Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kellermann Éva Dr. Sági Zsolt előadásának felhasználásával Az operatív programok áttekintő ismertetése Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kellermann Éva Dr. Sági Zsolt előadásának felhasználásával Az operatív programok áttekintő ismertetése Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes,"— Előadás másolata:

1 Kellermann Éva Dr. Sági Zsolt előadásának felhasználásával Az operatív programok áttekintő ismertetése Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes, írásbeli engedélye nélkül sem a teljes anyag, sem annak része nem reprodukálható, közölhető, vagy terjeszthető.

2 Az NFT célterületei - Operatív Programok Agrár és Vidékfejlesztési OP, AVOP (FVM)Agrár és Vidékfejlesztési OP, AVOP (FVM) Humánerőforrás-fejlesztési OP, HEFOP (FMM)Humánerőforrás-fejlesztési OP, HEFOP (FMM) Gazdasági Versenyképesség OP, GVOP (GKM)Gazdasági Versenyképesség OP, GVOP (GKM) Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP, KIOP (GKM)Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP, KIOP (GKM) Regionális Fejlesztés OP, ROP (OTH)Regionális Fejlesztés OP, ROP (OTH)

3 A Strukturális Alapok felhasználása OP/KKERFAESZAEMOGAHOPE GVOPX KIOPX HEFOPXX ROPXX AVOPXX EQUALX INTERR EG X

4 A Nemzeti Fejlesztési Terv indikatív pénzügyi táblája (EU tám. + központi társfin.) millió EUR % HEFOP69625,17% GVOP59521,52% KIOP52018,81% ROP42015,19% AVOP41715,08% Technikai segítségnyújtás 1174,23% Összesen %

5 A Magyarországra jutó támogatások 2004-ben

6 Az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) általános jellemzői   A program továbbviszi a hazai agrártámogatási rendszer előremutató elemeit   Beépíti a Phare és SAPARD programok tapasztalatait   Igazodik a Közösségi Agrárpolitika prioritásaihoz, a WTO megállapodásokhoz   Fő forrás az EMOGA Orientációs Szekció, de koherencia a Garancia Részleg céljaival és intézkedéseivel is, halászat esetén a HOPE is forrás   Agro-business szemléletet érvényesít, fenntartható ökológiai és társadalmi környezet támogatása   Az AVOP céljai: versenyképes gazdaság, jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozott regionális fejlődés   Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garancia Részleg forrásaira   Sajtónyelven: „mezőgazdasági támogatások”

7 AVOP: fő célok   Az AVOP 3 fő célja:   A mezőgazdasági termelés és élelmiszer- feldolgozás versenyképességének javítása   A mezőgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása   A vidék felzárkóztatásnak elősegítése   Ez nem csak az agráriumot érinti, hanem más vidéken megvalósuló fejlesztésekre is ad támogatást!   Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kísérő intézkedései

8 Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései I.   1.prioritás A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezőgazdaásgban   az AVOP költségvetésének 61%-a 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.2 Az erdőgazdálkodás korszerűsítése 1.3 Az akvakultúra és a halászat modernizálása 1.4 Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása   Romák és nők képzése kiemelten

9 Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései II.   2.prioritás Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása az AVOP költségvetésének 15,7%-a 2.1 A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése

10 Az agrár- és vidékfejlesztés stratégiájának prioritásai, intézkedései III.   3. prioritás Vidéki térségek fejlesztése 3.1 A vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése Tájjellegű termékek, marketing, idegenforgalom, kézműipar 3.2 Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.3 Alapvető szolgáltatások a vidéki vállalkozók és lakosság számára 3.4 Falufejlesztés- és felújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése Épületfelújítás, tájképmegőrzés, parkosítás, stb. 3.5 Leader +   Helyi akciócsoportok, vidékfejlesztési tervek, együttműködés, hálózatépítés

