Szecesszió.

Az előadások a következő témára: "Szecesszió."— Előadás másolata:

1 Szecesszió

2 XIX. század utolsó évtizede és a XX. század első harmada
A századvég-kora: a béke kora Európában. Az u­toásó háború, Németország és Franciaország között, már a múlté, az eljövendő I. Világháború pedig még messze van. a feszültség kora, mert a békés felszín alatt forrnak az ellensé­ges indulatok, a nagyhatalmak arra törekednek, hogy egymás gyarmatait megkaparinthassák, a Föld gazdasági erőforrásai és az ipari termelés piacai újraelosztásra kerüljenek (Pl.: robbanómotor - a kőolaj feletti uralmat - versengés a Közel-Kelet olajmezői­nek birtoklásáért) a gazdagság kora: a fejlett ipari termelés sokezer féle luxuscikket ont a piacra és a meggazdagodott nagy- és középpolgárság habzsolva vásárolja ezeket.

3 a szegénység kora, mert a gépek miatt egyre kevesebb emberi erőre ás szaktudásra van szükség,  a munkanélküliség  nő a proletáriátus lélekszáma és a társadalmi igazságtalanságok iránti elégedetlensége. a szakszervezetek kora, amikor a munkásság érdekeinek védel­mében, jogainak kiharcolása céljából, egyre nagyobb számban tömörül szakmai szervezetekbe, de­monstrál, sztrájkol, lázong. A folyamat a háború utáni proletárforradalmakhoz, a terrorhoz vezet. az Új tudományágak megszületésének kora. Az európai ember minden korábbinál jobban hisz a természet törvényei megismerhető-ségében, erőinek megfékezhe­tőségében ás az emberiség szolgálatába állításában. ( még senki sem gon­dol a környezetvédelemre, a Föld véges tartalékaira) a kultúra diadalának kora, amikor igen magas szintre emelkedik a képző- ás az iparművészet, az irodalom ás a zene szélesebb rétegek számára válik közkinccsé, amikor “divatossá” válik a művészetek iránti érdeklődés.

4 a kultúra elsekélyesedésnek a kora, amikor sokat veszít korábbi arisztokratikus színvonalából: vulgarizálódik, giccsesedik, eltöme-gesedik. az ellentmondások kora,  tudat alatti bizonytalanságok, szorongások, forrongások kora, különös figyelmet szentel a szép mellett a csúnyá­nak, hirdeti dőzsölést és a halálvágyat, az erotikát, a testiséget és a lélek csüggedt búskomorságát. Szecesszió: latin eredetű Secedo, secedere szóból (kivonulni) a németeknél "fiatal stílus" Jugendstil” az olaszoknál "Liberty stílus" (egy iparművészeti cég tulajdon neve után) nálunk a francia sécession kifejezésből (különválás)

5 Határozottan szembefordul a historizálás minden válfajával
Határozottan szembefordul a historizálás minden válfajával. Elege van a történelmi stílusok felújított színpadiasságából, és a hivatalos igényeket kielégítő reprezentatív akadémizmusból. Arra törekszik, hogy a történelmi múlttól elszakadva, a modern élet lendületét kifejező formákat teremtsen. A természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Ismertetőjegyei: sajátos, egyedi és utánozhatatlan formakincs: a növényi motívumok csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődése síkszerű képépítés, különös színek vonalasan kígyózó növényi ornamentika túlburjánzása az ábrázolás rovására stilizálás, a homogén, dekoratív színfelületek alkalmazása

6 Ugyanakkor volt benne valami romantikus indíttatású szembefordulás is a modern világgal.
tiltakozott a gyáripar, a tömegtermelés ellen az embernek az alkotói szabadságot akarta visszaadni hitt abban, hogy az egyéniség kifejtésére lehetőséget nyújtó kézműves munka öröme, az alkotó tevékenységben nyert kielégültség a társadalom bajait is orvosolni tudja. A szecesszió a mindennapi élet számos területét bevonja az esztétikai alakítás körébe. Újraformálja a lakberendezési és használati tárgyakat, a plakátot, a reklámgrafikát, a nyomtatott betűt, a divatcikkeket stb. Céljaihoz a legkorszerűbb technológiai megoldásokat és anyagokat (acél, bauxit-, vasbeton, üveg) is felhasználja. A díszítés néhol oly mértékű, hogy már a használat rovására megy, ennek ellenére ebben a mindenre kiterjedő alakítási szándékban kereshetjük a modern design-szemlélet eredetét.

7 Építészet: A szecesszió legfőbb érdeme, hogy megszabadította a tervezést a történeti formák és az akadémikussá merevült szabályok kötöttségeitől. Képessé tette arra, hogy a rendeltetésből, a tényleges használatból kiindulva jobban megfeleljen a korszerű követelményeknek. A kínálkozó lehetőséggel a mesterek más-más módon éltek. funkcionális alakítás, korszerűséget hangsúlyozó dekoratív forma került előtérbe szinte képlékeny anyagként kezelték az épületet s a plasztikus forma kifejező erejét juttatták érvényre.

8 A szecesszió nevesebb építészei:
Mackintosh, Victor Horta, Antoni Gaudi, Olbrich, Otto Wagner, Lechner Ödön. Henry van de Velde  bútorok, berendezési- és dísztárgyak Émile Gallé  lendületesen formált üvegtárgyak

9 Építészeti emlékek: Victor Horta ( ) műve, a brüsszeli Tassel-ház ( ) az első épület, amely a szecesszió jegyében fogant.

10

11 Antoni Gaudi ( ) az építészet történetének egyik legrendhagyóbb, utánozhatatlanul eredeti nagy egyénisége. Stílusát nehezen lehet bárhová besorolni. A szecesszióra jellemző szabad formálás megtalálható nála is, de az ő formáit az ösztönélet mélyéről a felszínre törő szenvedély hevíti. Épületei néha a természeti alakzatokhoz hasonulva a mintázott anyag kifejező erejével hatnak. diák

12 Sagrada Familia

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24

25

26

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38 Újra aképek Tovább

39 Batlo-ház ( )

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55 Újra Tovább

56 Güell kápolna

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72

73

74

75

76 Képek újra Tovább

77 Mila-ház

78

79

80

81

82

83

84

85

86

87

88

89

90

91

92

93

94

95

96

97

98

99 Lechner Ödön a szecesszió sajátosan magyar irányzatának kezdeményezője szimmetria megtartása meggyőződése szerint a népművészetből merítve lehet az építészetet megújítani tanulmányozta a magyar, majd a keleti népek művészetét Iparművészeti Múzeum, Földtani Intézet, Postatakarékpénztár

100 Iparművészeti Múzeum

101

102

103

104

105

106

107 Földtani Intézet

108

109

110

111

112 Postatakarékpénztár

113

114