Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Pedagógiai antropológia és etika 5. A mitikus világkép A kereszténység.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Pedagógiai antropológia és etika 5. A mitikus világkép A kereszténység."— Előadás másolata:

1 Pedagógiai antropológia és etika 5. A mitikus világkép A kereszténység

2 A korai kereszténység antik tudás:a nevelés lényegéről a nevelés gyakorlatáról intézmények alakultak ki testi-lelki harmóniára (kalokagathia) törekvés eszméje császárkori Róma gazdasági és politikai változások anyagi javakban való különbözés erkölcsi züllés i. e. 1. század: ókori istenek helyére a kereszténység közösségek alakulnak azonos hitben nincs különbség az emberek között szegények között terjed 313. (Milánói rendelet) Konstantin császár vallásszabadsága államvallássá kívánja átalakítani keresztre feszítés büntetése megtiltva egyház anyagi támogatást kap 321-től a vasárnap pihenőnap lesz

3 embereszménye földöntúli élet felé fordul a figyelem a lélek megtisztítása a feladat test megbecsülése csökken a "szív egyszerűsége", a lélek tisztasága az erkölcs forrása a tudás helyett a hit és a szeretet Máté evangéliuma: " Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert majd meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa."

4 nevelés jellemzői centrum: az akarat fejlesztése test erejének és az értelem fejlesztése ennek alárendelt (a skolasztikáig) az akarat fejlesztésének célja a hit erősítése intenzív lelki élet egyetemes jelleg mindenkinek joga van a hit és a szeretet szellemében művelődni társadalmi, (faji), nemzeti különbségek kevésbé fontosak

5 családi nevelés az egyházatyák különös szerepet tulajdonítanak a családi nevelésnek Aranyszájú Szent János: A hivalkodásról, s arról, hogy a szülőknek miképpen kell gyermekeiket felnevelniük (V. sz.): a szülőknek óvniuk kell gyermekük lelkét veréssel nem célszerű büntetni (de féljen a veréstől) inkább: szigorú tekintettel, szemrehányó szavakkal hatni: barátságos ígéretekkel gyermek ne váljék emberkerülővé nevelés tartozéka a mese (bibliai történetek szerepe) serdülőkor előtt: Ószövetség érettebb korban: Újszövetség akaraterő fejlesztése, indulatok legyőzése jól kell megválasztani a gyermek nevelőjét nem ösztönökből fakadó vágyak ellen védekezni kell (korai eljegyzések)

6 családi nevelés feladata: lélek tisztaságának óvása akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök itt még nincs szó a "rosszra hajló természetű lény, a gyerek"ről, vagy a "nyomorúságos korról" Chrisostomas könyve a gyermeki tisztaságot hirdető evangéliumi gondolat "Engedjétek, hogy a kisgyermekek énhozzám jöjjenek, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Istenek országa." családi nevelés feladata: lélek tisztaságának óvása akaraterő fokozása ellenállni a belső ösztönöknek és a bűnök

7 Szent Jeromos (= Hieronymus) (349 k ): Leatához intézett levél keresztény leánynevelés alapelvei "Miután aztán remegő kézzel kezdi a stílusát a viaszon végighúzni, akkor vagy más valakinek kell őt kezénél fognia és gyenge ujjacskáit irányítania, vagy pedig az írótáblába kell bevésni a betűket, hogy keze nyoma ugyanazokban a barázdákban haladhasson végig széltől szélig, s kifelé kalandozni ne bírjon." írástanítás szigorú felügyelet " nem szabad mást hallania és beszélnie, mint ami isteni félelmet lehel. A tisztességtelen szót meg ne értse, világi énekekről ne is legyen tudomása, s már kicsi korában szokjék nyelve édes zsoltárénekekhez." "...éljen angyali tisztaságban, legyen testben test nélkül." természetes gyermeki hajlamok háttérbe szorítása "segítő attitűd" elemei a korábbi közömbösséggel szemben