11 A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) általános jellemzői   KIOP két stratégiai összetevője a környezetvédelem és a közlekedés   Környezeti és természeti rendszerek megóvása az életminőség javítása, s egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés érdekében   Közlekedési rendszer hatékony működésének megalapozása, a hazai hálózatok összekötése az európai közlekedési folyosókkal   A KIOP tervezésekor figyelembe vették a korábbi hazai programok és előcsatlakozási alapok tapasztalatait   A KIOP az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) pénzeit használja fel   Finanszírozza:   A Kohéziós Alap projektjeit kiegészítő intézkedéseket   levegő- és zajszennyezés felmérését   az árvízvédelmet   a természet megőrzését   a veszélyes hulladék és megújuló energiaforrások hasznosítását   energiahatékonyságot

12 A KIOP a Kohéziós Alap és más OP-k közötti elhatárolás   Kohéziós Alaptól:   Vízvédelemnél 100 ezer fős települések alatt KIOP   Szennyvízkezelés területén 2-50 ezer lakos egyenértékű agglomerációk   Kármentesítés környezet-egészségügyi szempontok szerint   Hulladékgazdálkodás területén: kiemelt hulladékáramokra vonatkozó hulladék-hasznosítók, veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése és előkezelése, állati hulladék begyűjtő- kezelő hálózat, egészségügyi hulladékok ártalmatlanítása, építési és bontási hulladékok kezelése   Közlekedés területén: elérhetőség javítása autópályákhoz kapcsolódó utak fejlesztése, kerülőutak kiépítése, regionális repülőterek   Regionális Operatív Programtól:   2000 lakos-egyenérték alatti agglomerációk szennyvízkezelése a ROP-ban   Vízbázis-védelmi kármentesítés önkormányzati barnamezős beruházásoknál   Kistérségi közlekedésfejlesztés került a ROP-ba

13 A KIOP prioritásai és intézkedései   Környezetvédelmi prioritás   A települési környezetvédelem erősítése (ivóvízminőség javítása, vízbázis kezelése, szennyvízkezelés, -fejlesztés fejlesztése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és zajterhelés mérése)   A környezetbiztonság növelése (a Tisza-völgy árvízkezelése, környezeti kármentesítés)   A természetvédelem erősítése (a természet védelme, NATURA 2000, védett területek és fajok programjainak végrehajtása)   Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energia- hatékonyság növelése   Közlekedési infrastruktúra prioritás   Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése (az elkerülő és tehermentesítő utak fejlesztése a településeken áthaladó tranzitforgalom csökkentéséért)   A közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése ( a fő és gyorsforgalmi utak fejlesztése a közlekedési folyosókhoz kapcsolódóan, a regionális repülőterek fejlesztése a belföldi és nemzetközi polgári légiforgalom érdekében)

14 A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program általános jellemzői   A legnépszerűbb, legtöbb pályázatot vonzó OP   Elsősorban a KKV-kre koncentrál, de nagyvállalatoknak is   Minden KKV számára lehetőség, szakmai profiltól függetlenül   az NFT egyik specifikus célja a gazdasági verseny- képesség növelése, a GVOP pedig elsődlegesen e cél teljesülését segíti elő   a termelőszféra támogatása, a vállalkozások versenyképességének javítása   Stratégiai területek: technológiai fejlesztés és innováció, hálózatépítés és integráció, regionális gazdasági növekedési pólusok, menedzsment   Az OP fejlesztési stratégiái: beruházás-ösztönzés, KKV- stratégia, K+F innovációs stratégia, információs társadalom fejlesztési stratégia   A GVOP forrása az Európai Regionális Fejlesztési Alap

15 A GVOP intézkedései I. 1. Beruházás-ösztönzés nagyvállalatoknak is 1.1 Az ipari és szolgáltatói szektor versenyképességének fejlesztése Technológiai korszerűsítés Regionális vállalati központok létesítése Beszállítói integrátorok számának növelése és megerősítésük 1.2 Üzleti infrastruktúra fejlesztése Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése Logisztikai központok fejlesztése 1.3 Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás

16 A GVOP intézkedései II. 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 2.1. Kis és középvállalkozások műszaki-technológiai hátterének fejlesztése Műszaki technológiai fejlesztés Korszerű menedzsment rendszerek és technikák támogatása 2.2. Vállalkozói kultúra fejlesztése Alapszintű tanácsadás Emeltszintű, szakmaspecifikus tanácsadás 2.3. Az együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban KKV-k közötti együttműködés szervezése Együttműködő vállalkozások közös célú beruházása, fejlesztése

17 A GVOP intézkedései III. 3. Kutatás-fejlesztés, innováció 3.1. Megvalósítás közeli kooperatív alkalmazott kutatások 3.2. Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken a kutatás, a technológiatranszfer és kooperáció feltételeinek javítása Közfinanszírozású kutatóhelyek kutatási infrastruktúrájának fejlesztése A közfinanszírozású kutatóhelyek és a vállalatok közötti kooperatív kutatást és technológiatranszfert segítő partnerkapcsolatok és hálózatok kiépítésének támogatása 3.3. Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése Induló technológia- és tudás-intenzív mikrovállalkozások, és ún. spin-off vállalkozások innovációs feladatainak támogatása Új kutatói munkahelyek létrehozásához kötődő vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése Vállalati innováció támogatása

18 A GVOP intézkedései IV. 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés 4.1. E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése Integrált üzleti rendszerek támogatása Elektronikus üzleti, internetes megoldások támogatása a kkv-k és üzleti partnereik közötti kapcsolat fejlesztése érdekében 4.2. Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése Főleg kis- és középvállalkozásoknak, illetve róluk szóló üzleti tartalom előállítása Egyéb, üzleti célú tartalmak előállításának támogatása 4.3. Az E-közigazgatás fejlesztése (helyi önkormányzatok) A helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése A helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztés 4.4. A szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése Szélessávú hálózat kkv-k általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban Szélessávú hálózat önkormányzatok általi kiépítésének támogatása elmaradott régiókban

19 A Regionális Fejlesztés Operatív Program általános jellemzői   Az egyetlen területi alapú OP, NUTS II régiókra alapozva – „fából vaskarika”, 7 régió céljainak horizontális bontásban   A hazai területfejlesztési politikára alapul: Országos Területfejlesztési Koncepció, régiók fejlesztési stratégiái   Átfogó célja: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez   Két Strukturális Alap finanszírozza az ERFA és az ESZA   141 Mrd Ft fejlesztés forrás (költségvetés, EU, magán források)   Illeszkedés az ágazati programokhoz – sajátos területfejlesztési intézkedések, tematikus prioritások, helyi, kistérségi hatású projektek, de kevéssé integrált szemlélet   Eltérő adottságokat, és társadalmi-gazdasági igényeket figyelembe véve a helyi erőforrások hatékonyabb kihasználása

20 A Regionális Fejlesztés Operatív Program céljai, prioritásai   Stratégiai célkitűzés: a régiók belső erőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás a területi fejlettségbeli különbségek mérsékléséhez   Specifikus célok:   természeti, kulturális értékekben gazdag térségek belső erőforrásokra építő fenntartható fejlesztése   Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése, tekintettel a hátrányos helyzetű kistérségekre   A helyi szereplők alkalmazkodó-képességének és együttműködésének erősítése   A ROP prioritásai   A turisztikai potenciál erősítése   Térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése   A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése   Technikai segítségnyújtás

21 A Regionális Fejlesztés Operatív Program intézkedései I.   I. prioritás A turisztikai potenciál erősítése   I.1. A turisztikai vonzerők fejlesztése   Nemzeti parkok és természetvédelmi területek fejlesztése, világörökségi helyszínek szolgáltatásainak fejlesztése, kastélyok, várak turisztikai funkciókkal való bővítése, múzeumok, műemlékek szolgáltatásainak fejlesztése, aktív turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztése   I.2. Turisztikai fogadókészség javítása   Szolgáltatások bővítése, kereskedelmi szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése Kiegészítik az AVOP intézkedéseket, nagyobb volumenű, jelentősebb fejlesztések

