Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika. Struktúra Fogalma: ► Szerkezet, felépítés, alkat ► Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika. Struktúra Fogalma: ► Szerkezet, felépítés, alkat ► Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika

2 Struktúra Fogalma: ► Szerkezet, felépítés, alkat ► Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben a részegységek homogénebbé válnak ► Gazdasági struktúra – jellemzése statisztikai adatok segítségével pl. egyes ágazatok részesedése a GDP-ben, foglalkoztatottak megoszlása, beruházások és termelés ágazati és területi megoszlása pl. egyes ágazatok részesedése a GDP-ben, foglalkoztatottak megoszlása, beruházások és termelés ágazati és területi megoszlása - elemzése: pillanatnyi állapot - elemzése: pillanatnyi állapot időbeli összehasonlítás (folyamatokra való következtetés) időbeli összehasonlítás (folyamatokra való következtetés) országok, régiók közötti összehasonlítás országok, régiók közötti összehasonlítás - hagyományos felosztás: primer, szekunder és tercier ágazatok - hagyományos felosztás: primer, szekunder és tercier ágazatok illetve: ipar, építőipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, posta és távközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás és egyéb anyagi tevékenységek illetve: ipar, építőipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, posta és távközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás és egyéb anyagi tevékenységek

3

4

5

6

7

8

9

10 Strukturális változások ► összetett jelenség, a gazdaság dinamizmusának megnyilvánulása és hordozója ► Az egyes szerkezeti elemek eltérő érzékenységgel reagálnak a strukturális változásokra ► három csoportba osztható: a) intézményi változások a) intézményi változások b) a piac kínálati oldalán fellépő tényezők b) a piac kínálati oldalán fellépő tényezők c) a piac keresleti oldalán fellépő faktorok c) a piac keresleti oldalán fellépő faktorok ► szereplői: gazdasági szereplők, akik reagálnak és alkalmazkodnak a változásokra ► a struktúrát alakító tényezők más- és más súlyt kaphatnak, eltérő konstellációban különböző következményekkel járnak, közös hatásmechanizmusuk nem írható le egyszerű összegezéssel

11 Intézményi változások ► adórendszer egyes elemeinek változása - az adó formái, tételei, szerkezete - az adó formái, tételei, szerkezete ► Nyugdíjbiztosítási, társadalombiztosítási rendszer változása (megtakarítások formája, nagysága) ► termelés szabályozása - árszabályozás - árszabályozás - minőség és biztonsági követelmények, normák, szabványok előírása - minőség és biztonsági követelmények, normák, szabványok előírása - közüzemekre rótt ellátási kötelezettség - közüzemekre rótt ellátási kötelezettség - természetes monopóliumok szabályozása ► nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének változása – liberalizálás ► Árfolyamszabályozás Deregulációs hullám indulhat el!!!

12 A piac kínálati oldalán ható tényezők ► termelési tényezők kínálatában bekövetkező változások ► A tényezőárak viszonylagos nagysága ► helyettesítési törekvések ► Munkaerőpiac állami szabályozása ► Termelékenység növekedésének ágazati eltérései (két hipotézis)

13 A piac keresleti oldalán ható tényezők: ► háztartások kereslete - jövedelem és kereslet összefüggése (Engel) - jövedelem és kereslet összefüggése (Engel) - preferenciák változása (társadalmi léptékű) - preferenciák változása (társadalmi léptékű) - árarányok (kevésbé jelentős tényező, mert a helyettesítés döntő részben ágazaton belül megy végbe) - árarányok (kevésbé jelentős tényező, mert a helyettesítés döntő részben ágazaton belül megy végbe) ► vállalatok kereslete - beruházási javak kereslete - beruházási javak kereslete - beruházási célok - beruházási célok - beruházás megoszlása bővítő, ill. pótló jellegű beruházásra - beruházás megoszlása bővítő, ill. pótló jellegű beruházásra - a beruházás naturális megoszlása - a beruházás naturális megoszlása ► állami szféra - kereslete (közösségi kereslet) - elosztási folyamatok szabályozása - elosztási folyamatok szabályozása - allokációs folyamatok szabályozása - allokációs folyamatok szabályozása

14 Struktúra változása: ► graduális (az átalakulás egymásból és egymásra épülő lépések sorozataként megy végbe) A struktúrapolitika tárgya A struktúrapolitika tárgya ► Paradigmatikus (a gazdaság szerkezetének radikális változása például technikai korszakváltás eredményeként) Kezelése: általában modernizációs program keretében történik Kezelése: általában modernizációs program keretében történik

15 Struktúrapolitika funkciói ► Általában: elősegítse a gazdaság kívánatos átalakulást ► Offenzív funkció: a piac vezérelte változásokat gyorsítja ► Defenzív funkció: az átrendeződés folyamatát feltartja, vagy fékezi politikai, stratégiai, regionális gazdasági szempontok miatt.

16 A modern gazdaságok struktúrapolitikájának közös jegyei: ► Közös alapelv: a szubszidiáris jelleg (rásegítő) ► a struktúrapolitika inkább csak reagál a szerkezeti változásokra, mintsem tervszerűen alakítja ► A piai mechanizmust korrigálja a kielégítően gyors struktúraváltás érdekében ► A hatékonyság növelése a domináns cél, ez csak szociális, regionális érdekek miatt sérülhet

17 Célok: ► Piaci hatások kiváltotta szerkezeti változások befolyásolása (termelékenység növekedése, gazdasági növekedés gyorsulása, nemzetközi versenyképesség emelkedése, stb) ► A strukturális változások nemkívánatos mellékhatásainak csökkentése, kezelése ► A szerkezeti változások regionális hatásának ellensúlyozása

18 Struktúrapolitika eszközrendszere: ► a gazdálkodás keretfeltételeit alakító (rendszerpolitika) - ezek általában kötelező érvényűek - ezek általában kötelező érvényűek ► A piaci szereplők egyéni döntéseinek befolyásolása (folyamatpolitika) (folyamatpolitika) - ezek általában választást engednek, az egyéni érdekeket célozzák meg - ezek általában választást engednek, az egyéni érdekeket célozzák meg

19 Rendszerpolitikai eszközök: ► gazdasági alkotmányozás (általános keretfeltételek) Tulajdoni rendszer (államosítás/privatizáció) Versenytörvény (mentesítések/mentességek kiküszöbölése, reguláció/dereguláció) ► gazdasági rendeletek (külön szabályozás) szabályozás (ágazati szabályok, tényezőpiacok szabályozása) rendelkezési jog korlátozása (iparűzési törvény, környezetvédelmi előírások)

20 Folyamatpolitikai eszközök: ► Közvetlen eszközök: a termelés mennyiségének kontingentálása ármegállapítás beruházások engedélyezési rendszere beruházások engedélyezési rendszere ► Közvetett eszközök: keresletszabályozás: közösségi kiadások, adópolitika, adópolitika, külkereskedelmi politika külkereskedelmi politika kínálatszabályozás: infrastruktúrapolitika kínálatszabályozás: infrastruktúrapolitika ingyenes közösségi szolgáltatások ingyenes közösségi szolgáltatások termelési költségek átvállalása beruházási hozzájárulások beruházási hozzájárulások fizetési könnyítések

21 Struktúrapolitikai irányzatok: ► Gyakorlat: az indítékok és célok hasonlósága, az eszköztár eltérősége ► függ: az állam gazdasági szerepétől, a köztulajdonú vállalatok súlyától, az ipari szektor koncentrációjának mértékétől

22 Struktúrapolitika jellemzői: Struktúrapolitikai faktorUSAGBJapá n Franciaország Szektor szintű stratégia Integrált eszközrendszer Intézményi stabilitás Az állam vállalkozói szerepe+++++ A keresletszabályozás szerepe++++ Hadiipari megrendelések szerepe Csúcstechnológia támogatása Elavult ágazatok védelme++ + Magánkezdeményezések súlya Regionális szempontok súlya++ + Környezetvédelmi szempontok súlya+++ + Közmegegyezés szerepe Exporttámogatás++ Saját kezdeményezésű importvédelem +++ Reaktív jellegű importvédelem++++++

23 USA ► Elvileg: éles piaci verseny és az állam tartózkodása a beavatkozás különböző formáitól ► Szűk tér a struktúrapolitika számára ► Gyakorlatban: az állam aktivitása nemzetközileg nem jelentéktelen ► szelektív támogatási rendszer (perspektivikus iparágak, kutatás és fejlesztés) - hadiipar ► Ugyanakkor érvényesül protekcionizmus ► Eredmény: kettős iparszerkezet

24 Nagy-Britannia ► koncepcióját tekintve fordulatos struktúrapolitika ► Alapvető változás 1979-től. Jellemzői: állam visszavonulása, az ipar szanálása, a piaci hatások akadálytalan érvényesülése, állami vállalatok reprivatizálása ► Szigorú, önkorlátozó struktúrapolitika

25 Japán ► zárt koncepciójú, rugalmas struktúrapolitika ► Érvényesüléséről stabil intézményrendszer gondoskodik ► Keretéül indikatív tervezés szolgál ► két problémára összpontosít: a) segíti a válságban lévő, relatíve visszahúzódó ágazatokban a kapacitások csökkentését b) csúcstechnológiát képviselő ágazatok támogatása (kifejezetten polgári területekre koncentrál) ► Iparpolitika világpiaci orientációja ► Erős a gazdaság exportfüggősége

26 Franciaország ► erőteljes állami beavatkozás ► magán hordja a tervezés jegyeit ► a struktúrapolitika kijelöli a fejlesztés súlypontjait (hadiipar, repülés, telekommunikáció), itt támogatja a termék és gyártmányfejlesztést, valamint az exportot ► Napjainkban az elsődleges szempont a versenyképesség

27 Az Európai Unió struktúrapolitikája A kiemelt területek és a módszerek az idők során rendkívül sokszor változtak. Jelentős összegeket fordított a Közösség különböző célokra, változó hatékonysággal. Pozitív struktúrapolitika: célja a hatékonyságnövekedés és a modernizáció. A közvetlen támogatások mellett a piaci mechanizmusok minél olajozottabb működésének elősegítése. Közvetlen támogatások: A válságiparágak közösségi szintű támogatása. Az acélipar kiemelt szerepe megszűnt, helyette csúcstechnológiai és K+F-el foglalkozó húzóágazatok preferálása. A technológiai rés problémája Japán lelassulásával háttérbe szorult. Ma: cél a növekedési feltételek javítása, amiben a közlekedéspolitika kap kiemelt szerepet (2010-ig 400 Mrd euró).

28 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika. Struktúra Fogalma: ► Szerkezet, felépítés, alkat ► Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben."

Hasonló előadás


Google Hirdetések