GAZDASÁGPOLITIKA.

Az előadások a következő témára: "GAZDASÁGPOLITIKA."— Előadás másolata:

1 GAZDASÁGPOLITIKA

2 A gazdaságpolitika fogalma
2 A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. Kormányzati szintű kategória, az ország egészére vonatkozó gazdasági célok és eszközök összességét tartalmazza.

3 A gazdaságpolitika funkciói
3 Jogi és társadalmi keretek biztosítása (szabályok betartatása), A verseny fenntartása, Jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) /hatékonyság és méltányosság alapján történik/, Erőforrások átcsoportosítása (allokáció), Stabilizáció (rövid távon konjunktúra szabályozás, hosszú távon gazdasági növekedés és fejlődés).

4 Gazdaságpolitika, pénzügypolitika
4 A pénzügypolitika a gazdaságpolitika része, pontosabban annak eszközrendszere. A pénzügypolitika összetevői: Költségvetési politika, Pénzpolitika, Hitelpolitika, Devizapolitika, Vámpolitika, Kamatpolitika, Árfolyam-politika.

5 A pénzügypolitika fő megjelenési formái
5 FISKÁLIS POLITIKA (kormányzati kiadásokkal és az adózással összefüggő mechanizmusokon keresztül próbál hatni a gazdaság szereplőire) MONETÁRIS POLITIKA (pénzkínálat és/vagy a kamatláb szabályozásán keresztül próbálja befolyásolni a gazdasági folyamatokat)

6 Gazdaságpolitikai iskolák
6 Ismérv Monetarista gazdaságpolitika Keynesista gazdaságpolitika A gazdaság természetes állapota Termelés a termelési lehetőségek határán Nincs garancia a TLH-n történő gazdálkodásra Az állam gazdasági szerepe Tagadja az állam aktív gazdasági szerepét Hirdeti az állam aktív gazdasági szerepét Bér, foglalkoztatottság Rugalmas árak és bérek, csak önkéntes munkanélküliség „Lefelé” merev bérek, nincs teljes foglalkoztatottság

7 Monetarista gazdaságpolitika Keynesista gazdaságpolitika
7 Ismérv Monetarista gazdaságpolitika Keynesista gazdaságpolitika Kamatpolitika Elutasítja az aktív állami kamatpolitika szükségességét Aktív kamatpolitikát kell foganosítani Árfolyam-politika Az árfolyam alakulásába nem kell beavatkozni, engedni kell az árfolyam-ingadozást Szilárd árfolyamot kell biztosítani. A lebegő árfolyam nem mutatja ki a gazdaság belső szerkezeti problémáit

8 Gazdaságpolitikai irányzatok 1.
8 JÓLÉTI ÁLLAM (a gazdaságpolitika allokációs és disztribúciós funkciói túlmutatnak a piaci hibák korrekcióján. Jellemző példa: Svédország.) NEOLIBERALIZMUS (minimális állami beavatkozás, a legfőbb szabályozó a piac) SZOCIÁLIS PIACGAZDASÁG (ordoliberalizmus) (az állam szerepe a piaci keretfeltételek megteremtése és a piaci hibák korrigálása)

9 Gazdaságpolitikai irányzatok 2.
9 Ismérv Jóléti állam Neoliberaliz-mus Szociális piacgazdaság A versenyről Szükséges rossznak tartja Abszolutizálja Igenli A gazdaság-politikai célokról Teljes foglalkoztatottság költségvetési eszközökkel is A piac szerepének maximalizálása A pénz érték-állandóságának biztosítása

10 Szociális piacgazdaság
10 Ismérv Jóléti állam Neoliberaliz-mus Szociális piacgazdaság A szociális hálóról Univerzális –mindenre kiterjedő -, a szelektivitás másodlagos Csak rászorultsági alapon, olykor kegyként Szelektív, a rászorult maga is tegyen jobb helyzetéért Az állam szerepéről A különböző egyenlőtlenségek enyhítése érdekében redisztribúció és allokáció Maradjon kívül a mikrogazd.-i folyamatokon, minimalizálás (ahol a piac nem képes…) Krízis esetén átmenetileg redisztribúció és allokáció. (ahol a piac csődöt mond)

11 A gazdaságpolitika szereplői
11 Definíció: A gazdaságpolitika szereplőiként (aktorok) értelmezzük a gazdaság minden olyan alanyát, aki/amely a megvalósítandó célok, illetve az ezek érdekében bevetett gazdaságpolitikai eszközök közötti választásra és az utóbbiak működtetésére befolyást gyakorol, vagy megkísérli azt. A szereplők lehetnek: Elsődleges vagy közvetlen aktorok, Másodlagos vagy közvetett aktorok.

12 Elsődleges vagy közvetlen aktorok
12 Tevékenységük alkotmányos felhatalmazáson nyugszik a választók akaratának megfelelően – működésük tehát legitim. Belföldiek állam parlament kormány központi közigazgatási szervek központi bank Külföldiek nemzetek feletti intézmények nemzetközi intézmények nemzetközi szerződések

13 Másodlagos vagy közvetett aktorok
13 Szövetségek pártok tényleges szövetségek közjogi jellegűek magánjogi jellegűek lobbyk Tanácsadók tanácsadó intézmények szakértői testületek, tanácsok, csoportok

14 14 BELFÖLDIEK

15 Parlament 15 Definíció: A parlament az egyes országok alkotmányozó és törvényhozó szerve, és mint ilyen, megszabja azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyeken belül a gazdaságpolitika mozoghat. Választott képviselői a társadalom egyes csoportjainak érdekeit jelenítik meg. Törvények kezdeményezése: Alanyi jogon: parlamenti képviselő Kollektív alapon: parlamenti bizottságok.

16 Kormány 16 A végrehajtó hatalom csúcsszerve. Megszabja az állami politikák fő irányait, koordinálja a különböző állami szerveket, biztosítja működésük egységességét. Köteles végrehajtani az Országgyűlés által hozott törvényeket. Döntéshozó és végrehajtó szerv egyben. Feladatait és hatásköreit delegálhatja a következő egységeknek: -Kabinet (döntés előkészítés), -Kormánybizottságok (egyes ügyekben döntések), -Kollégiumok (döntés előkészítés), -Kormánybiztos (eljár a kormány nevében).

17 Közigazgatási szervek I.
17 Definíció: Szakterületenként tagolt, minisztériumokból, hivatalokból, köztestületekből álló, összetett szervezet, amely a kormánynak alárendelve dolgozik. Az egyes szakterületek vezetői a minisztériumok. Feladatuk a végrehajtandó intézkedések kidolgozása, gondoskodás a végrehajtásról.

18 Közigazgatási szervek II.
18 A közigazgatási szervek tagoltsága: Horizontális (centralizált irányítás esetén), Vertikális (decentralizált irányítás esetén). Csoportosítás: Funkcionális (pl. pénzügyi, foglalkoztatáspolitikai stb.), Termékelv szerinti v. ágazati (pl. ipari, vízügyi, agrár stb.).

19 Központi Bank (jegybank)
19 Feladatai: A nemzeti fizetőeszköz belső és külső vásárlóerejének védelme, Nemzetközi fizetőképesség megőrzése, A mindenkori kormányzat gazdaságpolitikájának támogatása. Működési kereteit a jegybanki törvény határozza meg.

20 20 KÜLFÖLDIEK

21 Nemzetek feletti intézmények
21 Pl. Európai Unió Miniszterek Tanácsa Bizottság A tagországok gazdaságpolitikáját korlátozza, egyes területeket közvetlen irányítása alá von.

22 Nemzetközi intézmények
22 A nemzetközi intézmények ajánlásokat adnak egyes nemzeti gazdaságpolitikai célok elérésére vonatkozóan. Az ajánlások betartása a szerződéses kapcsolatok feltétele. Pl. Nemzetközi Valutaalap (IMF)

23 Nemzetközi szerződések
23 Az egyes országok szuverén joga, hogy csatlakoznak-e egyes nemzetközi szerződésekhez. Belépés esetén a már ismert és a jövőbeni (később csatlakozó) partnerekkel szemben azonosak a kötelezettségek (pl. kedvezmények).

24 24 SZÖVETSÉGEK

25 Pártok 25 Tagjaik egyéni törekvéseit politikai programokba tömörítik. A megválasztott jelöltek a törvényhozásban dolgozzák ki az adott választási időszakra érvényes programot.

26 Tényleges szövetségek
26 Közjogi szövetségek (hatósági funkció) Magánjogi szövetségek (hatáskör nélkül) Kamarák Iparkamara Orvosi k. Állatorvosi Agrár stb. Társadalom-biztosítási önkormányzatok (igazgatási és hatósági funkció) Gazd.politikai érdekszövetségek Adófizetők szöv. Fogyasztók szöv. stb. Piaci szövetségek Szakszervezetek Munkavállalói szövetségek stb.

27 Lobby 27 Eredeti jelentése: a törvényhozás tagjaira gyakorolt nyomás. Mai értelemben: Az egész közigazgatás minden döntésre felhatalmazott tagjának befolyásolása szervezett érdekcsoportok hivatásos meghatalmazottja által.

28 28 TANÁCSADÓK

29 Tanácsadók Tanácsadó intézmények Magán, Államilag támogatott, Állami.
29 Tanácsadó intézmények Magán, Államilag támogatott, Állami. Szakértői csoportok Tudományos tanácsok (önálló tematikával dolgoznak), Szakértői tanácsok (kijelölt feladatot kapnak).

30 Érdekviszonyok a gazdaságpolitikában
30 Kormányzaton belüli viszonyok, A kormányzat és a Központi Bank viszonya, Az érdekszervezetek strukturális helyzete.

31 Kormányzaton belüli viszonyok I.
31 Funkcionális Minisztériumok Ágazati Minisztériumok konfliktus (pl. pénzügy, környezetvédelem) Kp-i költségvetés egyensúlyban tartása, Fenntartható fejlődés stb. (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem stb. Ágazati növekedés, Versenyképesség növelése stb.

32 Kormányzaton belüli viszonyok II.
32 Funkcionális / Ágazati Minisztériumok Funkcionális / Ágazati Minisztériumok konfliktus Alapja: forrásaikat csak egymás rovására növelhetik a központi költségvetés szűkössége miatt.

33 Érdekszervezetek közötti ellentétek
33 Munkavállalók Munkaadók konfliktus Alapja: a megtermelt jövedelmekből a termelési tényezők (munka és tőke) milyen arányban részesedjenek.

34 Érdekszervezetek belső ellentétei
34 Munkaadók Munkaadók konfliktus Alapja: A központi fejlesztési forrásokért zajló verseny, A kis- és nagyvállalatok között zajló verseny, A hazai és nemzetközi cégek között zajló verseny stb.

35 35 VERSENYPOLITIKA

36 VERSENYPOLITIKA A verseny funkciói: A jólét maximalizálása,
36 A verseny funkciói: A jólét maximalizálása, A hatékonyság növelése, A kiválasztás módszere. Versenyt korlátozó tevékenységek: Tisztességtelen vállalati magatartás (áruvédjegyek utánozása, hírnév rontás, üzleti titokkal való visszaélés, szerződésszegés stb.) Fogyasztók megtévesztése, Kartell megállapodások, Visszaélés gazdasági erőfölénnyel (tisztességtelen árképzés stb.)