22 A Regionális Fejlesztés Operatív Program intézkedései II.   II. prioritás A térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése   II.1. A térségi kapcsolatrendszer fejlesztése   Elérhetőség javítása a hátrányos helyzetű térségekben, négy- és ötszámjegyű utak fejlesztése, helyi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése   II.2. Városi területek rehabilitációja   Település-rehabilitációs programok megvalósítása, közterületek rehabilitációja, történelmi és kulturális örökség megőrzése, barnamezős területek rehabilitációja   II.3. Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése   Infrastrukturális fejlesztés a hátrányos helyzetű térségekben, a magas roma lakosságú területeken, sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási intézményeinek fejlesztése, akadálymentesítés

23 A Regionális Fejlesztés Operatív Program intézkedései III.   III. prioritás A humánerőforrás-fejlesztés regionális dimenziójának erősítése   III.1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése   Közigazgatás és területfejlesztés intézményrendszerének modernizálása és kapacitásépítése (RFÜ, kistérségek), civil szervezetek képzése, helyi szereplők együttműködésének támogatása   III.2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása   Harmadik szektor és a szociális gazdaság támogatása, személyi szolgáltatások, szabadidős és kulturális tevékenységek támogatása, környezet gondozása   III.3. Felsőfokú oktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése   Felsőfokú intézmények, üzleti és non-profit szféra együttműködése, kompetencia-kurzusok támogatása, kutatási tevékenység támogatása, karrier-központok létrehozása, fiatal diplomások vállalkozásának beindítása   III.4. Régió-specifikus szakmai képzések támogatása   OKJ-s szakképzési és továbbképzési programok megvalósítása a hiányszakmákban és a régiók stratégiája alapján (pl. turisztikai képzések)

24 A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program általános jellemzői   A HEFOP költségvetése 667 MEUR (183 Mrd Ft) – legnagyobb költségvetésű OP   Két Strukturális Alap finanszírozza: ESZA 323 MEUR, ERFA 177 MEUR   Foglalkoztatás, oktatás-képzés, szociális szolgáltatások fejlesztése, egészségügyi ellátórendszer fejlesztése   Legalább hosszútávon mindig foglalkoztatási célú fejlesztések   3 fő – specifikus - célkitűzés: foglalkoztatás bővítése, munkaerő versenyképességének növelése, társadalmi beilleszkedés elősegítése   A humánerőforrás-fejlesztés egyszerre eszköz és cél – a tudás társadalmának megteremtése   Az Európai Foglalkoztatási Stratégia megvalósításának eszköze   Fontos eredmény a közoktatás, az egészségügy, a szociális terület és az infrastrukturális beruházások támogathatóságának elérése

25 A HEFOP stratégiája és céljai   A HEFOP a magasabb szintű foglalkoztatás és humán kapacitások című NFT prioritás végrehajtását szolgálja   A program specifikus céljai tehát a következők: A foglalkoztatási szint emelése A munkaerő versenyképességének javítása A társadalmi beilleszkedés elősegítése   A stratégia meghatározó elemei:   Aktív munkaerőpiaci politikák   Munkaerőhiány leküzdése   A nők munkaerőpiaci részvételének erősítése   Oktatás-képzés rendszerének fejlesztése, a gazdasággal való kapcsolat erősítése   Az egész életen át tartó tanulás stratégiájának érvényesítése   az egészség és a munkavégző-képesség megőrzését és helyreállítását segítő szolgáltatások fejlesztése   az esélyegyenlőség biztosítására az oktatásban és képzésben való részvétel, valamint a segítő szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében

26 A HEFOP prioritásai és intézkedései

27 A HEFOP intézkedései I.   1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési/átképzési programjaihoz és a foglalkoztatást elősegítő egyéb aktív munkaerő-piaci szolgáltatásaihoz nyújt támogatást – fiatalok munkaerő-piaci beillesztése, önálló vállalkozás beindításának támogatása, informatikai ismeretek fejlesztése)   1.2. A Foglalkozási Szolgálat fejlesztése (A munkaközvetítés eredményességének, és hatékonyságának javítása, a szolgálat munkatársainak képzése, a munkaerő-tervezés fejlesztése, a munka- és pályainformációs rendszer fejlesztése)   1.3. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése (munkaerőpiaci részvétel támogatása, önfoglalkozóvá válás támogatása, gondozási szolgáltatások biztosítása)

28 A HEFOP intézkedései II.   2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben   az iskolai kudarc megelőzése, és a lemorzsolódás csökkentése; integrációs oktatási módszerek bevezetésével javítani a hátrányos helyzetű – különösen a roma és a sajátos nevelési igényű gyermekek – munkaerő-piaci érvényesülését és társadalmi integrációját   2.2 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével   A közvetett célcsoport (ellátottak) munkerőpiaci befogadhatósága döntő szempont (idősgondozás, súlyos fogyatékosság kizárva)   Szociális intézmények, civil szervezetek, gyermekfelügyeltet ellátó szakemberek és önkéntesek   2.3. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása .  Komplex képzés, foglalkoztatás, szolgáltatásfejlesztés.   Alacsony iskolázottságú emberek, kiemelt a roma célcsoport.

29 A HEFOP intézkedései III.   3.1. Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése a közoktatási rendszerben   Kompetencialapú készségfejlesztés a közoktatásban, központilag kidolgozott oktatási programcsomagok tesztelése, bevezetése   Térségi Iskola- ás Óvodafejlesztő Központok   3.2. A szakképzési tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése   Az első komponens támogatja az OKJ felülvizsgálatát, amely megteremti az egész életen át tartó tanulás rugalmas és alkalmazkodni képes kereteit.   A második komponens a szakképzési rendszer szétaprózott struktúrájának felszámolását célozza. Cél a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosítása regionális és helyi szinten 16 Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) létrehozásával A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése, fejlesztése Felsőfokú végzettséggel rendelkezők át- és továbbképzése A felsőoktatási intézmények minőségközpontú működésének támogatása

30 A HEFOP intézkedései IV.   3.4. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések   a GVOP keretében megpályázott beruházásokhoz és egyéb fejlesztésekhez kapcsolódó képzések megvalósítása,   a vállalkozások alkalmazkodó-képességének fejlesztése.   3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése korszerű felnőttképzési módszerek kifejlesztése és alkalmazása a központi program célja a távoktatás tananyagainak és módszertanának fejlesztése a felnőttképzés hozzáférésének javítása a rendelkezésre álló közművelődési intézményrendszer bevonásával 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése   oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése: TISZK-ek és felsőoktatási intézmények   Alapfokú intézmények fejlesztése a ROP-ban (települési fenntartásúak) 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése Böcsődék bővítése rugalmas ellátási formák biztosítása céljából Fogyatékossággl élő emberek és hajléktalanok nappali ellátása infrastrukturális feltételeinek megteremtése

31 A HEFOP intézkedései V.   4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban   Az intézkedés a munkaképességet javító új, komplex rehabilitációs központok és ápolási osztályok infrastrukturális és eszközfeltételeit teremti meg.   4.4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban   a területi optimalizáció megteremtésére fókuszál a beteg-utak és a ráfordítás követhetővé, transzparenssé tételével és csökkentése céljából   e-egészségügyi fejlesztési projekteket támogat


Letölteni ppt "Kellermann Éva Dr. Sági Zsolt előadásának felhasználásával Az operatív programok áttekintő ismertetése Minden jog fenntartva. A Tempus Közalapítvány előzetes,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések