Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A feladatok és a problémamegoldás Kaposi József. Felhasznált irodalom  Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4.  Einhorn.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A feladatok és a problémamegoldás Kaposi József. Felhasznált irodalom  Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4.  Einhorn."— Előadás másolata:

1 A feladatok és a problémamegoldás Kaposi József

2 Felhasznált irodalom  Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4.  Einhorn Ágnes: Fejlesztés vagy vizsgatréning? Tanulmányok az érettségiről ( szerk. Bánkuti Zsuzsa és Lukács Judit) OFI  Halász Gábor: A kompetencia, kihívások és értelmezések – A kompetencia (szerk. Demeter Kinga )OKI  Horváth Zsuzsa-Lukács Judit: Kevesebb kudarc, több önbizalom– A kompetencia (szerk. Demeter Kinga )OKI  F. Dárdai Ágnes: A problémaorientált történelemtanítás koncepciója a német szakdidaktikában ÚPSZ 2007/11.  Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: A tanári munka minőségének meghatározó szerepe (Közgazdasági Szemle, ápr.)

3 Az előadás fő kérdései  Melyek a hatékony pedagógia alapelvei?  Mit értünk kompetencialapú oktatás alatt?  Mi a feladatok szerepe a tudás megszerz- ésében, a tanulási folyamatban ?  Melyek a jellemző feladattípusok, mik a funkciójuk és mi a jellemzőjük?  Mi a promlémamegoldás, melyek a lépései és szerepe az eredményes oktatásban?

4 A hatékony tanítás alapelvei 1. A puszta információ továbbítás (alacsonyabb rendű gondolkodási sémák) helyett inkább az információ- feldolgozó képesség („magasabb rendű gondolkodási sémák”) fejlesztésére kell helyezni a hangsúlyt. 2. Uniformizált oktatási gyakorlat helyett jobb eredményeket lehet személyre szabott oktatási gyakorlattal elérni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. 3. A diákokat csoportos munkára, együttműködésre kell ösztönözni. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni. 4. Az oktatás folyamatának szerves részét képező, „autentikus” értékelési rendszert kell működtetni.

5 Kompetencia „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.” A „mit tudása helyett” A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. „mit kell tudni megcsinálni”. Általános cél: Általános cél: A tanulás megtanulása A tanulás megtanulása - egész életen át tartó tanulás.

6 A „tudásfajták” beazonosítása  deklaratív tudás: tudni, hogy MIT (know what) pl. adatok, ismeretek, tények pl. adatok, ismeretek, tények  procedurális tudás: tudni, hogy HOGYAN (know how) pl. a megszerzett ismeretek alkalmazása különböző helyzetekben, kontextusokban  a tudás forrása: tudni, hogy KITŐL (know who)  a tudás indokoltsága: tudni, hogy MIÉRT (know why)

7 Kompetencia fejlesztés FeladatokPedagógusok FeladatokPedagógusok Életszerű nyitott problémahelyzetek Igazodás a különböző tanulási helyzetekhez Módszerek gazdag választéka

8 A feladatok szerepe  …..az új oktatási formákban a fejlesztőhatások végső forrásai nem a különböző tevékenység- formák, hanem a feladatok, melyek legtöbb- ször összetett, kognitív, affektív vagy pszicho- motoros feladatszériákból (lépésekből) épülnek fel (Bábosik 2006).  …a feladatmegoldás egyre kevésbé csak az értelmi, intellektuális megismerést, fejlesztést szolgálja, hanem az érzelmi-akarati tényezők révén is komoly szerepe van a személyiség fejlesztésében.

9 Feladatok fejlesztő funkciói  Normaközvetítés  Beidegző (szokásformáló) funkció  Kortársi interakciókat szabályozó irányító funkció  Készségfejlesztő funkció  Képességfejlesztő funkció

10 Feladattípusok  Intellektuális feladatok ismeretfeldolgozógyakorlóismeretalkalmazó  Szociális feladatok kooperációskommunikatívszociomorális  Manuális feladatok manuális gyakorló manuális alkalmazó

11  Alkotó feladatok szaktárgyi-tudományostervező-konstruálószervező irodalmi alkotó médiajellegű alkotó színjátszás képzőművészeti jellegű manuális alkotó zenei alkotó és előadói feladatok

12 A feladatok funkciói Tananyag- feldolgozás Mérés, értékelés Fejlesztő Gyakorló Mérő Vizsga

13 Feladatok főbb jellemzői Fejlesztő gyakorló Mérő vizsga Szakértelem Kompetencia Műveltség Standardizáció Tevékenységek EQ IQ

14 Feladattípusok- megbízhatóság  feleletválasztás, igaz / hamis, hozzárendelések  kiegészítések  rövid válasz  szövegalkotás ZÁRTNYITOTT

15 A feladatok megváltozott szerepe  Hagyományos felfogás szerint: a tanári magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás ellenőrzését szolgálják.  Új felfogás szerint: a tanulói tananyag- feldolgozás meghatározó eszközei, valamint a tanórák hatékonyságát (mérés) és a tanulói teljesítmények eredményességét (vizsga) mutatják.

16 Problémamegoldás A problémamegoldás az egyén képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon olyan reális (tudományok közötti) helyzetekben, amikor a megoldáshoz vezető út nem válik azonnal nyilvánvalóvá, és amikor a műveltségi területek vagy tantervi tartalmak, amelyek esetleg felhasználhatók, nem találhatók meg a tudomány egyetlen területén sem. A problémamegoldó kompetencia fejlesztésében éppen az az izgalmas, hogy nem begyakorolt feladatok, megoldások reprodukciójáról van szó. kiemelt jelentősége van olyan problémahelyzet megteremtésének, amely ismeretlen váratlanságával, ismeretlen elemeivel felkelti a tanulók érdeklődését, kíváncsiságát.

17 A feladat mint „próbálkozás”, mint heurisztikus tanulás ProblémamegoldásModellalkotás Érzelmi-, értelmi intelligencia

18 Az eredményes problémamegoldás lépései  Probléma megértése, összefüggések keresése  Hipotézis megfogalmazása (információ kritikus kezelése!)  Probléma reprezentálása (pl. vita: érvek-ellenérvek) - a megoldás  A megoldás vizsgálata (összevetés a hipotézissel)  A megoldás közvetítése

19 Összegzés I. Összegzés I.  A problémamegoldás tanórai felhasználása a kompetencia alapú fejlesztés egyik kulcselemévé vált, hiszen nem a tanultak reprodukcióját, hanem nyitottságot, kreativitást, az analógiás, analitikus és kombinatív gondolkodás széles körű alkalmazását várja el a diákoktól.  Más megvilágításba került a kognitív kompetencia, valamint a perszonális, szociális és speciális kompetencia viszonyrendszere.

20 Összegzés II. Összegzés II.  A tanulás többé már nem a tudomány által kidolgozott és a tanár által közölt ismeretek megértése lett, hanem aktív tanulói részvétel az információk megszerzésében és feldolgozásában.  A tanulói tevékenységek a feladatmegoldásban öltenek testet, hiszen az ismeretforrásokkal való (pl.: szöveg, kép, ábra) tananyag-feldolgozás előtérbe kerülése a tanulók aktív, csoportos vagy egyéni feladatmegoldó munkáját várja el.


Letölteni ppt "A feladatok és a problémamegoldás Kaposi József. Felhasznált irodalom  Bábosik István: A feladat mint személyiségfejlesztő tényező ÚPSZ 2006/4.  Einhorn."

Hasonló előadás


Google Hirdetések