37 Verseny szerinti piaci formák:
37 Tiszta monopólium: 100%-os piaci részesedés, Domináns cég: 50% feletti piaci részesedés kompetitív szektorral kiegészítve, Szigorú oligopólium: a piac többségét néhány cég fedi le – legjobb táptalaja a kartell ügyleteknek, ugyanakkor élénk verseny is kialakulhat, Laza oligopólium: néhány nagyobb cég részesedése 30-50% körüli. Itt már nem valószínű a versenykorlátozás, Monopolisztikus verseny: sok szereplő jelenléte, egyenként 10-15% alatti részesedéssel, Versenyző piac: versenyzők relatív nagy száma, kis piaci rész.

38 Az állam szerepe a versenyben I.
38 Feladata: Fellépni a versenykorlátozás formái ellen (gazdaságpolitikai beavatkozás) A beavatkozás formái: 1. Hagyományos antitröszt szabályozás (versenytörvény betartása) Fellépés a tisztességtelen piaci magatartással szemben, Kartell szabályozás, Versenyt csökkentő piaci struktúrák kialakulása ellen ható szabályozás.

39 Az állam szerepe a versenyben II.
39 2. Regulált piacok Olyan piacokon, ahol a verseny korlátozásának veszélye fokozottan fennáll, állami szabályozást szükséges alkalmazni. A szabályozás kiterjedhet: Működési feltételekre és ezek engedélyezésére, Szerződések tartalmára, feltételeire, Szolgáltatások árára (hatósági árak alkalmazása). A szabályozás elsődleges célja a fogyasztók védelme, és a tisztességtelen piaci magatartás megakadályozása.

40 Az állam szerepe a versenyben III.
40 3. Egyéb szabályozás és intézmények Előírások (környezetvédelmi, kereskedelmi, műszaki stb.), Állami kedvezmények, Fogyasztási adók stb. 4. Közvetlen állami befolyásolás Az állami szektor működtetése (állami vállalatok)

41 Nemzetközi szerződések szerepe a versenyvédelemben
41 A nemzetközi egyezmények (pl. WTO, EU) a nemzetközi verseny tisztaságát védik, ezért bizonyos fokig ellentmondanak a hazai érdekeknek. Példa: Az Európai Unió versenypolitikája kiterjed: Állami támogatásokra, Természetes monopóliumokra és különleges helyzetű vállalkozásokra, Állami kereskedelmi monopóliumokra.

42 KERESKEDELEM POLITIKA
42 KERESKEDELEM POLITIKA

43 Kereskedelempolitika A kereskedelem és a gazdasági növekedés kapcsolata
43 1940-es évek végétől az 1980-as évekig: STRUKTURALISTA ELMÉLET Hangsúlyozta a külkereskedelem gazdasági fejlődést korlátozó hatását a fejlődő országok esetében. Az elmélet szerint a külkereskedelem kedvezőtlen gazdasági hatásai a következők: 1. cserearányok romlása, 2. exportkereslet erőteljes ingadozása, 3. „gyermek” iparágak leszakadása.

44 1. a cserearányok romlása (Singer-Prebisch tétel)
44 1. a cserearányok romlása (Singer-Prebisch tétel) Fejlődő országok: munkaerő-intenzív, primer termékek exportja, a termékekre rugalmatlan kereslet. Fejlett országok: tőke-intenzív, feldolgozóipari termékek exportja (fejlettebb technológiák), rugalmas kereslet. A fejlődő országok exportkínálata elmarad a fejlett országok mögött, ami a cserearányok romlását eredményezi. 2. Exportkereslet ingadozása Oka: a fejlett országok konjunktúra ciklusai.

45 3. „Gyermek” iparágak alacsony versenyképessége
45 3. „Gyermek” iparágak alacsony versenyképessége Fejlett országok: széles termelői kör, alacsony költségek, nagy kereslet. Fejlődő országok: szűk termelői kör, magas termelési költségek, alacsony piaci részesedés. Átmeneti védelem és támogatás szükséges!

46 NEOKLASSZIKUS ELMÉLET
46 Vitatja a cserearányok tartós romlását. Kihangsúlyozza a termelési tényezők elsődleges szerepét. A fejlődő országok nem csak primer termékeket állítanak elő. Az áringadozás nem feltétlenül erősebb a primer áruk piacán. Az iparágon belüli kereskedelem tovább mérsékli a kedvezőtlen ármozgást. A csere nagyobb választási lehetőséget biztosít a fogyasztóknak, valamint lehetővé teszi a KOMPARATÍV ELŐNYÖK kihasználását.

47 A kereskedelempolitikák csoportosítása I.
47 Az állam beavatkozásának jelenléte szerint: Semleges (nincs állami beavatkozás), Aktivista (van állami beavatkozás). Az állami beavatkozás jellege szerint: Importhelyettesítő (belföldi termelők és a hazai piac védelme), Exportorientált (az export ösztönzése).

48 A kereskedelempolitikák csoportosítása II.
48 Branson-Bradford szerint (GDP-részesedés, ármutatók alapján) Csoportosítás A kereskedelem jellege ZÁRT GAZDASÁG Nincs kereskedelem, a világkereskedelemtől történő teljes elfordulás IMPORTHELYETTESÍTÉS Három típusa lehetséges: 1. Ellenőrzéseken keresztül diszkriminál. Az import effektív árfolyama magasabb az exporténál. 2. Szelektív diszkrimináció az importtal szemben. 3. Korlátozott diszkrimináció

49 NYITOTT GAZDASÁG BEFELÉ FORDULÓ KERESKEDELEMPOLITIKA
49 BEFELÉ FORDULÓ KERESKEDELEMPOLITIKA A hazai gazdaságnak nyújtott prioritás az exporttal szemben. KIFELÉ FORDULÓ KERESKEDELEMPOLITIKA Az exportnak a hazai értékesítéssel szemben nyújtott nagyobb támogatás NYITOTT GAZDASÁG Az export részesedése meghaladja a GDP 15 %-át. Különböző mértékű export-orientáció létezhet, de liberalizált az import. Az export és az import effektív árfolyama azonos.

50 50 EXPORTÖSZTÖNZÉS Egységes szubvenció a kereskedelembe kerülő javakat előállító szektoroknak. Az exportőrök effektív árfolyama meghaladja az importőrökét. Az exportösztönzést aktív állami szerep vállalás is kiegészítheti az iparpolitika vagy a szelektív és az exportnak alárendelt import helyettesítés formájában.

51 A kereskedelempolitika eszközrendszere
51 Import szabályozó eszközök Export szabályozó eszközök Output orientált eszközök Input orientált eszközök Mennyiségi szabályozás Ár jellegű szabályozás

52 Ár jellegű szabályozás
52 VÁMOK (importra kivetett adók) Kiszorítják az inputkínálat egy részét, A versenyképes inputtermékek kiszorításával csökkentik a gazdaság hatékonyságát, Árszínvonal emelkedést generálnak (inflációs hatás), A fogyasztók jóléte csökken, A termelők biztonsága, bevétele nő, A kormányzat bevétele nő. Alkalmazásuk elsősorban bizonyos egészségügyi vagy nemzetbiztonsági szempontok figyelembevételével történik.

53 Mennyiségi szabályozás (adminisztratív korlátozások)
53 Mennyiségi szabályozás (adminisztratív korlátozások) Speciális vagy változó illetékek, Antidömping illetékek, Kvóták (az importvolumen felső szintjének meghatározása és elosztása a piaci szereplők között), Letéti rendszer, importfedezet biztosítása, Önkényes exportkorlátozás (az export volumenének korlátozása megállapodás, vagy piaci előrejelzések alapján), Egészségügyi – és szabvány előírások, beléptetési feltételek szigorú szabályozása.

54 Input orientált eszközök
54 A piaci egyensúlyi szint alá csökkentik az exportorientált termelés során felhasznált hazai és importált inputok árát. A támogatás irányulhat: Elsődleges inputokra (tőke, munkaerő) Gyorsított amortizáció lehetősége, Kamattámogatás beruházási hitelre, Munkaerő költség egy részének állami átvállalása. Közbülső inputokra (importált inputok, pl. gépek, berendezések, nyersanyag) Vámok részleges vagy teljes visszatérítése, Közösségi infrastruktúra használata (kedvezményes energiatarifák).

55 Output orientált eszközök
55 Közvetlen ösztönzők Kedvezményes exporthitelek, Exportgarancia, Egyedi segély, Exportszubvenció. Közvetett ösztönzők Infrastrukturális beruházások támogatása, illetve finanszírozása, K+F tevékenységekre nyújtott állami hitel, Exportőrök közös beruházásainak támogatása.

56 A kereskedelempolitika liberalizálása a közepesen fejlett és átalakuló gazdaságokban
56 A változás iránya: Importhelyettesítés Exportorientált A változás kiváltó okai: Zárt gazdaságok, túlértékelt árfolyam, elégtelen gazdasági növekedés, Felerősödő törekvések az állami beavatkozással szemben, Adósságválság. A liberalizálás lépcsőfokai: Mennyiségi szabályozás Ár jellegű szabályozás Vámszínvonal fokozatos csökkentése, Vámkulcsok harmonizálása.

57 A liberalizálás eredményét befolyásoló tényezők
57 Kiinduló makrogazdasági helyzet, Korábban gyakorolt protekcionizmus időtartama, Külső tényezők hatása, Társadalmi csoportok ellenállása.

58 58 STRUKTÚRAPOLITIKA

59 STRUKTÚRAPOLITIKA 59 Definíció: Struktúrán valamely egység olyan felosztását értjük, melynek eredményeként a részegységek homogénebbé válnak, mint a tagolatlan egész. Statisztikai kategóriák: Egyes ágazatok GDP hozzájárulása, Foglalkoztatás szerkezete ágazatonként, Beruházások ágazati szerkezete, Ágazatokon belüli keresletstruktúra, Ágazatokon belüli termelésstruktúra, A termelés regionális megoszlása.

60 A termelés ágazati szerkezete
60 Osztályozási egységek: Ipar, építőipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, közlekedés, hírközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás, egyéb anyagi tevékenységek. A strukturális vizsgálatok tárgya lehet: Pillanatnyi állapot (más gazdaságok mutatóival egybevetve), Változás folyamata.

61 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK
61 STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSOK Intézményi változások, Kínálati tényezők változásai, Keresleti tényezők változásai.

62 Intézményi változások
62 Befolyásoló tényezők: Adórendszer pl. jövedelem adó = vásárló erő jövedelemrugalmasság társasági adó = beruházások Nyugdíjbiztosítás rendszere Termelési szabályozás (árszabályozás, szabványok, normák)

63 Kínálati tényezők változásai
63 A termelési tényezők közül a munka és a tőke mennyisége alakítható, míg a természeti erőforrások (föld) konstansnak tekinthetők. A kínálat oldali struktúra váltást előidézheti: Új árstruktúra, Helyettesítés pl. olajárak energia megtakarítást szolgáló beruházások A munka, mint termelési tényező állandó drágulása következtében a vállalati beruházások egyre inkább munkaerő-megtakarító jellegűvé válnak.

64 Keresleti tényezők változásai
64 HÁZTARTÁSOK (fogyasztási javakra irányuló kereslet – Engel görbe! – meghatározó tényezők a jövedelem és az árak aránya, valamint az egyéni preferenciák) VÁLLALATI SZFÉRA (beruházási javakra irányuló kereslet) ÁLLAMI SZFÉRA (vállalatoknak nyújtott támogatások, allokációs folyamatok szabályozása, háztartásokat érintő intézkedések)

65 A struktúrapolitika funkciói és jellemzői
65 Graduális struktúraváltás: egymásra épülő lépések sorozata. Paradigmatikus struktúraváltás: nagy technikai korszakváltás esetén. A struktúrapolitika arra szolgál, hogy elősegítse a gazdaság kívánatos átalakulását. Funkciói: Offenzív funkció: A piac által vezérelt változásokat gyorsítja, Defenzív funkció: Az átrendeződés folyamatát fékezi (politikai, stratégiai, regionális vagy gazdasági szempontokat követve).

66 Modern gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői
66 Modern gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői A szerkezeti változásokra csak reagál, nem pedig tervszerűen alakítja azokat, A piac hiányosságait korrigálja a gyorsabb struktúraváltás érdekében, A hatékonyság növelését csak akkor fékezi, ha a regionális vagy szociális többletköltségek meghaladnák az elérhető eredményt.

67 Fejlődő gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői
67 Fejlődő gazdaságok struktúrapolitikájának általános jellemzői Felzárkózási célok, kulturális, gazdasági és társadalmi modernizációs törekvések, Termékvertikumok kiépítése, feldolgozás, kereskedelem fejlesztése, Vidékfejlesztés, a mezőgazdaság diverzifikálása, Külgazdasági orientáció, Beruházási ciklusok elkerülése, termelői- és infrastrukturális beruházások helyes aránya.

68 A struktúrapolitika eszközrendszere 1.
68 Rendszerpolitika: a gazdálkodás keretfeltételeit alakítja, alkalmazása kötelező (törvények, rendeletek, mint pl. környezetvédelmi előírások) Rendszerpolitikai eszközök: Gazdasági alkotmányozás (általános keretfeltételek) Tulajdoni rendszer: államosítás/privatizáció Versenytörvény: mentesítések/mentességek kiküszöbölése Gazdasági rendeletek (külön szabályozás) tényezőpiacok szabályozása Rendelkezési jogok korlátozása: iparűzési tv., kv-i előírások.

69 A struktúrapolitika eszközrendszere 2.
69 Folyamatpolitika: az egyéni döntések befolyásolására irányul, választási lehetőséget nyújt (pl. szubvenciók) Folyamatpolitikai eszközök: Közvetlen eszközök A termelés mennyiségének kontingentálása Ármegállapítás Beruházások engedélyezési rendszere

70 Keresletszabályozás: közösségi kiadások adópolitika
70 Közvetett eszközök Keresletszabályozás: közösségi kiadások adópolitika külkereskedelmi politika Kínálatszabályozás: infrastruktúra politika ingyenes közösségi szolgáltatások termelési költségek átvállalása beruházási hozzájárulások fizetési könnyítések

71 Struktúrapolitika két fejlett országban
71 USA Éles piaci verseny, Minimális állami intervenció. Az állami szerepvállalás tipikus területei: Katonai biztonság, Technológiai újítások (kutatások), Válságkezelés (pl. 70-es évek vége) Veszélyeztetett ágazatok megőrzése (defenzív), Csúcstechnológia dinamizálása (offenzív).

72 Japán Defenzív: nehézségekkel küzdő, stratégiai ágazatok megőrzése
72 Defenzív: nehézségekkel küzdő, stratégiai ágazatok megőrzése Offenzív: csúcstechnológia fejlesztése Hasonló az amerikai modellhez, de nincs számottevő hadiipari fejlesztés, jellemző a gazdaság erős exportfüggősége.

73 REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA
73 REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA

74 REGIONÁLIS GAZDASÁGPOLITIKA
74 Definíció: Regionális politikának nevezzük a társadalom térbeli létének befolyásolására törekvő kormányzati politikát. Célja: Területi hatékonyság növelése (gazdasági megfontolás), Regionális különbségek mérséklése (politikai megfontolás). Csoportosítás: HAGYOMÁNYOS REGIONÁLIS POLITIKA Iparra alapozott fejlesztések (munkahelyteremtés, infrastruktúra fejlesztés), Mennyiségi megfontolások, Egyoldalú gazdasági szemlélet.

75 Gazdasági szerkezet átalakulása (szolgáltatások megnövekedett súlya),
75 ÚJ REGIONÁLIS POLITIKA Kiváltó okai: Gazdasági szerkezet átalakulása (szolgáltatások megnövekedett súlya), Termelési rendszer változásai (a termelés munkaerőigényének csökkenése, a tömegtermelés visszaszorulása), A vállalati szervezet átalakulása (transznacionális vállalatok térnyerése). A fenti tényezők kiváltották a regionális folyamatok átalakulását. Termelés területi dekoncentrációja, Szellemi tevékenység területi koncentrációja, Nagyvállalati, pénzügyi, információs központok.

76 Endogén potenciálra irányuló (a belső megújulás stratégiája),
76 Jellemzői: Rugalmasság, alkalmazkodóképesség, helyi kezdeményezések (szubszidiaritás), Endogén potenciálra irányuló (a belső megújulás stratégiája), Társadalmi tényezők előtérbe kerülése, Horizontális kooperáció erősödő szerepe, SME szerepének erősítése.

77 A regionális politika céljai 1.
77 HAGYOMÁNYOS REGIONÁLIS POLITIKA Munkahelyteremtés, Munkanélküliségi ráta csökkentése, Túlnépesedett agglomerációs központok problémáinak mérséklése, Regionális különbségek mérséklése, Fenntartható fejlődés, Hagyományőrzés.

78 A regionális politika céljai 2.
78 ÚJ REGIONÁLIS POLITIKA A hagyományos politikán túl: Környezeti szempontok figyelembe vétele, Az életminőség javítása, Endogén források hasznosítása.

79 A területi irányítás alrendszerei
79 Tervezési (programalkotó), Szabályozási (közvetítő), Intézményi (szervezeti).

80 Területi tervezés 80 TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV (gazdasági-társadalmi aspektus) Fejlesztésorientáció: innovációk kidolgozása, Cselekvésorientáció: döntésekre és megvalósításra gyakorolt hatás, Erőforrás-mobilizáció: mit-miből fejlesszünk?, Intézményi változás: funkciók-hatáskörök megoszlása. TERÜLETRENDEZÉSI TERV (allokatív szemlélet) Elosztó jelleg: a tervezés tárgyának felosztása, Funkcionális racionalitás: közérdekek képviselete, Mennyiségi szemlélet: számszerűsített modellek (pl. lineáris program.), Egyensúly és komplexitás.

81 Területi szabályozás Eszközei:
81 Eszközei: Pénzügyi ösztönzők rendszere (tőkejuttatások, kedvezményes hitelek, adókedvezmények, munkaerő-támogatások stb.), Központi (közvetlen) szabályozás (eseti intézkedések, mint pl. fejlesztési korlátozások, tevékenységek áttelepítése, állami vállalatok létrehozása), Infrastrukturális beruházások (elmaradott területek felzárkóztatása).

82 Területi intézményi rendszer
82 Hagyományos regionális politika: Az intézményrendszer jellemzően centralizált. Új regionális politika: Az intézményrendszer jellemzően decentralizált (régiók nagyobb önállósága, erősebb innovációs hajlandóság).

83 Területfejlesztési stratégiák a modern piacgazdaságokban
83 A stratégia megnevezése Sajátosságok Erőforrás-orientált és funkcionális területi munkamegosztás Centralizált, nagytérségi munkamegosztás Régió-tradicionális termelés Regionális tőketulajdon erősítése Innováció-orientált fejlesztés A vállalkozások és a munkaerő innovációs képességének fokozása

84 Munkaerő (képzés) orientált fejlesztés
84 Munkaerő (képzés) orientált fejlesztés A humán tőke erősítése, piaci feltételeinek javítása Decentralizált stabilitás Infrastruktúra orientált fejlesztés Környezetorientált fejlesztés A források újrahasznosítása, átértékelése Önerős regionális fejlesztés Lokális-regionális befektetések Helyi gazdaság fejlesztése Alulról kezdeményezett, közvetlen akciók

85 Köszönöm a figyelmet!