégbe vagy borostyánba zárt állatok

26 Oetzi- az 5 ezer éves jégmúmia

27 Kövületek (kagylóhéjak, csontok, fatörzsek) pl. bükkábrányi 8 millió éves erdő

28 Lenyomatok pl. Ipolytarnóc millió éves leletei

29 Élőlény eredetű lerakódások (kőolaj, kőszén, lignit, mészkő) pl. Tata

30 B/ Közvetett bizonyítékok Biokémiai bizonyítékok: –A DNS és a genetikai kód azonossága –A biokémiai folyamatok zömének azonossága –Sok fehérjemolekula azonossága minél közelebbi rokonok, annál hasonlóbb. Pl. az emberben és az emberszabásúakban az ABO vércsoportrendszer azonos) –Mitokondriális DNS vizsgálatok => Molekuláris törzsfa megalkotása

31 Sejttani bizonyítékok –Minden élőlény sejtes felépítésű –A sejtszervecskék azonossága –A kromoszómák alakja a rokon fajoknál levezethető egymásból

32

33 Embriológiai bizonyítékok –Homológ szervek –Ernst Haeckel ( ) biogenetikai alaptörvénye: a magzati élet mintegy megismétli a törzsfejlődést

34

35 Anatómiai bizonyítékok –Csökevényes szervek –Atavizmus jelensége (= visszaütés az ősökre) pl. erős szőrzet, számfeletti emlőbimbók, farok, lyukas szív

36 Élő kövületek –Bojtosúszós hal –Hidasgyík –Cikász Miért maradtak fenn? Mert elzárt területen éltek, ahol a környezeti tényezők sem változtak jelentősen.

37 Élettani bizonyítékok –Rokon fajok hasonló betegségei Pl. ember és az emberszabásúak: tbc, szifilisz, paraziták, nyúlajak


Letölteni ppt "Az evolúció genetikai alapjai MBI ®. I. A populációk genetikai egyensúlya A populáció génállománya= a populációban lévő allélok összessége A különböző."

Hasonló előadás


Google Hirdetések