Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fegyverszüneti megállapodástól a Párizsi békeszerződés aláírásáig. Magyarország külpolitikai helyzete. PTE, Modernkori Történeti Tanszék, Rab Virág.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fegyverszüneti megállapodástól a Párizsi békeszerződés aláírásáig. Magyarország külpolitikai helyzete. PTE, Modernkori Történeti Tanszék, Rab Virág."— Előadás másolata:

1 A fegyverszüneti megállapodástól a Párizsi békeszerződés aláírásáig. Magyarország külpolitikai helyzete. PTE, Modernkori Történeti Tanszék, Rab Virág

2 Témák ismertetése A fegyverszüneti szerződés aláírása A nemzetközi elszigeteltség lazulása és az INK diplomáciai elismerése a SZU által Kereskedelmi kapcsolatok alakulása Németek kitelepítése Magyar-csehszlovák lakosságcsere Békecélok, a béke előkészítése áprilisi Moszkvai hivatalos látogatás A Külügyminiszterek Tanácsának hozzáállása a magyar békeszerződés tervezetéhez A kormányküldöttség Washingtonban, Londonban, Párizsban A párizsi békekonferencia

3 Magyarország külpolitikai helyzete és a fegyverszünet Politikai és diplomáciai keretek Nemzetközi szerződések Megállapodások Közös nyilatkozatok Atlanti Charta Teheráni értekezlet októberi moszkvai Churchill-Sztálin csúcstalálkozó

4 Nagyhatalmak képviselete a térségben SZOVJETUNIÓ Nincs átfogó, írásban rögzített külpolitikai elképzelése a térséggel kapcsolatban CÉLja: saját biztonság, befolyása kiterjesztése népfrontpolitika szellemében koalíciós kormányok Baráti külpolitika Államberendezkedés demokratikus átalakítása, fasizmus intézményeinek felszámolása

5 magyar delegáció a háborúból való kilépés előkészítése Moszkva Molotov (külmin.) átadta a Faragho G. vezette magyar küldöttségnek az előzetes fegyverszüneti tervezetet. Horthy elfogadta a feltételeket, de mégsem lépett életbe  október 15-i kiugrási kísérlet kudarca októberi százalékos megállapodás. (tisztázatlan) A szovjetek éretlmezése: a százalékarányok a fegyverszüneti egyezmények végrehajtására vonatkozó SZEB döntési rendjére vonatkoznak. Tehát a szovjet elnöknek döntő szava lesz! Ezt csak megerősítette a Vörös Hadsereg előrenyomulása Nyilvánvalóvá vált, hogy a SZU-nak szinte kizárólagos befolyása lesz a közép-európai ügyek intézésében!

6 Az USA hallgatólagosan, de elfogadta NB tudomásul vette a helyzetet A szovjet kormány széles körű felhatalmazást kapott szövetségeseitől a demokratikus magyar nemzetgyűlés és kormány létrehozásához

7 Az INGY és INK csak akkor tudja gyakorolni törvényhozó és végrehajtó hatalmát, ha teljesül egy NEMZETKÖZI FELTÉTEL, a fegyverszünet aláírása.

8 Fegyverszüneti Egyezmény Moszkva, január 20. Szövetséges szocialista Szovjetköztársaságok-Egyesült Brit Királyság és Észak Írország-Amerikai Egyesült Államok-Magyarország Vorosilov-Gyöngyösi János, Vörös János, Balogh István 1. Magyarország hadat üzen Németországnak lefegyverzi a német fegyveres erőket és hadifogolyként átadja, internálja a német állampolgárokat 8 nehézfegyverzetű gyaloghadosztályt bocsát a Szövetséges (szovjet) Hadseregfőparancsokság rendelkezésére A magyar fegyveres erőket a SZEB felügyelete alatt békeállományba helyezik Magyarország de facto kiszállt háborúból ÁM Az INK tisztázatlan alkotmányjogi körülmények között született és bejelentett hadüzenete nyomán Magyarország de jure hadviselő fél maradt.

9 2. A 1937-es határok mögé vonul vissza 3. A szövetséges csapatok számára szabad mozgási lehetőséget biztosít az ország területén, a csapatszállításokat saját felszerelésein, költségén elősegíti 4. Szabadon bocsátja, ellátja a szövetséges hadifoglyokat és internáltakat 5.Állampolgárság, nemzetiség, vallási meggyőződés, vagy az Egyesült Nemzetek iránti rokonszenv miatt őrizetben levőket szabadon bocsátja, a sérelmes tv-ket hatályon kívül helyezi 6. Minden vagyont, amelyet Mo. az Egyesült Nemzetek területéről Mo-ra szállított, visszaszolgáltatja. 7. Minden Magyarország területén lévő német katonai tulajdont – német flotta hajóit is !– kiszolgáltat a Szövetséges (szovjet) Főhatóságnak 8. A SZEB engedélye nélkül vagyon, értékek, valuta (amely német tulajdonú) az ország területét el nem hagyhatja. 9. A Duna kikötőiben található hajókat a Szövetséges (szovjet) Főhatóságnak ki kell szolgáltatni, hogy azt a németek ellen bevethesse 10. Minden magyar hajó (külföldön is) a SZszF ellenőrzése alá került 11. Eszközöket, szolgáltatásokat, árukat és kifizetéseket köteles Mo. a SZszF részére biztosítani 12.Az okozott károkat részben meg kell téríteni. 300 millió dollárt 6 év alatt kell kifizetni áruban. Ebből 200 millió a SZU-é, 100 millió Csehszlovákiáé és Jugoszláviáé.

10 13. Magyar területen a háború előtti helyzetet állítja vissza, visszaszolgáltatja az Egyesült nemzetek és országaik tulajdonát 14. Közreműködik a háborús bűnösök letartóztatásában, az érdekelteknek való kiszolgáltatásukban és az ítélkezésben 15. Feloszlatja az összes Magyarországon levő hitlerbarát vagy más fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetet és azokat is, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak. 16. Irodalmi termékek behozatala, terjesztése, színielőadások rendezése, mozgóképek bemutatása, a rádióállomások, a posta, a távíró, a távbeszélő működése a SZszF-gal való megállapodás alapján történik. 17. A magyar polgári közigazgatást vissza állítják mindenütt, az arcvonaltól legalább km-re, emellett a magyar közigazgatási szervek végrehajtják a SZszF utasításait. 18. Szövetséges Ellenőrző Bizottságot- ot állítanak fel, amely szabályozza és ellenőrzi a fegyverszüneti feltételek végrehajtását. A SZEB a SZszF elnöksége alatt és az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok képviselőinek részvételével működik. 19. A két bécsi döntést ( és ) érvénytelenítették. 20.A feltételek aláírásukkor életbe lépnek. A teljes szöveget lásd. in: Magyar Törvénytár tc-kek Szerk. Vincenti Gusztáv és Gál László Bp., Franklin

11 Magyarország nemzetközi elszigeteltsége lazul A Szovjetunó magatartása a szerződés után Vorosilov a SZEB szovjet elnöke MÁR a szövetséges hatalmak nevében kér(het)te számon azoknak az intézkedéseknek az életbeléptetését, amelyekre az INK Moszkvában kötelezettséget vállalt. Jalta Churchill, Roosevelt, Sztálin: a háború utáni rendezés kérdései Egybehangolt közös eljárás kidolgozását ígérték. A csatlósokat segítik fontos politikai és gazdasági kérdések demokratikus eszközökkel való megoldásában, belső békéjük megteremtésében.(konkrétumok nélkül) és „Eu. 2 érdekszférára osztását fogadják el.” Együttműködés mutatkozik a 3 hatalom között a végső győzelem elérése érdekében A 3 nagyhatalom magatartása a szerződés után

12 1944 nyarán elfogadta a brit kormányfelfogást (1943), hogy a háború után a magyar állam függetlenségét helyre kell állítani szeptemberében fogalmazták meg először részletesen a Mo. jövőjét illető elképzeléseket. Ezek szerint Mo-on is ideiglenes kormányt kell alakítani, de lehetőleg a kommunisták nélkül. A jaltai értekezlet idején felmerült, hogy Olo-ból bombázó- és vadászgép kötelékeket telepítenének Mo-ra. Shoenfeld, a bp-i amerikai misszió vezetője án közli, hogy nem hivatalos képviselőt fogadnának Washingtonban. A magyar kormány „elbaltázta.” szeptember 25-én hivatalosan bejelenti a diplomáciai kapcsolatok felvételét A Tildy kormányt elismeri november 15. Az amerikai külpolitikát 1945-ben 2 óhaj határozta meg: 1.Oro-gal a szövetség fenntartása és 2. oroszbarát, de nem kommunista kormányok elejére viszont kikristályosodik az USA szovjetellenes világpolitikája. Az USA magatartásának alakulása

13 NB külpolitikája Mo. felé Alapvetően meghatározta politikáját az 1.USA-tól való függőség és hogy nem kerülhet vele komolyabban szembe, és 2.hogy, a Balkánon és a Duna medencében – Dél-Ausztria és Görögország kivételével - a háború végén angolszász haderő nem lesz okt. százalékegyezmény nov. Churcill De Gaulle-hoz: Oroszország most „éhes farkas a nyáj közt, de a falás után jön majd az emésztés problémája.” első felében passzív, még a SZEB angol missziója is második felében azonban szimpatizált az demokratikus átalakulással

14 Magyarország viszonya szomszédaihoz A MNFF programjaDemokratikus külpolitika Együttműködés az „összes környező országgal” A múlt sérelmei nehezítik, kezdetben lehetetlenné teszik, majd megmutatkozik az együttműködés lehetősége Az új Jugoszlávia részéről (Tito) Bp-i beszéd Románia Petru Groza

15 Csehszlovákia K. Gottwald i programbeszéde „Mo-hoz való viszonyunkban a kormány teljesen kihasználja a fegyverszüneti helyzetet, amely, hála a SZU segítségének, oly jelentős előnyöket biztosított Csehszlovákiának. Később, a magyar megszállók jogtalanságainak és gonosztetteinek jóvátétele után, a kormány támogatni fogja azokat a törekvéseket, amelyek célja, hogy az új és valóban demokratikus Mo-ot éppúgy mint a független és demokratikus Ausztriát közelebb hozzák a szomszédos szláv nemzetekhez és államokhoz” Hasonlítsuk össze a következőkkel „Ami Lo-ot illeti, a kormány arra fog törekedni, hogy az áldatlan múlt feledésbe merüljön és hogy Csehsz-nak az új Lo- hoz való viszonya kezdettől fogva új alapra, a szláv testvériség alapjára épüljön.”

16 Ütközőpontok földrendelet Potsdam : SZEB módszereinek felülvizsgálata (atombomba! Figyelmeztetés a SZU felé) Probléma: az angolszászok nem versenyezhettek egyenlő esélyekkel a SZU- val a politikai befolyásért. Nem tudták akaratukat a SZU-ra kényszeríteni Külügyminiszterek tanácsának Londoni értekezlete : minden kérdésben eltérés. Legnagyobb vita a legyőzött államok megítélésében mutatkozott. Az értekezlet eredménytelen. választások (amerikai beavatkozási igény).

17 A koalíciós pártok viszonya a nagyhatalmakhoz MKP: 1945 második felében nem tett különbséget az USA és NB politikája és magatartása között. Mindkettőt olyan imperialista hatalomnak tartotta, amelyek akadályozzák a baloldali politika érvényre jutását Mo-on. SZDP: NB-át munkáspárti kormánya révén a a szociáldemokrata politika legfőbb eu-i megteremtőjének tekintette, komoly reményeket fűzött hozzá. NPP: NB-át az MKP-hoz hasonlóan látja, de az MKP szovjetbarát magatartásától elzárkózik. Ebben az FKGP- hoz közelít, akit nyugatbarát magatartás jellemez.

18 Az INK diplomáciai elismerése a SZU által ugyan azon a napon, szeptember 25. A diplomáciai kapcsolatok felvételére történt hivatalos bejelentés az USA és a SZU részéről A különbség Feltételekkel (USA) Feltétel nélkül (SZU) A tényleges diplomáciai kapcsolatok felvétele már nem párhuzamosan történt. Ezek a feltételek azonban nem igényeltek új intézkedést, lényegében megegyeztek a szöv. hatalmak ide vonatkozó jaltai, illetőleg potsdami állásfoglalásaival

19 Kereskedelmi kapcsolatok alakulása Magyar-román szerződés ( ) Első a sorban Só, fa importja Vastermékek, cukorrépa, vetőmag exportja Magyar-csehszlovák ( ) Koksz, mg-i felszerelések, szerszámgépek importja Olajtermékek exportja „magánkompenzációk” alapján bonyolított megállapodások, ahol nem garantálják a megállapodás végrehajtását

20 Magyar- szovjet ( ig) 30 millió dolláros értéket képvisel Gyapot, koksz, vasérc, réz, ón, szóda, fa, gépkocsialkatrész importja Kőolajtermékek, gyümölcs, konzerv, paprika, optikai műszerek, rádió- felszerelések, gyógyszer, távbeszélők és távírók exportja Gerő és Mikojan írták alá ratifikálták Probléma A szovjetek hosszú lejáratú, szorosabb együttműködést szorgalmaztak Gerő és Miklós ezt előzetesen szentesítette Polgári körök és kisgazdák tiltakoztak

21 Semlegesíteni akarják 1.NB-val és az USA-val köthető kereskedelmi kapcsolatok lehetőségét szondázzák 2.Az INK amikor én elfogadta a magyar-szovjet gazdasági szerződést, 2 lényeges módosítást iktatott be: 1. Nem bír kizáró jelleggel 2. Elsősorban azokra a német javakra vonatkozik, amelyek a potsdami tárgyalások alapján a SZU által Mo-on igénybe vehetők. Tiltakozik az USA és NB is USA: Ellentétesnek ismeri el a Mo-gal én kötött szerződésével. (e szerint a legnagyobb kedvezmény elvét igényelte az USA, főleg a kőolajlelőhelyekre vonatkozólag) NB: …1926-os angol-magyar ker. szerz-re hivatkozva, amely a legnagyobb nemzetközi kedvezmény alapján áll. Csakhogy konkrét javaslatokat nem tettek, vártak a békeszerz-re! A nyugati szövetségesek passzivitása végül szabad utat nyitott a SZU előtt a magyar gazdaságba

22 A mo-i német lakosság kitelepítése Potsdamban kimondták, hogy „A három kormány minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lo-ban, Csehsz-ban és Mo-on maradt német lakosságnak vagy egy részének Németországba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani.” Potsdam előzménye : ellentétes célzattal és oldalról már felvetődött a németek kitelepítésének kérdése korábban is. Hitler akarta (1942/43) az általa megszállt lengyel és szovjet területekre telepíteni a Mo-on, Jugo-ban és Ro-ban élő németeket. A londoni csehsz. emigráns kormány a szudétanémetek háború utáni kitelepítését szorgalmazta, amit a nyugati szövetségesek respektáltak is. A kitelepítés indítékai Mo-on nem azonosak a csehszlovák és lengyel esettel. A Mo-i kitelepítést nem annyira a magyar, hanem inkább a csehszlovák kormányszervek szorgalmazták, azzal a céllal, hogy a németek helyére telepítsék a szlovákiai magyarokat. Végrehajtását Mo-on a SZEB-re bízták februárjában kezdődött

23 A koalíciós pártok és a „svábkérdés” MKP:a kérdést a fasizmus maradványai felszámolása részének tekintette NPP (Kovács Imre): erős nacionalizmus jellemzi. Jelszava: „Ki az országból a sváb hazaárulókkal” FKGP: kitelepítés mellett foglalt állást SZDP: a leghalványabban, de a többiekhez hasonlóan foglalt állást május 14. Pártközi értekezlet  elfogadták a következő elvet: „Magyarországon nincs svábkérdés, csak a német fasiszták kérdése van.” augra változás köv. be egy-egy párt magatartásában: az FKGP aktivitása lefékeződött.

24 1945. nov. közepéig csak német lakost bíráltak el 30% nem volt kapcsolata a Volksbunddal 38% tagja vagy vezetője volt hitlerista szervezetnek 32% Volksbund-támogató A németek ingatlanának kb. 40%-a ítélhető elkobzásra Nagy Imre kimutatása nevet tartalmazott, a SZEB 500 e fő kitelepítéséről beszélt No. amerikai megszállási övezetébe A SZEB november 28-án ütemtervet készített a kitelepítéshez dec. 29. kormányrendelet: „No-ba áttelepülni köteles, aki a legutóbbi népszámlálási összeíráskor német nemzetiségűnek, vagy nyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, aki Volksbundnak, vagy más fegyveres német alakulatnak tagja volt. ” Diplomáciai bonyodalmak kísérték a kérdést. (főleg az USA-val) lassú

25 A magyar-csehszlovák lakosságcsere A Csehszlovák nemzeti állam megteremtésének programját 1942/43 fordulóján Bene  a köztársasági elnök és a londoni emigráns kormány kiegészítette a magyar nemzetiségű lakosság kitelepítésének konkrét követelésével. kiindulópont A nyugati nagyhatalmak válasza elutasító Bene  rádióbeszédében bejelentette „elő kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének végérvényes megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz. ” A SZNT 4/1945. sz. rendelete: a német, a magyar, a szlovák árulók 50 ha-nál nagyobb földbirtokait elkobozzák. Bene  kész helyzet elé állít

26 Benes kinevezi Fierlingert kormányfővé. KASSAI PROGRAM 8. fejezet 1.„a csehszlovák állampolgárságot csak azoknak a magyar nemzetiségű lakosoknak hagyják meg, akik antifasiszták volta, részt vettek a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott ellenállási mozgalomban, vagy pedig üldözték őket a köztársasághoz való hűségükért” 2.„a többi magyar nemzetiségű lakos csehszlovák állampolgársága megszűnik, de lehetővé teszik nekik az optálást, minden ilyen irányú kérelmet külön vizsgálnak meg” 3.„azok a magyar nemzetiségű személyek, akik bűntényt követtek el a köztársasággal vagy más nemzetekkel szemben, főképp a SZU ellen, bíróság elé kerülnek, megfosztják őket csehszlovák állampolgárságuktól és örökre kitiltják őket a köztársaság területéről.”

27 A magyarok diszkriminálása Politikai pártokbanTömegszervezetekben Az általuk lakott településeken nem lehetett nemzeti bizottságot alakítani Magyar nemzetiségű közalkalmazottak elbocsátása (SZNT) Magánalkal- mazottak menesztése (SZNT) Kis-és középüzemeiket, műhelyeiket, lakásaikat elvette Iskoláikat elvette

28 A potsdami értekezletet is elutasítja Csehszlovákia kérését /1945. Közmunkára kötelez, lakóhelytől távol Magyar reakció Gyöngyösi külmin. félhivatalosan válaszolt: A magyar kormány népcserét vagy kitelepítést a maga részéről soha nem kezdeményezne, és ahhoz csakis nemzetközi megállapodás alapján járulna hozzá. A Mo-on élő nemzetiségek számára teljes egyenjogúságot biztosít az INK politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Ha azonban a magyarországi szlovákság szívesebben választanák hazájukat, Csehszlovákiát, ennek útjába a magyar kormány semmiféle akadályt nem gördít…. NB. és az USA is ellene foglalt állást.

29 Tárgyalások Prága I. (eredménytelen) Prága II. megállapodás jött létre a két kormány között, amely az együttesen kidolgozott magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény-tervezetben öltött testet. E szerint a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a mo-i szlovákok önkéntesen áttelepülhessenek Csehszlovákiába. Az áttelepülés ösztönzése érdekében propagandát fejthetnek ki a szlovákok körében, szlovák nyelven. Minden érinett községben 2 nyilvános ülést tarthatnak én Bp-en írták alá Az USA és a SZU szerint is a két államnak kell megoldania a csehszlovákiai magyar lakosság problémáját A megállapodás értékelése: nem két egyenjogú állam, hanem egy győztes és egy legyőzött megállapodása volt.

30 Lakosságcsere a gyakorlatban Csehszlovák Áttelepítési Bizottság megkezdte munkáját. Kiadta heti 3szor a Sloboda című lapot. Másfél hónapon át napi 30 percbe a CSÁB rendelkezésére állt a bp-i rádió Földöz jutás lehetőségével csábítottak Azt terjesztették, hogy aki most nem megy, azt később kényszeríteni fogják A Nagy Ferenc kormány hivatalos nyilatkozatot adott ki, hogy elmondja: szabadon távozhat aki akar, jogvédelemben részesül, aki marad, a kitelepülés soha sem kényszer, a kitelepülők vagyonukban sérelmet nem szenvednek, magyar állampolgárt az ország elhagyására nem kényszerítenek, minden magyar állampolgár a magyar törvények védelme alatt áll, és állni fog a jövőben is. Benes a kitelepítésekkel elégedetlen volt, égy további 200 e magyar egyoldalú kitelepítését kérte a nagyhatalmaktól. A határ menti magyarok ezreit Morva- és Csehországba deportálta.Mo. a területtel együtt fogadta volna a magyarokat. Ez a megoldás nem érdekelte Benest.

31 Számok Áttelepülésre jelentkező szlovákok Elhagyta Mo-ot A kitelepítésre kijelölt magyarok A Mo-ra települők  6000 önkéntes

32 Békecélok és békeelőkésítő tevékenység A szövetséges nagyhatalmak külügyminisztereinek moszkvai értekezlete állomások Mo. szempontjából ez azt jelentette, hogy megnyílt az út a békekötéshez, s ezzel az ország teljes szuverenitásának visszaszerzéséhez Megkezdődhetett a koalíciós pártok békeelőkészítő bizottságainak megalakítása és a békecélok közös kimunkálásasajtóvita, amit az FKGP robbantott ki. Mo. békekilátásainak latolgatása, elsősorban területi kérdésekkel kapcsolatban. (a leggyakrabban előforduló fogalmak: nacionalizmus, sovinizmus) Lényegében a sajtóvita nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy egységes vélemény alakuljon ki a békeelőkészítést illetően. Dessewffy Gyula autonómiát és népcserét kívánt, Révai József erre nacionalista „Don Quijote”-nek nevezte. Darvas József elítélte a sovinizmus „újjáéledő jelenségeit ”. Kovács Imre az etnikai határok igényét állította előtérbe. A szocdemek a demokrácia mellett, D. Gy. és K.I. ellen írtak.

33 problémák FKGP nem jelenik meg a pártközi értekezleten, hogy a békeelőkészítéssel kapcsolatos kérdéseket megvitassa Az SZDP akciót indít Gyöngyösi megbuktatására Az NPP kritizálja a külügyminisztert, majd újabb időpontot javasol pártközi értekezletre

34 Békeelőkészítő programok a koalíciós pártok részéről FKGP proklamációval nyit: a Párizs környéki békék nem biztosítottak tartós békét. Ezért a következőket tartja szükségesnek figyelembe venni: 1. A,nemzetiségi és területi elv összehangolása B,az államok és népek közötti ellentétek levezetése C,az érdekelt országok gazdasági együttműködésének biztosítása 2. Határkérdések Erdély tekintetében két változatot is javasol, mindkettőt Mo. javára Csehszlovákiával kapcsolatban a lakosságcsere után a területi és nemzetiségi kérdés összhangba hozását javasolja Jugoszláviával és Ausztriával kapcsolatban területi igénye nem volt 3. Gyakorlati intézkedések Még csak az FKGP-nak van programja, amikor án pártközi értekezletet tartanak. Az derült ki, hogy területi kérdésekben nincs egységes nézet, kiv. Jugo. tekintetében.

35 SZDP (Szalai Sándor) szerint a magyar-román határ kérdésében az amerikaiak „némileg rugalmasabbak” az angolok „nem teljesen merevek.” Lényegében politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogegyenlőséget, a népek önrendelkezési jogának érvényesítését követelte, nemzetiségre, fajra, vallásra és nemre való tekintet nélkül minden állampolgár számára. a.A magyar nép politikai, gazdasági, kulturális és szociális életlehetőségeinek megteremtése b.A feudalizmust megsemmisítő magyar demokrácia fennmaradásának és további kifejlesztésének biztosítása c.A dunai államok kötelezése a legmesszebbmenő gazdasági együttűködés felvételére d.Önkéntes kivándorlásoktól eltekintve meg kell tiltani a demokratikus és államhű néprétegeknek, nemzetiségi, faji és vallási közösségeknek az ország területéről való kitelepítését, ill. az o. területén való mesterséges széttelepítését.

36 MKP szerint Moszkvába kormányküldöttséget kell meneszteni a magyar- szovjet kapcsolatokkal, jóvátétellel és béketárgyalásokkal kapcsolatos problémák megvitatására. Kapcsolatfelvételt ajánl jugoszláv és román kommunista vezetőkkel. Elítélte a nacionalizmus és irredentizmus minden formáját. NPP Kovács Imre, Darvas József, Farkas Ferenc A legkevésbé informált, nemzetközi kapcsolatai nem igen voltak, a szövetséges nagyhatalmak képviselőivel nem igen érintkezett Külügyminisztérium tevékenysége önálló úton haladt. A kormányzó pártok békeálláspontját alig ismerte. Memorandumot intézett a szöv. nh-hoz én. Ebben konkrétan a területi kérdésekre nem utalt, csak a rendezésnél figyelembe veendő alapelvekre:a, területi és nemzetiség kérdés összhangba hozatala b, gazdasági, kulturális együttműk. biztosítása, c, az államközi, poli és társadalmi ellentéteket okozó tényezők kiiktatása. Miután a területi kérdésekben a pártok nem voltak közös nevezőn, így a Külügyminisztérium dipli előkészítő tevékenysége is állt.

37 A nagyhatalmak Magyarország jövőjéről A Külügyminiszterek Tanácsának évi londoni értekezlete: itt érintették először részletesebben Magyarország jövendő határainak ügyét A magyar-jugoszláv, - csehszlovák, -osztrák határok tekintetében vita nélkül az 1938 előtti határokat állították helyre. (Az amerikai külügyminiszter a magyar-román határ Mo. javára történő módosítását vetette fel, kétoldalú előzetes tárgyalásokat ajánlva az érdekelteknek. A francia és brit külügyminiszter támogatta a javaslatot. Molotov elvetette.) Döntés nincs. 1945/46 fordulóján felmerült, hogy a kérdést ne a békekonferencián, hanem az ENSZ keretein belül oldják meg i amerikai feljegyzés a magyar-román határ kérdésében (maradna a 38-as határ, de Erdélyből egy kisebb részt Mo-nak juttatnának.A britek már a szovjet javaslat mellett vannak!) A magyar-csehszlovák határ ügyében leszögezték, hogy azt bilaterális alapon a két érdekeltnek kell elintéznie KülMinTan. A trianoni határok maradnak, minden esetben. Sajnos a mo-i koalíciós pártok nem igen voltak otthon a szövetséges hatalmak békeelképzeléseiben, így nem is tudták azokat kellően mérlegelni. Ám a szomszédos államok békeelőkészítését sem követték kellő figyelemmel.

38 A békeelőkészítéséssel kapcsolatos gazdasági jellegű kérdések Megakadályozható-e a szovjet gazdasági monopólium kialakulása Mo-on? Igen, kölcsön révén. A USA ha nem is a legkedvezőbb feltételekkel, de segítséget ajánl NB. megkötések mellett mutat csak hajlandóságot Az USA ausztriai és ny-no-i megszállási övezetében lévő magyar javak és értékének sorsa Pan American Airways (MASZOVLET) Gordon Ferenc pénzügyminiszter memoranduma (az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének megvizsgálására és a nyújtandó segítség megvitatására ang-am-szov. bizottság kiküldését kéri)

39 A magyar kormányküldöttség áprilisi moszkvai hivatalos látogatása Kormányküldöttség Nagy Ferenc vezette Szakasits Árpád min.elnök helyettes Gerő Ernő min. Gyöngyösi János min. Célja a kétoldalú kapcsolatok további javítása és kedvezőbb feltételek teremtése a magyar békecélok számára. Eredménye a,területi kérdésekben szinte semmi, b,gazdasági téren minden, amit akartak (15+6 millió) elengedése. c,A koalíció pártjai kezdetek egyre jobban egy nevezőre jutni, nagyobb hangsúlyt fektettek az ország nemzetközi helyzetére, bár túl nagy reményeket fűztek a SZU-hoz. Sztálinnal és Molotovval tárgyaltak

40 A külügyminiszterek Tanácsának május 7-i ülése Lényege, hogy valamennyi határ tekintetében, beleértve a magyar-románt is a trianoni határokat fogadták el. Helye, idejePárizs, Célja a béketervezetek megszövegezése HatásaA magyar koalíció pártjai körültekintőbben kezdtek foglalkozni a békecélokkal. Javaslataik kissé letisztultak, világosabbá, homogénebbé váltak, de az ellentmondásokat teljes mértékben nem tudták kiküszöbölni. Sokkoló

41 Washington-London-Párizs Truman elnökkel Byrnes külügyminiszterrel Acheson államtitkár-helyettessel Magyar békecélok megismertetése w Óhajok1, i határozat felülvizsgálata (sikertelen) Az amerikaiak közölték, hogy a SZU döntése volt, ha ők újra felvetik a kérdést akkor Amerika támogatni fogja azt 2, gazdaságiak MNB (40 millió dollárra becsült) aranykészletét visszakapják (sikeres), a fasiszták által 1945 jan. 20. után elhurcolt magyar javakat visszajuttatják (sikeres), 10 millió helyett 15 millió dolláros hitel (sikeres)

42 L Attlee Noel-Baker Hűvös hangulat A Tanács az orsoszok véleménye alapján döntött- mondták a britek (a május 7-i döntés felülbírálatával kapcsolatban.) Egyetlen kérdésben sem ígért támogatást „Nem tartják egy kissé szokatlannak, hogy egy vesztes ország számára kérnek támogatást egy győztessel szemben” P Bidault Franciaország nincs abban a helyzetben, hogy a „fő kérdésekben hallassa a hangját.”- válaszolták a kérésekre. Teljesen reménytelen

43 A párizsi békekonferencia július 29- Nézeteltérésekkel indult, hátterében az USA és SZU közötti hatalmi-politikai ellentétekkel (2 héten át csak ügyrendi kérdésekkel foglalkoztak). Időt nyert a magyar delegáció. Gyöngyösi (a magyar delegáció vezetője) augusztus 14-én 22 e km2 átengedését kérte Romániától közel 2 millió lakossal, és területi autonómiát a Székelyföldnek. Az amerikaiak azt tanácsolták fogják vissza a számokat. Így a 22 e km2-ből 4 e km2 lett, a 2 m-ból 0,5 m. Ám így sem támogatta azt egyik nagyhatalom sem. Szeptember 5-én véglegesítették a Tanács május 7-i döntését. A csehszlovák békedelegáció felújítva 1919/20-as követeléseit, igényt nyújtott be a Pozsonnyal szemben, a Duna jobb partján lévő 5 helységre. Ezt a konferencia részben fogadta el. Dunacsúnt, Horvátjárfalut, Oroszvárt, összesen 43 km2-t, ítélt Csehszlovákiának.

44 Párizs, február 10. és szept. 17-én lépett életbe  1947:XVIII. törvénycikk Mindazon államok képviselői aláírták, akik egymással hadiállapotban álltak. A békeszerződés bevezetője (Magyarország mely állammal és mikor került hadiállapotba), 8 rész, 42 cikk, 6 melléklet, 2 függelék. I.rész: Magyarország határai; II.: politikai rendelkezések; III.: katonai rendelkezések; IV.: a szövetséges haderők visszavonása; V.: jóvátétel és visszaszolgáltatás; VI.: gazdasági rendelkezések; Párizsi Békeszerződés szerkezete VII.: a Dunára vonatkozó rendelkezések; VIII.: záró rendelkezések I.számú melléklet: Magyarország határai térképeken; II.: katonai és légi kiképzés meghatározása; III.: hadianyagok meghatározása; IV.: különleges rendelkezések bizonyos javak tekintetében; V.: szerzõdések, elévülések, forgatható értékpapírok; VI.: bírói határozatok. Függelék: Atlanti Charta (I.),magyar fegyverszünet 1945 (II.).

45 A békeszerződés semmisnek nyilvánította a területváltozásokat. Magyarország határait az jan. 1-ei állapotnak megfelelően állította vissza, azzal az eltéréssel, hogy a pozsonyi hídfő kiszélesítése céljából Magyarországot 3 község (Oroszvár, Dunacsún, Horvátjárfalu) átengedésére kötelezte Csehszlovákiának. Magyarország kötelezettséget vállalt, hogy az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat minden, magyar fennhatóság alá tartozó személynek biztosítja, megszünteti a faji alapon és az antifasiszta tevékenység megtorlására foganatosított intézkedéseket, hogy ilyeneket a jövőben sem hoz, s hogy a jövőben nem engedélyezi a fasiszta és revizionista szervezetek működését. A katonai rendelkezések szerint Magyarország 65 ezer fõs szárazföldi haderővel rendelkezhet, valamint 5 ezer fős, 90 repülőgéppel felszerelt légierőt tarthat fenn. A békeszerződés megtiltotta atomfegyverek, saját meghajtású vagy irányított lövedékek birtoklását, illetve rendelkezett a magyar hadifoglyok hazaszállításáról. A békeszerződés legfontosabb gondolatai

46 A jóvátételt illetően a békeszerzõdés 300 millió, 1938-as vásárlóértékű dollár megfizetésére kötelezte Magyarországot, amelyből 6 év alatt 200 milliót a Szovjetuniónak, 100 milliót 70:30 arányban megosztva Jugoszláviának és Csehszlovákiának kellett átengednie. Ez az összeg részlegesnek minősült. A jóvátételként a Szovjetuniónak szállítandó áruk jegyzékérõl az jún. 16-ai jóvátételi szerződés intézkedett. A 27. cikk elrendelte a zsidókkal szemben hozott hátrányos rendelkezésekkel érintett javak, jogok és érdekek teljes visszaállítását vagy méltányos kártalanítás nyújtását. A 29. cikk lehetőséget biztosított a Szövetséges és Társult Hatalmaknak, hogy területükön a kölcsönösség nélkül lefoglaljanak, visszatartsanak, felszámoljanak minden magyar vagyont. Magyarországnak le kellett mondania maga és állampolgárai minden követeléséről. A 38. cikk kimondta a Duna szabad hajózását minden állam számára

47 A Párizsi Békeszerződés I.rész Magyarország határai 1.cikk Mo. határai Ausztriával és Jugoszláviával azonos az január 1-vel azonos 2.cikk augusztus 30. rendelkezései semmisek, érvénytelenek. Magyarország és Románia között az évi január 1-jén felállított határt visszaállítják. 3.Magyarország és a Szocialista Szovjet Köztársaságok uniója közötti határ az évi január hó 1-jeivel azonos. 4. a, Az évi november 2-i bécsi döntés szintén érvénytelen b, A Mo. és Csehsz. közötti határ azonos az évi január 1-jeivel, kivéve c, hogy Mo. átengedi Csehsz. Horvátújfalu, Oroszvár és Dunacsun községeket. d, Ezt a vonalat egy a két érdekelt kormány képviselőiből álló határrendező bizottság állapítja meg, a béke aláírását követő 2 hónapon belül. e, ha az átengedett lakosság Mo-ba telepítésére vonatkozólag a két ország nem kötne kétoldalú szerződés, úgy Csehsz. biztosítja a lakosságnak az emberi és polgári jogok teljességét. A lcsere tárgyában i E.

48 II. rész politikai rendelkezések 2. cikk 1. Mo. minden lakosának faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül biztosítja az alapvető jogokat és szabadságot (sajtó, közzététel, vallásgyakorlat, politi véleménynyilvántartás, és nyilvános gyülekezésszabadsága) 2/2. A már életben lévő jogszabályok nem megkülönböztetőek 3. cikk A fegyverszüneti szerződés 5. Pontját kiegészíti a következőkkel. Mo. jövőben nem foganatosít olyan intézkedéseket, amelyek megfosztják a népet demokratikus jogaiktól. 4. A fsz.15. pontját kiegészíti a következőkkel: a jövőben fasiszta jellegű, politikai vagy katonai szervezetet vagy revizionista propagandát nem folytat. Nem enged olyat, ami megfoszthatná a népet demokratikus jogaitól. 5. cikk/1. Mo. kétoldalú tárgyalásokat folytat Csehszl-val, hogy rendezze azon Csehszl-ban lakó magyar etnikai eredetű lakosok ügyét, akiket a lakosságcsere tárgyában én kelt Egyezmény rendelkezései értelmében nem fognak Mo-ra telepíteni. 5/2. Ha a szerződés életbelépését követő 6 hónapon belül az ügy nem rendeződik, úgy a kérdés a Külügyminiszterek Tanácsa elé kerül. 6. cikk le kell tartóztatni és bíróság elé kell állítani a következőket: a, háborús bűnösök, árulók, kollaboránsok.

49 6/2 Az ehhez szükséges tanuk megjelenését a magyar állam biztosítani köteles. II. Cím 7. cikk Mo. elismeri az Olo-ra, Rom-ra, Bulg-ra és Finno-ra vonatkozó bsz-ek érvényét s azokat az egyezményeket és megállapodásokat is, amelyeket a Társult Hatalmak Au-ra, No-ra és Japánra vonatkozólag kötöttek, vagy kötni fognak. 8. cikk Mo és Románia között a hadiállapot megszűnik. 9.cikk Mo. elfogad minden olyan megállapodást, amely a Nemzetek Szövetsége és az Állandó Nemzetközi Bíróság felszámolására köttetett, vagy köttetni fog. 10.cikk Minden szövetséges vagy Társult FH jelen szerződéstől számított hat hónapon belül közölni fogja Mo- gal, hogy a háború előtt vele kötött kétoldalú szerződései közül, melyek maradnak érvényben. (Csak olyanok, amelyek jelen szerződéssel összeegyeztethetők.) 11.cikk/1. Mo. legkésőbb a szerződés követő 18 hónap alatt, átadja Jugoszláviának és Csehszlovákiának azok szellemi örökségét alkotó tárgyakat. Levéltárak, intézmények, könyvtárak,okmányok, régiségek, kultúrtárgyak. Segítséget ad ezek felkutatására.

50 III. Katonai és légügyi rendelkezések I. cím 12. Cikk Szárazföldi hadsereg 65 e fő. 12/b Haderő: 90 repülő, ebből 70 lehet harci, max. 5 e főnyi személyzettel. Nem tarthat bombázógépet. 13.Az 5 e fő feletti személyzetet 6 hónapon belül kell feloszlatni. 14. Olyan személyzet, amely hadseregbe, légi erőkhöz nincs besorolva, kiképzést nem kaphat. 15. Atomfegyvert tartani, szerkeszteni nem szabad. 16.Nem tarthat meg, nem állíthat elő hadianyagot, csak a megengedett haderő igényeire. 17. A fölös hadianyagról le kell mondania a 3 nagyhatalom javára. 18. Mo. és a 3nagyhatalom teljes mértékben együttműködik annak biztosítására, hogy No. területén kívül újra ne fegyverkezzen. 19. Mo. nem szerezhet, nem gyárthat olyan polgári repülőt, amely német vagy japán szerkesztésű, vagy amely ilyen gyártású nagy szerkezeteket tartalmaz. 20. Ez mindaddig érvényben marad, amíg nem módosítják.

51 IV. rész A Szövetséges haderők visszavonása 22/1. Minden Szövetséges fegyveres erőt 90 napon belül ki kell vonni Mo- ról, de a SZU-nak joga van magyar területen fegyveres erő fenntartására, amelyre azért lehet szükség, hogy a szovjet hadseregnek az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedési vonalait fenntartsa. 22/2. Szövetségesek 90 napon belül visszaadják a magyar kormánynak a fel nem használt magyar fiztetőeszközöket és javakat. A magyar kormány minden rendelkezésére álló eszközzel segíti a szovjet megszállási övezettel való közlekedési útvonalak fenntartását, s ezért ellenszolgáltatás kap. V. Jóvátétel és visszaszolgáltatás 23/1. Mo. megtéríti az általa megszállt SZU, Csehszlovákia, és Jugoszlávia számára a megszállás okozta károkat. Mivel kilépett a háborúból, sőt hadat is üzent No-nak ezért csak részben kell a károkat megtérítenie: 300 millió USA dollárt fizet tól számított 8 év alatt árucikkekben. A SZUnak 200 milliót, Csehszl-nak és Jugo-nak 100 milliót. 23/2. 35 dollár=1 uncia arany (paritás) 24.Elfogadja az EN Elveit és visszaadja az EN területéről elhurcolt javakat. 24/3. Ha képtelen visszaszolgáltatmi őket, akkor hasonló értékben kárpótolja a károsult államokat.

52 VI. rész Gazdasági rendelkezések 26. Mo. az EN-nek és állampolgáraiknak törvényes jogait, javait az i állapotába visszaállítja. 27/1. Ha jogok, javak, érdekek faji származás vagy vallás miatt óta zár alá lett véve, elkoboztatott, akkor a jogokat vissza kell állítani, a javakat vissza kell adni. Ha ez lehetetlen, kárpótolni kell. 27/2. Ha a jogosult már nem él átruházzák a javakat szervezetek, közösségek életben maradt tagjaira. 28. Mo. elismeri, hogy a SZU-nak joga van minden ráruházott német vagyonra. VII. A Dunára vonatkozó rendelkezések 38. cikk A Duna szabadon hajózható VIII. Záró rendelkezések 39. Együttműködnek a szerződő felek a végrehajtásban. 40. Ha a szerződés értelmezése tekintetében vita merül fel, a felek együtt oldják meg a problémát, ha ez 2 hónapon belül nem sikerül, úgy bármelyik fél az Egyesült Nemzetek Főtitkárához fordulhat. MTT évi törvénycikkek

53 FORRÁSOK A SZÖVETSÉGES HATALMAK ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTTI FEGYVERSZÜNETI EGYEZMÉNY A /1945. M. E. SZÁMÚ KORMÁNYRENDELET A MAGYARORSZÁGI NÉMET LAKOSSÁG ÁTTELEPÍTÉSÉRŐL NÉMETORSZÁGBA A MAGYAR-CSEHSZLOVÁK LAKOSSÁGCSERE EGYEZMÉNY A MAGYAR KORMÁNY JEGYZÉKE A GYŐZTES FŐHATALMAK KÜLÜGYMINISZTEREINEK A MAGYAR-ROMÁN HATÁRRÓL A GYŐZTES FHATALMAK KÜLÜGYMINISZTER TANÁCSÁNAK JEGYZŐKÖNYVE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRRÓL


Letölteni ppt "A fegyverszüneti megállapodástól a Párizsi békeszerződés aláírásáig. Magyarország külpolitikai helyzete. PTE, Modernkori Történeti Tanszék, Rab Virág."

Hasonló előadás


Google Hirdetések