A feladatok alkalmazása Kaposi József

Az előadások a következő témára: "A feladatok alkalmazása Kaposi József"— Előadás másolata:

1 A feladatok alkalmazása Kaposi József kaposij@oki.hu

2 Általános célok  Új oktatási elvárásoknak való megfelelés  alkalmazott tudás  kompetenciafejlesztés  Új tanítási-tanulási eljárások elterjesztése  kooperativitás  projekt  Új mérési, értékelési szempontok érvényesülése  eredményesség  standardizáció

3 Kompetencia „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.” A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. „mit kell tudni megcsinálni”. Általános cél: A tanulás megtanulása - egész életen át tartó tanulás.

4 Kompetencia fejlesztés FeladatokPedagógusok FeladatokPedagógusok Életszerű nyitott problémahelyzetek Igazodás a különböző tanulási helyzetekhez Módszerek gazdag választéka

5 Kulcskompetenciák IsmeretszerzésProblémamegoldás Tájékozódás a térben és az időben Kritikai gondolkodás Kommunikáció

6 Oktatási módszerek Előadás Házi feladat Kiselőadás (tanuló) Kooperatív módszerek MagyarázatMegbeszélésSzemléltetésSzerepjátékVitaProjekt (Falus Iván nyomán)

7 Problémamegoldás „A problémamegoldás az egyén képessége arra, hogy kognitív eljárásokat használjon olyan reális (tudományok közötti) helyzetekben, amikor a megoldáshoz vezető út nem válik azonnal nyilvánvalóvá, és amikor a műveltségi területek vagy tantervi tartalmak, amelyek esetleg felhasználhatók, nem találhatók meg a tudomány egyetlen területén sem.” „A problémamegoldó kompetencia fejlesztésében éppen az az izgalmas, hogy nem begyakorolt feladatok, megoldások reprodukciójáról van szó. A problémamegoldás fázisait az alábbiak szerint lehet elkülöníteni:  a probléma azonosítása  a probléma megértése  a probléma reprezentációja  a probléma megoldása  az eredmények kommunikációja Ebben a vonatkozásban kiemelt jelentősége van olyan problémahelyzet megteremtésének, amely ismeretlen váratlanságával, ismeretlen elemeivel felkelti a tanulók érdeklődését, kíváncsiságát.

8 A feladatok  Hagyományos felfogás szerint: a tanári magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás ellenőrzését szolgálják.  Új felfogás szerint: a tanulói tananyag- feldolgozás meghatározó eszközei, valamint a tanórák hatékonyságát (mérés) és a tanulói teljesítmények eredményességét (vizsga) mutatják.

9 Feladatok szerepe Feladatok szerepe „Ma már általánosan elismert tény, hogy a személyiségnek szinte egyetlen eleme sem fejleszthető a modern gazdaság és társadalom elvárásainak megfelelő szintre a tanulók tevékenységében rejlő nevelési-oktatási lehetőségek felhasználása nélkül.” (Flitner 1992; Bábosik 2004). „ Kijelenthető tehát, hogy a személyiségfejlesztő hatások egyik kiemelkedő fontosságú kerete, hordozója a feladat. ”

10 Feladatok fejlesztő funkciói  Normaközvetítés  Beidegző (szokásformáló) funkció  Kortársi interakciókat szabályozó irányító funkció  Készségfejlesztő funkckió  Képességfejlesztő funkció

11 A képességfejlesztő funkciók A képességfejlesztő funkciók  Speciális (pl. tervező, szervező, retorikai)  Általános  Intellektuális  Kommunikációs  Cselekvési  Szociális  Természetesen a feladatok funkciói között megtalálható az ismeretközvetítő funkció is, amelynek érvényesítése tények gyűjtését, elemzését, ezekből következtetések ás általánosítások megfogalmazását kívánja meg a feladatot végző tanulóktól.

12 Feladattípusok  Intellektuális feladatok ismeretfeldolgozógyakorlóismeretalkalmazó  Szociális feladatok kooperációskommunikatívszociomorális  Manuális feladatok manuális gyakorló manuális alkalmazó

13  Alkotó feladatok szaktárgyi-tudományostervező-konstruálószervező irodalmi alkotó médiajellegű alkotó színjátszás képzőművészeti jellegű manuális alkotó zenei alkotó és előadói feladatok

14 A feladat az új oktatási felfogás „Rubik kockája” MinőségEredményességHatékonyságTartalmakMódszerekSzereplők

15 A feladatok funkciói Tananyag- feldolgozás Mérés, értékelés Fejlesztő Gyakorló Mérő Vizsga

16 Feladatok főbb jellemzői Fejlesztő gyakorló Mérő vizsga Szakértelem Kompetencia Műveltség Standardizáció Tevékenységek EQ IQ

17 A fejlesztő, gyakorló feladat mint „próbálkozás”, mint heurisztikus tanulás ProblémamegoldásModellalkotás Tájékozódás (térben, időben) Kommunikáció Társas együttműködés Érzelmi intelligencia

18 A mérő és vizsgafeladat, mint a tudás minőségének mérőeszköze SzakértelemKompetenciaMűveltségProblémamegoldásModellalkotásKommunikáció

19 A feladatok alkalmazás szerinti felosztása Fejlesztő Gyakorló Gyakorló Mérő Vizsga ÍRÁSBElISZÓBELiÍRÁSBElISZÓBELi

20 Munkaformák Egyéni Páros Csoportos Felelet Kiselőadás Projekt ÍRÁSBElISZÓBELiÍRÁSBElISZÓBELi

21 Tevékenységközpontú feladattípusok jellemzői Gyűjtés, kiválasztás, kiegészítés Probléma- felismerés, megoldás Információk, adatok azonosítása Csoportosítás, rendszerezés Megállapítások, meghatározások Célok, okok felismerése Általánosítások, magyarázatok Forráskritika Perspektívaváltás

22 Tanulói tevékenységek (1.)  Feladat megértése (utasítás, mondatok)  Szövegfolyamban a feladat (a probléma) megoldásához szükséges helyek azonosítása (az egész szöveg gondolatmenetének megértése, az érintett helyek lokalizálása)  A vonatkozó szöveghelyek részletes értése  Hallott és olvasott tartalom összevetése (kulcsszavak azonosítása, szöveghelyek részletes értése)  A feladat megoldása

23 Tanulói tevékenységek (2.)  Kérdések megértése (téma azonosítása, háttérismeret aktivizálása)  A feladat (a probléma) megoldásához szükséges szöveghelyek azonosítása (az egész szöveg gondolatmenetének megértése, az érintett helyek lokalizálása)  A szükséges szövegrészekből a szükséges információk kiszűrése  A feladat (a probléma) megoldásához szükséges információk rendezése  A feladat megoldása (szövegalkotás)

24 Feladattípusok- megbízhatóság  feleletválasztás, igaz / hamis, hozzárendelések  kiegészítések  rövid válasz  szövegalkotás ZÁRTNYITOTT

25 Az új típusú feladatok jellemzői  Funkciójuk (fejlesztés- mérés) határozza meg a szakértelemhez és a standardizációhoz való viszonyukat.  Valamilyen információforrásból (szöveg, kép, ábra stb.) indulnak ki.  Megoldásuk: Különböző szintű és formájú tanulói tevékenységeket igényel, valamint előzetesen kifejlesztett (megtanult) szakértelmet feltételez. Különböző szintű és formájú tanulói tevékenységeket igényel, valamint előzetesen kifejlesztett (megtanult) szakértelmet feltételez.

26 Az információforrások főbb típusai  I. Szöveges  II. Képi  III. Térkép  IV. Ábra  V. Statisztikai táblázatok  VI. Kronológia

27 Képi források Elsődleges:  Korabeli metszetek, festmények, képek stb.  Karikatúra, plakát, hirdetés stb.  Fényképek  Dokumentumfilm Másodlagos:  Fotó  Festmény  Színpadi látvány  Film

28 Térkép Elsődleges:  Korabeli térkép Másodlagos:  Politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, etnikai térkép  Vaktérkép  Más perspektívájú vagy torzított (kinagyított vagy lekicsinyített) térkép

29 Ábra Másodlagos:  Folyamatábra pl. tőkés termelés kialakulása  Kormányzati struktúra pl. kiegyezés  Államszervezet vagy parlament felépítése  Társadalmi struktúra  Egyéb logikai felosztás pl. hatalommegosztás

30 Statisztikai táblázatok  Diagram  Grafikon  Adatsor  Táblázat Kronológia  Időbeli  Tematikus  Egyéb

31 Gyakoribb feladattípusok 1. 1. Feleletválasztás 2. Igaz-Hamis 3. Igaz-Hamis – Hiányos állításokkal 4. Információgyűjtés- és azonosítás forrás alapján 5. Szövegkiegészítés 6. Ábrakiegészítés, ábrakészítés 7. Térképkiegészítés (térképjelek, települések, magyarázó szövegek stb.) 8. Statisztikai adatok összevetése, összehasonlítása 9. Hibaazonosítás és javítás 10. Okok, célok felismerése 11. Következmények megfogalmazása 12. Magyarázatok értelmezések készítése

32 Gyakoribb feladattípusok 2.  Problémamegoldó  közismert témáról  ismeretlen témáról  új típusú nem szöveges forrásra épülő  Elemző  átfogó (közismert) témáról  részterületet érintő (ismeretlen) témáról  új típusú nem szöveges forrásra épülő  forráshalmozó (válogatás, lényegkiemelés)

33 A jó feladat jellemzői  Motivál, tanulásra ösztönöz (ld. A motiváció fajtái: érdekesség, személyesség, humor, beleélés, személyes érdekeltség, értékelés stb.).  Lényegi problémát tartalmaz = „takarékos”: megéri dolgozni vele: mind a tanárnak, mind a diáknak a megoldásra fordított er ő feszítés arányos az eredmény értékével.  Tárgyi tudást követel a megoldása.  Adekvát segítséget ad a megoldáshoz (pl.: el ő segíti a problémamegoldást: irányítja, vezeti a diákot a feladat sikeres megoldásában).

34  A tanuló számára lehet ő vé teszi a feladat önálló értelmezését: mit kell tenni, mennyi id ő alatt, milyen segédeszközzel? ( forrás, térkép).  Önálló tevékenységet tesz lehet ő vé: pl.: id ő beosztás, munkatervezés.  Átlátható a struktúrája (pl.: se túl sok, se túl kevés információ – ld. A forrás hossza, mennyisége).  Megformálás: változatos, vonzó külalakú, olvasható bet ű méret, a cím megjelöli a témát, pontokban szedve tartalmazza az információt (de nem túl sokban), szignálszavakat kiemelve tartalmaz: rajzold le, számold ki/meg.