Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2005. 09. 24. Központi Érettségi Nyílt Nap 2005. Szeptember 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2005. 09. 24. Központi Érettségi Nyílt Nap 2005. Szeptember 24."— Előadás másolata:

1 Központi Érettségi Nyílt Nap Szeptember 24.

2 Fizika kétszintű érettségi analízis Előadó: Dr. Honyek Gyula

3 Hányan tették le a fizika érettségit 2005-ben? Középszinten nagyjából 9 ezren, emelt szinten mindössze ezren érettségiztek fizikából.

4 Mi várható 2006-ban? Összességében újra tízezer érettségiző várható fizikából, azonban sokkal többen fogják az emelt szintet választani, mert a „sláger” szakokra csak az emelt szinttel lehet majd bejutni.

5 Mi a helyzet a fizika szóbeli vizsgával kapcsolatban? Fizikából emelt szinten is, középszinten is kötelező a szóbeli vizsga. A kettő közötti különbség lényege az, hogy középszinten a diák a saját iskolájában, az iskola eszközeivel, a saját fizika tanára előtt vizsgázik, míg emelt szinten egy idegen iskolában, az ottani eszközökkel, egy ismeretlen bizottság előtt teszi le a vizsgát.

6 Sokkal nehezebb-e az emelt szintű szóbeli, mint a középszintű? Meglepőnek tűnhet, de nem sokkal nehezebb. Ennek oka az, hogy csak nagyon egyszerű eszközökkel elvégzendő tételek szerepelnek a szóbelin, amiből az következik, hogy az emelt szint nem sokkal nehezebb, mint a középszint. És meg kell jegyeznünk, hogy az emelt szinten szóbeliztető bizottságok nagy jóindulattal dolgoztak, azt vizsgálták, mit tudnak az érettségizők, és nem azt, milyen esetleges hiányosságaik vannak.

7 Miben egyezik meg és miben különbözik a középszintű és az emelt szintű írásbeli vizsga? Mindkettő tartalmaz feleletválasztós tesztkérdéseket (emelt szinten 15, közép szinten tesztkérdést), és mindkettőben vannak „hagyományos” számítási feladatok is. Lényeges különbség, hogy emelt szinten egy esszét is meg kell írniuk a diákoknak (ezt három megadott témakör közül választhatják ki), továbbá a rendelkezésre álló idő is eltérő: középszinten két óra, emelt szinten négy óra áll az érettségizők rendelkezésére.

8 Mennyire volt nehéz a középszintű és az emelt szintű fizika írásbeli érettségi vizsga? Először is lássuk a feladatsorokat, továbbá a megoldókulcsokat: Kozepszintu fizika 2005.pdf Kozepszintu fizika megoldokulcs 2005.pdf Emelt szintu fizika 2005.pdf Emelt szintu fizika megoldokulcs 2005.pdf

9 Feladatok elemzése A legtöbb középszintű tesztkérdés könnyű volt, egyszerű alapismeretekre kérdezett. Sajnos, éppen az első kérdés teljesen hibásnak bizonyult. A kérdés arra vonatkozott, hogy a belső erők miatt a gyerek és a vízibicikli vízszintes lendülete azonos nagyságú, ám ellentétes irányú, tehát a B válasz a jó. Azonban a vízibiciklivel együtt jelentős mennyiségű víz is hátralökődik (nem elhanyagolható mennyiségű), tehát a gyerek lendületét nemcsak a vízibicikli, hanem a hátralökődő víz is kompenzálja.

10 Feladatok elemzése Akkor lenne a B a jó válasz, ha a vizibicikli légpárnás lenne, azonban ember nem látott még légpárnás vízibiciklit. Talán a 9. kérdés volt a legszellemesebb, azt firtatta, hogyan változik meg melegítés hatására egy félgyűrű alakja. Az utolsó kérdés megválaszolásához egy megadott grafikon érdemi használatára volt szükség.

11 Feladatok elemzése Az első középszintű számítási feladat meglehetősen szerencsétlenre sikeredett. A hivatalos javítási útmutató első kiadásában még csak két megoldás szerepelt a b) részre, és volt benne egy megjegyzés, hogy ha a vizsgázó indoklás nélkül megad rá egy egyszerű számítást, akkor a maximális 8 pontból csak 2 pont adható. Ezzel sok tanár teljesen egyetértett. Azután jött a módosítás, amely szerint az egyszerű megoldásra indoklás nélkül is jár a maximális részpontszám (ez lett a harmadik verziója a hivatalos megoldásnak).

12 Feladatok elemzése A 3/A és 3/B kérdések között választani lehetett. Mindkettő egy-egy esszé-kérdésnek felelt meg, ami sokakat meglepett, mert az előzetes tájékoztatás szerint arra lehetett számítani, hogy középszinten nem lesz esszé. Az emelt szintű tesztkérdések sem voltak különösebben nehezek, bár megválaszolásuk némileg összetettebb gondolkodásmódot igényelt, mint a középszintű teszt. A 10. tesztkérdés sokak számára váratlan lehetett, mert az elektron-befogás jelensége nem mindig jelenik meg a tananyagban. Más-más okból, de kifogásolható volt még a 13. és a 15. tesztkérdés is.

13 Feladatok elemzése A három választható esszé téma a következő volt: az atommag, a látás fizikája és a hang. Egyik sem volt különösebben nehéz. A négy emelt szintű számítási feladat közül az elsőben az volt a nehézség, hogy az adatokat egy mérés-sorozat táblázatából kellett kiolvasni. A második feladatban értelmezni kellett egy tapadókorong működését, és csak a helyes modell felállítása után lehetett megadni a jó választ. A harmadik (hőtani) feladatban jól kellett ismerni az első főtétel alkalmazását adiabatikus folyamatok esetén. A negyedik feladat Kepler problémát tartalmazott. Ennek nehézsége az volt, hogy a feladatban nem voltak megadva konkrét adatok.

14 Mire lehet számítani a 2006-os vizsgával kapcsolatban? Az várható, hogy a középszintű írásbeli ugyanolyan lesz (vagy egy kicsit könnyebb), mint az idei, az emelt szintű írásbeli viszont várhatóan nehezebb lesz, tehát aki emelt szintre megy, annak alaposan fel kell készülnie. A szóbelik nem valószínű, hogy sokat változnának, ugyanolyan könnyűek lesznek, mint idén. Egyedül az valószínűsíthető, hogy emelt szinten kérdezni fogják a hibaszámítás alapjait is.

15 Köszönöm a figyelmet! Sok sikert kívánok a FISZ, és jómagam nevében az érettségihez!


Letölteni ppt "2005. 09. 24. Központi Érettségi Nyílt Nap 2005. Szeptember 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések