Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intergrációtörténet 1. előadás. Mit jelent? Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intergrációtörténet 1. előadás. Mit jelent? Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás."— Előadás másolata:

1 Intergrációtörténet 1. előadás

2 Mit jelent? Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás

3 Az integráció elmélete II. világháború után kezdtek el vele komolyabban foglalkozni Több integrációs kísérlet ösztönzést adott – EU – EFTA- Európai Szabadkereskedelmi Társulat – NAFTA- Észak Amerikai Szabad kereskedelmi Társulat – ASEAN- Délkeleti Ázsiai nemzetek Szövetsége

4 Definíciók F. Perroux szerint Az integráció két vagy több gazdasági egység egyesülése egy bizonyos egészbe Integráció fogalma alá esik minden olyan folyamat: Amely nagyobb fokú közönségekhez vezet Részek alkalmazkodnak: politika, gazdaság, struktúra Összefonódnak egy magasabb egészbe

5 Integráció Lehet egy kereskedelmi tömörülés – Regionális szabadkereskedelmi blokk – Kollektív protekcionizmus és diszkriminációt alkalmaznak Lehet egy gazdasági tömörülés – Intézmények formájában valósulhat meg – Gazdaságpolitikát is integrálják

6 Integráció elméletek Az elméletek 3 fontosabb dimenziót vizsgálnak 1. Tartalom 2. Forma 3. Előnyök és hátrányok 1. Költség haszon elemzés

7 Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Szabad kereskedelem – Övezeten belül kereskedelem liberalizált – Nincsenek vámok és kvóták – Minden tagország külön vámokat,kvótákat alkalmazz – Vámkülönbség kijátszása ellen eredetigazolás szükséges – származási hely igazolására- pl. EFTA Vámunió – Övezeten belül kereskedelem liberalizált – Kívülállókkal szemben már közös vámokat és külkereskedelmi politikát alkalmaznak- EK

8 Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Közös piac – Áruk és szolgáltatások áramlásán túl, övezeten belül a termelési tényezők is szabadon áramlanak – Tőke, munkaerő, gépek – pl. EK Egysége piac – Teljes liberalizáció nem vámjellegű korlátok leépítése Együttműködés fizikai téren (határformalitások) Technikai szabályok (standardok, előírások) Fiskális szabályozás (adóharmonizáció)

9 Integráció- Fő formák Béla Balassa szerint Gazdasági Unió – A gazdaság politikák integrációja, egységesítés – Monetáris szabályozás – Nemzeti gazdaságpolitika közösségi szintű egyesítése Közös valuta Politikai Unió – Hatalom és törvényhozás átvitele közösségi szintre – Parlament, kormányzás, bíráskodás – Nemzetek feletti szabályozás (supranational level)

10 Integráció - Tartalom: elméleti iskolák fejezik ki Liberális vagy neoliberális iskolák – Klasszikus közgazdaságtan elméletein nyugszik: Adam Smith – Korlátlan szabad verseny és szabad kereskedelem Elméleti iskolák 1. Liberálisok A négy szabadság korlátlan áramlása (termék, szol., tőke, munkaerő, termelési tényezők: gépek) 2. Neoliberálisok- ugyanaz: 4 tényező korlátlan mozgása az egyes egységeken belül és az integrált területek között szabad

11 Integráció - Tartalom: elméleti iskolák fejezik ki 3. Közgazdaságtani iskolák 4 szabadság intenzív áramlása kapcsolatok és kooperáció segítségével (gazd. integráció) gazdasági növekedés elérhető 4. Kommunikációs és kooperációs iskolák Szintén az áramlás és kooperációval azonosítják De az áramlás követelménye a társadalmi és gazdasági élet valamennyi területének együttműködésére fekteti a hangsúlyt Társadalmi, kulturális, politikai kapcsolatok

12 Integráció jelentősége A verseny növekedése Hatékonyság növelése, munkamegosztás - specializáció Egy olyan piacgazdasági struktúrának kialakulása, mely versenymechanizmusokon alapszik – A piacon az árak kiegyenlítődnek, – Az ország szerkezete, tényezők minősége javul – Egy integrált gazdasági területet hoz létre Mikro jellegű megközelítés ( termelőből és fogyasztóból indulnak ki)

13 Integráció és munkamegosztás Munkamegosztás fő jellemzője – Kooperáció és integráció – Új minőséghez vezet – Együttműködés fő formái: kereskedelem, tőke, technikai kapcsolatok, makró szabályozás – Eredmény: kölcsönös függés – Interdependencia elmélet

