Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GAZDASÁGPOLITIKA. A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGPOLITIKA. A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGPOLITIKA

2 A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza. 2

3 A gazdaságpolitika funkciói –Jogi és társadalmi keretek biztosítása (szabályok betartatása), –A verseny fenntartása, –Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) /hatékonyság és méltányosság alapján történik/, –Erőforrások átcsoportosítása (allokáció), –Stabilizáció (rövid távon konjunktúra szabályozás, hosszú távon gazdasági növekedés és fejlődés). 3

4 Gazdaságpolitika, pénzügypolitika A pénzügypolitika a gazdaságpolitika része, pontosabban annak eszközrendszere. A pénzügypolitika összetevői: –Költségvetési politika, –Pénzpolitika, –Hitelpolitika, –Devizapolitika, –Vámpolitika, –Kamatpolitika, –Árfolyam-politika. 4

5 A pénzügypolitika fő megjelenési formái FISKÁLIS POLITIKA (kormányzati kiadásokkal és az adózással összefüggő mechanizmusokon keresztül próbál hatni a gazdaság szereplőire) MONETÁRIS POLITIKA (pénzkínálat és/vagy a kamatláb szabályozásán keresztül próbálja befolyásolni a gazdasági folyamatokat) 5

6 Gazdaságpolitikai iskolák 6 IsmérvMonetarista gazdaságpolitika Keynesista gazdaságpolitika A gazdaság természetes állapota Termelés a termelési lehetőségek határán Nincs garancia a TLH-n történő gazdálkodásra Az állam gazdasági szerepe Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét Bér, foglalkoztatottságRugalmas árak és bérek, csak önkéntes munkanélküliség „Lefelé” merev bérek, nincs teljes foglalkoztatottság

7 7 IsmérvMonetarista gazdaságpolitika Keynesista gazdaságpolitika KamatpolitikaElutasítja az aktív állami kamatpolitika szükségességét Aktív kamatpolitikát kell foganosítani Árfolyam-politikaAz árfolyam alakulásába nem kell beavatkozni, engedni kell az árfolyam- ingadozást Szilárd árfolyamot kell biztosítani. A lebegő árfolyam nem mutatja ki a gazdaság belső szerkezeti problémáit

8 Gazdaságpolitikai irányzatok 1. JÓLÉTI ÁLLAM (a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. Jellemző példa: Svédország.) NEOLIBERALIZMUS (minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac) SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) (az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása) 8

9 Gazdaságpolitikai irányzatok 2. 9 IsmérvJóléti államNeoliberaliz- mus Szociális piacgazdaság A versenyrőlSzükséges rossznak tartja AbszolutizáljaIgenli A gazdaság- politikai célokról Teljes foglalkoztatottság költségvetési eszközökkel is A piac szerepének maximalizálása A pénz érték- állandóságának biztosítása

10 10 IsmérvJóléti államNeoliberaliz- mus Szociális piacgazdaság A szociális hálóról Univerzális – mindenre kiterjedő -, a szelektivitás másodlagos Csak rászorultsági alapon, olykor kegyként Szelektív, a rászorult maga is tegyen jobb helyzetéért Az állam szerepéről A különböző egyenlőtlenségek enyhítése érdekében redisztribúció és allokáció Maradjon kívül a mikrogazd.-i folyamatokon, minimalizálás (ahol a piac nem képes…) Krízis esetén átmenetileg redisztribúció és allokáció. (ahol a piac csődöt mond)

11 A gazdaságpolitika szereplői Definíció: A gazdaságpolitika szereplőiként (aktorok) értelmezzük a gazdaság minden olyan alanyát, aki/amely a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli azt. A szereplők lehetnek: Elsődleges vagy közvetlen aktorok, Másodlagos vagy közvetett aktorok. 11

12 Elsődleges vagy közvetlen aktorok Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük tehát legitim. Belföldiek állam parlament kormány központi közigazgatási szervek központi bank Külföldiek nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések 12

13 Másodlagos vagy közvetett aktorok Szövetségek pártok tényleges szövetségek közjogi jellegűek magánjogi jellegűek lobbyk Tanácsadók tanácsadó intézmények szakértői testületek, tanácsok, csoportok 13

14 BELFÖLDIEK 14

15 Parlament Definíció: A parlament az egyes országok alkotmányozó és törvényhozó szerve, és mint ilyen, megszabja azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyeken belül a gazdaságpolitika mozoghat. Választott képviselői a társadalom egyes csoportjainak érdekeit jelenítik meg. Törvények kezdeményezése: Alanyi jogon: parlamenti képviselő Kollektív alapon: parlamenti bizottságok. 15

16 Kormány A végrehajtó hatalom csúcsszerve. Megszabja az állami politikák fő irányait, koordinálja a különböző állami szerveket, biztosítja működésük egységességét. Köteles végrehajtani az Országgyűlés által hozott törvényeket. Döntéshozó és végrehajtó szerv egyben. Feladatait és hatásköreit delegálhatja a következő egységeknek: -Kabinet (döntés előkészítés), -Kormánybizottságok (egyes ügyekben döntések), -Kollégiumok (döntés előkészítés), -Kormánybiztos (eljár a kormány nevében). 16

17 Közigazgatási szervek I. Definíció: Szakterületenként tagolt, minisztériumokból, hivatalokból, köztestületekből álló, összetett szervezet, amely a kormánynak alárendelve dolgozik. Az egyes szakterületek vezetői a minisztériumok. Feladatuk a végrehajtandó intézkedések kidolgozása, gondoskodás a végrehajtásról. 17

18 Közigazgatási szervek II. A közigazgatási szervek tagoltsága: Horizontális (centralizált irányítás esetén), Vertikális (decentralizált irányítás esetén). Csoportosítás: Funkcionális (pl. pénzügyi, foglalkoztatáspolitikai stb.), Termékelv szerinti v. ágazati (pl. ipari, vízügyi, agrár stb.). 18

19 Központi Bank (jegybank) Feladatai: A nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, Nemzetközi fizetőképesség megőrzése, A mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása. Működési kereteit a jegybanki törvény határozza meg. 19

20 KÜLFÖLDIEK 20

21 Nemzetek feletti intézmények Pl. Európai Unió Miniszterek Tanácsa Bizottság A tagországok gazdaságpolitikáját korlátozza, egyes területeket közvetlen irányítása alá von. 21

22 Nemzetközi intézmények A nemzetközi intézmények ajánlásokat adnak egyes nemzeti gazdaságpolitikai célok elérésére vonatkozóan. Az ajánlások betartása a szerződéses kapcsolatok feltétele. Pl. Nemzetközi Valutaalap (IMF) 22

23 Nemzetközi szerződések Az egyes országok szuverén joga, hogy csatlakoznak-e egyes nemzetközi szerződésekhez. Belépés esetén a már ismert és a jövőbeni (később csatlakozó) partnerekkel szemben azonosak a kötelezettségek (pl. kedvezmények). 23

24 SZÖVETSÉGEK 24

25 Pártok Tagjaik egyéni törekvéseit politikai programokba tömörítik. A megválasztott jelöltek a törvényhozásban dolgozzák ki az adott választási időszakra érvényes programot. 25

26 Tényleges szövetségek Közjogi szövetségek (hatósági funkció) Magánjogi szövetségek (hatáskör nélkül) Kamarák Iparkamara Orvosi k. Állatorvosi Agrár stb. Társadalom- biztosítási önkormányzatok (igazgatási és hatósági funkció) Gazd.politikai érdekszövetségek Adófizetők szöv. Fogyasztók szöv. stb. Piaci szövetségek Szakszervezetek Munkavállalói szövetségek stb. 26

27 Lobby Eredeti jelentése: a törvényhozás tagjaira gyakorolt nyomás. Mai értelemben: Az egész közigazgatás minden döntésre felhatalmazott tagjának befolyásolása szervezett érdekcsoportok hivatásos meghatalmazottja által. 27

28 TANÁCSADÓK 28

29 Tanácsadók Tanácsadó intézmények Magán, Államilag támogatott, Állami. Szakértői csoportok Tudományos tanácsok (önálló tematikával dolgoznak), Szakértői tanácsok (kijelölt feladatot kapnak). 29

30 Érdekviszonyok a gazdaságpolitikában Kormányzaton belüli viszonyok, A kormányzat és a Központi Bank viszonya, Az érdekszervezetek strukturális helyzete. 30

31 Kormányzaton belüli viszonyok I. konfliktus Funkcionális Minisztériumok (pl. pénzügy, környezetvédelem) Kp-i költségvetés egyensúlyban tartása, Fenntartható fejlődés stb. Ágazati Minisztériumok (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem stb. Ágazati növekedés, Versenyképesség növelése stb. 31

32 konfliktus Alapja: forrásaikat csak egymás rovására növelhetik a központi költségvetés szűkössége miatt. Kormányzaton belüli viszonyok II. Funkcionális / Ágazati Minisztériumok 32

33 Munkavállalók konfliktus Munkaadók Alapja: a megtermelt jövedelmekből a termelési tényezők (munka és tőke) milyen arányban részesedjenek. Érdekszervezetek közötti ellentétek 33

34 Munkaadók konfliktus Munkaadók Alapja: A központi fejlesztési forrásokért zajló verseny, A kis- és nagyvállalatok között zajló verseny, A hazai és nemzetközi cégek között zajló verseny stb. Érdekszervezetek belső ellentétei 34

35 VERSENYPOLITIKA 35

36 VERSENYPOLITIKA A verseny funkciói: –A jólét maximalizálása, –A hatékonyság növelése, –A kiválasztás módszere. Versenyt korlátozó tevékenységek: –Tisztességtelen vállalati magatartás (áruvédjegyek utánozása, hírnév rontás, üzleti titokkal való visszaélés, szerződésszegés stb.) –Fogyasztók megtévesztése, –Kartell megállapodások, –Visszaélés gazdasági erőfölénnyel (tisztességtelen árképzés stb.) 36

37 Verseny szerinti piaci formák: 1.Tiszta monopólium: 100%-os piaci részesedés, 2.Domináns cég: 50% feletti piaci részesedés kompetitív szektorral kiegészítve, 3.Szigorú oligopólium: a piac többségét néhány cég fedi le – legjobb táptalaja a kartell ügyleteknek, ugyanakkor élénk verseny is kialakulhat, 4.Laza oligopólium: néhány nagyobb cég részesedése 30-50% körüli. Itt már nem valószínű a versenykorlátozás, 5.Monopolisztikus verseny: sok szereplő jelenléte, egyenként 10-15% alatti részesedéssel, 6.Versenyző piac: versenyzők relatív nagy száma, kis piaci rész. 37

38 Az állam szerepe a versenyben I. Feladata: Fellépni a versenykorlátozás formái ellen (gazdaságpolitikai beavatkozás) A beavatkozás formái: 1. Hagyományos antitröszt szabályozás (versenytörvény betartása) a)Fellépés a tisztességtelen piaci magatartással szemben, b)Kartell szabályozás, c)Versenyt csökkentő piaci struktúrák kialakulása ellen ható szabályozás. 38

39 Az állam szerepe a versenyben II. 2. Regulált piacok Olyan piacokon, ahol a verseny korlátozásának veszélye fokozottan fennáll, állami szabályozást szükséges alkalmazni. A szabályozás kiterjedhet: –Működési feltételekre és ezek engedélyezésére, –Szerződések tartalmára, feltételeire, –Szolgáltatások árára (hatósági árak alkalmazása). A szabályozás elsődleges célja a fogyasztók védelme, és a tisztességtelen piaci magatartás megakadályozása. 39

40 Az állam szerepe a versenyben III. 3. Egyéb szabályozás és intézmények –Előírások (környezetvédelmi, kereskedelmi, műszaki stb.), –Állami kedvezmények, –Fogyasztási adók stb. 4. Közvetlen állami befolyásolás –Az állami szektor működtetése (állami vállalatok) 40

41 Nemzetközi szerződések szerepe a versenyvédelemben A nemzetközi egyezmények (pl. WTO, EU) a nemzetközi verseny tisztaságát védik, ezért bizonyos fokig ellentmondanak a hazai érdekeknek. Példa: Az Európai Unió versenypolitikája kiterjed: –Állami támogatásokra, –Természetes monopóliumokra és különleges helyzetű vállalkozásokra, –Állami kereskedelmi monopóliumokra. 41

42 KERESKEDELEM POLITIKA 42

43 Kereskedelempolitika A kereskedelem és a gazdasági növekedés kapcsolata 1940-es évek végétől az 1980-as évekig: STRUKTURALISTA ELMÉLET Hangsúlyozta a külkereskedelem gazdasági fejlődést korlátozó hatását a fejlődő országok esetében. Az elmélet szerint a külkereskedelem kedvezőtlen gazdasági hatásai a következők: 1. cserearányok romlása, 2. exportkereslet erőteljes ingadozása, 3. „gyermek” iparágak leszakadása. 43

44 1. a cserearányok romlása (Singer-Prebisch tétel) Fejlődő országok: munkaerő-intenzív, primer termékek exportja, a termékekre rugalmatlan kereslet. Fejlett országok:tőke-intenzív, feldolgozóipari termékek exportja (fejlettebb technológiák), rugalmas kereslet. A fejlődő országok exportkínálata elmarad a fejlett országok mögött, ami a cserearányok romlását eredményezi. 2. Exportkereslet ingadozása Oka: a fejlett országok konjunktúra ciklusai. 44

45 3. „Gyermek” iparágak alacsony versenyképessége Fejlett országok:széles termelői kör, alacsony költségek, nagy kereslet. Fejlődő országok:szűk termelői kör, magas termelési költségek, alacsony piaci részesedés. Átmeneti védelem és támogatás szükséges! 45

46 NEOKLASSZIKUS ELMÉLET Vitatja a cserearányok tartós romlását. Kihangsúlyozza a termelési tényezők elsődleges szerepét. A fejlődő országok nem csak primer termékeket állítanak elő. Az áringadozás nem feltétlenül erősebb a primer áruk piacán. Az iparágon belüli kereskedelem tovább mérsékli a kedvezőtlen ármozgást. A csere nagyobb választási lehetőséget biztosít a fogyasztóknak, valamint lehetővé teszi a KOMPARATÍV ELŐNYÖK kihasználását. 46

47 A kereskedelempolitikák csoportosítása I. Az állam beavatkozásának jelenléte szerint: –Semleges (nincs állami beavatkozás), –Aktivista (van állami beavatkozás). Az állami beavatkozás jellege szerint: –Importhelyettesítő (belföldi termelők és a hazai piac védelme), –Exportorientált (az export ösztönzése). 47

48 A kereskedelempolitikák csoportosítása II. Branson-Bradford szerint (GDP-részesedés, ármutatók alapján) CsoportosításA kereskedelem jellege ZÁRT GAZDASÁG Nincs kereskedelem, a világkereskedelemtől történő teljes elfordulás IMPORTHELYETTESÍTÉS Három típusa lehetséges: 1. Ellenőrzéseken keresztül diszkriminál. Az import effektív árfolyama magasabb az exporténál. 2. Szelektív diszkrimináció az importtal szemben. 3. Korlátozott diszkrimináció 48

49 BEFELÉ FORDULÓ KERESKEDELEMPOLITIKA A hazai gazdaságnak nyújtott prioritás az exporttal szemben. KIFELÉ FORDULÓ KERESKEDELEMPOLITIKA Az exportnak a hazai értékesítéssel szemben nyújtott nagyobb támogatás NYITOTT GAZDASÁG Az export részesedése meghaladja a GDP 15 %-át. Különböző mértékű export-orientáció létezhet, de liberalizált az import. Az export és az import effektív árfolyama azonos. 49

50 EXPORTÖSZTÖNZÉS Egységes szubvenció a kereskedelembe kerülő javakat előállító szektoroknak. Az exportőrök effektív árfolyama meghaladja az importőrökét. Az exportösztönzést aktív állami szerep vállalás is kiegészítheti az iparpolitika vagy a szelektív és az exportnak alárendelt import helyettesítés formájában. 50

51 A kereskedelempolitika eszközrendszere Import szabályozó eszközökExport szabályozó eszközök Ár jellegű szabályozás Mennyiségi szabályozás Input orientált eszközök Output orientált eszközök 51

52 Ár jellegű szabályozás VÁMOK (importra kivetett adók) –Kiszorítják az inputkínálat egy részét, –A versenyképes inputtermékek kiszorításával csökkentik a gazdaság hatékonyságát, –Árszínvonal emelkedést generálnak (inflációs hatás), –A fogyasztók jóléte csökken, –A termelők biztonsága, bevétele nő, –A kormányzat bevétele nő. Alkalmazásuk elsősorban bizonyos egészségügyi vagy nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével történik. 52

53 Mennyiségi szabályozás (adminisztratív korlátozások) 1.Speciális vagy változó illetékek, 2.Antidömping illetékek, 3.Kvóták (az importvolumen felső szintjének meghatározása és elosztása a piaci szereplők között), 4.Letéti rendszer, importfedezet biztosítása, 5.Önkényes exportkorlátozás (az export volumenének korlátozása megállapodás, vagy piaci előrejelzések alapján), 6.Egészségügyi – és szabvány előírások, beléptetési feltételek szigorú szabályozása. 53

54 Input orientált eszközök A piaci egyensúlyi szint alá csökkentik az exportorientált termelés során felhasznált hazai és importált inputok árát. A támogatás irányulhat: 1.Elsődleges inputokra (tőke, munkaerő) –Gyorsított amortizáció lehetősége, –Kamattámogatás beruházási hitelre, –Munkaerő költség egy részének állami átvállalása. 2.Közbülső inputokra (importált inputok, pl. gépek, berendezések, nyersanyag) –Vámok részleges vagy teljes visszatérítése, –Közösségi infrastruktúra használata (kedvezményes energiatarifák). 54

55 Output orientált eszközök 1.Közvetlen ösztönzők –Kedvezményes exporthitelek, –Exportgarancia, –Egyedi segély, –Exportszubvenció. 2.Közvetett ösztönzők –Infrastrukturális beruházások támogatása, illetve finanszírozása, –K+F tevékenységekre nyújtott állami hitel, –Exportőrök közös beruházásainak támogatása. 55

56 A kereskedelempolitika liberalizálása a közepesen fejlett és átalakuló gazdaságokban A változás iránya: ImporthelyettesítésExportorientált A változás kiváltó okai: –Zárt gazdaságok, túlértékelt árfolyam, elégtelen gazdasági növekedés, –Felerősödő törekvések az állami beavatkozással szemben, –Adósságválság. A liberalizálás lépcsőfokai: –Mennyiségi szabályozásÁr jellegű szabályozás –Vámszínvonal fokozatos csökkentése, –Vámkulcsok harmonizálása. 56

57 A liberalizálás eredményét befolyásoló tényezők –Kiinduló makrogazdasági helyzet, –Korábban gyakorolt protekcionizmus időtartama, –Külső tényezők hatása, –Társadalmi csoportok ellenállása. 57

58 STRUKTÚRAPOLITIKA 58

59 STRUKTÚRAPOLITIKA Definíció: Struktúrán valamely egység olyan felosztását értjük, melynek eredményeként a részegységek homogénebbé válnak, mint a tagolatlan egész. Statisztikai kategóriák: –Egyes ágazatok GDP hozzájárulása, –Foglalkoztatás szerkezete ágazatonként, –Beruházások ágazati szerkezete, –Ágazatokon belüli keresletstruktúra, –Ágazatokon belüli termelésstruktúra, –A termelés regionális megoszlása. 59

60 A termelés ágazati szerkezete Osztályozási egységek: Ipar, építőipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, közlekedés, hírközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás, egyéb anyagi tevékenységek. A strukturális vizsgálatok tárgya lehet: –Pillanatnyi állapot (más gazdaságok mutatóival egybevetve), –Változás folyamata. 60

61 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK –Intézményi változások, –Kínálati tényezők változásai, –Keresleti tényezők változásai. 61

62 Intézményi változások Befolyásoló tényezők: –Adórendszer pl. jövedelem adó = vásárló erő jövedelemrugalmasság társasági adó = beruházások –Nyugdíjbiztosítás rendszere –Termelési szabályozás (árszabályozás, szabványok, normák) 62

63 Kínálati tényezők változásai A termelési tényezők közül a munka és a tőke mennyisége alakítható, míg a természeti erőforrások (föld) konstansnak tekinthetők. A kínálat oldali struktúra váltást előidézheti: –Új árstruktúra, –Helyettesítés pl. olajárakenergia megtakarítást szolgáló beruházások –A munka, mint termelési tényező állandó drágulása következtében a vállalati beruházások egyre inkább munkaerő-megtakarító jellegűvé válnak. 63

64 Keresleti tényezők változásai HÁZTARTÁSOK (fogyasztási javakra irányuló kereslet – Engel görbe! – meghatározó tényezők a jövedelem és az árak aránya, valamint az egyéni preferenciák) VÁLLALATI SZFÉRA (beruházási javakra irányuló kereslet) ÁLLAMI SZFÉRA (vállalatoknak nyújtott támogatások, allokációs folyamatok szabályozása, háztartásokat érintő intézkedések) 64

65 A struktúrapolitika funkciói és jellemzői Graduális struktúraváltás: egymásra épülő lépések sorozata. Paradigmatikus struktúraváltás: nagy technikai korszakváltás esetén. A struktúrapolitika arra szolgál, hogy elősegítse a gazdaság kívánatos átalakulását. Funkciói: –Offenzív funkció: A piac által vezérelt változásokat gyorsítja, –Defenzív funkció: Az átrendeződés folyamatát fékezi (politikai, stratégiai, regionális vagy gazdasági szempontokat követve). 65

66 Modern gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői –A szerkezeti változásokra csak reagál, nem pedig tervszerűen alakítja azokat, –A piac hiányosságait korrigálja a gyorsabb struktúraváltás érdekében, –A hatékonyság növelését csak akkor fékezi, ha a regionális vagy szociális többletköltségek meghaladnák az elérhető eredményt. 66

67 –Felzárkózási célok, kulturális, gazdasági és társadalmi modernizációs törekvések, –Termékvertikumok kiépítése, feldolgozás, kereskedelem fejlesztése, –Vidékfejlesztés, a mezőgazdaság diverzifikálása, –Külgazdasági orientáció, –Beruházási ciklusok elkerülése, termelői- és infrastrukturális beruházások helyes aránya. 67 Fejlődő gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői

68 A struktúrapolitika eszközrendszere 1. Rendszerpolitika: a gazdálkodás keretfeltételeit alakítja, alkalmazása kötelező (törvények, rendeletek, mint pl. környezetvédelmi előírások) Rendszerpolitikai eszközök: Gazdasági alkotmányozás (általános keretfeltételek) Tulajdoni rendszer: államosítás/privatizáció Versenytörvény: mentesítések/mentességek kiküszöbölése Gazdasági rendeletek (külön szabályozás) tényezőpiacok szabályozása Rendelkezési jogok korlátozása: iparűzési tv., kv-i előírások. 68

69 Folyamatpolitika: az egyéni döntések befolyásolására irányul, választási lehetőséget nyújt (pl. szubvenciók) Folyamatpolitikai eszközök: Közvetlen eszközök A termelés mennyiségének kontingentálása Ármegállapítás Beruházások engedélyezési rendszere 69 A struktúrapolitika eszközrendszere 2.

70 Közvetett eszközök Keresletszabályozás:közösségi kiadások adópolitika külkereskedelmi politika Kínálatszabályozás:infrastruktúra politika ingyenes közösségi szolgáltatások termelési költségek átvállalása beruházási hozzájárulások fizetési könnyítések 70

71 USA –Éles piaci verseny, –Minimális állami intervenció. Az állami szerepvállalás tipikus területei: –Katonai biztonság, –Technológiai újítások (kutatások), –Válságkezelés (pl. 70-es évek vége) –Veszélyeztetett ágazatok megőrzése (defenzív), –Csúcstechnológia dinamizálása (offenzív). 71 Struktúrapolitika két fejlett országban

72 Defenzív:nehézségekkel küzdő, stratégiai ágazatok megőrzése Offenzív:csúcstechnológia fejlesztése Hasonló az amerikai modellhez, de –nincs számottevő hadiipari fejlesztés, –jellemző a gazdaság erős exportfüggősége. 72 Japán

73 REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA 73

74 Definíció: Regionális politikának nevezzük a társadalom térbeli létének befolyásolására törekvő kormányzati politikát. Célja: –Területi hatékonyság növelése (gazdasági megfontolás), –Regionális különbségek mérséklése (politikai megfontolás). Csoportosítás: –HAGYOMÁNYOS REGIONÁLIS POLITIKA –Iparra alapozott fejlesztések (munkahelyteremtés, infrastruktúra fejlesztés), –Mennyiségi megfontolások, –Egyoldalú gazdasági szemlélet. 74 REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA

75 ÚJ REGIONÁLIS POLITIKA Kiváltó okai: –Gazdasági szerkezet átalakulása (szolgáltatások megnövekedett súlya), –Termelési rendszer változásai (a termelés munkaerőigényének csökkenése, a tömegtermelés visszaszorulása), –A vállalati szervezet átalakulása (transznacionális vállalatok térnyerése). A fenti tényezők kiváltották a regionális folyamatok átalakulását. –Termelés területi dekoncentrációja, –Szellemi tevékenység területi koncentrációja, –Nagyvállalati, pénzügyi, információs központok. 75

76 Jellemzői: –Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, helyi kezdeményezések (szubszidiaritás), –Endogén potenciálra irányuló (a belső megújulás stratégiája), –Társadalmi tényezők előtérbe kerülése, –Horizontális kooperáció erősödő szerepe, –SME szerepének erősítése. 76

77 HAGYOMÁNYOS REGIONÁLIS POLITIKA –Munkahelyteremtés, –Munkanélküliségi ráta csökkentése, –Túlnépesedett agglomerációs központok problémáinak mérséklése, –Regionális különbségek mérséklése, –Fenntartható fejlődés, –Hagyományőrzés. 77 A regionális politika céljai 1.

78 ÚJ REGIONÁLIS POLITIKA A hagyományos politikán túl: –Környezeti szempontok figyelembe vétele, –Az életminőség javítása, –Endogén források hasznosítása. 78 A regionális politika céljai 2.

79 A területi irányítás alrendszerei –Tervezési (programalkotó), –Szabályozási (közvetítő), –Intézményi (szervezeti). 79

80 Területi tervezés 1.TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV (gazdasági-társadalmi aspektus) 1.Fejlesztésorientáció: innovációk kidolgozása, 2.Cselekvésorientáció: döntésekre és megvalósításra gyakorolt hatás, 3.Erőforrás-mobilizáció: mit-miből fejlesszünk?, 4.Intézményi változás: funkciók-hatáskörök megoszlása. 2.TERÜLETRENDEZÉSI TERV (allokatív szemlélet) 1.Elosztó jelleg: a tervezés tárgyának felosztása, 2.Funkcionális racionalitás: közérdekek képviselete, 3.Mennyiségi szemlélet: számszerűsített modellek (pl. lineáris program.), 4.Egyensúly és komplexitás. 80

81 Területi szabályozás Eszközei: –Pénzügyi ösztönzők rendszere (tőkejuttatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, munkaerő- támogatások stb.), –Központi (közvetlen) szabályozás (eseti intézkedések, mint pl. fejlesztési korlátozások, tevékenységek áttelepítése, állami vállalatok létrehozása), –Infrastrukturális beruházások (elmaradott területek felzárkóztatása). 81

82 Területi intézményi rendszer Hagyományos regionális politika: Az intézményrendszer jellemzően centralizált. Új regionális politika: Az intézményrendszer jellemzően decentralizált (régiók nagyobb önállósága, erősebb innovációs hajlandóság). 82

83 Területfejlesztési stratégiák a modern piacgazdaságokban 83 A stratégia megnevezéseSajátosságok Erőforrás-orientált és funkcionális területi munkamegosztás Centralizált, nagytérségi munkamegosztás Régió-tradicionális termelésRegionális tőketulajdon erősítése Innováció-orientált fejlesztésA vállalkozások és a munkaerő innovációs képességének fokozása

84 84 Munkaerő (képzés) orientált fejlesztés A humán tőke erősítése, piaci feltételeinek javítása Decentralizált stabilitásInfrastruktúra orientált fejlesztés Környezetorientált fejlesztésA források újrahasznosítása, átértékelése Önerős regionális fejlesztésLokális-regionális befektetések Helyi gazdaság fejlesztéseAlulról kezdeményezett, közvetlen akciók

85 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "GAZDASÁGPOLITIKA. A gazdaságpolitika fogalma A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket."

Hasonló előadás


Google Hirdetések