8 iskolák kathekéta iskolák (= gyülekezetbe belépni szándékozónak a tanítója) vallásos oktatás-nevelésben részesítés II. századtól fogva 2-3 éves "kurzus" keresztény tanainak és gyakorlatainak elsajátítása Alexandriai kathekéta iskola II - III. század Origenész keleti egyházatya vezeti klasszikus hellén műveltség és a kereszténység összeegyeztetésére próbálkozik kalokagathia és a római virtus erkölcsi jobbítást célozza! de: a keresztény középpontja a túlvilág s az Isten ezért: elutasítják az antik (pogány) örökséget

9 a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században a keleti egyházatyák Aranyszájú Szent János Vazul Origenész szerint tanulmányozni kell azt a nyugati egyházatyák Jeromos Ambrosius Tertulliánus Lactantius Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra

10 Ambrosius, 4. sz. Nicoletto, Semitecolo, freskó, 14. sz.

11 Niceai zsinat, 325. Nebbia Cesare freskója, 1600 k., Vatikán

12 A niceiai hitvallás A fiú egylényegű az Atyával (homoúszion)

13 Szent Ágoston (= Aurelius Augustinus) ( ) pogány iskolában tanult Ambrosius tanítására stb. keresztény hitre tér két ember él bennünk: a lelki és a testi a lelki (sapientia) képes az (örök) igazság szemlélésére a testi (scientia) a földi dolgokra figyel tudományos tudás értékét az adja, hogy mennyire segíti a Biblia megértését, a vallásosságot ehhez görög és héber tudás is kell természetismeret, matematika, történelem, asztronómia is s a retorika, logika és dialektika = a klasszikus műveltség valamennyi ágát beilleszti a tudásba úgy, hogy az a Szentírás megértését segítse elő (bizonyos szelekciókkal, pl csillagjóslás, antik művészet)

14 Szent Ágoston (= Aurelius Augustinus) ( ) pogány iskolában tanult Ambrosius tanítására stb. keresztény hitre tér két ember él bennünk: a lelki és a testi a lelki (sapientia) képes az (örök) igazság szemlélésére a testi (scientia) a földi dolgokra figyel tudományos tudás értékét az adja, hogy mennyire segíti a Biblia megértését, a vallásosságot ehhez görög és héber tudás is kell természetismeret, matematika, történelem, asztronómia is s a retorika, logika és dialektika = a klasszikus műveltség valamennyi ágát beilleszti a tudásba úgy, hogy az a Szentírás megértését segítse elő (bizonyos szelekciókkal, pl csillagjóslás, antik művészet)

15 Vallomások A kezdők tanításáról tanítás alkalmazkodjék a jelöltek értelmi és érzelmi fejlettségéhez oktatást előzze meg az (Isten iránti) érzelmek felkeltése tanítónak példát kell mutatnia (ebben is) középkor emberfelfogását meghatározza Szent Ágoston nézeteaz ember eredendő bűnéről a lelkében terhes természeti ember szellemi emberré válhat veleszületett ösztöneiben ott van a "bűn alapanyaga" Isten felkínálja azt, hogy ne azonosuljon az ösztöneivel az ember tökéletesedés útját megmutatja

16 gyermekvédelem 374: gyermekek meggyilkolás bűn (addig nem!) 442: kitett gyermekek sorsa (vaisoni zsinat) - papokká, szerzetesekké nevelik 787: első árvaház (Dateo, Milánó érseke) gyermekek eladása dajkák ópiumos nyugtatói szoros pólya (szívverés lecsökkentése, nyughatás) IX. sz.: szószéki intések elterjedése felértékelődik az édesanya szerepe

17 Klerikus nevelés a kereszténység államvallássá alakul 4. sz. : az első kolostori közösségek szerveződése - első egyiptomi kolóniák, 3-4. sz. : Szent Antal, Szent Pakhomiosz - nyugati szerzetesség megalapítója: Nursiai Benedek (480 – 547) 529. Monte Cassino nővére: Skolasztika – az első nyugati zárda, Piumarola bencések mozgalma (tevékeny és szemlélődő élet: ora et labora) az első kolostori szabályzat: Regula más kolostorok szabálymintájává válik szigorú szabályzat (ima- elmélkedés, tanulás, munka)

18 Kolostori iskolák: század között fontos szerepük van helyi jellegűek, eltérő sznvonalúak, más-más tartalmat nyújtanak vallási ismeretek latin olvasás = lectura egyházi ének = cantus néhol: hét szabad művészet néhol: egyházatyák, klasszikus szerzők ismerete szerzetesi (monasztikus) olvasási módok magányosan végzett: félhangos, dünnyügő közösen végzett formák írás scriptoriumok rajzolt betűk kolostorok: Tours, Fulda, Sankt Gallen, Reims, Szt- Márton-hegy

19 két iskola a klerikusok számára belső iskola (schola interna) – szeretesek számára külső iskola (schola externa) – világi papok Rechenauban, 9. sz-ban (Walahfrid Strabo) Belső iskola – 400 fő Külső iskola – 100 fő Egyes kolostorokban világi műveltségre is szert tehettek - a feudális állam klerikus műveltéségű hivatalnokait képzik Cassiodorus – Vivariuma (Calabria, 540) 8. századtól: Canterbury, Wearmounth, York kolostori könyvtárak kialakulása nőnevelés: női szerzetesek nem csak apácákat nevelnek nemesi származású lányokat is, éves korig írás, olvasás, vallási nevelés, egészségtan, varrás stb.

20 Oktatási rend: tanulócsoportok szervezése a tudás szintje alapján pontosan meghatározott tananyag körülhatárolt tantárgyak megtervezett tanrend tantárgyhoz kialakított tankönyvek képzett tanárok: klerikusok A tananyagrendszer: septem artes liberales a római elképzelés krisztianizálása: Sevillai Isidorus alap: olvasás, éneklés magasabb szinten Trivium (szöveggel foglalkozó) Grammatika Retorika Dialektika Quadrivium (az univerzummal foglalkozó) Aritmetika Geometria Asztronómia Musica a magasabb szintű klerikus pályára készülőknek: Komplex tárgyak egészítik ki mindezt (ez is a hét szabad művészetre épít, annak magasabb szintű összegzése) Grammatika (latin nyelvtan, kiejtés, helyesirás, szónoklás) Diktámen (irásművészet, okiratkezelés, műfaji ismeretek, poétika) Kompútusz (naptárkészítés, természeti jelenségek)

21 Káptalani (székesegyházi) iskola Karoling-kortól a 16. századig léteznek A kanonok a püspök számára tanácsot adó testülete a káptalan ezeket az iskolákat ők irányítják (püspök + káptalan) kezdetben ugyanaz a céljuk, mint a plébániai iskoláknak utóbb (10. századtól): a tudós papok kiképzése a feladatuk alsó fokon: lectura + cantus felsőbb fokon: grammatika – diktámen – kompútusz századtól: önálló szakosodás megjelenése telógia jogtudomány (decreta) orvostudomány (medicina)

22 Krisztus mennybemenetele (Rabula evangeliáriuma, 586. Firenze,)

23 Hrabanus Maurus: Figura I. (De laudibus sanctae crucis. 835)

24 tanári (LECTORI) előadások felolvasás (paelectio) magyarázat (kommentar) vita (disputa) esetleg: előadás, prédikáció stb A skolasztikus bizonyítás deduktív módszer, s gondolkodási műveleteket hangsúlyozza, az érzékszervi tapasztalatokat nem veszi tekintetbe. Lépései: 1./ a tétel kérdő formájú föltevése; 2./ az ellenérvek fölsorakozatása; 3/ a tétel érvényességét bizonyító érvek egybegyűjtése; 4./ a tétel kifejtése, az ellenérvek és az érvek segítségével a döntés meghozatala, a döntés okolása; 5./ az ellenérvek megcáfolása. Az ellenérvek és az érvek tekintélyérveket és logikai érveket vegyítve álltak össze. A skolasztikus módszer kidolgozója Pierre Abélard (1079 – 1142)

25 Francia, 15. sz.


Letölteni ppt "Pedagógiai antropológia és etika 5. A mitikus világkép A kereszténység."

Hasonló előadás


Google Hirdetések