14 Interdependencia elmélet 50 – 60 években alakult ki: Egy adott ország fejlődését Egyensúlyviszonyát Gazdasági stabilitását és teljesítményét befolyásolta

15 Konfliktus elméleti iskolák Az integráció a: 1. A konfliktusok és viták 2. Feszültségek és az érdek – összeütközésének békés megoldását szolgálják Integráció arra utal: – A háborúk és az erőszak kiküszöbölése

16 Konfliktuselméleti iskolák Az integrációs szervezetek elfogadják és feltételezik a: Közösségi érzést Szolidaritást Politikai és társadalmi kohéziót Valamint intézményrendszereket Egy biztonsági közösség alakul ki – ENSZ- világméretű – Regionális (EU)

17 Távolság elméletek A konfliktus forrásaival foglalkozik Konfliktusok viszályok értékelése – háború, vita A különbségek és hasonlóság hiányára vezethető vissza – Pl. gazdaságban (fejlettség, jövedelem) – Kultúra (hagyományok, vallás) – Integráció tehát a gazdasági és társadalmi közeledés – A távolságok eltüntetése

18 A másik irányzat: regulációs elméletek (dirigisták) Több elméleti iskola tartozik ide Az integrációt a gazdaságpolitikai oldalról közelítik meg Gazdasági unió a cél Szerintük az integráció csak akkor mehet végbe, ha az állam hatalmát csökkentik és közösségi szinten egységesítik a politikákat

19 Jan Tinbergen - Holland közgazdász, Nobel díjas Negatív integráció El kell távolítani a mesterséges akadályokat (vám, határ, kvóták) Pozitív integráció Optimális gazdaságpolitikát alakit ki – Új intézmények és mechanizmusok kialakítása – Meglévő mechanizmusok módosítása Integráció a makro szabályozásról szól

20 Institucionalisták Az integrációt politikai oldalról közelítik meg A gazdasági integrációt a politikai integrációval kapcsolják össze A politikai integráció –hatalom – Nemzeti szintről a nemzetközi közösségi szintre való átvitel

21 Föderalisták A nemzetek feletti és hatékony közösségi hatalmi struktúrákat és intézményeket hangsúlyozzák Euroföderalisták – A hatalom átvitele fontos, mert ha nem, akkor a kormánynak túl nagy a beleszólása pl. versenypolitika, és ezáltal mesterségesen befolyásolhatják a gazdaságot.

22 Funkcionalista iskolák Az integrációs rendszer jobb működésére fektetik a hangsúlyt Egyre több közös célt és funkciót kell hatékonyabb integrációs szervezetekbe delegálni – Gazdasági – Politikai – Társadalmi – Infrastrukturális – Vagy katonai funkciók

23 További elméletek Neo-funkcionalisták – Jólét és belső béke mellet a külső biztonságra fektetik a hangsúlyt Magatartáselméleti felfogások – Kölcsönös függésen alapul – Az egyes szereplők magatartása és cselekvési lehetősége egyre inkább közösségileg határozódik meg

24 Összefoglalás – Integráció az iskolák szerint Egyesülő részek közötti jobb munkamegosztás Új minőség és specializáció – Formái: kereskedelem Nagyobb hatékonyság Politikai és gazdasági egyesülés Nemzetközi intézmények

25 Összefoglalás 1. Történelmi folyamat Erőszak:Törzsek egyesülése, nemzetgazdaságok egyesülése Erőszak nélkül, államok feladják szuverenitásukat Globalizálódó világgazdaság

26 Összefoglalás A nemzetközi integrációt az elméleti irányzatok többsége többszintű folyamatnak tekinti – Mikro – munkamegosztás, kooperáció – Makro – gazdaság politika és hatalom

27 Összefoglalás Integráció felfogható mint folyamat és állapot – Folyamat Egységek közötti diszkrimináció megszűnése – Később állapot A gazdaságok egy nagy egységhez integrálódnak

28 Összefoglalás Minőségileg az integráció egyre fejlettebb – Növekvő hatékonyság – Munkamegosztás – Függés


Letölteni ppt "Intergrációtörténet 1. előadás. Mit jelent? Egyesülési folyamat Részeknek egésszé való összeolvadás Egyesülés Beilleszkedés Beolvasztás Hozzácsatolás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések